Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Zselici hullámok hátán Bőszénfára

Hiking Trail · Zselic · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Kaposgyarmati mésztufahasadék
    / Kaposgyarmati mésztufahasadék
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zselici táj a Simonfai-pusztán
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Átkelünk a Surján-patak mellék vizén
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mesterséges sziget Bőszénfán
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Kaposgyarmati mésztufahasadékhoz
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Surjános a Surján-patak mentén
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gímnyelvű páfrányok a mésztufahasadékban
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nehéz elvéteni a mésztufahasadékhoz vezető utat
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elegyes bükkösön át halad a K jelzés
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Legelő ló a Simonfai-pusztán
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gálosfai (Lázaki)-patak hídja
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magányos tölgy Bőszénfa határában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zuzmós pallók a Gálosfai-patak hídján
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Széles dűlőúton érkezünk meg Bőszénfára
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bőszénfai utcakép
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Létra egy bőszénfai melléképület falán
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nemzedékek parkja a bőszénfai mesterséges szigetről
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 250 200 150 100 12 10 8 6 4 2 km Zselic Szíve Vendégház Meteor kulcsosház (Simonfa) Vörösalma vadászház
A Kaposgyarmati-mésztufahasadékot érintő túra dombhátakat és a völgyeket átszelve vezet minket Bőszénfára. Útközben változatos erdőtársulásokat érintünk, és a táj története is megelevenedik előttünk. 
Open
moderate
Distance 13.8 km
4:00 h
325 m
309 m
264 m
136 m

Kaposgyarmatról a Surján-patak hídján átkelve bevesszük magunkat a község fölé magasodó domb erdőjébe, hogy felfedezzük a környék legjelentősebb földtani értékét, a Kaposgyarmati-mésztufahasadék rejtélyes világát. Ezt követően a Balla-tető bükkös erdőinek fedésében hullámzunk tovább a Konkolyos, majd a Faizó nevű dűlőkön. A Simonfai-puszta lovardáját elhagyva cseres-tölgyesek és akácosok által szegélyezett, széles földúton ereszkedünk le a Gálosfai-patakot kísérő égeresbe, ahonnan az őskor óta lakott Bőszénfa felé vesszük az irányt. A Szent Notburga-templom után több, a zselici népi építészet formáit őrző lakóház mellett elhaladva, látogatjuk meg a Nemzedékek parkját és a mellette elterülő dísztavat is.

Közepes hosszúságú kirándulás a zselici erdők rejtekén, a finom ívekkel hullámzó dombok panorámái között.

Author’s recommendation

  • Bőszénfán érdemes meglátogatni a szarvasfarmot.
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
264 m
Lowest point
136 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Kaposgyarmat, bejárati út buszmegálló (136 m)
Coordinates:
DD
46.280608, 17.887052
DMS
46°16'50.2"N 17°53'13.4"E
UTM
33T 722414 5129277
w3w 
///conserved.gents.cumulative

Destination

Bőszénfa, csárda buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A buszmegállótól északkeleti irányba indulunk a Z jelzésen.
  • Az út kanyarjában a Z◼ jelzésen jobbra tartunk.
  • A Z● jelzést követve átkelünk a Surján-patak hídján, majd ezt követjük az erdőben.
  • A dűlőútra kiérve balra fordulunk a Z jelzésen.
  • A Sipos-hegynél a K jelzésen jobbra tartunk.
  • A lovarda kerítése mellett haladva balra tartunk a Z jelzésen, ami Bőszénfára vezet.
  • Bőszénfán végigsétálunk a jelzetlen Szigetvári utcán.
  • A P jelzésen, a 67-es úton balra fordulva találjuk a buszmegállót.

A túráról részletesen

Indulás Kaposgyarmatról

A szép fekvésű települést Yormoth alakban említi először oklevél 1296-ban, és néhány békés századot követően, a törökdúlás után már csak 3 jobbágycsalád maradt a területén. Lélekszáma csak a XVIII. században kezdett emelkedni. Helytörténeti érdekesség, hogy az első iskolát 1920-ban a kocsmaépületben alakították ki, melyben egy tanterem és egy szoba-konyhás tanítólakás volt.

A buszmegállótól északkeleti irányba indulunk a Z jelzésen, a fasor mentén, majd az út kanyarjához érve, a Z◼ jelzésen jobbra tartunk. Hamarosan már tábla hirdeti a mésztufahasadékot, a környék legfőbb földtani látványosságát. A Z● jelzést követve átkelünk a Surján-patak hídján, melynek neve bozótos patakot jelent. A kaszáló után, az erdőbe beérve lassú emelkedésbe fogunk. A párás mikroklímát mutatják a gyertyánnal elegyes bükkös gyepszintjét tarkító erdei pajzsika tövek. Keresztezzük a patak mellékágát, majd a meredek szakasz végeztével padok kínálnak pihenési lehetőséget. Itt találjuk a mésztufahasadékot is.

A Kaposgyarmati-mésztufahasadék

A Surján-patak egyik időszakos mellékvize a Zselic negyedidőszaki, szakaszos kiemelkedése során átvágta magát a területet fedő, helyenként több 10 m vastag löszön és egyéb üledékeken, alatta pedig a késő-miocén idején itt hullámzott Pannon-tó partmenti zónájának üledékét érte el (ezek adják a Zselic fő tömegét). Ezekkel a jobban cementált pannon homokkő rétegekkel már kevésbé bírt a víz, így kialakult a ma látható kis szurdok kicsiny vízesése, melyen a patak lebukik. A kis cseppkőszerű bevonatok úgy képződnek, hogy a homokkőben lefelé szivárgó, a talajban enyhén savanyúvá váló csapadék lassan oldja a kőzet karbonátos ásványait, és az így szállított mész a réteglapok felszínén, valamint a kőzet repedései mentén kicsapódik. A kicsiny szurdokban a hűvös, párás klímát jelző gímnyelvű fodorka és májmohák tenyésznek, amik élettevékenységük során szén-dioxidot vonnak el a vízből, segítve a kőzetet felépítő kalcium-karbonát kicsapódását. Mivel azonban ez a folyamat még így is lassú, fokozott figyelemmel óvjuk ezeket kis édesvízimészkő-képződményeket. A vízesés mellett a szurdok másik jellegzetes képződménye a Bivalyfej névre keresztelt, sötét árnyalatú travertínó (azaz mésztufa) szikla.

A Konkolyoson és a Faizón át

Jelzésünket követve egy hosszabb szakaszon közel szintben haladunk, majd kiérünk a dűlőútra, amin balra fordulunk a Z jelzésre. A Sipos-hegytől viszont jobbra tartunk a K jelzéssel, és a Balla-tető bükkös erdőiben hullámzunk tovább a Konkolyos dűlőre. A vetési konkoly régebben gyakori gyomnövény fajunk volt, kicsi, fekete magjait nehezen lehetett kitisztítani a gabona közül, és elfogyasztva súlyos mérgezéseket okozott. Mára azonban a növényvédőszerek használata miatt erősen megritkult, ezért védett. Tudományos neve (Agrostemma githago) görög eredetű, és mezei koronát jelent, ami a növény „felhasználására” utal. Rózsaszín virágai szerfelett dekoratívak. Őshazája a Kelet-Mediterráneum lehetett, de már az ókorban elterjedt egész Európában, majd a kora újkorban Észak-Amerikába és Ausztráliába is eljutott. A Biblia is több helyen említi, így például Máté envangéliumának 13. fejezete is: „Aki a jó magot veti, az az embernek Fia; A szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai; a konkoly pedig a gonosznak fiai. Az ellenség pedig, aki a konkolyt vetette, az ördög; az aratás pedig a világ vége; az aratók pedig az angyalok. Amiképpen azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik: akképpen lesz a világnak végén.” A fajt a kultúrevolúció egyik legismertebb példájaként ismerjük: csírázásgátló hatása révén a konkolyos táblákon magasabbra nő a búza. Egyedfejlődési ritmusa is a gabonáéhoz idomult, csupasz (művelt) talajfelszínen tud csak kicsírázni, és a búzával együtt szökken szárba, valamint termést is ugyanakkor érlelnek. Az evolúció a 4–5 foggal nyíló toktermésén is tetten érhető. A termésben a fogak esetleg csak kis mértékben nyílnak szét, bezárva tartva a magokat a cséplésig, hogy a következő évi vetőmaggal újra elvessék utódjait.

Kiemelkedve a szabadon álló gyökérzetű fák közül, déli irányban haladva Simonfai-puszta épületei után a Faizó nevű területen fordulunk balra az aszfaltos úttal. A faizás egykor úrbéri juttatás volt, melynek alapján a jobbágy fát kapott a földesúr erdőjéből. Tüzelőnek főleg hullott és száraz fát adtak neki, de ha az kevés volt, élőfát is hazavihetett. Épületfát a földesúr csak a tetőzet, ablakok és ajtók javítására, míg szerszámfát a szekerek, ekék, jármok helyrehozására volt köteles adni. A meghatározott fa mennyiségén felüli, és az előírt vágásidőn kívüli faizásért szigorú büntetés járt. A juttatásért cserébe a jobbágyok kötelesek voltak a földesúrnak fát vágni, majd azt elszállítani a kijelölt helyre. A favágás főleg a zsellérek dolga volt, míg a fuvarozást a jobbágyokkal végeztették el.

Le Bőszénfára

Az aszfaltburkolatú utat egy kissé nehezen észrevehető jelzésnél hagyjuk el a következő kanyar előtt, és cseres-tölgyesek, valamint akácosok által szegélyezett széles földúton ereszkedünk le a Gálosfai-patakot kísérő égeresbe. Az erdőből nagy tisztásra jutunk, ahol jobbra fordulva átkelünk a patakon. (Ha egyenesen mennénk tovább, rövidesen a Vörösalma vadászházhoz érnénk.) A túlparton hamarosan meredeken indulunk fölfelé, hogy végül az Öröm- és a Rózsa-hegy közötti völgyön megérkezzünk Bőszénfára.

A község az őskor óta lakott, és egyike volt a Szent István király által a szentmártoni apátságnak, mai nevén a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak adományozott falvaknak. A tatárjárásig főleg apátsági kanászok által lakott települést, melynek nevét Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240. évi összeírása említette először Bozais alakban, később a Derssfy, az Imreffy, majd a Festetics család bitrokolta. A törökdúlásig magyarok lakták, majd az elpusztult települést 1703-ban az utóbbi család szerezte meg, felépítve a kastélyt. A birtokhoz tartozott ekkoriban Szenttamás- és Kisbőszénfa-puszta, valamint a Rókamalom-major, előbbi a középkorban jelentékeny falu volt. Az 1770-es években Festetics Lajos, a vármegye első alispánja áttelepítette magyar jobbágyait, és helyükre sváb telepeseket hozatott. Bőszénfa mai formája és neve az 1800-as években alakult ki, amikor is a már 800-900 lakos nagy része német ajkú volt. Lakóinak megélhetése főleg a fakitermelés és a kalamász, vagyis a kátránylepárlás révén elsősorban az erdőhöz kötődött, mellette állattartással és növénytermesztéssel foglalkoztak. A II. világháborút követően 70 sváb családot telepítettek ki a faluból, és helyükre 20 felvidéki magyar családot költöztettek. Az 1930-as években gőztéglagyár és gőzmalom is működött a településen.

Szent Notburga-templom és Bőszénfa

Balra fordulva a Dózsa György utcán azonnal megpillantjuk a Szent Notburga-templom magasba törő csúcsos tornyát. A helyén álló első templom 1777-ben épült, melynek állaga azonban viszonylag hamar romlani kezdett, így Festetics Pál kegyurasága alatt, 1902. szeptember 13-án, Szent Notburga napján felszentelték a ma is látható egyházat. Legutóbbi felújítása 2021-ben történt. A falu központjában található egyhajós római katolikus templom előtt egy 2000-ben emelt feszület osztozik a helyen az 1956-os forradalom és szabadságharc, illetve az I. és a II. világháború hőseinek emlékműveivel, valamint egy Szentháromság-szoborral. A templommal szemben lévő parkban a 2000. évi milleniumi emlékfal található.

A templomtól a Fő utcán folytatjuk utunkat, elhaladunk több építészeti védelemre érdemes lakóház és a labdarúgópálya mellett, majd 800 m múlva balunkon feltűnik a Nemzedékek parkja és a mellette elterülő dísztó, benne műmadarakkal „ékesített” stégekkel és egy gyaloghídon elérhető mesterséges szigettel, amin pihenőhelynek kialakított pergola áll. A park szalonnasütőkkel, padokkal csalogatja a pihenni vágyókat, az attrakciókat egy 1200 m hosszú, térköves sétány köti össze. Innen már nincs messze a túránk végpontját jelentő buszmegálló, amit a Fő utca végi kereszteződésben egyenesen továbbmenve a Szigetvári utcán, majd a 67. sz. főúton balra fordulva (a P jelzésen) érünk el.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Kaposgyarmatra Kaposvár irányából érkeznek buszjáratok, a Kaposgyarmat, bejárati út buszmegállónál kell leszállni.
  • Bőszénfára érkezve a Bőszénfa, csárda buszmegállóból hagyhatjuk el az útvonalat.

Getting there

  •   A túra buszmegállóból indul, és abban is ér véget.

Parking

  • Kaposgyarmaton a temetőnél találunk parkolót.
  • Bőszénfán a Szarvasfarm közelében parkolhatunk.
  • Érdemes az autót a kaposvári autóbuszállomás közelében letenni, mert innen busszal elérhetjük a túra kezdőpontját, a végén pedig ide utazhatunk vissza Bőszénfáról is.

Coordinates

DD
46.280608, 17.887052
DMS
46°16'50.2"N 17°53'13.4"E
UTM
33T 722414 5129277
w3w 
///conserved.gents.cumulative
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

  • Zselic turistatérkép

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem, esetleg túrabot. A navigáláshoz Természetjáró app.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
Open
Difficulty
moderate
Distance
13.8 km
Duration
4:00 h
Ascent
325 m
Descent
309 m
Highest point
264 m
Lowest point
136 m
Linear route Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp