Serédi-kastély
A Kéktúrán járva, a Nagy-Gerecse északi lábánál egy kerítés mögötti tisztáson tornyos, kúriaszerű épület látványán akad meg a szemünk. A kastélyt Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek építtette 1935-ben, azóta is az ő nevét viseli. A Gerecsének ez a környéke évszázadokon át érseki birtok volt, a háborítatlan erdőrész jó helyet biztosított a pihenéshez, elvonuláshoz, átszellemüléshez.
Talán elsőre furcsán tájidegennek hathat egy ilyen díszes épület az erdő közepén, de a –stílusosan – süttői „vörös márvánnyal” burkolt, ízlésesen harmonikus külsejű ház mégis illeszkedik környezetéhez. A szimmetrikus felépítés, a kis torony a tetején, az árkádos bejárat és fölötte a terasz mind nagyon hívogatóak, de az épület sajnos nem látogatható szabadon.
Tervezője, Dr. Fábián Gáspár építész 1940-es önéletrajzi könyvében így ír az építkezésről: „A lábazat mintegy 1 méter magasságban a hatalmas márványtömbökből készült, a földszinti fal réteges vörös márvány burkolatot kapott. Faragott oszlopokkal és pillérekkel tettük monumentálissá az épületet. Az emeleti falalzatnál az ablakok körül és az oromzat kiképzésénél használtuk fel a vörös márványt, a többi falfelület falazva, vakolva készült, így nagyszerű kontraszt alakult ki a vörös márvány és a fehér falmezők között.”
(A Tardos környékén bányászott „márvány” valójában vörös mészkő, amely színét a benne lévő vasoxidnak köszönheti. Fényezés után megtévesztésig hasonlít a márványra, ezért is kapta ezt a nevet.)
Bár az érsek végakaratában pontosan kikötötte, hogy a magánvagyonából épült nyaralót halála után szegény magyar katolikus diákok támogatására kívánja hagyni, az impozáns építmény 1950-ben az állam tulajdonába került, és gyermeküdülőként funkcionált egészen 1990-ig. Egy évtizedig teljesen zárva volt a kastély, majd az egyház visszakapta, és felújította kívül-belül. Azóta az esztergomi ferences gimnázium működteti táboroztatás, üdültetés céljából, ahol egyéb szabadidős, környezetvédelmi és erdei iskolai táborokat is szerveznek.
A kastély mellett található egy 34 férőhelyes turistaszálló, amihez egy jól felszerelt konyha és ebédlő tartozik. Október 1-től február 28-ig minimum 15 fős csoportokat tudnak fogadni.
Nyitvatartás
Előzetes egyeztetéssel látogatható.Tömegközlekedéssel
- Tömegközlekedéssel közvetlenül nem elérhető.
- Bár a kastély közigazgatásilag Süttőhöz tartozik, a legközelebbi település Tardos. Ha busszal érkezünk, a Tardos, süttői elágazás megállóig utazzunk.
Megközelítés
- Tardosról a K+ jelzésen becsatlakozunk a K jelzésbe, majd a K▲ vezet tovább a Jusztinián-pihenőhöz, ahonnan jelzetlen úton jutunk el a kastélyig (5 km).
Parkolás
- Tardoson a Bányahegyi úti parkolóban hagyhatjuk az autót.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Közepes hosszúságú, fél napos körtúránkon végig a Nagy-Gerecse árnyékában, a 633 méter magas főcsúcs környéki utakon, zárt erdőben vándorlunk.
A Központi-Gerecse a hegység legmagasabb térszíneivel büszkélkedhet. Fő csúcsa a 633 méteres Nagy-Gerecse markánsan kiemelkedő mészkőröge, amely ...
A Gerecse nem túl népszerű, nem is annyira ismert magyarországi hegység. A legtöbben a tatabányai Kő-hegy fehér sziklafalát ismerik a Turul ...
A Keleti-Gerecse mészkőrögeinek leglátványosabb képviselői a remek kilátást kínáló, barlangoktól zegzugos, misztikus Öreg-kő, és a hegyből kioldott ...
A Gerecse déli, kevesek által járt terepeit fedezzük föl ezen a túrán, mely során a hegyközi medencékre és az azok peremét alkotó magaslatokra ...
A túra remek alkalmat nyújt arra, hogy felfedezzük a Duna ezen szakaszának háborítatlan szigetvilágát: megleshetjük a Táti-szigetek védett, buja ...
A Duna szalagját kísérő alacsony dombok látványos sziklaszirtjeire kalauzol ez a túra, melyekről a folyó mellékére és a közeli hegyekre nyílnak ...
Merőben különböző tájegységek találkozása különleges vonzerővel bír. A Gerecse eme északi szeglete, ahol a nagy hegyek öleléséből kiszabaduló Duna ...
Mutass mindent
Tulajdonságok
- 8 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
A közösség fényképei