Túra tervezése ide

Tardosi vörösmárvány-bánya

Bánya · Gerecsei kismedencék · zárva

A tartalmat készítette:
MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség

/ A Tardos fölötti vörösmárvány bánya
Fénykép: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
/ A bánya vöröses meddője
Fénykép: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség

Igaz, hogy vörös márványnak nevezik, de nem márványról, hanem vörös mészkőről van szó, amely kiváló fényezhetősége miatt kapta a „márvány” elnevezést.

A kőzet színe – amelyet a benne lévő vasoxidnak, a hematitnak köszönhet – mellett jellemzője, hogy gyakoriak benne az ősmaradványok, elsősorban az ammoniták. Ahol vörös színű kőben ammonitát látunk az ország bármely pontján, az biztos, hogy a tardosi Bánya-hegy kőfejtőjéből származik, legyen az az esztergomi Bakócz-kápolna (1511), a budapesti Szent István-bazilika (1905) lábazata, vagy a debreceni pályaudvar (1961) kőpadlója. Ez a vörös tardosi kő a jura időszakban keletkezett. Bizonyíthatóan 1204 óta bányásszák. Mátyás király idejében (1487–1489) 42 hajórakománnyit vittek belőle a budai építkezésekhez.

A török korban határvidék volt a terület, elnéptelenedés jellemezte, semmiféle gazdasági tevékenység nem volt. Buda felszabadulása után a kőfejtőt az esztergomi érsekség szlovák és német telepesekkel indította újra. A 19. századi hazai építkezések számának növekedése hozta meg az igazi fellendülést a bányászatban, amit olasz mesterek behívásával is fokoztak a bányatulajdonosok. A követ a nagy millenniumi építkezésekhez hajóval szállították Budapestre, illetve szekéren vitték Süttőre vagy Piszkére.

A bánya magánterület, ahová tilos a belépés. Bizonyos alkalmakkor lehetőség van vezetéssel belépni a területre. Ha arra járnánk, a kapunál dolgozó őröknél érdeklődjünk, megtekinthetjük-e a különleges, egyedi bányaudvart.

Nyitvatartás

Ma zárva van

A bánya magánterület, ahová tilos a belépés. Ha arra járnánk, az őröknél érdeklődjünk, megtekinthetjük-e távolról a bányaudvart.

Szerző

Szabó Eszter

frissítve: 2020-08-04

Tömegközlekedéssel

A távolsági buszról a Tardos, süttői elágazás nevű megállóban érdemes leszállni.

Megközelítés

A buszmegállóból a Z és K+ jelzéseket kövessük. 1,6 km után az elágazásnál térjünk jobbra a Z jelzésre, melyhez 1 km után a K és a Mária-út ᵯ jelzése is csatlakozik. A buszmegállótól a bánya 3 km-re van összesen.

Parkolás

Tardost az 1-es (Tarjánon és Vértestolnán át vagy Tatán és Agostyánon át) vagy a 10-es úton (Süttőn és Bikolpusztán át) tudjuk megközelíteni.
A faluban a KRESZ szabályainak megfelelően bőven találunk parkolóhelyet.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)

47.659920, 18.471803

DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)

47°39'35.7"N 18°28'18.5"E

UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)

34T 310177 5281599

w3w (what3words)

///leköröz.nővérke.szonda

Navigáció Google Térképpel

Túrák ide:

Típus	Név	Hossz	Időtartam	Szintemelkedés	Szintcsökkenés

Tipp A vörösmárvány és az őskrokodil nyomában

18,4 km

5:40 óra

670 m

Tipp Szakasz 11 Szárliget - Dorog (OKT-11)

66,7 km

20:25 óra

2 135 m

2 235 m

Mutasd a térképen!

Közeli látnivalók

Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.

értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

A többiek fényképei