Celldömölki Nagyboldogasszony-templom

A templom történetének kezdete építésénél sokkal régebbre vezet vissza. A mai Celldömölk területén már a 12. században épült egy bencés apátság, valószínűleg II. Béla király alapította. Már a dömölki apátságot is Szűz Mária tiszteletére szentelték, a mai napig megtapasztalható Mária kultusz tehát erre az időre vezethető vissza. Az évszázadok során búcsújáróhellyé vált apátságban egészen a 16. századig éltek szerzetesek. A templom romja ma is látható a település Pórdömölk nevű, nyugati szélén.

A dömölki apátság és a Mária kegyhely újjáélesztése a csehországi születésű Koptik Odónak köszönhető, aki 1739-ben érkezett Dömölkre. Előtte a már akkor is világhírű zarándokhely, az osztrák Mariazell templomának gyóntatópapja volt, ezért Mariazellből magával hozta az ottani kegyszobor egy hiteles mását, amihez azonban nem talált méltó hajlékot. Ezért felépített egy fakápolnát, az egykori dömölki bencés apátságtól keletre, a régi országút mellett, és ebben helyezte el az értékes szobrot. A kápolna mellett fúratott egy kutat is, amelyhez az egyik csodatörténet kapcsolódik. A szájhagyomány szerint ugyanis a munka közben egy hatalmas kő esett a kútban lévő munkásra, aki súlyosan megsérült, de csodás módon meggyógyult. Ezután zarándokok ezrei, majd hamarosan évente több tízezren érkeztek a fakápolnához és a benne lévő, csodatévő Mária-szoborhoz. Ekkor kőből újjáépítették a kápolnát, de hamarosan ez is szűkösnek bizonyult.

Koptik Odó kitartóan gyűjtötte a pénzt és a támogatókat, így 1747 tavaszán elkezdték építeni, és 1748-ban át is adták az új, mariazelli mintára épült templomot, ahová a nagy becsben tartott kegyszobor is került. Ez a ma is látható, barokk templom őrzi a díszes ruhába öltöztetett szobrot. Falain Dorfmeister István képeit láthatjuk, köztük azt a jelenetet is, amikor a kútásó csodás módon megmenekül. Érdemes felfedezni a templom rokokó berendezését, valamint a Tárházat, ahol többek közt azokat a fapajzsra festett Mária-képeket is őrzik, amelyeket az 1748-as templomszentelési körmenetben hordoztak. Mariazell-el való kapcsolata miatt ezt a területet Koptik apát Kismáriacell-nek nevezte el, amit sok helyen Mária Czellként írtak, vagy levélcímzésben ebben a formában: "Czell, Dömölk mellett". A környék egykor önálló településeinek egyesítésekor így kapta az új város a Celldömölk nevet 1904-ben. 

A középkori apátság romja, a Nagyboldogasszony-templom, valamint a mellette lévő, szintén 18. századi bencés apátság és a templom mögött álló Kálvária együttese ma is sok zarándokot vonz Celldömölkre. Mindezeket a látnivalókat az itt áthaladó Mária-út is érinti.

Nyitvatartás

Miserend: 

• Hétfő: 07:30
• Kedd: 18:00
• Szerda: 18:00
• Csütörtök: 18:00
• Péntek: 18:00
• Szombat: 18:00
• Vasárnap: 10:00 és 18:00 

A templom egyéb időpontban bejelentkezéssel látogatható. Vezetés kérhető.

Árak: