Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail Top

Zarándoklat a Nagy-Egedre

Hiking Trail · Egri-Bükkalja · open
Responsible for this content
MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Életkép az egri Dobó István térről
    / Életkép az egri Dobó István térről
    Photo: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szőlőrendek a Cigléd hátán a Bükk déli lábánál
    Photo: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Eger-patak völgyén túl a Mátra vulkánjai, középen az adótornyos Kékessel
    Photo: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tiba-kúthoz vezető jelzés mentén lépünk be a tölgyes erdőbe
    Photo: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Eged csúcsának adótoronnyá vedlett egykori kilátója
    Photo: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Egerre a Nagy-Eged csúcskeresztjétől
    Photo: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A cserszömörcés karsztbokorerdő alatt szőlők és házak sorai lapulnak (Nagy-Eged)
    Photo: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szemben a Kis-Eged, ahol a megkövült ősszőlő levelet találták
    Photo: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma Egerre a Nagy-Eged oldalából a P jelzésen
    Photo: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A legmagasabbra nyújtózó egri borvidék a Nagy-Eged oldalában
    Photo: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szőlők felett a Bükk déli nyúlványa, a Nagy-Eged és a Várhegy trónolnak
    Photo: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Utunk végén a hétvégi házak között navigál a piros jelzés
    Photo: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Isten irgalmazzon a természeti csapásoktól az egri borvidéken! (Cigléd)
    Photo: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Donát-tető Szent Donát oszloppal, háttérben a Nagy-Eged csúcskeresztje
    Photo: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útban a Donát-tetőre visszapillantunk Eger házaira
    Photo: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tekervényes, középkori eredetű utca a vár alatt
    Photo: Kisida András, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km Egri vár Egri vár
Lankás terepen, a várost övező szőlőkben és a Bükk legmesszebb nyújtózó tölgyesében jutunk fel a Nagy-Egedre, az egriek szimbolikus látóhegyére, hogy madártávlatból tekintsünk le a papok városára, a Bükk és a Mátra Palócföldben összeolvadó vidékére. Visszafelé a nyugati oldal meredek lejtője látványos panoráma-részleteket mutat, miközben érdekes tanösvényen ereszkedünk. Kiskertek labirintusában érünk vissza a városba a sokat látott egri vár falaihoz. Hangulatos túra szőlőkkel, kilátásokkal, tölgyesben kanyargó erdei utakkal.
open
easy
11 km
3:15 h
417 m
417 m

Két kultikus kiszögellés között járjuk be körtúránkat a Bükk délnyugati lábánál, az egri vár dombja és a Szent Egyedről elnevezett hegy, a Nagy-Eged között. Mindkét helyszín alapja a sajátos geológia, mely megteremtette az ideális helyszínt a város számára. A várdomb a bükki karsztvizek egyik ősi lenyomata, megkövesedett története, mely a szőlőtermesztésnek is ideális feltételeket teremtő vulkanizmus és a hegységet kiemelő tektonika eredményeként kristályosodott ki a mélységeket megjárt termálvízből. A puha vulkanikus tufából és az ősi forrásokból lerakódott édesvízi mészkőből álló domb ideális feltételeket teremtett a várépítésre, a járatok, kazamaták kifaragására. A várfal előtt állva magunk is megcsodálhatjuk azt a tarka kavalkádot, amelyet a különböző eredetű faragott kövek és az alapot adó sziklafal együttese nyújt.

A vár mögött a látványt a város felett trónoló Nagy-Eged kerekded tömbje uralja. Déli oldalában szőlők futnak fel magasan, ősszel vörösen tarkálló cserszömörcés tölgyerdő ékesíti a tetejét, nyugati letörését. Ami leginkább vonzóvá teszi a hegyet, az a csúcs nyugati peremén zöldellő hosszúkás rét, ahonnan páratlan kilátás nyílik a történelmi városra és annak tágas környezetére: a három megye határán hullámzó dombvidéktől a Mátra vulkáni tömbjein keresztül az Alföld végtelenbe nyújtózó laposáig. A cserszömörce egyik legészakibb élőhelye a Nagy-Eged, míg a réteken a szintén melegkedvelő orchideaféle, a pókbangó valóban bársonyos pókot utánzó virágait lelhetjük.

A hétköznapi élet szintje felett trónoló hegytető vonzó célpont volt a püspöki székhelyről a természetközeli magányba vonuló szerzetesek számára. Ezt a történeti emléket számos elnevezés örökítette meg. A csúcson a 18. században egy kis kápolna is állt, amit a város népe kultikus helyként tisztelt, búcsút és körmenetet rendeztek a hegyen. Mára már csak kereszt jelzi a spirituális helyszínt, ahonnan a kilátás magával ragadja a tekintetet és a képzeletet. A város népe már kevésbé vallási céllal zarándokolni, inkább a látványban, a természetben gyönyörködni jár fel a hegyre. Itt rendezik évről évre a sherpa rallyt, ahol a szilárd léptű teherhordók a hátukon tekintélyes csomagokkal mérettetnek meg  - a legerősebbek 60 kilogrammos teherrel küzdik le a meredek hegyoldalt.

Akárhogyan, akármilyen céllal keressük is fel a hegytetőt, jutalmunk az erdő csendje és a végtelenbe tekintő kilátás öröme lesz.

Author’s recommendation

  • A Nagy-Eged kilátópontja fekvésének köszönhetően kiváló helyszín a naplemente megcsodálásához - ehhez azonban érdemes tiszta látási viszonyok között, jó időben érkezni. Különösen a magas nyomású, stabil légköri körülmények között ősszel és télen adódhat különlegesen látványos légköroptikai jelenség, a hőmérsékleti inverzió, amikor a völgyben ülő hideg, párás, ködös levegő felett tiszta, napos időben gyönyörködhetünk. Előzetesen érdemes tájékozódni a Nagy-Egeden uralkodó körülményekről a csúcson üzemelő, online elérhető webkamera élőképéből. 
  • Bár a túra az egri vár mellől indul, kihagyhatatlan látnivaló maga Eger, a papok városa, az érsekség székhelye, aminek történelmi, épített gazdagságát érdemes személyesen felfedezni. Ehhez a vár, a dzsámi, a Dobó-tér és a megannyi vár körüli kis utca kalandos helyszínnel szolgál.
  • A túra remekül ötvözhető a gerincen továbbsétálva a Török úton, a P jelzésen a Déli-Bükk tágabb megismeréséhez. Így akár megszállhatunk a Várkúti turistaházban, amivel lehetőségünk adódik beljebb is merészkedni a bükki rengetegbe. A Völgyfő-háztól a PL jelzésen Ódorvárig, illetve a KL jelzésen a Hór-völgyébe kirándulhatunk, ahonnan Bükkzsérc felé leereszkedve busszal visszajuthatunk Egerbe.
  • Eger mellett, épp a Nagy-Egeddel átellenes oldalon található az egerszalóki és a demjéni termálfürdő is, a várostól alig pár kilométerre. A fürdőkhöz átvezető út alatt található a híres Szépasszony-völgy is, ahol borkereskedők és termelők árulják az egri borvidék híres nedűit. Mindkét folyékony oldószer használata kellemes és hatékony módszer a túrán megfáradt testünk ellazítására, pihentetésére.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: February 24, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Nagy-Eged, 536 m
Lowest point
185 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Vizet mindenképp vigyünk magunkkal. Bár a túra érinti a Tiba-kutat, annak foglalt foglalása már régen feltöltődött, vizet nem tudunk venni belőle.
  • Az Eged-hegyről levezető ösvény rendkívül meredek, kőgörgeteges. Óvatosan, biztos léptekkel ereszkedjünk! Magas szárú túracipő, bakancs, illetve túrabot különösen ajánlott ezen a szakaszon.
  • A K/ jelzésű tanösvény nyomvonala nehezen követhető (több párhuzamos ösvény, hegyi kerékpár nyomvonal is fut le a meredek nyugati oldalon), érdemes telefonos navigáció segítségével leereszkedni a hegyről.

Start

Egervár vasúti megállóhely (185 m)
Coordinates:
DD
47.907870, 20.380895
DMS
47°54'28.3"N 20°22'51.2"E
UTM
34T 453735 5306246
w3w 
///goggles.famines.paying

Destination

Egervár vasúti megállóhely

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A K jelzésen jutunk a Donát-tetőn keresztül a Tiba-kút alá, ahova az utolsó métereken a K● jelzés vezet.
  • A Tiba-kúttól a P● jelzésen kapaszkodunk fel az Eged nyergébe, ahonnan a P▲ jelzés vezet fel a Nagy-Eged csúcsára.
  • Az Eged-hegy nyugati oldalában a K/ tanösvényjelzésen ereszkedünk le, majd a hegy lábától a P jelzésen jutunk vissza Egerbe. 

A túráról részletesen:

Eger fölött a szőlőtermő dombhátakon

Az Egervár vasúti megállóhelytől a sínek melletti Zoltay utcán indulunk észak felé a K jelzés kíséretében. Az utca végén jobbra fordulunk a Donát utcára, ami a kertes házak mellett kapaszkodva kivezet a városból a Donát-tetőre. Szent Donát a borászok védőszentje, aki a jégveréstől, villámoktól védi a termést. A széles murvás út innentől gyümölcsöskertek és szőlők között hullámzik a Bükk lábának lankáin.

Eger városa a hírnevét a török ellen folytatott küzdelem és a püspöki székhely mellett boraival érdemelte ki. Igazából a Szent István király alapította püspökség volt kezdetektől a szőlőművelés inspirálója, hiszen a keresztény liturgiák alapvető kelléke a Krisztus végét jelképező bor. A város első pincéit is a püspöki dézsma tárolására vájták. Fellendülést hozott a tatárjárás után betelepített vallonok szőlőkultúrája, illetve a törökök elől menekülő rácok (szerbek) is magukkal hozták kedvelt fajtáikat és technikájukat. A török időkben is fennmaradt a szőlőművelés. Bár a muszlim vallás tiltja a szeszfogyasztást, jelentős bevételt jelentett a borkereskedelem. A filoxérajárvány szinte kiirtotta a szőlőket, de sikerült megújítani a szőlőskerteket az eredeti fajták amerikai, ellenálló tövébe oltva. A vörösborok dominanciája uralkodik; legismertebb az egri bikavér, mint az egri borvidék névjegye, amiből a legtöbbet adnak el hazánkból külföldi piacra. Eredendően többféle vörös szőlő borának házasításából készül, amiben semelyik fajtajelleg nem dominálhat, de kékfrankos bor az alapja.

A szőlősorok fölött előbb a Nagy-Eged és a Várhegy meredek kúpjai tűnnek fel, majd a dombok mögötti északi horizonton a hegység központi tömbje, a Bükk-fennsík is megmutatja magát a déli látó-kövek fehér szalagjával keretezve. Figyelmesen haladjunk a szinte nyílegyenesen futó úton, mert a város szélétől bő kilométernyire jobbra kell lekanyarodunk egy földúton a Nagy-Eged tömbjét körbeölelő sekély völgybe. Még itt is a hobbikertek és a szőlők a meghatározóak, ugyanis a hegyek napos lejtői különösen kedvező mikroklímát teremtenek a gyümölcsök beérésének. Nem véletlen, hogy az Eger körüli dombokat a szőlőművelés egyik hazai fellegváraként ismerjük. Itt egyszerre van jelen az Alföld felől érkező meleg időjárás, a napsugárzás beesési szöget megnövelő hegyoldalakkal, és a gazdag vulkanikus talaj is kedvez a termés minőségének. A Nagy-Egedet övező dombok főként riolittufából épülnek fel, azaz megkövesedett vulkáni hamuból, bár maga az Eged tömbje triász és eocén korú mészkőből áll, ahol hazai viszonylatban a legmagasabbra kúsznak fel a szőlősorok.

Kapaszkodás a tölgyesekben a Nagy-Egedre

Nagy ívben a Nagy-Eged mögé kerülünk az ellaposodó völgyecskével, ahol már a hegylábi tölgyesek is beköszönnek. Szembe velünk a Kis- és Nagy-Tiba, illetve a Várhegyben csúcsosodó Nagy-Oltár meredek formái uralják a tájképet. A szekérút bekanyarodik a tölgyerdőbe, ahol a meredekké váló felszínbe vágott úton beérünk a hegyek közé ékelődő völgykatlanba. Itt leágazunk a K jelzésről, hogy a K● jelzésen közelítsük meg a Tiba-kutat. A vízmosás végénél kis kőépítmény jelzi a kút egykori helyét, amit már feltöltött a hordalék, így ne számítsunk ivóvizet adó forrásra. A foglalás felett romos pad emlékezik a jobb időkre. Visszakanyarodunk a hegy oldalában kapaszkodó dózerútra, immár a P● jelzésen, amin tovább haladunk a Nagy-Eged hátoldalán a lankás erdőben.

Ezen a közel két kilométeren kapaszkodó úton jutunk a legkisebb meredekséggel a hegy tetejére. Ráadásul tölgyesben tudjuk le a szint legnagyobb részét, ahol a sűrű erdő lombkoronája megvéd a nap melegétől a nyári időszakban. A Nagy-Eged mögötti nyeregben érintjük a P jelzést, de a hegytetőre a nyeregből jobbra kiágazó P▲ jelzésen jutunk. Itt már ritkul az erdő is, a köves csúcsrégió gazdag cserjeszinttel burjánzó tölgyesnek ad otthont. A tetőn egy pihenő után elérjük a legmagasabb ponton felállított egykori Dobó István-kilátót, amit felújítás helyett egyelőre a telekommunikáció oltárán áldoztak fel, de tervezik a torony újjáépítését biztonságosabb és modern formában.

A csúcspont alatt, a tető peremén kiszélesedő tisztásról a torony nélkül is feltárul a kilátás a hegy lábánál elterülő városra, az Eger-patak völgyére és a környező dombokra, szőlőkre. A dombvidék túloldalán a Mátra sötét vulkánjai emelkednek hazánk legmagasabb pontjával, a Kékes-tetővel a középpontban. Az északnyugati távolban jó időben a Karancs-Medves vulkáni vidéke is feltűnik, míg a déli látóhatár felé az Alföld párás végtelenjéig nyújtóznak a Bükk lábának dombjai. Ha a tetőről legyező alakban északra kinyíló rétre is kinézünk, akkor a Bükk-fennsíkra is rálátunk a Nagy-Egedről, ami talán innen, a hegység déli végpontjáról mutatja meg legteljesebben magát. A látókövek fehér szalagja a Három-kőtől egész a megcsonkított Bél-kőig követhető, a legmagasabb Tar-kő és a legsziklásabb Pes-kővel jól elkülönülve.

Ereszkedés cserszömörcék és hobbikertek között

A tovább vezető útvonal a hegy legmeredekebb nyugati oldalában fut a bokros, cserszömörcés tölgyesben. A rét aljánál bal kézre ágazik ki a K/ jelzésű tanösvény alig kivehető csapása, amin a hegy történetét, élővilágát, érdekességeit bemutató tablósorozat állomásaival ereszkedünk a hétvégi kertekig. Helyenként a nyomvonal bevágódik a sekély talajba, és kőgörgetegeket mos ki a lerohanó csapadék az ösvényre, így fokozott óvatosságot igényel az ereszkedés. A nehéz terepviszonyok miatt azonban kárpótol a több helyen kibontakozó kilátás, illetve a tanösvény tábláiról is sok érdekességet tudhatunk meg.

A hegyoldal meredekségének enyhülésével a hétvégi házak vonalához érünk, és becsatlakozunk a balról érkező P jelzésbe, ami tekervényes vonalvezetéssel bújócskázik a kertek között, kikerülve a Kis-Eged kerekded tömbjét. Érdekesség, hogy a nemesített szőlők egyik ősét, a 30 millió éves vitis hungaricát találták meg itt a hegy kőzetében megkövesedve.

A túránk elején követett sekély völgyecske alsó, kimélyülő szakaszát keresztezzük, ami után egy utolsó emelkedővel felmászunk a Cigléd-dombra. Innen visszapillanthatunk túránk csúcspontjára, a tekintélyt parancsoló Nagy-Egedre, ami valószerűtlenül meredek oldalával és kerekded, erdős tetejével valóban a Bükk utolsó őrbástyájának benyomását kelti. Egy fenyves peremén kikerüljük a városszéli egykori agyagbányát, ahonnan rengeteg csigafaj került elő, így a tudomány számára addig ismeretlenek is. A meredek oldalból leérve éles váltással érkezünk vissza a város melletti ipari parkon keresztül Egerbe. A noszvaji országút mentén egy idő után járdán haladva bő kilométer után bezárul körtúránk, ahogy visszaérkezünk az Egervár vasúti megállóhelyre.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Egervár vasúti megállóhelyre vonattal és busszal is érkezhetünk. Ez az Eger és Szilvásvárad között közlekedő vonat első megállója, ahonnan a túra is indul, de ez a csatlakozás ritkán közlekedik.
  • Rendszeresen közlekedik viszont a busz, a 7-es számú helyi járat a Bazilika, autóbusz-állomás mellől visz minket az Egervár megállóhelyre.
  • Egerből Szokolya, Bükkzsérc felé közlekedő távolsági járat is megáll ugyanitt.

Getting there

  • A túra az Egervár vasúti megállóhelyről indul, és ugyanoda érkezik vissza.
  • A buszmegállótól 50 métert visszafelé, a központ irányába kell elsétálnunk a P jelzésen a kereszteződés túloldalára.
  • Ha nem akarunk a helyi tömegközlekedéssel utazni, az egri autóbusz-állomástól és a vasúti megállóhelytől is felsétálhatunk a túra kiindulópontjára. Ehhez a vasúttól jobbra fordulva át kell sétálni az Érsek kerten, majd az Eger-patakot követve jutunk az egri várhoz, aminek északi, felső végében találjuk a vasúti megállóhelyet.
  • Az autóbusz-állomástól a bazilika melletti parkon érdemes átvágni. A híres egri líceumot balról kerülve, a Bajcsy-Zsilinszky utca felől érkezünk a Dobó térre, az egri vár alá, aminek sétányán, a Dobó bástyát kerülve kapaszkodunk fel a túlfelén található vasúti megállóhelyhez.

Parking

  • Az Egervár vasúti megállóhely épületének túloldalán üzemelő bolt előtti parkolóban érdemes letenni az autót.

Coordinates

DD
47.907870, 20.380895
DMS
47°54'28.3"N 20°22'51.2"E
UTM
34T 453735 5306246
w3w 
///goggles.famines.paying
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment


Questions and answers

Ask the first question

Do you have questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
11 km
Duration
3:15h
Ascent
417 m
Descent
417 m
Loop Scenic Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp