Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Mountain Bike recommended route

Szőlők, őzek, farkasok között a Mátraalján

Mountain Bike · Mátravidék
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Sár-hegy lábánál a sárga szőlő jelzésen gurulunk végig
    / A Sár-hegy lábánál a sárga szőlő jelzésen gurulunk végig
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A farkasmályi pincesor egyik csinos pincéje
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Sár-hegyről a végtelen alföldi síkra
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Helló, Gagarin! - A sár-hegyi kilátásnak meghatározó eleme a visontai erőmű is (korábban Gagarin Hőerőmű)
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / "Apu abasári szőlője arrafelé van" - kilátás a Szent Anna kápolnától
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gurulás a Szent Anna-kápolna előtt
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sár-hegy a szomszédos Cseplye-tetőről, a háttérben a Kékes tömbje látszik
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Földalatti élet bemutatása a mátrafüredi Harkály-ház Látogatóközpontban
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mátrafüred kis temploma megbújik a fák között
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szőlők között Mátrafüred alatt
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az út sehol nem igazán technikás, mégis találunk élvezetes lejtőket
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyöngyössolymos templomának tornya árulkodik XIV. századi eredetéről
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyümölcsösök között Gyöngyössolymos mellett; a háttérben Galyatető tömbje látszik
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dombháti gurulás Gyöngyös felé
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyöngyössolymostól a dombháton gurulva folyamatosan látszik a Kékes a háttérben
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyöngyös rendezett főterén cukrászdák, kávézók csalogatnak
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A gyöngyösi Szent Bertalan-templom monumentális belső tere
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátravasút kis szerelvényei Mátrafüred és Szalajkaház felé indulnak Gyöngyösről
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 25 20 15 10 5 km
Nem kell ahhoz felmászni a Kékesig, hogy a Mátrában egy élvezetes és változatos montis kört menjünk: Gyöngyös környékét egy meglepően jó útvonalra felfűzve ismerhetjük meg.
moderate
Distance 29.3 km
3:00 h
627 m
627 m
A Gyöngyös környéki útvonalon nem túl nehéz terepen (főleg dűlőutakon) lehet megismerni egy rövidebb edzőkör keretében a környék nevezetességeit. A város fölé magasodó Sár-hegy pincéit és a remek kilátást a hegytetőről éppúgy érinti a kör, mint a magaslat másik oldalán álló kis kápolnát, vagy épp a pálosok egykori szálláshelyét. Mátrafüreden megismerkedhetünk a hegység élővilágával a Harkály Házban, majd a büfésoron frissítésre is van lehetőség, hogy aztán a szőlők közötti dűlőutakon őzek, nyulak nyomában gurulva érjük el ismét Gyöngyöst. Az útvonal ahol csak lehet, kerüli az aszfaltozott utakat, a Sár-hegy 500 méter magas csúcsa pedig biztosítja, hogy szint is legyen a túrában.

Author’s recommendation

  • A Sár-hegyről érdemes ellátogatni a szomszédos Cseplye-tetőre is a körpanoráma miatt.
  • A mátrafüredi büfésoron van lehetőség a túra felénél egy frissítésre.
Profile picture of Tamás Abelovszky
Author
Tamás Abelovszky
Update: September 07, 2021
Difficulty
S0 moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
493 m
Lowest point
167 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Gyöngyös, vasútállomás (174 m)
Coordinates:
DD
47.783078, 19.936868
DMS
47°46'59.1"N 19°56'12.7"E
UTM
34T 420363 5292737
w3w 
///flaking.smudges.madder

Destination

Gyöngyös, vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A vasútállomásra vezető Vasút utcán gurulj ki a Kossuth Lajos utcáig, fordulj jobbra, majd a kisvasút végállomását elérve ismét jobbra, a Dobó István utcára, mely a sínekkel párhuzamosan vezet északi irányba.
  • A szupermarketet elérve a lámpánál fordulj jobbra, majd a kerékpárúton megtett kb. 300 métert követően ismét jobbra, a temető fala mellett futó földútra. Innen a Pipis-hegyre vezető aszfaltútig kövesd a sárga szőlő jelzést, amely ide-oda kanyarog a hegylábi dűlőutakon.
  • Az aszfaltutat elérve fordulj jobbra, és haladj azon egyenesen egészen az út végén található parkoló előtti földútig; fordulj jobbra a földútra.
  • Kövesd a jól járt, folyamatosan emelkedő földutat anélkül, hogy bármelyik irányban letérnél róla egészen addig, amíg véget nem ér; itt a T alakú elágazásban fordulj balra.
  • Körülbelül 100 méter megtételét követően eléred a Sár-hegyre vezető utat, itt fordulj élesen vissza jobbra, a sorompó felé; innen meredeken emelkedő aszfaltút vezet a hegy csúcsára.
  • A Sár-hegy csúcsáról az aszfaltúton gurulj vissza, a sorompót elhagyva pedig haladj tovább egyenesen a földúton.
  • Az első nagyobb kereszteződésnél fordulj jobbra, ez az út vezet a Szent Anna-kápolnához. Ugyanezen az úton térj vissza a kereszteződéshez, majd fordulj jobbra.
  • A következő elágazásban enyhén jobbra tarts, majd kövesd a folyamatosan lejtő utat a Pálosvörösmart felé vezető aszfaltútig.
  • Az aszfaltutat elérve térj jobbra, majd a patakon átívelő híd előtt közvetlenül balra, egy emelkedő szekérútra. A mező sarkát elérve fordulj balra, majd kövesd az utat Mátrafüredig, ahol az Abasári utcán gurulj le a főútig, és fordulj jobbra.
  • A Mátravasút sínjeit keresztezve eléred a 24-es főutat, melynek másik oldalán kerékpárút vezet a büfésorig. A büfésort elérve fordulj balra (Béke utca), majd az utca végén jobbra, a következő lehetőségnél rögtön balra, majd ezt követően ismét balra.
  • Gurulj végig a Hegyalja utcán, majd ahol az aszfalt véget ér, folytasd az utat az erdei úton. Ahol eléred a Gyöngyösre vezető kerékpárutat, élesen fordulj vissza jobbra, majd folytasd az utadat balra térve a szőlősorok közötti dűlőúton. Ahol a dűlőút véget ér, fordulj balra, majd a Solymos felé vezető aszfaltutat elérve fordulj jobbra.
  • Gyöngyössolymos főterén fordulj jobbra, majd kövesd a P jelzést; a faluból kiérve, ahol az aszfaltút véget ér, fordulj balra, majd a következő lehetőségnél ismét balra.
  • Innen a dombháton gurulj egyenesen lefelé, majd ahol az út véget érni látszik, fordulj jobbra, és gurulj le a Toka-patak mellé. A következő lehetőségnél fordulj balra, és nyílegyenesen mássz vissza a dombhátra, majd a tetején futó dűlőutat elérve fordulj jobbra.
  • Ez az út már egyenesen Gyöngyösre vezet; az első aszfaltozott utcát elérve gurulj egyenesen annak végéig. Az út végén fordulj balra, innen a főúton végig egyenesen haladva (a Damjanich János utca-Vachott Sándor utca-Szent Bertalan utca-Kossuth Lajos utca útvonalon) éred el a Vasút utcát, ahol balra fordulva már látszik az állomás.

A túra részletes leírása

Túránkat a Mátra kapujából, Gyöngyösről indítjuk – valószínűleg ebből az irányból érik el a legtöbben Mátraházát vagy akár Kékestetőt is. Az Alföld és a Mátra határa tucatnyi évszázaddal ezelőtt ezelőtt is minden bizonnyal megfelelő életteret biztosított az avaroknak, akik 700-800 körül telepedhettek meg a környéken. Nem sokáig élvezhették azonban a környék adottságait, mert hamarosan megérkeztek a honfoglaló magyarok, ekkor telepedhettek meg a Mátraalján (és a Hernád völgyében) az Aba nemzetség ősei. Sokáig a hegység urai voltak, Aba Sámuel (1041-1044) személyében még királyt is adtak az országnak, ami arra utal, hogy István király közeli rokona lehetett.

Látogatás Brúnónál

A túrát a vasútállomásról indítjuk, ami kevésbé attraktív pontja a városnak, de csak néhány tekerés, és az Orczy-kastélynál vagyunk, amely 1770 óta áll a városban; eredetileg vadászkastélynak építette Orczy Lőrinc báró. A család élete egyébként szorosan összefonódott a város életével a 18-20. század folyamán, így szinte természetesnek mondható, hogy számos legenda kapcsolódik az épülethez: sokan tudni vélik Gyöngyösön, hogy rejtett ajtók, titkos alagutak vannak a kastélyban, föld alatti bunker a kert alatt, vagy hogy puskacsőből készült a kerítés. A vadászkastély egy átépítéssel 1824-ben nyerte el mai formáját, és negyedszázaddal később Görgey innen indult a tavaszi hadjáratra. A Mátra Múzeumnak az 1950-es évek vége óta otthona a főúri lak, így ma a belépőjegy ellenében bárki bemehet. Érdemes is tenni egy látogatást, ugyanis találkozhatunk Brúnóval, az 50 ezer éves gyapjas mamuttal (na jó, a csontvázával), de vadászat- és helytörténeti kiállítás is helyet kapott itt, egy elsősorban pedagógiai célokat szolgáló élménytér mellett.

A kastély falának tövéből indulnak a Mátravasút szerelvényei Mátrafüred és a hegység belsejében található Szalajkaház felé (egy kisvasutazást követően akár Mátrafüredről is lehet indítani a túrát). A kis szerelvények a 20. század kezdete óta szállítják az erdőkben kitermelt fát, illetve a bányákban kitermelt követ – a század második felétől kezdve pedig mindinkább az ide látogató turistákat. A kisvasút pályáját követve indulunk a Sár-hegy irányába, előbb lakótelepi házak tövében, majd egy szupermarket dobozszerű épületét megkerülve, átkelve a síneken a temető kerítéséhez tapadó földúton haladunk tovább, itt már magunk mögött hagyva az aszfaltot. Ez már a sárga szőlő jelzés útvonala, amelyet egészen a Pipis-hegy felé vezető aszfaltútig követni fogunk a hegylábi poros-köves dűlőutakon. A temető barátságtalan betonkerítését elhagyva érdekes világ tárul elénk a Sár-hegy nyugati lábánál: gyümölcsösök, zártkertek, szőlősorok váltogatják egymást a zegzugos dűlőutakon, amelyen azonban szerencsére kiválóan követhető túránk nyomvonala a sárga szőlő jelzésnek köszönhetően. A farkasmályi pincesort elérve érdemes azonban letérni a sárga útról.

A „farkas földjén”

A Sár-hegy lábánál lévő, andezittufából álló falak kiválóan alkalmasak voltak pincék mélyítésére, ráadásul egyedülálló módon nem lefelé, hanem felfelé vájták azokat, így kifelé lejtenek. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a mustgáz és a folyadékok könnyen kiutat találnak a pincékből, ezért az itteni pincék megfelelő szellőztetés mellett biztonságosak és könnyen takaríthatóak voltak. Az 1800-es évek elején helyi (gyöngyösi) potentátok voltak az első pincetulajdonosok a környéken, szüreti mulatságokat, diákmajálisokat tartottak itt, a helyiek kedvelt szórakozóhelyévé vált. A II. világháború idején több ezer gyöngyösi menekült a hegy gyomrába, ennek emlékére emelték az egyik hídnál lévő Máriácska szobrot. Az Orczy-pincét érdemes külön is megemlíteni: báró Orczy Lőrinc előbb a 15. számú pincét vájatta ki 1780-ban, majd hat évvel később az eredeti pince alá egy másikat is építtetett, így alakult ki egy kettős pince; a 16. pince kapuján ma is tábla hirdeti a vésés dátumát. Bár nem minden pince működik napjainkban, most is sok látogatót vonzanak a működő borászatok. A Mérges-patak partján kellemes hangulat fogadja a betérőt, a pincék előtt, illetve odabent is meg lehet kóstolni a hegy nedűjét – bár mivel a túrának egészen az elején vagyunk, inkább érdemes visszatérni ide Gyöngyösről, a 24-es út melletti kerékpárúton hamar ki lehet érni a városból.

A sárga szőlő jelzésre visszatérve folytatjuk az utat egészen a Pipis-hegyre vezető aszfaltútig. Itt sajnos egy rövid időre muszáj a szilárd útburkolatot választani, cserébe a Sár-hegyre vezető földút eléréséig viszonylag sok szintet le lehet küzdeni meglehetősen gyorsan. Mielőtt az aszfaltút végén lévő parkolóba érnénk, jobbra térünk, a jól járt erdészeti közelítőútra. Első ránézésre nehezen érthető, mit keres itt egy ekkora parkoló, de rögtön más megvilágításba helyezi a dolgot az, ha tudjuk, a Szerszám- és Készülékgyár működött itt valaha. A semleges elnevezés valójában egy hadiüzemet takart: a budapesti Fegyver- és Gázkészülék Gyár szerepét kellett volna átvennie, ha a fővárosi komplexumot háborús károk érik. Nem messze innen ráadásul egy repülőtér is található: a füves futópálya az 1950-es évekig kiképzőrepülőtérként működött (fénykorát a II. világháborút megelőzően, 1938-39-ben élte), majd két évtizednyi szünet után sportrepülőtérként kezdték újra használni.

A Sár-hegyre felkapaszkodni kemény munka: előbb a kanyargó erdészeti földutak dolgoztatják meg az embert, majd a hegytetőre vezető aszfaltút – utóbbinak meglehetősen meredek szakaszai is vannak. Cserébe a hegytetőn pompás kilátás nyílik elsősorban déli és keleti irányban (egy ösvény továbbvezet a kicsit alacsonyabb, de körpanorámával bíró Cseplye-tetőre – megér egy sétát a kitérő). Kelet-délkelet felé tekintve feltűnik a visontai hőerőmű, a hozzá tartozó külszíni lignitfejtések, a környező falvak, mögöttük pedig az Alföld végtelen síkja. Magáról a Sár-hegyről is érdemes szólni pár szót: a Mátra a Kárpátok belső vulkáni ívének tagja, 18-12 millió évvel ezelőtt keletkezett, azon belül is a Mátra fő tömege 16-14 millió évvel ezelőtt jött létre. A Nyugati-Mátrában egy hatalmas, 10 kilométer átmérőjű vulkáni kaldera jöhetett létre egykor, amelynek déli része idővel lezökkent a szerkezeti mozgások révén kialakuló törésvonalak mentén. A törésvonalak mentén 8 újabb kitörési központ alakult ki, ezek egyike a Sár-hegy is, amelyet a Mátrában legnagyobb tömegben jelenlévő vulkáni képződmény, a Nagyhársasi Andezit Formáció épít fel. A rövid kis geológiai kitérőt követően irány a hegy északi oldala!

Pálosok, macok, szőlők

Lefelé egy szakaszon ugyanazt az utat követjük, mint felfelé, így sajnos aszfalton indul a gurulás, amely utána egy jól járt földútba torkollik, és ez így marad egészen Pálosvörösmartig, egy rövidebb köves, technikásabb szakasztól eltekintve. A lefelé száguldást azonban érdemes megszakítani egy kitérővel a Szent Anna-kápolnához. Az Abasár községhez tartozó kápolnát 1768 körül alapította báró Bossányi Gáspár, és az egyházközség hivatalosan 1797 óta ünnepli a Szent Anna napi búcsút a falu feletti domboldalon álló kis egyházi épületnél. Az abasári plébános azonban ebben az évben kelt levelében, amelyben a búcsú hivatalossá tételét kérte, arra hivatkozott, hogy 500 éve rendszeresen kijárnak a helyiek a Sár-hegyre július 26-án bűnbánati napot tartani a Sár-hegyre. A kápolna alatt egy kis, nagyrészt nádassal borított tó, a Szent Anna-tó víztükre csillog.

Pálosvörösmartra érve csak egy rövid szakaszon haladunk az aszfalton, majd a másik oldalon ismét földútra váltunk. A pálosoknak valóban volt itt egy kolostoruk, melyet 1301-ben az Aba nemzetségbeli Csobánka unokái alapítottak. A szerzetesek még a török időkben is kitartottak, annak ellenére, hogy a falu a hódoltság idején elpusztult, de az 1700-as években elhagyták a rendházat, amely a mai községháza helyén állt. Az aszfaltútról egy rövid mászást követően kiérünk egy mező szélére, ahol jobb oldalon fel-felbukkannak szőlőültetvények is, míg balról kisebb-nagyobb kertek és nyaralók szegélyezik a jól járható földutat.

Hamarosan elérjük Mátrafüredet, innen aszfaltúton gurulunk keresztül a falun. A Gyöngyöshöz tartozó településrészen érdemes vetni egy pillantást szépen felújított kis templomra, mielőtt a messze földön ismert büfésorra érkezünk, ahol egyes kereskedők kerékpáros kedvezményekkel csalogatják a megfáradt bringás túrázót – a macokot (a tócsni helyi neve) nem érdemes kihagyni!

Mátrafüred azoknak is kínál programlehetőséget, akik nem (csak) a kerékpár nyergében keresik az adrenalin-utánpótlást: a Hegyisportok Bázisán ki lehet próbálni a terepsegwayt, a monsterrollert vagy akár a monsterbike-ot is, ezernyi egyéb program mellett. A nemrég megnyílt Harkály-ház Látogatóközpontban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság interaktív kiállítás keretében mutatja be a Mátra élővilágát, emellett pedig környezeti nevelési programok keretében igyekszik elsősorban a gyerekek számára közelebb vinni a Mátra természeti kincseit.

Mátrafüreden a kerékpárút helyett a helyi utcákat választjuk, hogy hamarabb magunk mögött hagyjuk az aszfaltot. A Hegyalja utca végén kezdődő földút elvezet a falu határában található szőlőkig. Az első sorok közé bevetve magunkat egészen Gyöngyössolymosig a Mátra déli lankáin húzódó szőlőkben húzódó poros dűlőutakon haladunk. A Zagyvától a Tarnáig 15-20 kilométeres sávban a névadó hegység déli lankáin húzódó Mátrai borvidék a második legnagyobb Magyarországon. A szőlőfajták közül a hagyományos olaszrizlingen, leánykán és muscat ottonelen túl a szürkebarát, a sauvignon blanc és a chardonnay is kiváló minőségű borokat ad. Aki kóstolóra vágyik, az visszatérhet a túra után a farkasmályi pincesorra, a szőlősorok között pedig érdemes figyelni, mert gyakori vendég az őz és a nyúl is.

Gyöngyössolymoson a falu templománál érdemes megállni pár percre: a tornyon messziről látszik, hogy jóval régebbi, mint az épület többi része. A 14. században gótikus stílusban épült toronyhoz a 18. század elején emeltek a barokk stílusjegyeit magán hordozó új hajót (az eredeti a török időkben elpusztult).

A települést a vasúttal párhuzamosan, a falu északi részén, a Fűtőháznak nevezett falurészen hagyjuk el. Az elnevezés nem véletlen, a Mátravasút legrégebbi elődjének számító kisvasútnak volt itt egykor egy nagyobb állomása – ma már csak néhány család lakik az itt maradt házakban. A szőlők felé folytatjuk utunkat, rövid ideig a P turistajelzést követve, azonban ahol az aszfaltút véget ér, balra térünk, egy hatalmas gyümölcsös és a szőlők között vezető útra. A következő lehetőségnél balra térünk, itt egy ideig mindkét oldalról gondozott gyümölcsöskert kíséri utunkat, a hátunk mögött pedig Galyatető csúcsa látszik. Ahogy gurulunk lefelé, a gyümölcsösöket szőlősorok váltják, majs szántóföldhöz érünk, és legurulunk a Toka-patak partjára, majd visszamászunk a dombhátra, és folytatjuk a gurulást. A szőlők között dél felé tekintve Gyöngyös látszik (a város központjában álló magasház azonnal magára irányítja az ember tekintetét), kelet felé a Sár-hegy kopasz tömbje magasodik.

Gyöngyöst az Észak-Kálváriapart nevű városrésznél érjük el – rendezett utcán, kellemes benyomást keltő ingatlanok között folytatjuk a gurulást a Kálváriatemplomig, ahol balra térünk, a városközpont irányába. A célhoz immár aszfalton közeledve fedezzük fel Gyöngyös történelmi belvárosát. A főtérhez közeledve két tekintélyes méretű templomtorony hívja fel magára a figyelmet. A Szent Bertalan-templom egyik tornyába ráadásul látványlift repíti fel az érdeklődőket, de odalenn is van látnivaló bőven. Egyrészt maga a 13. századi alapokra épült épület is megér egy misét – ma már ugyan szinte nyoma sincs a 15. században kialakított gótikus csarnoktemplomnak, azért a 18. századi barokk átalakítás nyomán kialakult összkép is monumentális. (A szentély déli oldalán azért megmaradt egy gótikus stílusú, bronzból készült keresztelőmedence, illetve az apszis két oldalán még ma is látható két-két nagyméretű gótikus ikerablak.) Külön érdekesség a templom kincstára, ahol ötvösműremekek, miseruhák, és régi könyvek láthatóak. A templom többször leégett egyébként, utoljára az 1917-es tűzvészben, amely súlyos károkat okozott az egész városban. A főtér környékén számos helyen lehet pótolni a túra közben elégetett sok-sok joule-t és lóerőt; cukrászdák, kávézók, éttermek csalogatják a túrázókat.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Gyöngyös állomáson, a Vámosgyörk-Gyöngyös vasútvonal végpontján kell leszállni.

Getting there

  • A túra a vasútállomástól indul.

Parking

  • A gyöngyösi állomás előtt, illetve a környékbeli utcákon lehet parkolni.

Coordinates

DD
47.783078, 19.936868
DMS
47°46'59.1"N 19°56'12.7"E
UTM
34T 420363 5292737
w3w 
///flaking.smudges.madder
Arrival by train, car, foot or bike

Equipment

  • A túrát mountain bike bringával ajánlott teljesíteni.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
S0 moderate
Distance
29.3 km
Duration
3:00 h
Ascent
627 m
Descent
627 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp