Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Long Distance Hiking recommended route Stage 8

Kaposmérő – Abaliget vasútállomás (DDK-08)

· 2 reviews · Long Distance Hiking · Mecsek vidéke · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Bárd-patak Kaposmérőtől délre
    Bárd-patak Kaposmérőtől délre
    Photo: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 60 50 40 30 20 10 km Simonfa (DDKPH_34) Szenna (DDKPH_32) Felsőkövesd (DDKPH_36) Zselici Csillagpark Gálosfa (DDKPH_35)

A Dunántúl kevésbé ismert kistáját, a Belső-Somogy és a Mecsek, illetve a Kapos és a Dráva folyók között elterülő löszös-homokos dombságot, a Zselicet fedezzük fel ezen a közel 70 km-en.

Open
moderate
Distance 67.4 km
19:40 h
1,535 m
1,495 m
357 m
138 m

A Dél-dunántúli Kéktúra 8. szakasza a Mecsek előterében húzódó, erdőkkel borított dombvidéket, a Zselicet szeli át. Ez az alacsony átlagmagasságú, mégis markánsan kiemelkedő dombvidék kialakulását és helyzetét tekintve is szorosan kapcsolódik a Mecsekhez, nem véletlen, hogy egészen a 19. századig a hegységhez is sorolták.

Zselic, a barátságos dombság

Nagyjából 5 millió évvel ezelőtt a Pannon-tó vízfelülete – amely a mai Zselic területén is hullámzott - fokozatosan feltöltődött; az ekkor lerakódott agyag, márga és homok alkotják a dombság magját. Ezek a rétegek ma Kaposvár környékén, azaz a Zselic északnyugati szélén a legvastagabbak, néhol az 1000 métert is elérik. Ezt követően a jégkorszakokban képződött laza üledék, a lösz borította be a fokozatosan kiemelkedő, szárazulattá váló területet. A felszín ma is látható felszabdaltságát a lassan bevágódó vízfolyások és a különböző szerkezeti mozgások alakították ki.

Összességében széles, lapos dombhátak, erdős völgyek jellemzik ezt a nyugodt, szélsőségektől mentes vidéket, bár az átlagosan 200-250 méter magas dombokra néha meglepően meredek utak vezetnek. A térség peremén vegyesen váltakoznak a nyílt, mezőgazdasági területek és az erdőfoltok, de ahogy közelítünk a Zselic szívéhez, úgy járunk egyre gyakrabban kiterjedt erdőkben. Túránk során közeli ismeretségbe kerülünk a löszmélyutakkal, hiszen a Zselic vastag lösztakarójába vájódott (és a mindennapi használat által is mélyített), meredek falú, jellegzetes utak végigkísérnek a Kéktúra e szakaszán.  

A térség települései a folyóvölgyekben épültek ki, lakosaik főként méhészettel és sertések legeltetésével (makkoltatással) foglalkoztak. A török uralom alatt a dombság teljesen elnéptelenedett, csak a 17. század végén kezdett ismét benépesülni. Ekkoriban még összefüggő rengeteg borította a Zselicet, majd a 18. század elejétől behívott német telepesek szénégetői és a patakokra épített fűrészmalmok az erdők addig nem látott mértékű irtását eredményezték.

Környezetétől kissé eltérő éghajlatának is köszönhető - enyhe, szubmediterrán tél és hűvösebb, csapadékosabb nyár – a Zselic jellegzetes, ugyanakkor egyedülálló ezüsthársas bükkös erdőtársulása. Különlegessége, hogy a hűvösebb klímát és hegyvidéket kedvelő bükk és a melegebb vidékeken élő ezüsthárs egyszerre jelenik meg.

A 21. századra nem csak az erdők területe csökkent tovább, de összetételük is megváltozott az intenzív erdőgazdálkodás következtében, így utunkon változatos erdőket, tölgyeseket, akácosokat és fenyveseket is láthatunk.

A Dél-dunántúli Kéken a Zselicben

Kaposmérőtől Abaliget vasútállomásig tartó szakaszunkon északnyugat-délkeleti irányban szeljük át a Zselicet, érintve a központi, Zselici Tájvédelmi Körzet által lefedett területét is. Szennán megismerhetjük a térség népi építészetét a templom köré épült skanzenben, míg Somogy megye legkisebb települése, Patca mellett igazi gyerekparadicsomot, a hatalmas élményközponttá nőtt Katica tanyát is érintjük. A tájvédelmi körzet határát elérve rövidke kitérővel felkereshetjük hazánk első csillagoségbolt-parkját, a Zselici Csillagparkot. A fényszennyezés hiánya a településhálózat ritkaságából adódik, és ennek köszönhetően a csillagos égbolt olyan részleteit is láthatjuk szabad szemmel, amelyeket máshonnan lehetetlen megfigyelni. Egykori majorokat, apró településeket, erdőket, mezőket elhagyva érjük el a Zselic legmagasabb dombját, a 358 m magas Hollófészket. Innen Abaliget felé ereszkedve kinyílik a táj, és a távolban már feltűnnek a Mecsek barátságos hegyei – a Kéktúra következő szakaszának célpontjai. 

Author’s recommendation

  • Bár területéhez képest sok forrás és kisebb vízfolyás hálózza be a térséget, a vízfakadások kis hozamúak és bizonytalan működésűek, ezért túrázáshoz érdemes sok vízzel készülnünk.
  • Kisebb településeket érintünk, ahol a boltok nyitvatartásáról érdemes előre tájékozódni.
  • Mivel többnapos túráról van szó, szállást is előre tervezzünk. Megfizethető és színvonalas szállásokat találunk Szennán, Patzán, Zselickisfaludban, Simonfán, Gálosfán, Alsókövesden és Nagymátén is. 

Az útvonal főbb látnivalói

  • Ne hagyjuk ki Szennán a skanzent!
  • Patzán a Katica tanyán szállást és kalandparkot is találunk.
  • Érdemes rövid kitérőt tenni Kardosfapuszta után a Zselici Csillagparkba.
  • Pihenőhelynek tökéletes helyszín a Ropolyi-tó.
  • A Hollófészek oldalában rövid sétával felfedezhetjük a Nagymáté vadászház melletti arborétumot.

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)

Kaposmérő  8,2  Szenna  7,9  Zselickisfalud  17,5  Simonfa  6,8  Gálosfa  11,6  Felsőkövesd  15,9  Abaliget vá.

Köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén

  • Szenna (DDKPH_32): Szenna, autóbusz-váróterem buszmegálló
  • Zselickisfalud (DDKPH_33_1, DDKPH_33_2): Zselickisfalud, autóbusz-váróterem buszmegálló
  • Simonfa (DDKPH_34): Simonfa, Dózsa György utca vagy Simonfa, 67. sz. út buszmegállók
  • Gálosfa (DDKPH_35): Gálosfa, felső vagy Gálosfa, alsó buszmegállók
  • Felsőkövesd (DDKPH_36): Tormás (Felsőkövesd), forduló buszmegálló
Profile picture of Zsuzsa Lévai
Author
Zsuzsa Lévai
Update: August 11, 2022
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
357 m
Lowest point
138 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Show elevation profile

Safety information

Mivel sokszor több órát gyalogolunk két település között, vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű ételt és italt. 

Start

Kaposmérő, Kis Kulacs presszó (140 m)
Coordinates:
DD
46.354727, 17.692609
DMS
46°21'17.0"N 17°41'33.4"E
UTM
33T 707155 5136985
w3w 
///shoving.prosecuted.cements
Show on Map

Destination

Abaliget, vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • Kaposmérőről Kaposdadán keresztül átgyaloglunk Szennára.
  • Szenna után Patca a következő úticél.
  • A Katica tanyát megkerülve Szilvásszentmártonon át érkezünk Zselickisfaludra.
  • A dombokon át a Zselici Csillagpark bekötőútjáig megyünk.
  • Északnak fordulva hosszú gyaloglással érjük el Simonfát.
  • Egy dombhátat követve Gálosfára ereszkedünk.
  • Erdei séta után érintjük az apró Felsőkövesdet.
  • Éppen megkerülve a Hollófészek csúcsát Abaliget vasútállomására érkezünk.

A túra részletes leírása

Kaposmérő – Szenna

A Kapos folyó völgyéből, Kaposmérőről indulunk a Zselic felfedezésére. A megyeszékhely felől könnyen elérhető település temetőjének közelében, a buszmegálló mellett találjuk a már bezárt Kis Kulacs presszót, ahol bélyegzéssel kezdjük a szakaszt. Nyugat felé indulva a szemből érkező K jelzés hamarosan elhagyja a települést balra, és hosszasan vezet aszfaltúton. Átsétálunk a folyó felett, és a felduzzasztott halastó mögött már ízelítőt kapunk a tipikus zselici tájképből: ligetes-füves dombok és elszórt tanyaépületek együttese mellett haladunk el. A Bárdi-patak mentén egy szépen kialakított épületkomplexum tűnik fel: ez Kassai Lajos íjkészítő, lovasíjász birtoka, ahol a magyar lovasíjászsport központját létrehozta.

Továbbra is aszfaltot taposva az 1905 és 1979 között működött Kaposmérő–Középrigóc vasúti szárnyvonal helyén kialakított kerékpárúton folytatjuk utunk, amíg egy hangulatos tavacskánál Kaposdadára nem érünk. Itt letérünk az egykori vasút nyomvonaláról, és egy dombhátra felkapaszkodva végigsétálunk a településrész rendezett házai, hétvégi telkei között. Egy kőkeresztnél az utolsó házat is elhagyva egy időre búcsút intünk a lakott területnek és a szilárd burkolatnak is.

Kinyílik a táj; enyhén hullámzó, lapos dombhátak vesznek körbe, miközben szántóföldek mentén bandukolunk. Bár vonzó lehet elmélyedni a zselici tájban, oda kell figyelnünk, hogy ne a közeli facsoport felé sétáljunk tovább, hiszen egy oszlopra festett jelzés figyelmeztet, hogy élesen jobbra kell kanyarodnunk. A következő kilométereken is figyelmesen haladjunk, hiszen a kissé egyhangú, homokos szekérúton való vándorlás során nehéz észrevenni a letéréseket. Erdőszélen, mezőgazdasági területek mentén érjük el a dombhát peremét, amikor kibukkan előttünk a völgyben elterülő falucska, Szenna. Az apró dombra épült református templom fehérre meszelt tornyát már messziről kiszúrhatjuk, miközben az idilli, tavacskával és kanyargós ösvénnyel színesített tájat szemléljük.

Mielőtt beérnénk a településre, egy névtelen vízfolyás mézgás-égeresén, majd gyertyános és akácos erdőfoltján kell átvágnunk. Néhány perc múlva érjük el a települést, amelynek főútján jobbra vezet a K jelzés, ám mindenképpen érdemes egy rövid kitérőt tennünk balra a falu nevezetessége, a skanzen felé. A korábban már beazonosított templom köré épült szabadtéri kiállítás a somogyi népi építészet 19. századi tipikus lakóházait mutatja be. Az egyszobás, füstöskonyhával és kamrával kiegészült talpas-favázas házak a Belső-Somogy, a Zselicség és a Dráva mente paraszti kultúráját mutatják be. Az eredeti helyükről áttelepített házak egy kis utcát alkotnak, a telkeken álló gazdasági építmények az egykori lakók vagyoni állapotát tükrözik. A skanzen legszebb műemléke az 1785-ben népi barokk stílusban épült, festett fakazettás mennyezetű református templom, amelyet ma is aktívan használnak a helybeliek.

Továbbindulva Szenna déli vége felé, alig száz méteres kitérővel egy presszó teraszán nyomhatjuk az újabb pecsétet a füzetünkbe.

Szenna – Zselickisfalud

Autóúton hagyjuk magunk mögött Szennát, majd hatalmas búzamezők között vezető földúton közelítünk a következő erdőfolthoz. Enyhén ereszkedve sétálunk a hűs, elegyes erdőben, kisebb bükkös, majd akácos, tölgyes és mézgás égeres facsoportok között haladunk. Elérjük a vékonyka vízsugarat eresztő Csipány-forrást és a közelében lévő pihenőt – közel egy évtizeddel kialakításuk után környezetük inkább vadregényesnek mondható.

Az erdőből kilépve Somogy megye legkisebb településére érünk. Hamar végigsétálunk a nagyjából félszáz lakosú Patca takaros kis utcáján, ami egyenesen a környék legnagyobb turisztikai központjához, a Katica tanyához vezet. A 2001-ben alapított létesítmény mára hatalmas élményközponttá duzzadt több mint hatvanféle kül- és beltéri játszóalkalmatossággal, különféle szállásokkal, étteremmel és nem utolsósorban gyönyörű környezettel. Mi azonban most a K jelzést követve egy meredeken emelkedő aszfaltúton kerüljük meg a tanyát. A füves plató után rövid erdei séta, majd egy horhos vezet le a Szentmártoni-árok két partján kiépült településekhez.

Először Szilvásszentmárton főutcáján vezet végig utunk, majd a hangulatos, pihenőhelyekkel is ellátott, a patakból felduzzasztott halastó mellett térünk át Zselickisfalud területére. A falu túlsó végén, a Vándor kulcsosház előtti információs táblán pecsételhetünk, mielőtt nekiindulunk a Zselic belső, védett területének, ahol sokáig elkerüljük a településeket.     

Zselickisfalud – Simonfa

Újabb löszmélyút, azaz horhos vezet az erdő felé, de hamarosan kibukkanva a fák közül széles, zselici panoráma nyílik: távolabb erdővel mozaikosan fedett, lapos dombok hullámoznak mindkét irányból, közelebb mezők láncolatában gyönyörködhetünk. Nem sokáig, mivel szemben már látjuk a Zselic központi részének legnagyobb, egybefüggő erdőjébe vezető „bejáratot”, ahol sorompó és információs tábla jelzi a természetvédelmi terület határát. Erre vezet az akácfák szegélyezte Lobokai út, amely az egykori Esterházy birtok majorságait és pusztáit kötötte össze, és amely mentén először találkozunk a különleges ezüsthársas-bükkös erdőtársulással. A két, eltérő környezetet kedvelő fafaj hazánkban egyedül a Zselicben alkot közösen erdőt, mivel mindkettőnek kedvez az éghajlati elemek keveredése és az átlagosnál több csapadék.

A kiszélesedő szekérút mentén tábla jelzi, hogy a Millenniumi Emlékhársasnál járunk. 1896-ban Darányi Ignác földművelődésügyi miniszter rendeletére 400 hársfát ültettek itt, közülük már csak 70 példány látható. Erdészeti műúthoz csatlakozunk, közelítünk Kardosfa, az egykori vadászközpont felé. Az 1700-as évek közepén itt épült a Zselic első vadászháza a fővadász számára, ami körül később kis település alakult ki, erdőmesteri, fővadászi, majd erdőgondnoki lakásokkal és irodákkal. A 20. század folyamán, hasonlóan több zselici társához, Kardosfa is elnéptelenedett. Az erdészeti lakokból azonban hotel épült, újabban pedig vendégházban is megszállhatunk. Érdemes itt tölteni egy estét, hiszen a szomszédban találjuk – kis letérővel a Kéktúráról – a Zselici Csillagparkot. Az 1976 óta védett területnek ezen a részén annyira alacsony szintű a fényszennyezés, hogy 2009-ben, Európában elsőként nyerhette el a Csillagoségbolt-park címet. A Zselici Csillagparkban a távcsövek és a planetárium segítségével közelebbről is megismerhetjük az éjszakai égboltot, a csillagvizsgálóban szakemberek segítenek eligazodni a fényes pöttyök között, míg a kilátóból megcsodálhatjuk a körülöttünk elterülő dombságot.

A K jelzés erdei, de aszfaltozott úton vezet tovább, körülöttünk a Zselic másik különleges erdőtársulásában, az ezüsthársas gyertyános-tölgyesben gyönyörködhetünk. Az erdészeti út hamarosan egy gyönyörű fekvésű, szépen kialakított pihenőhelyre, a Ropolyi-tó partjára vezet. A tágas, dombok ölelte rét népszerű kirándulóhelyszín, hiszen minden megtalálható itt: horgásztó, füves rét, árnyas sétány, padok, asztalok, tűzrakó hely, sőt kemence is. Az út melletti nádfedeles tájházban a Zselic kultúrtörténeti emlékeivel ismerkedhetünk meg eredeti népi kerámiák és berendezési tárgyak segítségével, míg a tóparton álló természetőrház információs központként szolgál a gyalogos, kerékpáros és lovas turisták számára.

Látványos gesztenyafasor kísér a szomszédos Ropolypusztára, a középkori Rupul település helyén épült Esterházy-birtokra. Ismét dombhátra kapaszkodunk: fiatal bükkösben jutunk a széles postakocsiútra, ami egykor Kaposvár és Szigetvár között vezetett át a Zselic rengetegén. A homokos gerincúton hosszan gyalogolunk, mielőtt egy pihenőhelynél jobbra ismét erdőbe lépünk. A hársfákkal elegyes erdőbe az út mentén gyakran méhkaptárakat telepítenek, mellettük nyáron óvatosan haladjunk el.

Szálerdőben, göröngyös talajú úton ereszkedünk a Zselickislaki-patak völgyébe, ahonnan egy rövid, meredek kaptatón kapaszkodunk ki. Átvágunk a Pölöskei-rét burjánzó, derékig érő növényzetén, majd egy erdőfoltot balról kerülve lassan kiérünk a Simonfára vezető, dalban is megénekelt 67-es út mellé. Néhány perc múlva már a Zselic-patak völgyében kiépült, bájos, rendezett faluban járunk, ahol boltot, forrásvizet és szállásokat is találunk. Felső végén, egy meredek utcában áll a Meteor kulcsosház, oldalában a bélyegződobozzal.

Simonfa – Abaliget vá.

Mivel a Zselic települései mind patakvölgyekben terülnek el, jellemzően az odavezető és az onnan kivezető utak során találkozunk löszmélyutakkal. Simonfáról is egy jellegzetes horhos vezet ki, függőleges oldalában látványosan kapaszkodnak a fák gyökerei. A platóra érve egy lovarda épületei és füves területe mellett, fasor mentén folytatjuk utunk. Az útbaigazító tábla szerint a Fáizó nevű területen állunk, amelynek furcsa hangzású neve egy régi földbirtokos szokást elevenít fel. A „faizás” ugyanis a jobbágyok juttatása volt, amely alapján főként fűtésre, szerszám- és épületjavításra használható fát kaptak a földesúr erdőjéből. Később a tisztségviselők természetbeni faellátmányát vagy fakivágási jogát, valamint a plébániáknak juttatott faellátmány is így nevezték.

Hangulatos, enyhén hullámzó úton, néhol erdeifenyők kíséretében érkezünk a szakasz utolsó településére, Gálosfára. Kellemes, parkosított tér fogad, amelyet barokk templom és Festetics-kúria szegélyez. A Zselicben megbújó kis faluról ma nem gondolnánk, de a 18-19. században komoly kereskedelmi és ipari élet folyt itt. A településhez tartozó Kistótvároson és Szentlukapusztán már 1798-ban gyártottak síküveget, majd ezek megszűnése után porcelánmanufaktúrát hoztak létre. Ez a tevékenység később Pécsre került, és a híres Zsolnay porcelángyár alapjait képezte.

A falu kisboltja előtt, a kéktúrás információs táblán találjuk a bélyegzőt. Gálosfán évtizedekig vasútállomás is működött, ennek elhagyott kis épületét kerüljük meg a faluból továbbindulva. A Zselic fő közlekedési útvonalának számító vasútvonal Kaposvár és Szigetvár között üzemelt 1900-tól 1976-os bezárásáig.

A települést déli irányban elhagyva a Szamár-domb váratlanul és meglepően meredek oldalán kapaszkodunk fel az erdei ösvényen. A Bükk-tetőre kiérve egy birtokhatárt jelölő kerítés mögül csodálatos panoráma tárul elénk. A szemközti Kistótvárosi-patak völgyére látunk rá, amely a Zselic minden jellegzetességét hordozza: erdők és mezők fedte, zöldellő dombok, elszórt épületek és ligetes rétek összképe tárul elénk. (Balra tekintve egy kilátó csábít kitérőre, de sajnos magánterületen áll, így nem érdemes elindulni felé.)

A Tótvárosi-hegy gerincén sétálunk tovább, majd időnként kitekintést is engedő, széles szekérúton érjük el az egyszer már elnéptelenedett, de talán magára találó Szabás településrészt. Kellemes pihenő- és tűzrakó helyet is lelünk a csöppnyi utcában. Veszünk egy lendületet a Miska-gödörben, majd a lösszel borított talajba mélyen bevágódott úton, több méter magas falak közt érkezünk a Tormáshoz tartozó Felsőkövesdre. A néhány házból álló településrész hatalmas hársfái alatt vár ránk a következő pecsét. Itt találkozunk először a Fekete István emlékösvénnyel, ami a bakócai uradalomban intézőként dolgozott írónak állít emléket. A harminc állomáson az itt eltöltött évekről szóló írásaiból, leveleiből, vadászélményeiből olvashatunk részleteket.

Műúton gyalogolunk át Alsókövedre, majd megkezdjük az emelkedést a Zselic legmagasabb dombja, a Hollófészek felé. Ha letérünk a kékről a K és a K↺ jelzések találkozásánál, jobbra Nagymáté egykori grófi majorjához tehetünk kitérőt. Az átalakított vadászház szállásként és étteremként is funkcionál, de érdemes a főként fenyőfélékből álló füvészkertben is körbesétálni.

Innen már néhány perc alatt érjük el azt a leágazást, ami a pihenőhellyel ellátott csúcs felé irányít. Kilátást ne keressünk, azt nem találunk itt, bár rendszeresen felröppen egy kilátó építésének terve erre a többre hivatott helyszínre.

Hosszabb erdei menet következik, a kibukkanó réteken egy-egy utolsó képet rögzíthetünk magunknak a zselici dombságról. Hamarosan mezők láncolatához érkezünk, és egy egészen más tájkép tárul a szemünk elé: a távolban feltűnnek a Mecsek hegyei. Sorra rajzolódnak ki a Zengő, a Tubes, a Misina és a Jakab-hegy magaslatai, mintegy beharangozva a Dél-dunántúli Kéktúra következő szakaszát.

Immár folyamatosan lejtve, legelők, kaszálók mentén érkezünk Abaliget vasútállomáshoz, ahol a szakasz utolsó bélyegzőjét is begyűjthetjük.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Kaposmérő megközelítése:

  • Vasúttal a Dombóvár és Gyékényes közötti 41-es számú vasúti fővonalon Kaposmérő vasútállomásig.
  • Helyközi busszal Kaposmérő, temető megállóig.

Abaliget vasútállomás megközelítése:

  • Vasúttal a Pusztaszabolcs és Pécs közötti 40-es számú vasúti fővonalon Abaliget vasútállomásig.
  • Helyközi busszal Abaliget, vasútállomás bejárati út megállóig.

Getting there

Kaposmérő

  • A vasútállomást elhagyva jobbra a Berzsenyi utcába kanyarodunk, majd az utca végén jobbra fordulunk a Dózsa György utcán. Balra az első keresztutcán, ami egy zsákutca, balra fordulunk, ez kivisz minket a főútra. Jobbra fordulunk, és mitegy egy km múlva érkezünk meg a szakasz indulópontjához (összesen kb. 1,5 km).
  • A buszmegállótól a temető bejárata felé indulunk a főúton, háromszáz méter múlva találkozunk a K jelzéssel, innen indul a DDK-szakasz.

Abaliget 

  • Mind a vasútállomás, mind a buszmegálló a K jelzés mentén található, a szakasz kezdőpontján.

Parking

  • Kaposmérőn a temető melletti út szélén tudjuk letenni az autót.
  • Abaligeten a vasútállomás mellett találunk parklót.

Coordinates

DD
46.354727, 17.692609
DMS
46°21'17.0"N 17°41'33.4"E
UTM
33T 707155 5136985
w3w 
///shoving.prosecuted.cements
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

Author’s map recommendations

  • Kéktúra III. turistakalauz
  • Zselic turistatérkép

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(2)
Noémi Radvánszky
July 24, 2021 · Community
Egy élmény volt, de azért örvendek az ágyamnak. Voltak hiányosságok a jelzésfestésben, pl.: Szabástól Gálosfa környékéig akadt olyan km, ahol útelágazás legalább 2, jelzés ellenben egy sem. Felsőkövesden úgy kellett egy helyi lakostól vizet koldulni, és Szabáson pedig véletlen szerencsének köszönhetően sikerült megismételni a manővert egy ott nyaraló családdal. A gálosfai bolt 13:15-kor zár, a simonfai pedig kocsma, ahol a pincér másodállásban eladó - körülbelül. Persze ennek is örültünk, mivel Abaligettől ez volt az első hely, ahol fektankolhattunk. Ezek után a Ropolyi-tónál kész felüdülés volt megállni, akárcsak a Hotel Kardosfánál, ahol a teltház ellenére is bemehettünk az étterembe. Zselickisfalud és Szenna között pedig - akár egy kávé erejéig is - érdemes megnézni a Katica tanyát. Külön jó a szakaszban, hogy 5 nap alatt összesen ha 10 embert láttunk a túraútvonalon.
Show more
When did you do this route? July 24, 2021
Andika Sch
September 10, 2020 · Community
2020. szeptember 6- án túráztunk Kaposmérőtől Szennáig és a részletes túra leírástól eltérően az a meglepetés ért bennünket, hogy Kaposmérőtől szép aszfaltozott út visz a lovasíjász völgyig, s onnan tovább is felújították a burkolatot.
Show more

Photos from others

+ 35

Status
Open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
67.4 km
Duration
19:40 h
Ascent
1,535 m
Descent
1,495 m
Highest point
357 m
Lowest point
138 m
Multi-stage route Scenic Cultural/historical interest Linear route Geological highlights

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
  • 24 Waypoints
  • 24 Waypoints
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp