Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Földtani érték

Imó-kő és Imó-forrás

· 1 értékelés · Földtani érték · Bükkvidék · 485 m
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Az Imó-kő-forrás őszi működés közben
    / Az Imó-kő-forrás őszi működés közben
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az Imó-kő-forrás őszi működés közben
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az Imó-kő, az aljában a forrással
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Vízperspektíva - kilesve az Imó forrásszáján
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Imó-kő-forrás őszi működés közben
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az Imó-kő-forrás őszi működés közben
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Zabolázatlan erdő az Imó-kő alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ontja vizét az Imó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Imó-kő-forrás őszi működés közben
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Szűk, kőtörmelékes ösvény az Imó fölött
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Imó-kő-forrás őszi működés közben
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az Imó-kőnél
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őserdei körülmények az Imó-kő fölött (Lök-völgy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
Szemünk előtt születik a patak az Imó-kő tövében. Míg más vízfolyások gyönge csermelyből duzzadnak bőséges patakká, itt ereje teljében, dübörögve indul útjára a sziklából fakadó víz. Már amikor a Bükk elegendő csapadékot szívott magába, hogy életre keltse a fennsík déli peremén működő, időszakos forrást - ami az év nagy részében vagy egészében inaktív.

Az Imó-kő hatalmas, sárgásfehér mészkőbérce kérlelhetetlen torlaszként strázsál a vadregényes, természetesen buja völgy közepén. Előtte ősöreg fa tekervényes gyökérzete vezeti szemünket a sötéten ásító nyíláshoz, melyből ritkán zúgó robajjal lökődik ki a víz. Száraz időszakaiban csak a hűs levegő jut ki a hegy gyomrából (bár beleshetünk, a járat beljebb balesetveszélyes!), de a látvány ekkor is érdemes a látogatásra.

A forrásbarlang 85 méter hosszan és 23 méteres mélységig van feltárva, és fölötte is találhatók a sziklában kifolyók, korábbi forrásszájak, amik a kőtömb kiemelkedése közben keltek életre, majd apadtak el. Előfordul, hogy az Imóból évekig nem fakad víz, viszont amikor aktivizálódik, hozama elérheti a 12000-13000 litert percenként. A hideg levegőt árasztó, fékezhetetlenül előzúdoló, szemünk előtt születő patak életre szóló látvány, melyet a természetes környezet még tovább fokoz. A működés általában néhány hétig (akár 50-60 napig) tart, és hóolvadás, illetve csapadékos időszak után jellemző. Érdekesség, hogy hirtelen hóolvadáskor a víz gyorsan, elsősorban a felszíni utakon folyik le, az időszakos források működésbe lépéséhez viszont lassú felmelegedésre, fokozatos olvadásra van szükség.

Az Imó-kő neve pogány áldozati helyre utalhat („Ima-kő"), míg az alatta húzódó Lök-völgyé a forrásvíz erőteljes kilökődésére. A jelenséget a szájhagyomány szerint gugyogó, bugyborékoló hangok előzik meg - amiket hajdanán még a felsőtárkányiak is hallottak. Bár nem lehet kizárni, hogy a barlangjárat boltozataiba záródott légbuborékok kijutását alkalomadtán kísérhették ilyen hangok, és erre a völgy szénégetői felfigyeltek, a faluig a furcsa zaj (ha létezett egyáltalán) bizonyosan nem juthatott el.

A fennsík víznyelőiben mélybe áramló karsztvíz szénsavtartalma a felszínre érve elillan, ekkor pedig kiválik belőle az oldott mésztartalom. Az így lerakódó mésztufa az Imó alatti völgytalpat mintegy 160 méter hosszúságban, 1-6 méter vastagon béleli ki - bizonyítva, hogy a forrás korábban állandóan működhetett.

Időszakos források a Bükkben

A Bükk különc forrásainak működése átmeneti helyzetük következménye. A hegység korábbi kiemelkedésével egyes forrásjáratok olyan magasságokba kerültek, hogy tápláló ágaik csak igazán magas karsztvízszint esetén kapnak utánpótlást. (Följebb, a fennsík oldalában pedig elapadt forrásbarlangok tátonganak.) Amikor leolvad a hó, vagy hosszú csapadékos időszak tölti fel a mészkőhegység üregrendszerét, a felszín alatti vizek szintje olyan magasra ér, hogy a 400-500 méteren lévő időszakos források is aktivizálódhatnak. Ezért a Vöröskővölgyi-Alsó- és Vöröskővölgyi-Felső-, valamint az Imó- és Fekete-len-forrás meglátogatását célszerű tavaszra, a hóolvadás utáni hetekre időzíteni. (Hasonlóan működő, csak kevésbé látványos vízfakadások találhatók a Hór-völgyben és szórványosan a hegység más pontjain is egyébként.)

A Bükk forrásai

A hegység hatalmas mészkőfennsíkja szivacsként fogadja magába a lehulló csapadékvizet, mely utat talál magának a roppant kőzettömeg gyomrába. A repedés- és barlanghálózatban tárolódó karsztvíz szintje követi az időjárási viszonyokat, ennek megfelelően általában hóolvadás után és a tavasz végi - nyár eleji csapadékmaximum idején a legmagasabb.

Persze ami a mélybe kerül, idővel ki is lép onnan: a Bükk forrásai különböző helyzetben, eltérő magasságokban működnek. A Bükk-fennsík déli lábánál, a mészkő és a vízzáró (általában) palás kőzetrétegek határán találjuk a legtöbb vízfakadást - nagyobb részük csak a legszárazabb nyári hónapokban apad el, máskülönben patakokat éltet.

Az igazán mélyre eljutó karsztvíz már fölmelegedve kanyarodik újra a felszín felé, ezt hasznosítják a távolabbi hegyláb (kb. 15-30 ºC-os) fürdői (pl. Eger, Kács, Miskolctapolca). Az Alföld felé nyújtózó mészkőrétegekből felszínre lépő termálforrások már 60-70 ºC-osak, viszont ezeket mesterségesen fúrták (Egerszalók, Bogács, Demjén, Mezőkövesd).

Árak:

Ingyenes
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-02-23

Tömegközlekedéssel

  • A Felsőtárkány, Tamás kútja buszmegálló esik legközelebb a sziklához, de ez a busz ritkán jár.
  • A felsőtárkányi kisvasút Stimecz-ház végállomása is egy lehetséges kiindulópont a forrás megközelítéséhez.
  • Amikor a busz és a kisvasút sem jár, a Répáshuta, községháza buszmegállónál közelebb nem juthatunk tömegközlekedéssel.
  • Amikor a busz és a kisvasút sem jár, a Felsőtárkány, Fűtőház buszmegálló is lehetséges startpont.

Megközelítés

  • A Tamás kútja buszmegállótól nyugat felé (nem a ház irányába), a K/ jelzésen kereshetjük fel a sziklát (2 km, 110 m szintemelkedés).
  • A Stimecz-ház vasúti állomástól a völgyön fölfelé a K jelzésen kell elindulni. Erről a Lök-völgyben balra térve, a K/ jelzésen érjük el a sziklát (3,8 km, 225 m szintemelkedés).
  • Répáshutát nyugat felé elhagyva a Z◼ jelzésen emelkedünk a Bánya-hegyig, ahol balra térünk a Z jelzésre. Ezt addig követjük, míg a Z● kiágazik belőle, ezen jobb felé kell tartanunk. A Hárs-kúttól a K● jelzés vezet el az Imó-kőig (7,3 km, 296 m szintemelkedés).
  • A felsőtárkányi buszmegállóból a K jelzésen kell elindulni. Erről a Lök-völgyben balra térve, a K/ jelzésen érjük el a sziklát (8,8 km, 324 m szintemelkedés).

Parkolás

  • Autóval a legközelebbi parkolóhely a Hereg-rétnél található. Innen indulhatunk fölfelé a K+ jelzésen, amiről aztán balra kell térnünk a K● jelekre. Ezek már a sziklához vezetnek (2,6 km, 23 m szintemelkedés).
  • Szintén a Hereg-rétről indulhatunk visszafelé is az aszfalton a K+ jeleket követve. A Tamás kútjánál jobbra kell váltanunk a K/ jelzésre, ami a szikláig vezet (2,9 km, 65 m szintemelkedés).

Koordináták

DD
48.042764, 20.471134
DMS
48°02'33.9"N 20°28'16.1"E
UTM
34U 460581 5321188
w3w 
///kikérdez.jelöl.várak
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 5,8 km
Időtartam 1:55 óra
Szintemelkedés 688 m
Szintcsökkenés 688 m

Rövid körtúra a fennsík tövében, mely a Bükk legszebb időszakos forrását, az elapadt állapotában is mutatós Imót veszi célba. De felkeressük a ...

10
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 19,6 km
Időtartam 6:40 óra
Szintemelkedés 1 005 m
Szintcsökkenés 1 069 m

Leszállva a felsőtárkányi kisvasútról izgalmas útra indulunk: felkapaszkodunk a Bükk-fennsík legmagasabb természetes kilátóhelyére, a Tar-kő éles ...

Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Bükkvidék
Átkelés a Bükk-fennsíkon
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 16,9 km
Időtartam 5:03 óra
Szintemelkedés 310 m
Szintcsökkenés 650 m

A Bükk-fennsík minden jellegzetességét felvonultató, könnyed túra. Sűrű, természetes erdők, széles kilátás a hegység belsejére, borókás töbröktől ...

6
Szerző: Magyar Természetjáró Szövetség,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 12,9 km
Időtartam 4:15 óra
Szintemelkedés 722 m
Szintcsökkenés 722 m

A Bükk nagy klasszikusa ez a Három-kőn át Tar-kőre, a hegység legmagasabb természetes kilátópontjára vezető túra. Egész évben sok kiránduló keresi ...

3
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 14,3 km
Időtartam 4:30 óra
Szintemelkedés 645 m
Szintcsökkenés 645 m

A Déli-Bükk és a fennsík határvidékére kalauzol túránk Répáshuta kezdő- és végponttal. A nyomvonal barlangokat, kilátópontokat, geológiai ...

2
Szerző: Kisida András,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 12,5 km
Időtartam 3:40 óra
Szintemelkedés 425 m
Szintcsökkenés 425 m

Répáshuta környéki túránk során hagyományos erdei mesterségek emlékeivel találkozunk, és érintjük két egykori bükki üveghuta helyszínét.

Szerző: Kisida András,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Bükkvidék
A Bükk tetején
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 8,3 km
Időtartam 3:20 óra
Szintemelkedés 616 m
Szintcsökkenés 616 m

A Bükk legmagasabb pontjainak hatékony, sportértékkel bíró megközelítése, ahol érintjük a hegynek is nevet adó, látványos forrásbarlangot.

3
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Bükk-hegység
A Török úton a Bükk déli kapujához
ajánlott túra Nehézség könnyű
Hossz 12,8 km
Időtartam 4:00 óra
Szintemelkedés 559 m
Szintcsökkenés 559 m

Tekervényes túránkkal a Déli-Bükk mélyére kalandozunk, ahol a Hór-völgy felé magasodó sziklaormon felkeressük a már csak nyomaiban felsejlő Ódorvárat.

1
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mutass mindent

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(1)

A közösség fényképei


Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 8 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp