Sobri Jóska-barlang

A Bakony elszigetelt, szurdokokkal átszőtt erdőségei különösen alkalmassá tették a vidéket a rejtőzésre a törvényen kívüli szegénylegények számára. A betyárvezérről elnevezett sziklamélyedés védettsége, sík aljzata, a közeli patak és Balinka igazi betyárkomfortot teremtett a Gaja-szurdokban. Sobri Jóska az elfogására kiadott körözőlevél szerint „sudár termetű, fehér bőrű, csinos arcú" legény volt, alig húsz évesen már betyárkodásra adta a fejét, bandájával a Bakonyban és Nyugat-Dunántúlon fosztogatott. Leghíresebb tettei a győri káptalan, illetve hajdenczi Hunkár Antal ezredes kirablása volt, ami után nádori parancsra a pandúrok az elfogására indultak, és közben Lápafőnél elesett egy kézitusában. A népnyelv még sokáig őrizte nevét, legendákban, dalokban, táncokban élt tovább az emlékezete.

Hogy valóban itt lakott-e a neves betyár, vagy csak a nép nevezte el róla a búvóhelynek alkalmas barlangokat, ma már nem tudhatjuk. Az azonban biztos, hogy az összességében 22 méter járathosszúsággal rendelkező, közel 5 méteres magasságig felszökő üreg menedékül szolgált a történelem során erre vetődött embereknek, állatoknak egyaránt.

A barlanghoz alig kivehető, kitett és veszélyes ösvény kapaszkodik fel, csak a sziklás környezetben jártasak vállalják be a kalandos megközelítést! Az itteni hegyeket a Dunántúl jellemző kőzete, a fődolomit alkotja, amely 220 millió évvel ezelőtti képződésének körülményeit jól tükröző, vastag padokban, párhuzamos rétegekben szilárdult meg. Egy ilyen, észak felé eldőlt réteg mentén ferde rámpa vezet a patakvölgy felett 20-30 méteres magasságban nyíló barlang bejáratához Balinka irányából. A rámpa végén a kőzetréteg kiboltozódik, és sötét torokkal utat nyit a hegy belsejébe a közel 3 méteres barlangi száj. Az üreg alja közel vízszintes, enyhén balra felfelé emelkedik a törmelékhalomtól beszűkülő, sekély járat. A dolomitra nem jellemző az oldódás, barlangképződés, csak sekély, kiboltozódó üregeket alkot a repedések, réteglapok mentén kipergő kőzetanyag. Jellegzetes barlangi képződmények nem is díszítik az üreget, ennek ellenére látványos a sziklaszurdokba tekintő, falban „függő” üreg. Környezetét tölgyes, kőrises karsztbokorerdő borítja, amely csak szellősen fedi a szurdok kitett oldalát. A meredek hegyoldal tavasszal hamar felmelegszik, így tarka, mészkedvelő virágok díszítik, mint amilyen a leánykökörcsin, a tavaszi hérics és az apró nőszirom.

Tipp:

A barlangot megközelíteni egy alig észrevehető ösvényen tudjuk, pár tíz méterrel a tanösvény geológiai értékeket kifejtő táblája felett a sziklák felé fordulva. A meredek és kitett, sziklás ösvény csak biztos léptekkel járható, ezért legyünk nagyon óvatosak - nem véletlenül rejtőzött itt a törvény elől a híres bakonyi betyár.

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes.