Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Thematic Trail

Egy cseppnyi fővárosi vadon: tanösvény a Felsőrákosi-réteken

Thematic Trail · Budapest · open
Responsible for this content
MTSZ - Partner Verified partner  Explorers Choice 
  • A természetvédelmi terület határánál
    / A természetvédelmi terület határánál
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A Rákos-patak a Túzok utcánál
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Felsőrákosi-rétek tanösvény információs táblája
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Védett láp a Felsőrákosi-réteken
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Budapest közepén...
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Itt a fák mögött vannak a piócás gödrök
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Bukolikus táj egy világváros közepén
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Kertészet a Felsőrákosi-rétek tanösvény mentén
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Lovarda a Felsőrákosi-rétek tanösvény mentén
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A Mátyásföldi reptérnél
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Visszaérkezés a Rákos-patakhoz
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Gyerekekkel is ideális a Felsőrákosi-rétek tanösvény
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
m 500 400 300 200 4 3 2 1 km

Egy hihetetlen talpalatnyi vadont fedezhetünk fel ezen az egyedülálló tanösvényen a főváros geometriai középpontjától pár lépésre, légvonalban mindössze 2 km-re az Örs vezér terétől. Budapest második legnagyobb védett területe láprétekkel, rekettyés fűzlápokkal, nádasokkal és égerligetekkel vár, és gazdag növény- és madárvilágnak ad otthont.

open
easy
4.9 km
1:30 h
39 m
39 m

A Keresztúri út és a Túzok utca kereszteződésétől pár lépésre kezdődő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Budapesti Helyi Csoportja által 2015-ben kialakított tanösvény a mind kultúrtörténeti, mind természeti szempontból egyedülálló Felsőrákosi-rétek élővilágába kalauzol bennünket. Nem akárhol járunk: a 164 hektáros terület az országos jelentőségű védett lápokkal együtt a Budai Tájvédelmi Körzet után a második legnagyobb védett terület Budapesten, amely ugyanakkor csak 2014-ben kapott természetvédelmi oltalmat.

A közel 5 kilométeres körtúrán országosan védett lápokat, vizes réteket, nádasokat és a patakot szegélyező puhafás ligeterdőket fedezhetünk fel. A vizes, lefolyástalan rétek a patakszabályozás előtti korok vadvizes élőhelyeit idézik a főváros közepén. Rövidsége, megközelíthetősége és gazdag látnivalói miatt a tanösvény bejárása kitűnő program családoknak és iskolás csoportoknak egyaránt.

outdooractive.com User
Author
Ferenc Szigeti
Updated: May 20, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
131 m
Lowest point
118 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Természetvédelmi területen járunk, a tanösvényt elhagyni szigorúan tilos!

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app és turistatérkép. 

Tips, hints and links

A tanösvény egész évben látogatható, és mivel a természet minden évszakban más arcát mutatja, mindig valami újat fedezhetünk fel. De mégis, talán a madárcsicsergéstől hangos tavaszi és kora nyári hónapok a leglátványosabbak egy vizes élőhelyen. Elég könnyű beleszeretni ebbe a cseppnyi vadonba a főváros közepén, érdemes figyelemmel kísérni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület természetvédelmi programjait a területen, amelybe akár önkéntesként be is csatlakozhatunk.

Start

Keresztúri út – Túzok utca kereszteződés (127 m)
Coordinates:
Geographic
47.487143, 19.192212
UTM
34T 363817 5260884

Destination

Keresztúri út – Túzok utca kereszteződés

Turn-by-turn directions

Itiner:

A külön táblákkal jelzett tanösvény 12 információs táblán keresztül mutatja be Budapest második legnagyobb védett területét a látogatóknak. A tanösvényt a táblákon elhelyezett térkép segítségével lehet nyomon követni.

  • A Keresztúri útról besétálunk egyenesen a Túzok utcán. A patakot keresztezve rögtön baloldalon találjuk az első táblát (A terület általános bemutatása, helytörténet).
  • A patak ezen oldalán elindulva (tehát a hidat követően balra fordulva) megteszünk kb. 100 métert, és az erdőt elhagyva találjuk a második táblát (A Rákos-patak bemutása), majd a réten jobbra fordulunk egy kisebb szekérúton.
  • Elérve a rét túloldalán található nádast és a harmadik táblát (A Felsőrákosi-rétek Természetvédelmi Terület bemutatása) jobbra fordulunk, és a 4-es (A Felsőrákosi-rétek állatvilága) és az 5-ös tábla (Kultúrtörténeti érdekességek) érintésével egészen a Lovasvölgyi utcáig haladunk egyenesen (a Reznek utcán).
  • Itt balra térve egy kitérőt teszünk a Mátyásföldi repülőtér sarkában található 6-os táblához (A Mátyásföldi repülőtér), végig a Lovasvölgyi utcán.
  • Visszatérve a Reznek utca és a Lovasvölgyi utca kereszteződésébe, a Reznek utca folytatásában haladunk tovább, érintve a 7-es táblát (Tájidegen fajok), majd egészen a hídig gyalogolunk. Itt balra fordulva, rövid kitérővel található meg a 8-as tábla (A Felsőrákosi-rétek növényvilága), jobbra fordulva pedig vezet az utunk tovább, az árok mentén egészen a patakig.
  • Érintve a 9-es (A Felsőrákosi-rétek madárvilága) és 10-es táblát (A Felsőrákosi-réteket veszélyeztető tényezők) a Rákos-patakhoz jutunk vissza, ahol jobbra fordulunk.
  • A patak mentén haladó földúton, a 11-es (A patak menti erdők) és a 12-es (Gyakorlati természetvédelem a Felsőrákosi-réteken) táblák érintésével jutunk vissza a Túzok utcához, amin visszasétálunk a Keresztúri útra.

A túra részletes leírása

Először is, érkezzünk meg erre a nem mindennapi helyre!

A Keresztúri út ipari övezetéből ráfordulva a Túzok utcára pár lépés alatt egy egészen más világba csöppenünk. Először egy kertészet mellett haladunk el, majd nagyon gyorsan hatalmas fűzfák között egy erdőben találjuk magunkat, amely egészen a patakig nyúlik. A pataknál a város zaja szinte teljesen elmarad, a város maga alig látszik innen: megérkeztünk a történelemből is jól ismert Rákos mezejére, ahol mintha megállt volna az idő, de legalábbis jócskán lelassult, hiszen emberi alkotásnak első látásra nem sok jele van. Az első tábla a tágabb környék nem mindennapi történelmébe enged bepillantást. Rákos mezeje a 13. századtól kezdve szerepel a krónikákban, mint a hadjáratok indításának és az országgyűlés székhelye. Többek között kiváló földrajztudósunk, Hunfalvy János is leírta, hogy a korabeli országgyűlések alkalmával a ma Királydombként ismert részen állott a király sátra (ezt ma a Felsőrákosi-réteket övező családi házas részen, a Dorogi utca környékén jelöli a térkép).

A mai napig ipari kerületként számon tartott, a természetvédelmi terület szomszédságában található Kőbánya is érdekes természetföldrajzi szempontból, hiszen a pesti oldalon egyedül itt van felszín közelében a budai oldalról ismert mészkő, amelyet évszázadokon át bányásztak itt. A mintegy 30 km hosszú járatrendszerből kiemelt kövekből számos pesti bérház épült meg, nem is beszélve olyan ikonikus épületekről, mint a Magyar Tudományos Akadémia székháza. Az 1890-es években megszűnő kőbányászat után a borkészítés, a téglagyártás és a sörgyártás használta-használja fel a tekintélyes méretű pincerendszert, ahol néha még futóversenyt is szerveznek manapság, sőt, a bányászat megszűntét követően víz alá került részekben még búvárkodni is lehet. Kőbánya egyébként az 1850-es években került fel a főváros térképére, mint lakóterület, ekkor kezdték kiparcellázni, és hamarosan igazi munkáskerület vált belőle.

Pár lépésre, az erdő sarkánál találjuk a második táblát, amely a Rákos-patakot, a Duna fővárosi szakaszának bal partján található legjelentősebb vízfolyást mutatja be. A patak komplex fővárosi rekonstrukciója évtizedek óta szerepel a fejlesztési tervekben, hiszen kiváló zöld folyosót képezhetne a rekreációs célú zöldfelületekben hiányos pesti oldalon. A patak látványos betonmedrének és tekintélyes töltésének építése már az 1800-as években megindult, de azt csak az 1930-as években fejezték be, s célja nem pusztán a korábban ingadozó vízjárású patak megregulázása volt, hanem egyúttal a környező mocsarakat kívánták lecsapolni termőhelyek kialakítása érdekében. A Felsőrákosi-rétek Természetvédelmi Területen található országos védettségű ex-lege lápok és puhafás ligeterdők még őriznek valamennyit a patakszabályozás előtti korok vadvizes élőhelyeiből, de az egykor itt állott több tucat malom végleg eltűnt.

A réten jobbra, a szekérútra fordulva érdemes megállni, és átadni magunkat a terület varázsának. A patakot kísérő erdők és a nádas miatt szinte alig látszik valami a környező városból, a távolban azonban feltűnnek a Budai-hegyek. Szinte hihetetlen, de az egy-egy idáig hangzó motor zaja mellett már itt találkozhatunk például barna rétihéjával, miközben a nádasból békák és nádi madarak zsongása hallatszik. A harmadik tábla a nádas szélén, egy védett lápterületnél található, és a főváros legújabb és egyben második legnagyobb természetvédelmi területét mutatja be. A legfontosabb természetvédelmi értéknek tekintett lápok mellett nádasokat, kaszálóréteket, időszaki vízállásokat, valamint természetes és telepített ligeterdőket találunk ezen a meglepően változatos helyszínen.

A legjava: kultúrtörténeti és zoológiai érdekességek

A fűzfánál jobbra fordulva hamarosan ismét egy erdőfolthoz érünk, amelynek túloldalán minden bizonnyal Budapest egyik legfurcsább kereszteződésébe botlunk: két, egymást keresztező földút, pompás rétek - és két új utcanévtábla. A sajátos látványosság mellett itt tudásunkat is csiszolhatjuk, hiszen a 4-es számú táblán képet kapunk a Felsőrákosi-rétek gazdag állatvilágáról, míg a közelben lévő 5-ös tábla a kultúrtörténeti érdekességekre hívja fel a figyelmet.

Megtudhatjuk például azt, hogy Richard Ebner osztrák biológus 1910-ben éppen itt, a Rákos-patak mentén fedezte fel Budapesten először a magyar tarszát, hazánk fokozottan védett, bennszülött, maradvány szöcskefaját. Az izgalmas a dologban az, hogy ezt követően évtizedekig folyt a kutatás a területen a faj után, amit végül csak 2003-ban sikerült ismét megpillantani. Már csak ennél fogva is országos szintű feladatnak tűnik a Felsőrákosi-rétek megőrzése, nem is beszélve arról, mennyit ér egy ilyen zöld folyosó egy parkokban nem bővelkedő városban.

Természetvédők körében azonban a Felsőrákosi-rétek leginkább a rákosi viperáról ismert. A faj felfedezése önmagában is kultúrtörténeti érdekesség, hiszen neves biológusunk, Hermann Ottó innen fogott „keresztes viperákat” mutatott be 1892-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat kongresszusán. Méhely Lajos biológus volt az, aki utánajárt e különös keresztes viperák történetének, s fedezte fel a rákosi viperát. Hogy miért keresztelték később parlagi viperának ezt a kisebb termetű, egyedülálló fajt, holott parlagföldeken nem is él, az derüljön ki mindenki számára a tanösvény kiváló információs tábláin!

Az állatvilág viszonylagos sokszínűsége egy kis séta során is szembeötlő, különösen pár lépésre a forgalmas Keresztúri úttól és a környező ipartelepektől: tőkés récével, fölöttünk kőröző ragadozó madarakkal szinte biztos találkozhatunk, de él itt őz, sün, mezei nyúl, vörös róka, sőt, vaddisznó is, továbbá a védett mocsári teknős és mogyorós pele jelentősebb fővárosi populációit is itt találjuk. De az állatvilág tekintetében a 4-es tábla mellett szabad szemmel is feltűnhet egy furcsaság: a platánok alatt rengeteg kisebb, négyzet alakú gödröt láthatunk. Ezek ún. piócás gödrök voltak egykor, amelyben régebbi korok fontos „gyógyszerét”, az orvosi piócát tenyésztették. Mivel a mesterséges gödrök tavasszal gyakran megtelnek vízzel, így manapság a kétéltűek fontos élőhelyeinek számítanak.

Utunkat egyenesen, a Reznek utcán folytatjuk, jobbra a Fővárosi Kertészet ültetvényeit (a kerítés mellett találjuk az 5-ös táblát), balra egy elkerített legelőt láthatunk, s hamarosan elérjük a terület „főútját”, a Lovasvölgyi utcát. Itt már-már szürreális a hangulat: a legelésző lovak mellett csendes kotkodálás fogad. A tanösvény a Lovasvölgyi utcán balra kanyarodik, s tesz egy nagyobb kitérőt a Mátyásföldi repülőtér sarkáig, majd ugyanide tér vissza, s innen folytatódik egyenesen tovább, hogy egy nagyjából hasonló nagyságú kört leírva térjen vissza a patakparton a kiindulási ponthoz.

Felsétálva a reptérrhez egyrészt megfigyelhetjük, hogy a Felsőrákosi-rétek a környezetéhez képest valóban mélyen fekszik, másrészt a főváros egy különleges pontjára érkezünk itt, hiszen régen ez volt Budapest repülőtere. 1913-ban keresett a kormány helyet az első fővárosi repülőtérnek, de az elsőként beazonosított csepeli helyszínt elvitte a háború, így esett a választás Mátyásföldre. 1918-ban már innen indult a Bécs-Budapest járat, 1922-től kezdve pedig 15 évig ez volt Budapest repülőtere. A tágas, füves területen ma már csak modellrepülőket látni, és nem mellesleg a fokozottan védett ürge élőhelye is a reptér.

