Jankovich-barlang (bajóti Öreg-kői-barlang)

A Bajót melletti markáns Öreg-kő mészkősziklasora a turisták mellett a régészek, barlangászok, geológusok és sziklamászók közkedvelt terepe. A késő triász korú dachsteini mészkőből álló, sasbércként kiemelkedő sziklás hegy oldalában, 340 méteres magasságban nyílik a Dunántúl egyik legfontosabb régészeti lelőhelye, és egyben egyik leglátványosabb barlangja, a Jankovich-barlang. A mélyből feltörő termálvíz boltozatos üregeket oldott a mészkőben, így keletkeztek az Öreg-kő barlangjainak járatai és nagyobb termei.

A Jankovich-barlang hazai viszonylatban nagy méretű bejárata után lenyűgöző kupolacsarnokban találjuk magunkat. A 35 méter hosszú és 20 méter magas terem egy 8 méter átmérőjű, szinte szabályos kör alakú kürtőben végződik felülről, ahonnan egész nap természetes fényt kap a barlang ezen része. 

A csarnok végében egy lejtőn keresztül a barlang régészetileg érdekes, hátsó termébe jutunk, ide azonban már nem szűrődik be a fény, érdemes zseblámpát vinni. Az 1910-es évek elején kezdődtek a barlangban az ásatások, amelyek során számos csont- és cserépmaradvány került elő. A későbbiek során tárták fel a hátsó, belső termet, amely valószínűsíthetően a jégkorszak végén elzáródhatott, és háromezer éven keresztül érintetlen maradt. A nagy szenzációt ez a terem szolgáltatta, mivel a neandervölgyi ősember által használt többféle kőeszköz került elő, ráadásul sértetlenül. A leletanyagról hosszas vizsgálat során kiderült, hogy az addig ismert egyetlen magyarországi lelőhelytől jól elkülöníthető kultúrából származnak, amelyet a barlang után jankovichinek neveztek el. Maga a barlang Hillebrand Jenő vezető régész javaslatára a helyszínt személyesen is meglátogató és a munkát anyagilag is támogató akkori kultuszminiszterről, Jankovich Béláról kapta a nevét.

Nem árt tudni, hogy a barlang kürtőiben denevérek szoktak tanyázni. Mivel Magyarországon minden denevérfaj védett, látogatásunkkor legyünk tekintettel az itt élőkre is!

A Jankovich-barlang bejáratától nem messze találjuk a kevésbé látványos, de szintén szabadon látogatható Baits-barlangot. Névadója Baits György, Bajót egykori jegyzője, akinek elévülhetetlen érdeme volt abban, hogy az - akkor még Öregkői-barlangnak nevezett - barlangban megkezdődjenek az ásatások. 

Ha erre kirándulunk, érdemes a 375 méteres Öreg-kő gerincére is felkapaszkodni, pazar kilátás vár ránk. A barlang kupolacsarnokában látott kürtő itt tör ki a felszínre, óvatosan bele is nézhetünk a széléről.

Nyitvatartás

Árak: