Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Long Distance Hiking

Fjällräven Vándortúra 2019 - 3. nap, hosszú táv

Long Distance Hiking · Balaton-felvidék és kismedencék
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Az Eötvös Károly-kilátó a Fekete-hegyen
    / Az Eötvös Károly-kilátó a Fekete-hegyen
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Eötvös Károly-kilátó a Fekete-hegyen
    / Az Eötvös Károly-kilátó a Fekete-hegyen
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Panoráma az Eötvös Károly-kilátóból. Balról jobbra közel Köveskált, a távolban Kővágóörsöt, jobbra Mindszentkállát, alattunk Szentbékkállát láthatjuk. A horizonton a Hegyestű, a Badacsony, a Tóti-hegy, a Gulács, a Szigligeti vár, a Szent György-hegy és a Csobánc sorakozik, sőt a Balaton túlpartján a Fonyódi-hegy is kiszúrható.
    / Panoráma az Eötvös Károly-kilátóból. Balról jobbra közel Köveskált, a távolban Kővágóörsöt, jobbra Mindszentkállát, alattunk Szentbékkállát láthatjuk. A horizonton a Hegyestű, a Badacsony, a Tóti-hegy, a Gulács, a Szigligeti vár, a Szent György-hegy és a Csobánc sorakozik, sőt a Balaton túlpartján a Fonyódi-hegy is kiszúrható.
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Szent György-hegy és a Csobánc, tetején a várral, az Eötvös Károly-kilátóból. Alattunk Szentbékkálla
    / A Szent György-hegy és a Csobánc, tetején a várral, az Eötvös Károly-kilátóból. Alattunk Szentbékkálla
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az egykori zsinagóga romos épülete Kővágóörsön
    / Az egykori zsinagóga romos épülete Kővágóörsön
    Photo: Lévai Zsuzsa, funiQ.hu
  • Az Emberi komédia szoborcsoport a Kornyi-tónál
    / Az Emberi komédia szoborcsoport a Kornyi-tónál
    Photo: Lévai Zsuzsa, funiQ.hu
  • / Az Emberi komédia a Kornyi-tó melletti kis dombon ideális hely a kikapcsolódásra, elmélyülésre
    Photo: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kornyi-tavat is érintő Theodora Tanösvény ismertető táblája
    Photo: Zsuzsa Lévai, funiQ
  • / A 2018-as Fjällräven Vándortúra
    Photo: Fjällräven Vándortúra
0 150 300 450 600 m km 5 10 15 20 25 Egykori zsinagóga romja, Kővágóörs

A vándortúra feléhez érve a Művészetek völgyéből a Káli-medence szívébe jutunk el. Bár a fesztivál már véget ért, Kapolcson találunk bőven látnivalót a régi malmokon keresztül a város fölött nyújtózkodó, lenyűgöző bazaltorgonákig. Egyenesen délre vesszük az irányt, majd' 8 kilométeren keresztül a hatalmas bazalttakarón, a Fekete-hegy fennsíkján sétálunk. Útközben kisebb-nagyobb, lefolyástalan hegyi tavak vagy mocsaras, náddal benőtt láptavak mellett haladunk el, amíg megérkezünk a Káli-medencére az egyik legszebb panorámát adó kilátóba. Köveskálon szállunk meg, ahonnan a hosszabb távot választók még tesznek egy szép kört a Káli-medence legjavát körbejárva.

moderate
27.4 km
8:00 h
472 m
509 m
  • Időpont: 2019. július 31., szerda
  • Útvonal: Kapolcs - Király-kő - Kettős-tó - Kálomis-tó - Fekete-hegy - Eötvös Károly-kilátó - Köveskál - Sóstókáli templomrom - Kővágóörs - Sásdi-rét - Köveskál
  • Indulás: a reggeli osztását követően, azaz reggel 8:00 és 10:00 között, de legkésőbb 10 óráig el kell hagyni a szálláshelyet.
  • Szintidő: az esti meleg étel miatt a szervezők javasolják, hogy 19:00-ig óráig érkezz meg a szálláshelyre.

A Fjällräven Vándortúra 2019 esemény kezdőoldala a temeszetjaro.hu-n.

A rövidebb távot választom!

Author’s recommendation

  • A túra során sok a kitett rész, ahol kevés árnyék van, ezért mindenképp gondoskodj megfelelő napvédelemről!
  • Kapolcson érdemes megnézni a Falumalom Múzeumot.

  • Köveskálon érdemes a girbe-gurba utcákon sétálni, a templomok, a felújított kúriák és parasztházak között. A sok étterem nem véletlen: innen indult a Káli-medence gasztroforradalma a 2000-es évek közepén.

  • Kővágóörsön a nádfedeles tájházat, az evangélikus és a katolikus templomot, valamint az egykori zsinagógát is érdemes megnézni.
  • Bár az útvonal közvetlenül nem vezet el mellette, érdemes egy kört tenni a Kornyi-tó körül, ahol a Káli-medence jelképének is számító Emberi komédia szoborcsoport is áll.
outdooractive.com User
Author
Zsuzsa Lévai
Updated: May 21, 2019

Difficulty
moderate
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
369 m
Lowest point
131 m

Safety information

Jó, ha van nálad:

  • Iránytű / tájoló
  • Térkép
  • Kisméretű LED fejlámpa (új tartalék elemekkel)
  • Napszemüveg
  • Elsősegély csomag, napvédő krém
  • Szúnyog- és kullancsriasztó
  • Telefon tartalék akkumulátorral

 

Equipment

A "Mit vigyek magammal?" az egyik leggyakoribb kérdés, ami elhangzik. A túra útvonalán esetlegesen szeles, csapadékos idő is várható, tehát mindenféleképpen készülj változékony időjárásra!

  • Alváshoz: sátor, hálózsák, derékalj (polifoam)
  • Evéshez: gázfőző, könnyű edény és pohár, evőeszköz
  • Ruházat: réteges öltözet, alsónemű, sok zokni, aláöltözet, meleg ruha, esőkabát és nadrág, sapka, könnyű szandál vagy félcipő
  • A hátizsákra külső esővédő huzat, de belül is érdemes zsákkal, nejlonnal plusz védelmet biztosítani, akár tételenként (külön a hálózsákot, külön a meleg ruházatot, stb.),
  • Fürdéshez: tisztálkodó szerek, papucs, törülköző (lehet kapni gyorsan száradó típust, amely kisebb és könnyebb a hagyományosnál), nedves törlőkendő
  • Biztonság: fejlámpa (pótelemmel), sportkrém, elsősegély csomag, napvédő krém, ajakír, vitaminok (kalcium, magnézium), szükség esetén egyéni gyógyszer (allergia, stb), telefon tartalék akkumulátorral és/vagy vésztöltővel
  • A túrabot használata segíti a haladásodat és tehermentesít
  • Szúnyog- és kullancsriasztó  

Ezentúl hozhatsz bármit, amire még úgy érzed, szükséged van, de ne feledd, minden gramm számít! 

Tips, hints and links

Eötvös-kilátó

Kornyi-tó

A vándortúra hivatalos honlapja

Start

Csórómpuszta, Vigántpetend (198 m)
Coordinates:
Geographic
46.961096, 17.619284
UTM
33T 699272 5204171

Destination

Köveskál

Turn-by-turn directions

Fel, a Király-kőre!

Elhagyva a táborhelyünket, Csórompusztán átvágva besétálunk Kapolcsra. A település közelében vezetett a Via Magna, a rómaiak Budát az Adriai-tengerrel összekötő hadi útja, ezért valószínű, hogy a környék már a rómaiak idejében is lakott volt. A 19. században fejlett kézművesipara, elsősorban a fazekasok révén vált ismertté, de a falu húzóágazata a malomipar volt. Az Eger-patak vize mentén még a 19. század közepén is legalább 9 malom működött. Ma már múzeumként látogathatóak az egykori ipari épületek, például a Kovácsműhely vagy a Falumalom. Nem véletlen, hogy az 1989 óta megrendezett, és Kapolccsal teljesen egybeforrt Művészetek Völgye összművészeti fesztiválon is kiemelt szerep jut a kézművességnek, népi iparművészetnek. Kezdetben hét településen zajlott a fesztivál, ma már Kapolcs mellett csak Vigántpetend és Taliándörögd alkotják a helyszíneket, de egyre bővülő programkínálattal és helyszínekkel. A minden évben július végén tartott esemény jelentőségét talán jól jelzi, hogy 2018-ban a tíz nap alatt 200 ezer látogató járt a három faluban.

Átkelünk az Eger-patak feletti kis kőhídon, és az előbb említett, szépen felújított Falumalom mellett haladunk el, majd balra kanyarodunk a Petőfi utcán. A patak vize által közrefogott szigetecske mentén rátérünk a S jelzésre, ez vezet ki minket a településről.

Az erdőbe érve egy szuszogtató mélyúton melegítünk be, de a meredekséget az előttünk sorakozó bazaltsípok látványa erőteljesen tompítja. Hasonló bazaltoszlopokat a Szent György-hegyen és a Badacsonyon látni, itt viszont az erdő mélyéről bukkannak elő, mint az egykor évmilliókon át itt működött vulkáni tevékenység néma tanúi.

Az útvonal felvisz a Király-kőnek nevezett bazaltsziklák tetejére, ehhez balra visszafordulva a S▲ jelzésen kell egy kis kanyart tennünk. Az eddig alulról megcsodált bazaltoszlopok tetejéről fantasztikus panoráma tárul elénk, teljes egészében belátjuk a Balaton-környék legkisebb kistáját, a Dörögdi-medencét. Előttünk Kapolcs, majd távolabb Vigántpetend és Taliándörögd fekszenek, és a háttérben a Kab-hegy magasodik.

A bazaltplatón az 1960-as években régészek bronzkori földsánc nyomaira bukkantak, amelyek általában az adott környék legmagasabb pontjára épültek. Ezeknek a földből, kőből és fából épült védelmi jellegű sáncoknak a jelenléte közeli lakott településre vagy fontos kereskedelmi útvonalra utal. Bár a monda szerint Attila vára állt a sziklák tetején, a leletek nem ezt nem támasztják alá.

A fekete bazalt földjén

Visszatérünk a S jelzésre, erdei ösvények és tisztások váltják egymást. Tágas legelőre érünk, amelyet egykor a 400 éves henyei ősbükk uralt. A hatalmas fa előbb kiszáradt, majd ki is dőlt, így ma már csak maradványait láthatjuk. Turistaút-kereszteződéshez érünk, ahol balra fordulunk. Egy nagyon rövid szakaszon párhuzamosan fut a S és a S+, majd jobbra letérünk ez utóbbi jelzésre. Itt már a Dunántúl egyik legnagyobb kiterjedésű bazalttakaróján, a Fekete-hegy fennsíkján járunk. A hegy a sötét színű bazaltról kapta a nevén, bár maga a kőzet csak ritkán bukkan a szemünk elé.

A bazaltplató leginkább a szétszórtan elhelyezkedő kicsiny mocsarakról, lápokról, tavakról ismert. A Fekete-hegy alapkőzetét triász korú mészkő alkotja, melynek málása, karsztosodása miatt a hegyet takaró bazaltréteg helyenként lesüllyedt. Ezeken a besüppedt, mélyebben fekvő területeken jöttek létre a hegy tavai, és mivel a bazalt jó vízzáró is, ezért a kis mélyedésekben, medencékben megmaradt a víz.

A lefolyástalan mélyedésekben éppen ezért csak időszakosan van víz, szárazabb időkben kiszáradt, elmocsarasadó tómaradványokat vagy nádasokat láthatunk. Nem is olyan régen pedig szinte biztos, hogy nagyobb felületű vizek borították a fennsíkot, hiszen még szabályozás is született a hegyi halászatról.

Először a Kálomis-tó nagyobb felülete mellett haladunk el, majd a Kettős-tó dupla mélyedései következnek. Szép, ligetes úton, majd erdősáv mellett érünk ki egy hatalmas rétre, amelyet a szélén megkerülve máris a Monostori-tónál találjuk magunkat. Közel 7 km-t teszünk meg összesen a bokros, hepehupás fennsíkon, amíg további, hasonló lápi vizek kíséretében megérkezünk a fennsík peremén álló Eötvös-kilátóhoz a S▲ jelzésen.

Sokak egybehangzó véleménye szerint innen csodálhatjuk meg a Káli-medence legszebb, legteljesebb panorámáját. A síkon kis méretű tavak csillognak, peremén alacsony hegyek emelkednek. A leglátványosabb a tanúhegyek tömbjeinek sora: a Badacsony, a Gulács, a Csobánc és kisebb társaik. De a háttérben a Szent György-hegy és Szigliget magaslatai is megtalálhatók, éppen úgy, ahogy a Keszthelyi-hegység lapos vonulata. Ügyesebbek kiszúrhatják a Hegyes-tű félbevágott ormát is. A part menti dombsor alacsonyabb szakaszai mögött szűk sávban látjuk a Balatont, és a túloldalon Fonyód kettős hegykúpját is.

Először 1950-ben, bazaltból építettek a Fekete-hegy szélére kilátót, 1978-ban ezt cserélte le a ma látható, vörösfenyőből emelt, 369 méter magas torony. A 2000-es évek végéig egy emelettel magasabb volt, de egy villámcsapásban súlyosan megsérült - 2010-ben mentették meg, ehhez azonban a legfölső szintet kénytelenek voltak elbontani. Névadója, a neves politikus, Eötvös Károly 1900-ban írta meg beszámolóját balatoni körútjáról „Utazás a Balaton körül" címmel.

Köveskál, a Káli-medence éléskamrája

Szőlők, présházak és gyümölcsösök közt ereszkedünk a K▲, majd egy éles jobbkanyarral a K+ jelek mentén Köveskálra. A hegyi tavak alatt karsztosodó kőzetek repedésein átszivárgó víz ma is bővizű forrásként jut a felszínre, ezért sok kúttal, forrással találkozhatunk a környéken.

Köveskálon a Városkút utcán az 1769-ben emelt, barokk református templomnál elhagyjuk a jelzéseket, és balra a Petőfi utcára kanyarodunk. Illetve mielőtt elkanyarodnánk, érdemes egy néhány métert tovább sétálni, hogy megnézzük a Városkútnak nevezett forrás fölé épült, és szépen felújított mosóházat. A Vörös csillag és a Vásártér utcákon érjük el a település határát, ahol a Hegyestűre néző táborhelyünk vár majd a túra végén.

A Káli-medence éléskamrája becenevet számtalan újhullámos éttermével kivívó Köveskál a törökök pusztítása után csak a 18. században népesedett be újra. Később mezővárosi rangra emelkedett, számtalan kisnemes család telepedett le itt, szerencsére máig fennmaradt néhány 19. századi kúria. Nevét az itt megtelepülő, a Dunántúl nyugati részét birtokló honfoglaló törzs vezéréről, a főbírói méltóságot betöltő Kál horkáról kapta. Érdemes körbesétálni a bájos faluban.

Körbe a medence alján 

A hosszabb távot választók idáig együtt mentek a rövidebb távval, úgyhogy akár itt is eldönthetik, hogy belevetik-e magukat a Káli-medencébe. Pecsételés után a táborhelytől délre vágunk neki a jelenleg legnépszerűbb balatoni kistáj szívében vezető útvonalnak. Hatalmas réten indulunk el, amelyet csak itt-ott tör meg egy-egy facsoport. Fák ölelésében, apró halmon áll a 13. századi templomrom, amely a valaha itt állt Sóstókál falura emlékeztet. A falu templomából csak egy faldarab és a szentély boltíve maradt meg. A romtól északabbra a csak Pusztapalotaként ismert, feltáratlan épületmaradványt találjuk, amelyről megoszlanak a vélemények, hogy római vagy középkori maradványok-e. Kevés helyen tapasztalhatjuk meg ennyire a Káli-medence varázsát, a nyüzsgő utcáktól és turistacsoportoktól távoli mezőn élvezzük ki a csöndet, a látványt és a történelmi emlékeket.

Délre folytatjuk utunkat, a Kis-Hegyestű lábánál lévő lovardánál fordulunk jobbra, a Balaton-felvidéki Kéktúra K jelzéseit követve. Aszfaltozott úton haladunk Kővágóörs irányába, visszanézve szépen kirajzolódik a Fekete-hegy elnyújtott platója. A falu előtt nem sokkal, amikor már látszódnak az első házak, a bal oldalunkon egy kövekkel teleszórt mezőre érkezünk, a Kőtengerhez.

Egy különleges geológiai jelenség, az egykor itt hullámzott Pannon-tenger megkövesedett homoklerakódása alkotja a kőhátakat. A közepes méretű, változatos formájú kövek sokszor a felszín alatt még legalább ekkora terjedelemben találhatóak. Egykor az egész Káli-medencét hasonló kövek borították, de a nagy részét kifejtették, és különböző célokra formára vágták (keménysége miatt kiváló malomkövet faragtak belőle). Ma már csak három területen látni nagyobb, összefüggő kőtengereket: a legnagyobb Szentbékkállán található, ezen kívül Salföldön és itt, éppen előttünk.

Ahogy azt a település neve is mutatja, honfoglaláskor is lakták már, Örs törzsének szállásterülete volt. Nevének másik tagja a 16. századtól állandósult, amikor a helyi malomkőipar a fénykorát élte. A település érdekessége, hogy a központjában lévő kis dombon két templom áll úgy, hogy a később felépített hátat fordít az elsőnek. Ennek okát a vallásháborúban találjuk: a reformáció idején a lakosok nagy része evangélikus lett, így ők építették újjá és alakították át a korábbi katolikus templomot. Az ellenreformáció alatt viszont a katolikusok építettek egy másik templomot, amit a helyiek csak dactemplomnak hívnak, mivel szándékosan az evangélikus bejárata elé építették, ráadásul úgy, hogy a hátát mutassa annak. A 19. században nagyszámú zsidó közösség is élt a faluban, a még mindig romos állapotú zsinagógájukat útvonalunktól nem messze, a Dózsa György utcában találjuk.

Egyenesen átsétálunk a településen, majd északnak fordulunk. A kanyarban, ahol letérünk a közútról, áll az 1700-as évek elejéről származó mosóház. A permi vörös kőből újjáépített mosóházban a helyi asszonyok hetente többször is mostak, miközben a falu szennyesét is kiteregették. A mosóház a Burnót-patak kis ágának partjára épült, amelynek vize állítólag télen-nyáron egyaránt 18 °C fokos volt.

A ház mögötti ösvényen a Theodora tanösvény tábláit követve megyünk tovább. Egyenesen átvágunk a réten, egészen a Mindszentkállát Köveskállal összekötő útig. Jobbra tőlünk a kisebb karsztforrások és csapadék táplálta Kornyi-tó terül el, amit akár a tanösvényen is körbejárhatunk, kis kitérőt téve az útvonalunktól. A nádasos, vizes-rétes tó környékét több mint 100 madárfaj - köztük a nemes kócsag - választja évről-évre fészkelőhelyéül. A tónak nincs elvezető csatornája, így vízállása meglehetősen szélsőséges: az általában fél-1 méter mély vízzel telített tó az időjárástól függően gyakran ki is szárad. A tó túlsó oldalán láthatjuk a Káli-medence jelképévé vált szoborcsoportot, az Emberi komédiát.

Az útra kiérve jobbra fordulunk, de mielőtt beérnénk Köveskálra, érintjük a Sásdi-rét fás legelőjét is. A lápréten számos különösen védett növény él, többek közt a hosszú éveken át a Balaton-felvidéki Nemzeti Park logójában is szereplő lisztes kankalin. Visszatérve az útra, a Fő utcán egyenesen a falu másik végében található táborunkba jutunk.

Arrival by train, car, foot or bike


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Difficulty
moderate
Distance
27.4 km
Duration
8:00 h
Ascent
472 m
Descent
509 m
In and out Scenic With refreshment stops Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.