Urunk Mennybemenetele-templom és Millenniumi park (Gyugy)

Színes domboldal Gyugy felett

A háromszáz lelket számláló település kálváriadombja számtalan különlegességet rejt. A stációkon Jézus keresztútja helyett a legnagyobb magyarokat mutatják be, a dombtetőn pedig, a Szent György-vonalak metszéspontjában, felújított Árpád-kori templom áll egy földsánccal körbevéve, ahova egy titokzatos harang története kapcsán minden évben hagyományőrző zarándokok érkeznek. A mellette levő Millenniumi parkban emlékművek és szobrok idézik fel történelmünk mozzanatait. A gyerekeket tágas játszótér, a felnőtteket piknikezésre alkalmas füves terület és egy színpaddal is megtoldott focipálya várja.

Sánccal kerített templom az Árpád-korból

Az eredetileg román stílusú, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templomot 1230 körül építtette a helyi földesúr. Az 1300-as évek első felében hosszában megtoldották az épületet a gótika jegyében, ekkor épült hozzá a hármas déli ablaksor is.

A tatár, majd a török nem kímélte a falut és a templomot sem. Előbb a szinte kihalt település kezdett a domb alján újjáépülni, a romos templomra csak az 1730-as években fordítottak figyelmet. A megmaradt falakat jelentősen visszabontották, ezzel a középkorban épített részletek szinte teljesen eltűntek, az új épület klasszicista stílusban formálódott, zsindelytetőt kapott. A beszűkített déli kapura ráépült a sekrestye nyugati fala, a román kori ablakok a féltetős sekrestye padlására kerültek. Nagyjából száz év múlva hozzáépítették a déli sekrestyét, kialakították a mai ablakokat, és hozzátoldották a karzatot.

A templomot nemrégiben újították fel. Először több éven át (1996-tól) ásatásokat végeztek a területen, majd a régészeti leletek alapján kezdtek hozzá a rekonstrukcióhoz; az átadásra 2014 májusában került sor. Ennek köszönhetően ma eredeti állapotukban láthatjuk a román stílusú részleteket. Megfigyelhetjük az Árpád-kor egyedülálló építészetét, az idomtéglából készült félköríves ablakokat és a gazdagon tagolt, bélletes, festett déli kaput. A felújítás alatt előkerült a sekrestye, valamint a dongaboltozatú tető néhány részlete is.

Az épületet több méter magas földsánc veszi körül. A keletkezéséről biztosat nem tudunk, de feltehetően a 16. században alakíthatták ki Somogy megye többi templomerődjéhez hasonlóan (egyeseket sánccal, másokat palánkkal és/vagy árokkal vettek körül). A terület rendezésekor, amikor átvágták a sáncot, a föld mélyén újkori sírokra bukkantak. A helyszínre érkező magyar és osztrák régészek 2006-ban fejezték be a felmérést.

 A templom dombját 2007-ben II. János Pál pápáról nevezték el. Az őt hirdető emlékkő szomszédságában egy fatörzsbe faragott emlékművet is találunk. A pápa fotója alatt Jelenka György, a falut felvirágoztató polgármester költeménye olvasható. (Az 1931-es születésű „Gyuri bácsi” újításainak köszönhetően évről évre jelentősen nő a Gyugyra látogató turisták száma, nem mellesleg elnyerte az ország legidősebb polgármestere címet is.)

Csodaharang és zarándoklat

A helyi legenda szerint azon a napon, amikor 150 év után kiűztük a törököt az országból, Gyugyon hatalmas felhőszakadás támadt, és az eső kimosott a földből egy harangot. (Egyesek úgy tartják, hogy amikor híre ment a török érkezésének, a falusiak ásták el a templom harangját egy közeli völgyben.) Annyi bizonyos, hogy harang miatt a település búcsújáró zarándokhellyé vált, és a völgyet ma is „szentgödörnek” nevezik. A harangot az I. világháborúban beolvasztották, hogy fegyvert készítsenek az anyagából – az ereklye hiányában a zarándoklatoknak is vége szakadt.

A hagyományt 2000-ben élesztették fel újra, azóta minden évben a pünkösd előtti vasárnapon várják a zarándokokat. A programhoz a vallási körmenet és a szentmise ugyanúgy hozzátartozik, mint a folklórműsor, a főzőverseny vagy a végén az utcabál. 2005-ben új harangot kapott a templom a Bereczk család adományaként.

A hős Izsép

Ahogy fentebb említettük, a templomot a falu egykori földesura, konkrétan a Bő nemzetségből származó I. Izsép építtette, aki lovas katonaként szolgált; a muhi csatában esett el 1241-ben, idős korában. A tiszteletére a templomtól északra óriási emlékkő díszeleg, mellette pedig az Egri György csabacsüdi szobrászművész által faragott lovas szobor áll. Az alkotás azt a pillanatot örökíti meg, amikor az építtető búcsút int a templomnak, és Muhiba indul. Gyugy címerében napjainkban is központi helyen szerepel a medve, ami az Izsép család címerállata. Egyik mellső mancsában egy zöld levelű dióágat tart, amin három arany dió van. A környéken ugyanis rengeteg diófa nőtt, szinte összefüggő erdőket alkotva, és őseink akkoriban gyugynak hívták a diót. Innen származik a település mai neve. (Érdekesség, hogy Európa legnagyobb, legöregebb dióültetvénye a közelben, a szomszédos Lengyeltóti határában van.)

Millenniumi park

A templom közvetlen közelébe 2000-ben egy Millenniumi parkot létesítettek. Ennek a legattraktívabb eleme a templomhoz vezető sétány, amely első ránézésre olyan, mint egy „klasszikus” kálvária. A Nemzetünk Csillagainak Emlékösvénye elnevezésű útvonalon 14 helyett 21 stáció vezet a dombtetőn álló épülethez, ám a kőoszlopokon nem Jézus keresztútját, hanem a magyarság nagyjait jelenítik meg.

Az emlékösvény kiindulópontjánál hintákkal, csúszdákkal, homokozóval felszerelt, tágas játszótér várja a mozogni vágyó gyerekeket; a mellett levő épületben mosdót is találunk. A hepehupás terület legnagyobb részét a focipálya teszi ki, ami pünkösd előtt, a búcsújárás idején nézőtérré alakul át a szélén ácsolt színpadhoz. A park északi szélén álló ácsolt kapun keresztül akár a kilátószerű faemelvényre is felkapaszkodhatunk, hogy végigpásztázzunk a területen – de az igazi panorámáért érdemes felkapaszkodni pár pernyi sétával az Örökkévalóság Parkjában levő kilátótba (link alá, ha majd elkészül a POI).

Nyitvatartás

A terület és az épület kívülről egész évben szabadon látogatható. 

A templom nyitvatartásáról a helyi polgálmesteri hivatalban kérhetünk tájékoztatást.

Árak:

Ingyenes.