Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Túra tervezése ide
Beágyazás
Építészeti különlegesség

Noszvaji barlanglakások

Építészeti különlegesség · Egri-Bükkalja · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A noszvaji barlanglakások
    / A noszvaji barlanglakások
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A noszvaji barlanglakások
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A noszvaji barlanglakások
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A noszvaji barlanglakások
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A noszvaji barlanglakások
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A noszvaji barlanglakások
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A noszvaji barlanglakások
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Fürdőszoba a noszvaji barlanglakásokban
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A noszvaji barlanglakások
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A noszvaji barlanglakások
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A noszvaji barlanglakások
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A noszvaji barlanglakások
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A noszvaji barlanglakások
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A noszvaji barlanglakások
    Fénykép: Farkas Péter

A könnyen megmunkálható riolittufába vájt lakásokban még a 20. század közepén is éltek. A telep ma már turistalátványosság, amelyet belépővel látogathatunk, egy részében pedig alkotótelep működik.

A jól és könnyen formálható vulkáni tufa egy sajátos építészeti kultúra kialakításához járult hozzá a Bükkalján, ahol a Kárpát-medencén belül a legrégebbre nyúlik vissza a kőfaragásnak, a kőzetbe mélyített pincék és lakások készítésének kezdete. Ennek, a kő megmunkálására építő hagyománynak a leglátványosabb emlékei a kőbe vájt barlanglakások és a kissé misztikus, tisztázatlan eredetű kaptárkövek. Ez utóbbiakból szép számmal találunk ezen a környéken Egertől Miskolcig, így Noszvajon is láthatunk egyet. A település azonban sokkal inkább a barlanglakásokról ismert.

Ezeket elsőként Hermann Ottó írta le az 1900-as évek elején, majd az 1960-as, ’70-es években az Egri Vármúzeum első igazgatója, Bakó Ferenc végzett részletes kutatásokat itt. Ő a 13. századig vezeti vissza a barlanglakások eredetét, a kialakulásuk szerinte szoros összefüggésben lehetett a szőlőtermesztéssel, borászattal. Érdekes, hogy a barlanglakásokban élők társadalmi helyzete igen eltérő volt: tehetősebb, akár földdel rendelkező parasztok, kőművelő iparosok és nincstelen napszámosok egyaránt laktak a domboldalba vájt lakásokban.

Bakó Ferenc három típusba sorolta az itteni lakásokat: elsőként vannak az utca vonalával párhuzamos, két vagy háromosztatú (szoba-konyha-kamra), egy bejáratú lakások. Aztán találunk olyan házakat, amely széttagolt, egymással kapcsolatban nem lévő helyiségekből áll, és amelynek szobáiba külön-külön lehet bejutni az utcáról. És végül vannak azok a típusú barlanglakások, amelyek az utcára merőlegesen, a szikla belseje felé terjeszkednek.

A barlanglakások terei a tufa kitermelésével, annak helyén, mintegy negatív lenyomataként alakultak ki. Belülről leginkább a hagyományos parasztházakra emlékeztettek, szépen vésett formákkal, egyszerű berendezéssel. A lakások homlokzatát meszeléssel védték, számos helyen megfigyelhető a fa- vagy kőoszlopokkal alátámasztott, cseréppel fedett eresz nyoma. A módosabb családok később tornácos házakat vájtak maguknak, a megfelelő tájolásra is odafigyelve.

A 19. századtól egészen a 20. század végéig elsősorban a mélyszegénységben élők lakták az üregeket, de ma egy-két kivételtől eltekintve már lakatlanok, illetve az alkotótelep használja azokat művészeti célokra.

A domb közvetlen környezetében található térséget Farkaskő-dűlőnek nevezték az elmúlt évszázadokban. A Pocem nevet a 20. században kapta: a szláv eredetű szó jelentése földalatti. A korábbi nevet vette fel az 1997-ben létrehozott alkotóműhely, amely az évek során megtisztította a kőbe vájt lakásokat, és akár funkcionálisan átalakítva, de látogathatóvá tették azokat.

Nyitvatartás

Nyitva
hétfő10:00–18:00
kedd10:00–18:00
szerda10:00–18:00
csütörtök10:00–18:00
péntek10:00–18:00
szombat10:00–18:00
vasárnap10:00–18:00

Csoportoknak előzetes bejelentkezés:

+36 31 781 2855

Árak:

  • Felnőtt: 600 Ft
  • Gyerek: 300 Ft

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2020 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Lévai Zsuzsa profilképe
Szerző
Lévai Zsuzsa
frissítve: 2020-10-06

Tömegközlekedéssel

  • A buszról a Noszvaj, Deák F. út 77.. nevű megállóban szálljunk le.

Megközelítés

  • A buszmegállóból a temető melletti utcán induljunk el, majd a parkoló után forduljunk jobbra (350 m).

Autóval

  • A Deák Ferenc útról a falu keleti szélén, a temető mellett bekanyarodva érjük el a parkolót, ahol már tábla tájékoztat a barlanglakásokról. A Honvéd utca felől nem érdemes autóval érkezni, mert ott nincs parkolási lehetőség.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.928658, 20.481831
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°55'43.2"N 20°28'54.6"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 461293 5308500
w3w (what3words) 
///kérdések.bejön.zsenik
Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Noszvaji barlanglakások

Honvéd utca
3325 Noszvaj

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp