Kőtenger (Bér)

Kőtengereket sok vulkáni hegységünkben találunk - magyarországi viszonylatban a béri kifejezetten látványosnak számít. Az erdőből kibukkanva meglepő látvány a sivár, nyílt kőmező, amely egy 15 millió éves lávafolyás megszilárdult, darabokra töredezett formája.

A felszínre került, mozgó láva lassan kihűl, ezáltal kőzetté „fagy", megmerevedik. A képződő (jelen esetben) andezitszőnyeget kisebb-nagyobb repedések tagolják, ezek mentén aprózzák fel a külső erők a képződményt. A folyamat a fagyás-olvadás, valamint a hőingadozás jelenségéhez köthető, és mivel fagy körüli hőmérsékleten a leghatékonyabb, ezért a Kárpát-medence területén a jégkor hidegebb (glaciális) periódusaiban volt leginkább jellemző. Ekkor a területet nem fedte ugyan jégtakaró, de a mainál jóval hűvösebb éghajlat formálta a tájat. A repedésekbe befolyó és megfagyó víz térfogata megnőtt, emiatt szétaprózta a kőzeteket, de a fagyás-olvadás során történő összehúzódás (fagyás) és kitágulás (felmelegedés) is aktívan tördelte a kőzetfelszínt. Mindkét folyamat ugyanúgy működik napjainban is, csak épp lassabban, kisebb hatékonysággal. Az így létrejött „kőzetszőnyeg" ma is lassú mozgásban van a lejtő alja felé: ennek egyik oka a gravitáció, a másik, hogy a felmelegedés során kitáguló, majd hideg hatására összehúzódó kőtömbök mindig a lejtés irányába araszolnak (az emberi szem számára észrevétlenül). A mozgásról árulkodik, hogy a törmeléklejtőt nem fedi növényzet.

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes.