MTSZ
MTSZ térképportál
Turista Magazin
TuristaShop
TEKA-kártya
Kéktúra
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Bazaltorgonák (Szent György-hegy)
-
/ A bazaltorgonákFénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség -
/ A Szent György-hegy bazaltorgonái az Országos Kéktúra menténFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A bazaltorgonákFénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ Séta az Országos Kéken a Szent György-hegy bazaltorgonái alattFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A bazaltorgonákFénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A Szent György-hegy bazaltorgonái az Országos Kéktúra menténFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ Vadregényes táj a Szent György-hegy bazaltorgonái alattFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A bazaltorgonákFénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ Kilátóhely a bazaltorgonák tetejénFénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
A sűrű erdőben megbújó, azt csak helyenként áttörő, komor kőzetoszlopok némelyike a 30 méteres magasságot is eléri, szélességük maximum 1,5 méter. De minek is köszönhetjük ezt a páratlan látványvilágot?
A különös megjelenésű bazaltoszlopok, a földtan szobrai a Tapolcai-medence vulkanizmusának köszönhetik létüket. A kb. 3,3 millió éves Szent György-hegy csakúgy, mint társai a Tapolcai-medencében, tanúhegy. A viszonylag kis mélységből érkező bazaltláva magas hőmérsékleténél és összetételénél fogva is nagyon folyékony, ezért a felszínen szétterül. A korábbi vulkánosság folyamán épült „kőzettálban" létrejövő lávató kihűlve bazalttá szilárdult, és a későbbiekben - mivel igen ellenálló kőzet - védősapkaként állt ellen az eróziónak. A környező területet a külső erők lepusztították, de a vulkáni hegyek tetőszintje megőrizte az egykori vulkanikus felszín magasságát. Így keletkeztek a bazaltsapkás tanúhegyek.
Arról azonban, hogy a bazaltsapka is pusztul, éppen a kőorgonák tanúskodnak. Kihűlés közben a bazaltláva térfogata lecsökkent, és szélétől a közepe felé haladva, hűlésének irányára merőlegesen felhasadozott. Meghatározó a mai látkép szempontjából az is, hogy a bazaltra jellemző az oszlopos elválás. Ezt követően főként a hőingadozás és a víz vették át a főszerepet a formakincs alakításában. A repedésekbe befolyó víz térfogata jéggé szilárdulva megnő, ezáltal tovább barázdálja a kőzettestet. A hőingadozás is hasonlóan jár el: a hatására bekövetkező térfogatváltozásokra a rideg, merev kőzet nem tud másként reagálni, töréshálózat keletkezik benne. A repedések idővel egyre nagyobbra nőnek, egyre mélyebbre hatolnak, ezzel különálló oszlopok jönnek létre. A folyamat ma is tart, erről árulkodik az aprózódott kőzettörmelék, mely az orgonák lábánál található.
Nyitvatartás
Árak:
Ingyenes.
Tömegközlekedéssel
- Tapolcára a Balaton északi partján közlekedő vonatokkal vagy távolsági buszokkal érkezhetünk.
- A Nemesgulács-Kisapáti vasúti megállóhely az északi parti Tapolca-Székesfehérvár vasútvonalon található.
- A Kisapáti, dűlőút megállóhely Tapolca vagy Szigliget irányából közelíthető meg busszal.
- Indulhatunk Kisapáti, autóbusz-váróterem megállóból is.
- A Raposka, bejárati út buszmegállót legegyszerűbben Tapolcáról érjük el.
Megközelítés
- Tapolca belvárosából az Országos Kéktúra K jelzésén jutunk el a Szent György-hegy bazaltorgonáihoz (5,5 km, 280 m szintemelkedés), az autóbusz-pályaudvarról szintén válasszuk a K jelzést! (4,8 km, 200 m szintemelkedés.)
- Tapolca vasútállomásáról, ha nem kéktúrázunk, a P jelzés a leggyorsabb lehetőségünk a hegycsúcsra. (5,2 km, 235 m szintemelkedés.)
- Kisapáti, dűlőút buszmegállóból az együtt tartó K és P jelzésen indulunk észak felé, átvágunk a szőlők közt, és a Lengyel kápolnánál átváltunk a S jelzésre (jobbra). Ezen keletről kerüljük a hegyet, majd a Kaán Károly kulcsosháznál a K jelen balra fordulva érkezünk meg a bazaltorgonákhoz (mindez 3,4 km-es sétát és 235 m szintemelkedés igényel.)
- Nemesgulács-Kisapáti vasútállomásról és Kisapáti buszmegállójából a Z jelzés kalauzol el a Szent György-hegy nevezetességeihez, csak a Kaán Károly kulcsosháznál kell áttérnünk a K jelre, hogy azon tegyük meg az utolsó métereket. (2,8 km, 210 m szintemelkedés.)
- Raposka, bejárati úttól induljunk kelet felé a Z jelzésű turistaúton, hogy 1,9 km 200 m szintemelkedés legyűrése után megérkezzünk a „kőzsákokhoz". A kulcsosháznál térjünk át jobbra, a K jelzésre az utolsó méterekre.
- A Raposkához közeli parkolóból startolva a Z jelzésen menjünk kelet felé a Kaán Károly kulcsosházig, ahol váltsunk át jobbra, a K jelre! Így 1 km-t kell megtennünk 80 m szintemelkedés mellett.
Parkolás
- Raposka hegy felőli végén ágazik ki egy út, amely a hegy felé tart. Ennek végén találunk ingyenes parkolót.
- A Tapolca-Kisapáti bekötőútról a (Tapolca felől közelítve) Papmajor után letérve jobbra, a K útvonalán haladhatunk autóval földúton majdnem a kulcsosházig. Innen rövid emelkedőn érkezhetünk meg a sziklaformációkhoz.
Koordináták
Környékbeli ajánlatok
Egy túra ami körbekerüli a Tapolcai-medence tanúhegyeit és nevezetességeit. Akár egy levegővel akár több részletben.
Egyik legkülönlegesebb tanúhegyünket, a Szent György-hegyet körüljáró panorámatúra olyan látnivalókkal, mint a bazaltorgonák, a hegyláb négy ...
„Mennyi nyugalmat, gyönyörűséget, de látni és okulni valót nyújt e vidék...” - írta Reichert Róbert geológus 1936-ban. És tényleg, kiemelkedően ...
A Tanúhegyek teljesítménytúra leghosszabb távján igen alaposan megismerkedhetünk a Balaton-felvidékkel. Sorra megmásszuk a Badacsonyt, a Tóti ...
Mutass mindent
Tulajdonságok
- 8 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
A közösség fényképei