Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Földtani érték

Pákozdi ingókövek

· 2 értékelés · Földtani érték · Dunántúl
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Kocka, a legismertebb pákozdi ingókő
    / A Kocka, a legismertebb pákozdi ingókő
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kocka, a legismertebb pákozdi ingókő kevésbé ismert nézetből
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az összegraffitizett Pogány-kő
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pogány-kő, a pákozdi ingókövek legmagasabbja
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pandúr-kő, a legnagyobb pákozdi ingókő
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pandúr-kő, a legnagyobb pákozdi ingókő mellett halad a turistaút
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Osztálykirándulás a pákozdi ingóköveknél
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Növényekkel benőtt gránittömb a pákozdi ingókövek között
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A legnagyobb pákozdi ingókő, a Pandúr-kő egy részlete
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, Magyar Természetjáró Szövetség

A Velencei-hegységben található különleges kőalakzatok megingathatatlanul állnak a helyükön több millió éve, mégis, úgy tűnnek, mintha egymáson egyensúlyoznának, és csak egy kevés hiányozna ahhoz, hogy leboruljanak. Az ingókövek valójában nagyon is stabilan állnak, érdemes felmászni némelyik tetejére is, és nem csak a próbatétel, de a kilátás miatt is.

A nagyrészt középidei üledékes kőzetekből felépülő Dunántúli-középhegység délkeleti oldalán emelkedik a földtörténeti óidőben (paleozoikum) keletkezett anyagú Velencei-hegység, amelyet a vöröses színű gránit épít föl, és amely ebből következően földtani értelemben az ország legöregebb tájegysége. A Velencei-hegység különlegessége, hogy ez az egyetlen olyan gránit alapú terület Magyarországon, ahol a kőzet közvetlenül a felszínen figyelhető meg. 

A hegység neve ellenére földrajzilag „csak" dombság, mivel legmagasabb pontja, a Meleg-hegy is csupán 351 méter magas. Nem is ebben rejlik különlegessége, hanem abban, hogy hazánk két felszíni gránittestének egyike (a másik a Mórágyi-rög), és a gránitterületekre jellemző sajátos felszíni alakulatok csak itt fejlődtek ki. Egykor mélyen a felszín alatt a gránitmagma hűlése során a zsugorodás miatt repedések keletkeztek, amelyek mentén nagy, négyszögletes hasábokká töredezett a kőzet. Eközben a fedő kőzetek folyamatosan pusztultak, így a gránittömbök egyre közelebb kerültek a felszínhez. Innen már könnyen elérte a beszivárgó víz, az általa okozott mállás pedig gömbölydeddé alakította a szögletes formákat, lekerekítette az éleket és sarkokat. A felszín eróziója és a terület kiemelkedése folytán váltak láthatóvá a mai ingókövek, amelyek még mindig formálódnak, bár szabad szemmel és emberi léptékkel nem érzékelhető módon.

A Pákozd feletti Sár-hegy oldalában találjuk a leglátványosabb gránithalmokat, többségüket a jellegzetes, dimbes-dombos, bokros platón fedezhetjük fel. Délről észak felé haladva vegyük sorra a legismerebb formációkat: a Pogány-kő egy olyan természetes kilátópont, amely látszólag számtalan szabálytalan alakú kő egymásra halmozva. A kerekített szélű köveket azonban biztonságosan meg lehet mászni, és egy-egy széles kőre leülve a Velencei-tó irányába innen nyíló panorámát szemlélni. Híresek a köveire festett régebbi és újabb keltezésű graffitik: a cirill betűvel mázoltak azokól az időkről tanúskodnak, amikor a terület szovjet katonai lőtérként működött. Tovább haladva, az út jobb szélén áll az Oroszlán-szikla, amelyet ugyan jócskán benőtt a növényzet, de így is jól kivehető névadójára hasonlító formája.

Még északabbra sétálva elérkezünk a talán legismertebb ingókőhöz, az élén egyensúlyozó Kockához. Úgy tűnik, mintha a formáció középső köve a gravitációval dacolva nem bírná eldönteni, hogy merre dőljön, így kővé merevedve várná a kíváncsi látogatókat.

A Kockától a S▲ jelzésen kicist több mint háromszáz métert megtéve érkezünk el a hegy legimpozánsabb gránittömbjéhez, az úttól kicsit lejjebb emelkedő Pandúr-kőhöz. A „kő" elnevezés persze nem adja vissza a látványt, hiszen a fák között megbúvó hatalmas kőzsákokról van inkább szó, amiket a természet egymásra halmozott az erdő közepén. A legmagasabb pontja a fák lombkoronája fölé emelkedik, de bőven elég (és biztonságosabb) egy alacsonyabb kőre felmászni, hogy élvezhessük a körülöttünk elterülő erdő látványát. A kőtömb körül csúszós, meredek és kőtörmelékes a talaj, ezért óvatosan közlekedjünk.

A Sár-hegyen sétálva még több, elszórtan elhelyezkedő, név nélküli sziklaalakzattal találkozhatunk, de Sukoró keleti szélén, a Nadapi utcán vezető kerékpárút mellett található, magányosan álló Gyapjaszsák nevű formációt is érdemes megnézni, nem utolsósorban a mögötte látható velencei-tavi panoráma miatt. 

A pákozdi ingókövek 44 hektáros területét 1951-ben, hazánk geológiai értékei közül elsőként nyilvánították védetté.

 

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes.

Lévai Zsuzsa profilképe
Szerző
Lévai Zsuzsa
frissítve: 2020-01-21

Tömegközlekedéssel

  • A Székesfehérvár és Sukoró, illetve Budapest között közlekedő buszról a Pákozd, Hősök tere megállónál szálljunk le.

Megközelítés

  • A Pákozd, Hősök tere buszmegálló és a parkoló is a harangláb melletti Templom sornál található. Innen kétszáz méterre keletre sétáljunk a főúton, majd a Rákóczi utcára balra kanyarodva indul a Z+ jelzés, ezen induljunk el. A Bella-tó után a Z sáv jelzésre váltunk, ez vezet végig az ingókövekig és a kövek között.

Parkolás

  • Pákozdon a Budai út és Hősök tere sarkán találunk parkolót. 

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.236443, 18.538350
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°14'11.2"N 18°32'18.1"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 313683 5234379
w3w (what3words) 
///leveses.olajfa.kerekebb
Navigáció Google Térképpel

Túrák ide:

Típus
Név
Hossz
Időtartam
Szintemelkedés
Szintcsökkenés
39,5 km
3:38 óra
582 m
582 m
29,4 km
2:01 óra
90 m
90 m
7,3 km
2:00 óra
158 m
158 m
Mutasd a térképen!

Közeli látnivalók

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

3,5
(2)
Nógrádi Attila
2019-06-26 · Közösség
A híres Kocka nevű szila nem cáfol rá a nevére
Fénykép: Nógrádi Attila, Közösség

A többiek fényképei

A híres Kocka nevű szila nem cáfol rá a nevére

Pákozdi ingókövek

Sár-hegy
 Pákozd

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
  • 3 Közeli túrák
Hegyikerékpározás · Vértes-Velencei-hegyvidék
Víztározók mentén a Velencei-hegységben
közepes nyitva
39,5 km
3:38 óra
582 m
582 m
Ha nem elégszünk meg a tókörrel, és inkább terepre húz a szívünk, akkor útvonalkeresés közben óhatatlanul szemet szúrhatnak a kisebb-nagyobb ...
1
Szerző: Németh Ádám,   Magyar Természetjáró Szövetség
Kerékpártúra · Velencei-hegység
Velencei-tó kerülés kerékpárral
könnyű nyitva
29,4 km
2:01 óra
90 m
90 m
Ideális program családosoknak: minimális a szintemelkedés és sok a pihenési lehetőség (büfé, strand, stb.) meg a látnivaló. Kisgyerekekkel is ...
20
Szerző: Nógrádi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Velencei-hegység
A pákozdi ingókövek nyomában
könnyű nyitva
7,3 km
2:00 óra
158 m
158 m
A Velencei-hegység legizgalmasabb látnivalóit, a furcsa alakzatokba kövült, gömbölyded gránittömbökből álló ingóköveket fedezzük fel a kellemesen ...
14
Szerző: Lévai Zsuzsa,   Magyar Természetjáró Szövetség
  • 3 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp