Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Long Distance Hiking

Fjällräven Vándortúra 2019 - 2. nap, hosszú táv

Long Distance Hiking · Balaton-felvidék és kismedencék
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Die Kinizsi-Burg
    / Die Kinizsi-Burg
    Photo: Nógrádi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A nagyvázsonyi Kinizsi-vár
    / A nagyvázsonyi Kinizsi-vár
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Die Kinizsi-Burg
    / Die Kinizsi-Burg
    Photo: Nógrádi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A nagyvázsonyi Kinizsi-vár
    / A nagyvázsonyi Kinizsi-vár
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Zádorvár romjai
    / Zádorvár romjai
    Photo: Francz Ilona, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Zádorvár romjai
    / Zádorvár romjai
    Photo: Francz Ilona, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Zádorvár elől
    Photo: Francz Ilona, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 5 10 15 20 25 Kinizsi-vár (Nagyvázsony)

A vándortúra második napján a résztvevők erőnléti állapotuknak megfelelően választhatnak a rövidebb és a hosszabb táv között. A két útvonal között 11 km különbség van, ezért alaposan fontoljuk meg! A hosszabb távot teljesítők Mencshelyről tesznek egy kitérőt Zádorvár romjaihoz, majd Vöröstó érintésével csatlakoznak be a rövidebb táv útvonalába Nagyvázsonyban. A rövidebb távon indulók Mencshelyről egyenesen Nagyvázsonyba mennek. Innen hangulatos patakparton és több középkori rom érintésével érkezünk Vigántpetend túlvégébe, az építésztáborokról is ismert Csórompusztára. Bármelyik távot választjuk, ezen a napon többet fogunk ereszkedni, mint mászni.

moderate
25.3 km
7:00 h
426 m
563 m
  • Időpont: 2019. július 30., kedd
  • Útvonal:  Mencshely – Zádorvár –  Vöröstó –  Nagyvázsony – Tálodi erdő – Tálodi kolostorrom – Római őrtorony – Vigántpetend – Csórompuszta
  • Indulás: a reggeli osztását követően, azaz reggel 8:00 és 10:00 között, de legkésőbb 10 óráig el kell hagyni a szálláshelyet.
  • Szintidő: az esti meleg étel miatt a szervezők javasolják, hogy 19:00-ig óráig érkezz meg a szálláshelyre.

A Fjällräven Vándortúra 2019 esemény kezdőoldala a temeszetjaro.hu-n.

A rövidebb távot választom!

Author’s recommendation

  • Mencshelyen érdekes lehet a Falumúzeumban a helyi csipkeverők munkáit megnézni.
  • Mielőtt beérünk Vöröstóra, egy 600 méteres kitérővel kereshetjük fel a 19. századi kálváriát.  A klasszicista stílusú stációk két sorban,  egymással szemben állnak, a dombocska tetejét egy sokszög alaprajzú, kupolás kápolna zárja. A panorámáért is érdemes ide elsétálni: a falu mögött Nagyvázsont és a mögötte magasodó Kab-hegyet is látjuk.
  • Nagyvázsonyban a várral szemben lévő Postamúzeum igazi kuriózum, nem érdemes kihagyni!
outdooractive.com User
Author
Zsuzsa Lévai
Updated: May 21, 2019

Difficulty
moderate
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
377 m
Lowest point
180 m

Safety information

Jó, ha van nálad:

  • Iránytű / tájoló
  • Térkép
  • Kisméretű LED fejlámpa (új tartalék elemekkel)
  • Napszemüveg
  • Elsősegély csomag, napvédő krém
  • Szúnyog- és kullancsriasztó
  • Telefon tartalék akkumulátorral

Equipment

A "Mit vigyek magammal?" az egyik leggyakoribb kérdés, ami elhangzik. A túra útvonalán esetlegesen szeles, csapadékos idő is várható, tehát mindenféleképpen készülj változékony időjárásra!

  • Alváshoz: sátor, hálózsák, derékalj (polifoam)
  • Evéshez: gázfőző, könnyű edény és pohár, evőeszköz
  • Ruházat: réteges öltözet, alsónemű, sok zokni, aláöltözet, meleg ruha, esőkabát és nadrág, sapka, könnyű szandál vagy félcipő
  • A hátizsákra külső esővédő huzat, de belül is érdemes zsákkal, nejlonnal plusz védelmet biztosítani, akár tételenként (külön a hálózsákot, külön a meleg ruházatot, stb.),
  • Fürdéshez: tisztálkodó szerek, papucs, törülköző (lehet kapni gyorsan száradó típust, amely kisebb és könnyebb a hagyományosnál), nedves törlőkendő
  • Biztonság: fejlámpa (pótelemmel), sportkrém, elsősegély csomag, napvédő krém, ajakír, vitaminok (kalcium, magnézium), szükség esetén egyéni gyógyszer (allergia, stb), telefon tartalék akkumulátorral és/vagy vésztöltővel
  • A túrabot használata segíti a haladásodat és tehermentesít
  • Szúnyog- és kullancsriasztó 

Ezentúl hozhatsz bármit, amire még úgy érzed, szükséged van, de ne feledd, minden gramm számít! 

Tips, hints and links

Kinizsi-vár (Nagyvázsony)

A vándortúra hivatalos honlapja

Start

Mencshely (336 m)
Coordinates:
Geographic
46.945353, 17.695541
UTM
33T 705134 5202618

Destination

Csórompuszta, Vigántpetend

Turn-by-turn directions

A rövidebb távot választóktól eltérően mi utunkat Mencshely három különböző felekezetű templomának egyike, a katolikus felé indítjuk, ahol elkanyarodunk jobbra. Átvágunk a falun, és kelet felé vesszük az irányt. Alig 1 km múlva jobbról becsatlakozik a Balaton-felvidéki Kéktúra, innentől mi is a K jelzést követjük. Szőlők, mezőgazdasági területek és ligetes részek váltakoznak, amíg enyhén emelkedve felérünk a 395 méter magas Hideg-hegy kilátópontjára, ahonnan elénk tárul a Balaton.

Nem sokkal a csúcs után elérjük azt az elágazót, ahol majd a visszafele úton letérünk a P jelzésre. Most azonban tovább követjük a K-t, ami a várromig a P-sal együtt halad. Jobbunkon az egykori Kőgát kerítésre emlékeztető kősáncvonulata mellett gyalogolunk, ebből is tudhatjuk, hogy jó irányba megyünk. A kékről egy éles kanyarnál lecsatlakozunk, hogy a nagyjából 200 méterre található Zádorvár romjaihoz érjünk.

A különc rom, Zádorvár

A Balaton-felvidék bővelkedik várromokban, de még mindig akad olyan, amit kevesen ismernek, sőt, feltárásuk sem történt meg. Zádorvár esete is hasonló, akik szeretik a tömegmentes, csöndes nézelődést a sok száz éves romok közt, azoknak ez ideális helyszín. A romok elől ráadásul pazar kilátás nyílik Pécselyi-medencére, a Balatonra, és a tóba benyúló Tihanyi-félszigetre. Zádorvár ráadásul kilóg a sok felrobbantott, leégett és harcokban elpusztult vár sorából. Ennek a várnak a vesztét a rossz helyszínválasztás és egy feloldhatatlan telekvita okozta.

Egy 1374-es oklevél szerint a Himfy család épített várat a Pécsely feletti Zádor-hegy gerince alatti teraszra, de mivel nem a sajátja, hanem a veszprémi Káptalané volt a területet, több évnyi pereskedés után el kellett hagynia a területet. Nem sokkal később megjelennek a Vezsenyiek a környéken, egy 1384-es irat tanúsága szerint Vezsenyi László királyi étekfogónak Anjou Mária királynő engedélyt ad Vezsenyi László királyi étekfogónak „várat avagy erősséget vagy más erődítményt létesítsen”. A család élt is a lehetőséggel, és felépítette a nagyjából 60x80 méteres alapterületű, magas falakkal körbevett épületegyüttest várkápolnával és toronnyal, valamint lakóépületekkel. 1386-ban azonban a káptalan sérelmezte, hogy Vezsenyi leromboltatta a határjeleket, hogy felépíthesse a várat (meglehet, hogy a korábbi, Himfy-féle várat építette tovább). Egészen 1394-ig tartott a vita, amelynek az országbíró vetett véget, kötelezve a Vezsenyieket a terület elhagyására. A család ezután a közeli Nagyvázsonyban építette fel családi várát, ami ma Kinizsi várként ismerünk.

A zádor-hegyi vár azonban nem kellett senkinek, elhagyatottá vált, hamarosan pusztavárként emlegetik. A várat a végvár rendszerbe sem sorolták be, ezért várnak hadászati szerepe soha nem volt. Bár 1652-ben III. Ferdinánd az akkor már romos várat Zichy Istvánnak adományozta, és az egészen 1945-ig a Zichy-birtok részét képezte, soha nem építették újjá vagy hasznosították bármily módon. Ezért a ma látható és a még feltáratlan falak az eredeti, 14. század végi állapotot tükrözik.

2016-ig kellett várni az újabb fejleményekre, amikor Pécsely önkormányzata a Történelmi Emlékekért Alapítvány használatába adta a Zádorvárat abból a célból, hogy feltárják és megóvják a várat és környezetét. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum szakembereinek vezetésével megindult ásatás egy nem várt eredményt is hozott: a Zádorvár kaputornya alatt egy nagyméretű, őskori - a leletek alapján 6-7 ezer éves - műhelytelepet sikerült azonosítani, ahonnan nagy számban kerültek elő a kőpattintásos eszközkészítés maradványai. A feltárás eredményeként azt remélik, hogy eredeti formájában és méretében tudják majd helyreállítani az egykori épületrészleteket.

A terület szépítése 2019-ben is tart, nyárra felújított esőbeálló és virágzó levenduláskert is várja a látogatókat a várfal alatt. Az ásatás során egyszer azzal került be a hírekbe a zádorvári munka, hogy megkérték az arra kirándulókat, az ásatás során felhalmozott földkupacból mindenki vigyen át egy követ a másik kupacba, segítve ezzel a kövek szétválogatását. Sok lelkes civil és túrázó vett részt a munkában – ha egyszer megújul a vár, ők is magukénak érezhetik a dicsőséget.

A Kinizsi-birtok földjén

Ha kigyönyörködtük magunkat a panorámában, és elmerengtünk a vár történetén, visszaindulunk ugyanazon az úton, amelyen jöttünk, a K-t követve. Két km múlva érjük el a P jelzés leágazását, itt jobbra tartunk Vöröstó irányába a sűrű tölgyerdőben. Szánfóföldek közt ereszkedünk az alig száz lelkes apró faluba, ahol a főutcán jobbra tartunk, majd a P jelzést követve Nagyvázsony felé vesszük az irányt az aszfaltúton. A városba beérve a Vár utcán keresztül érjük a Kinizsi várat, ahol ne felejtsünk el pecsételni füzetünkbe!

Itt találkozik össze a rövidebb és hosszabb táv útvonala, és innentől a célig már nem is válik szét.

A vár eredete homályos. Az első feljegyzések a 15. század közepén említik, mint a Vezsenyi család tulajdonát, és valószínűleg ez a földbirtokos família jegyzi az építtetését is. Az erősség 1472 után jelentős átalakításokon esett át. Ekkor adományozta Mátyás király Kinizsi Pálnak, hűséges hadvezérének, aki igazi erődítményt faragott a korábbi főúri fészekből. A védelmi célok érdekében megerősíttette a külső falat, várárkot ásatott, várkápolnát, többszintes lakótornyot, palotaszárnyat és barbakánt (ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédművet) emeltetett.

Mára csak négyemeletes tornya árulkodik a vár egykori nagyságáról. A torony helyiségeiben berendezett kiállítások az erősség középkori életét mutatják be. Az alsó szinten börtön, az első emeleten az őrség szobája, a másodikon a lovagterem látható. A harmadik szinten az „asszonyház”, a negyediken ásatási leletek, emlékek sorakoznak a vár virágkorából. Van kőtár, kápolna, a várnyomdában verhetünk érmet, és a felújított fegyverkiállítás a Barbakánban is tartogat újdonságokat. Ha jó időben érkezünk, akár a nyaranta naponta kétszer megrendezett reneszánszkori várjátékot is elcsíphetjük.

A várral szemben, az evangélikus templom előtt áll Kinizsi lovasszobra, arccal egykori vára felé fordulva. Igazi érdekesség a mellette található Postamúzeum, ami a Balaton-felvidék hírközlési emlékeit mutatja be az egykori lóváltóállomástól a Miki egeres telefonig.

Rom rom hátán

Egy rövid szakaszra csatlakozunk az Országos Kéktúra útvonalához, így a Kinizsi-várat a Várcsárda felé, a Temető utcán hagyjuk el. A K jelzést követve alig hagyjuk el a temetőt, máris újabb látványosság késztet megállásra. A Szent Mihály-domb oldalában, a fák közt megbúvó, romjaiban is impozáns kolostort Kinizsi Pál építtette, eredetileg családi temetkezési helyként. Az 1540-es években elnéptelenedett a kolostor, majd 1552-ben, Veszprém török kézre kerülésekor több, környékbeli kolostorral együtt felrobbantották, hogy a törökök ne alakíthassák erőddé azt a vázsonyi várat fenyegetve. Később már nem építették újjá, köveit széthordták, és csak 1960-ban került sor az állagmegóvásra. Az ásatás leletei kimutatták, hogy egykor művelt szerzetesek és magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is éltek itt. A nagyméretű templom szentélyének végfala teljes magasságában megmaradt, a gótikus fedőboltozatot már csak elképzelni tudjuk.

A dombról egy középkori halastó gátja mellett érkezünk le a Vázsonyi-séd partjára. Hangulatos, erdőkkel és virágos tisztásokkal szabdalt úton érünk az egykori Tálod község helyére, ahol először az apró, 13. századi Szent Ilona-kápolnát pillantjuk meg.  A torony nélküli, falusi templomot a 16. században hagyták magára, és mivel maga a falu is elnéptelenedett, a templomból is rom maradt csupán. Hollétét is csak 1970-ben fedezték fel.

Kiérünk a Tálodi-rétre, nem nehéz észrevenni, hogy mennyire ideális pihenőhely ez a kirándulóknak. Jobbra pillantva még az adótornyairól könnyen beazonosítható Kab-hegyre is rálátunk. A nyiladék északi részében Tálod még feltáratlan romjait takarja a felszín, de déli részén, ahol a kiépített pihenőhelyet is találjuk, ismét egy középkori romra bukkanunk.

A bővizű Kinizsi-forrás mellett épült a pálosok egyik legkorábbi Szent Erzsébet tiszteletére emelt kolostora, amelyből már csak a homlokfal egy része áll. A 13. századi épületegyüttest egy 600 méter hosszú kőfal vette körül. A pálos szerzetesek a 15. században hagyták el a kolostort, helyükre ferencesek érkeztek. A törökök közeledtével a többi környékbeli kolostorral együtt felrobbantották, hogy ne jusson az ellenség kezére.

Erdei úton keresztül, a K jelzésen érjük el a Nagyvázsony és Vigántpetend között utat, ahol jobbra fordulunk, és elhagyjuk a turistajelzést. Az utóbbi település felé vesszük az irányt, de a szerpentines utat kihagyjuk, annak a jobb oldalán futó ösvényen ereszkedünk le a völgybe, így pont útba ejtjük a 2016-ban átadott római őrtornyot. Az egykori hadiút mentén, a domboldalban felállított tornyocskából csodás bakonyi panorámát kapunk, de rálátunk az előttünk fekvő településre is, határában talán látjuk is már a sátrakat.

A települést délről megkerülve érünk a második túranap táborába, Csórompusztára.

Arrival by train, car, foot or bike


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Difficulty
moderate
Distance
25.3 km
Duration
7:00 h
Ascent
426 m
Descent
563 m
In and out Scenic Cultural/historical value

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.