Turul-emlékmű (Tatabánya)
Az ősi magyar jelkép, a turulmadár legismertebb hazai szobra 1907 óta figyeli a Tatabánya fölé magasodó mészkőszirt tetejéről az alatta elterülő tájat. Európa egyik legnagyobb madárszobrának tartják, és valóban, lenyűgöző méretei miatt messziről is jól látható, nem véletlenül lett a város jelképe.
A 8 méter magas tatabányai szobor a Kő-hegy meredek sziklaletörésének szélén, kőböl rakott talapzaton áll. A harcias testtartású bronzmadár szárnyainak fesztávolsága majdnem 15 méter, karmai között Árpád kardját tartja, fején pedig aranyozott, stilizált magyar koronát visel.
A szobor mellől fantasztikus panoráma nyílik a városra, de a távolabbi Oroszlány és Tata, sőt tiszta időben Pannonhalma és Komárom házai is kivehetőek. A szobor és környéke eddig is népszerű kirándulóhely volt, de a 2010-es évek végének turisztikai fejlesztései is megkönnyítik a környék és látnivalóinak felfedezését.
A Turul-emlékműtől rövid geológiai tanösvényen jutunk el a Szelim-barlangig, és közben megismerhetjük a Vértes és a Gerecse növény- és állatvilágát, jellegzetes kőzeteit. A másik irányba a szobrot a Millennium tanösvény köti össze a 2018 nyarán átadott Gerecse Kapuja látogatóközponttal, ahonnan továbbsétálva a Ranzinger Vince-kilátóhoz is könnyen eljuthatunk.
A turul eredete
A magyarok eredettörténetében két monda is fennmaradt, amelyekben komoly szerepe van a turulmadárnak. Anonymus 13. század eleji Gesta Hungarorumában ír az Árpád-ház eredetéről, melyben Emesének, a - későbbi Álmos vezérrel - várandós anyának "álmában egy sólyomforma isteni látomás jelent meg, aki mintegy hozzáérkezvén megtermékenyítette, és feltárta előtte, hogy méhéből folyam indul, és ágyékából dicsőséges királyok származnak, de nem saját földjén fognak sokasodni." A későbbi kutatások és nyelvtörténeti értelmezések szerint a monda lényege az első magyar uralkodóház legitimitásának megerősítése: egyrészt az Attila hun királytól való származtatás, másrészt a későbbi uralkodók előre kijelölése volt a célja.
A turul másik fontos megjelenése a honfoglalással kapcsolatos eredetmonda: eszerint Levédiában a magyarok fejedelmének volt egy álma, melyben sasok támadják meg az állataikat, de egy turul lecsap rájuk, és elkergeti a veszélyes betolakodókat. Az álomban a magyarok felkerekedtek, hogy elinduljanak Attila hun vezér földjére, de nem ismerték az utat. Ekkor egy turul a fejedelem fölé szállt, és mutatta nekik az utat. Nem sokkal később a valóságban is dögvész pusztított az állatok között, és a tetemekből lakmározó keselyűket megtámadta egy turulmadár. Felismervén az álmot, a magyarok valóban felkerekedtek, és követték a turult. Ahol eltűnt a szemük elől, ott vertek tábort. Így jutottak el Attila egykori földjére, Pannóniába. A mondának érdekes módon valamennyi valóságalapja mindenképpen van, ugyanis a magyarok tényleg - tudatosan vagy véletlenül - ott telepedtek le, ahol a kerecsensólyom fészkelt.
A turul szó etimológiája, a korai ábrázolások és a tény, hogy a solymászat a belső-ázsiai sztyeppei népek között elterjedt vadászati forma volt, mind arra engednek következtetni, hogy a mondabeli turul valójában sólyom volt.
A szobor története
Az 1896-os millenniumi ünnepségek, azaz a honfoglalás, honalapítás ezredik évfordulójának keretén belül bízták meg Donáth Gyula szobrászt a Turul-emlékmű elkészítésével, azonban pénzhiány miatt csak jóval később, 1907-ben készült el. Ez a dátum viszont épp annak a csatának az ezredik évfordulóját jelentette, amelyben a középkori krónikák szerint a mai Tatabánya területén, az egykori Bánhidán aratott győzelmet Árpád vezér serege Szvatopluk morva fejedelem felett 907-ben. A szobrász hasonló, de valamivel kisebb (6 méteres) turulszobrát két évvel korábban készítette el, a budai várban a mai Sikló felső állomásánál láthatjuk.
A tatabányai szobor "élete" nem volt zökkenőmentes, kisebb csoda, hogy még mindig áll. Először 1919-ben a kommunisták rongálták meg. Klebesberg Kunó kultuszminiszter 1926-ban külön rendeletben intézkedett a helyreállításáról, ami Keviczky Hugó szobrászművész vezetésével meg is valósult. A Rákosi-korszakban pedig el akarták távolítani a szobrot, de ez végül nem történt meg. Az évtizedek alatti elhanyagoltságban azonban nagyon rossz állapotba került, így a rendszerváltás után alapos felújításra szorult. 1992-ben ismét felavatták a megújult emlékművet, ekkor került a város címerébe is.
Nyitvatartás
Egész évben szabadon látogatható.Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A buszról a Tatabánya, Fő tér megállónál szálljunk le!
- Ha vonattal érkezünk, Tatabánya állomáson szálljunk le.
Megközelítés
- A buszmegállóból északi irányba induljunk a Komáromi utcán a P● jelzést követve, majd az első keresztutcán forduljunk jobbra az Álmos vezér utcára, ahonnan a P jelzést kövessük végig a Turulig (1,4 km, 140 m szint)!
- A vonatról leszállva a Mozdony úton érjük el az Álmos vezér utcát, ahonnan a P jelzés vezet (1,5 km, 150 m szint).
Parkolás
- A Panoráma utca végén, néhány méterre a szobortól ingyenes parkoló áll az autósok rendelkezésére.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Egész napos kirándulásunkon betekintést nyerünk a Gerecse jellegzetes tájformáinak egy részébe, megismerkedünk élővilágával, kőzeteivel, és közben ...
Kirándulásunk kiinduló- és végpontja a 2018 nyarán átadott Gerecse Kapuja turisztikai látogatóközpont és szabadidőpark, amelynek alapos ...
Hegy, völgy, erdő, mező, patak, falu, kilátó – a gerecsei hangulat sokszínűségéből kapunk egy csokorral ezen a futáson. Ugyanakkor a kör ...
A Gerecse teljesítménytúrák harmadik leghosszabb szakasza.
A Gerecse teljesítménytúrák leghosszabb, klasszikus szakasza, amely egyben IVV túra is. Ezen az útvonalon rendezik meg hagyományosan minden év ...
A Gerecse teljesítménytúrák második leghosszabb szakasza.
A Gerecse teljesítménytúrák legrövidebb szakasza.
2022-ben 40. alkalommal rajtol el a Gerecse 50 teljesítménytúra mezőnye! Ez önmagában is óriási teljesítmény, ezért a szervezők úgy döntöttek, hogy ...
Mutass mindent
Turul-emlékmű (Tatabánya)
Tulajdonságok
- 8 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
A közösség fényképei