Madárparadicsom a város szívében

Folytatva utunkat a Reznek utcán gyorsan elhagyjuk a művelt kerteket, és ismét a természetben találjuk magunkat. Jobb kéz felől, kicsit bentebb védett láp található, majd megérkezünk a 7-es táblához, amely a területet veszélyeztető tájidegen fajokat mutatja be. A hídhoz érkezve utunk jobbra fordul, a vizesárok mentén visszatérünk a patakpartra, de előtte érdemes pár lépést balra tenni a 8-as táblához, amelyről megtudhatjuk, hogy a Felsőrákosi-rétek növényvilágának fajgazdagsága is egyedülálló, különösen a lápokhoz kötődő mérsékeltövi – szigorúan védett - orchideafajok érdemelnek külön említést.

Hogy a főváros területe biológiailag mennyire sokszínű, továbbá, hogy a város közepén mennyire fontos élőhely a Felsőrákosi-rétek, azt a 9-es tábla magyarázza el a madárvilág kapcsán. Bármennyire hihetetlennek tűnik, de a Magyarországon előforduló mintegy 400 madárfajból a fővárosban 267 fordul elő, itt a réteken pedig közel 200 madárfajt figyeltek már meg az elmúlt évtizedekben az MME ornitológusai. Fészkel itt a barna rétihéja, nádi énekesmadaraink közül több is, a ritka kóborlók közül pedig megfigyeltek itt már fekete gólyát és rétisast is.

A patakot elérve a 10-es tábla a területet veszélyeztető tényezőket mutatja be, amelyek közül az illegális szemétlerakáson túl sajnos ki kell emelni a kábelégetést – ennek ugyanis egyik fővárosi központja volt a terület. Szerencsére a gyakran tüzekkel is járó illegális tevékenység a védelem hatására jelentősen alábbhagyott.

A patakparton jobbra fordulva feltűnik a jobb kéz felől eső erdő szépsége, s pont ezt mutatja be a soron következő, 11-es tábla. Bár sosem az összefüggő erdőség jellemezte ezt a tájat, hatalmas dolog, hogy a területen közel természetes állapotú nyaras és füzes ligeterdő található. Szintén fontosak a telepített kocsányos tölgyesek is, nemcsak azért, mert bennszülött fajunk, hanem az itteni telepítés az egykori homokviharok megfékezését célzó, Széchenyi István és Podmaniczky Frigyes által kezdeményezett pesti erdőgyűrű-telepítés kapcsán jött létre. Igaz, a korabeli próbálkozás az akkoriban gyorsan növekedő város területigénye miatt elhalt, de az 1970-es években újra próbálkozott a városvezetés: több városi kiserdő is ekkor települt (pl. Farkaserdő, Páskom-liget, Cinkotai-kiserdő), s itt helyben is ekkor történt erdőtelepítés.

Az utolsó, 12. tábla a gyakorlati természetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet, amire jobb példát a Felsőrákosi-réteknél nem is találunk: a folyamatos madárgyűrűzéseknek köszönhető többek között, hogy a madarászok beazonosították a területen megtalálható fajokat, köztük olyan, fokozottan védett állatokat, mint a füles kuvik és nagy őrgébics, továbbá rájöttek, hogy jelentős a költő fajok állománya is, például a hazai nádiposzáta fajok is költenek itt. Mindez hozzájárult a terület védettségének eléréshez. A fajgazdag gyepterületek megfelelő kaszálásához a Főkert Nonprofit Zrt. és a helyi gazdák is hozzájárulnak. A patakparton visszajutunk a Túzok utcához, de ne siessünk haza, érdemes egy családi piknikkel összekötni a kirándulást!

Ha egy tartalmas családi kirándulás ismertetője az, hogy megtanuljuk szűkebb környezetünket (újra) felfedezni, akkor a Felsőrákosi-rétek tökéletes helyszín egy kis felfedezésre és rácsodálkozásra, hogy mi mindent is találunk szeretett fővárosunkban.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A túra kezdőpontja az Örs vezér teréről induló 67-es busz Túzok utcai megállójánál található.

Getting there

  • A túra a buszmegállótól pár lépésre induló Túzok utcában kezdődik.

Parking

  • A Túzok utca elején a KRESZ szabályai szerint lehet parkolni.
Arrival by train, car, foot or bike


Questions & answers

Ask the first question

Got any questions regarding this content? You can ask them here.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
4.9 km
Duration
1:30h
Ascent
39 m
Descent
39 m
Public transport friendly Loop Family friendly Cultural/historical value Botanical highlights Faunistic highlights

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • New Point
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.