Alginitbánya Gérce mellett
Az alginit keletkezése a vulkáni tevékenységhez köthető. A pliocén korban, vagyis nagyjából 3-5 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medence tórendszerében heves vulkánkitörések követték egymást, amiből létrejöttek a mai bazalthegységek. A vulkanizmus következményeként tufagyűrűk is keletkeztek, ezeknek a belsejét idővel víz töltötte ki. Az így kialakult krátertavacskákat az alulról feltörő hévízforrások felmelegítették, mikroelemekben és ásványokban gazdagították, miközben a tufából is értékes anyagok oldódtak ki. Ebben a zárt, ideális környezetben egyszerű növények és állatok telepedtek meg a vízfelszínen, mint például a zöldalga, és nagymértékben elszaporodtak. Amikor ezek elhaltak, leülepedtek a krátertó fenekére, és a vízpartról behulló növényrészekkel együtt a légmentes környezetben rothadó iszappá álltak össze. Ahogy a tavak idővel feltöltődtek, az iszapba előszeretettel jártak dagonyázni az itt élő tulkok, egyéb nagy testű állatok. Az elpusztult tetemek és a biokémiai folyamatok eredményeként a terület foszforban is gazdaggá vált. Néhány millió év alatt ebből a leülepedett, tömörödött masszából keletkezett az alginit.
Nem is hinnénk, hogy egy ilyen bizarr módon létrejövő anyagnak mennyiféle felhasználási lehetősége van. Kialakulásából következő magas ásványtartalma miatt előszeretettel használják a termőtalaj javítására. Állati trágyába is keverik, illetve műtrágya helyett alkalmazzák, így mesterséges vegyszerek nélkül érik el kívánt a hatást. Tavasszal a növények leveleire permetezve hatásos védelmet kapnak a károkozók ellen.
A gyógyászatban iszappakolás alapanyagaként találkozhatunk vele, ami ízületi és reumatikus fájdalmak kezelésére kiváló. A bőr regenerálására is alkalmas, a pikkelysömörben szenvedők jól ismerik. Hihetetlen, de még gyógyhatású italokban is fellelhető a kőzetszármazék.
Hazánkban 1973-ban fedezték fel az első alginittelepet Pula határában; azóta több lelőhelyre is bukkantak például Egyházaskesző és Várkesző között, vagy itt, Gérce határában. Az Országos Kéktúra nyomvonala melletti, több mint 2 négyzetkilométer kiterjedésű tufagyűrű hazánk legnagyobbja.
Aki erre jár, vegye figyelembe, hogy a bánya ipari terület, ahova belépni veszélyes és tilos!
Nyitvatartás
Tömegközlekedéssel
- A Sárvár és Bögöte/Zalaegerszeg/Vásárosmiske/Celldömölk között közlekedő buszokról a Gérce, könyvtár nevű megállóban érdemes leszállni.
- Ha északról szeretnénk megközelíteni a bányát, akkor a Sárvárról és Celldömölkről induló buszokról a Sitke, Hercseghegy nevű megállóban szálljunk le!
Megközelítés
- Gércén a buszmegállóból északi irányba induljunk, majd az első utcán kanyarodjunk jobbra a K jelzéseket követve! 1,5 km-es sétával érünk a bányához.
- A Sitkéhez közeli buszmegállóból északkelet felé induljunk az út mentén, majd 20 méter múlva térjünk jobbra az Országos Kéktúra K jelzésein (1,3 km)!
Parkolás
Sárvár felől Gércét a 84-es, Sitkét pedig a 834-es útról érjük el.
- Mindkét faluban a KRESZ szabályainak megfelelően parkolhatunk.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
A második az Országos Kéktúra leghosszabb síkvidéki szakasza. Gyakorlatilag végig lapos terepen kanyarog, emelkedőt csupán a Kemeneshát környékén ...
Az útvonal Kemenesalja gyönyörűséges falvain át, vulkáni tanúhegyek mellett vezet, mely tájra Berzsenyi így emlékezett: "Ti kékellő halmok!
Mutass mindent
Tulajdonságok
- 2 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
Legyél te az első hozzászóló!
A közösség fényképei