Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Zarándoklat a Nagy-Egedre

Hiking Trail · Bükkalja · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Életkép az egri Dobó István térről
    / Életkép az egri Dobó István térről
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szőlőrendek a Cigléd hátán a Bükk déli lábánál
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Eger-patak völgyén túl a Mátra vulkánjai, középen az adótornyos Kékessel
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tiba-kúthoz vezető jelzés mentén lépünk be a tölgyes erdőbe
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Eged csúcsának adótoronnyá vedlett egykori kilátója
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Egerre a Nagy-Eged csúcskeresztjétől
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A cserszömörcés karsztbokorerdő alatt szőlők és házak sorai lapulnak (Nagy-Eged)
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szemben a Kis-Eged, ahol a megkövült ősszőlő levelet találták
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma Egerre a Nagy-Eged oldalából a P jelzésen
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A legmagasabbra nyújtózó egri borvidék a Nagy-Eged oldalában
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szőlők felett a Bükk déli nyúlványa, a Nagy-Eged és a Várhegy trónolnak
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Utunk végén a hétvégi házak között navigál a piros jelzés
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Isten irgalmazzon a természeti csapásoktól az egri borvidéken! (Cigléd)
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Donát-tető Szent Donát oszloppal, háttérben a Nagy-Eged csúcskeresztje
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útban a Donát-tetőre visszapillantunk Eger házaira
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tekervényes, középkori eredetű utca a vár alatt
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km Egri vár Egri vár
Lankás terepen, a várost övező szőlőkben és a Bükk legmesszebb nyújtózó tölgyesében jutunk fel a Nagy-Egedre, az egriek szimbolikus látóhegyére, hogy madártávlatból tekintsünk le a papok városára, a Bükk és a Mátra Palócföldben összeolvadó vidékére. Visszafelé a nyugati oldal meredek lejtője látványos panoráma-részleteket mutat, miközben érdekes tanösvényen ereszkedünk. Kiskertek labirintusában érünk vissza a városba a sokat látott egri vár falaihoz. Hangulatos túra szőlőkkel, kilátásokkal, tölgyesben kanyargó erdei utakkal.
open
easy
Distance 11 km
3:15 h
417 m
417 m

Két kultikus kiszögellés között járjuk be körtúránkat a Bükk délnyugati lábánál, az egri vár dombja és a Szent Egyedről elnevezett hegy, a Nagy-Eged között. Mindkét helyszín alapja a sajátos geológia, mely megteremtette az ideális helyszínt a város számára. A várdomb a bükki karsztvizek egyik ősi lenyomata, megkövesedett története, mely a szőlőtermesztésnek is ideális feltételeket teremtő vulkanizmus és a hegységet kiemelő tektonika eredményeként kristályosodott ki a mélységeket megjárt termálvízből. A puha vulkanikus tufából és az ősi forrásokból lerakódott édesvízi mészkőből álló domb ideális feltételeket teremtett a várépítésre, a járatok, kazamaták kifaragására. A várfal előtt állva magunk is megcsodálhatjuk azt a tarka kavalkádot, amelyet a különböző eredetű faragott kövek és az alapot adó sziklafal együttese nyújt.

A vár mögött a látványt a város felett trónoló Nagy-Eged kerekded tömbje uralja. Déli oldalában szőlők futnak fel magasan, ősszel vörösen tarkálló cserszömörcés tölgyerdő ékesíti a tetejét, nyugati letörését. Ami leginkább vonzóvá teszi a hegyet, az a csúcs nyugati peremén zöldellő hosszúkás rét, ahonnan páratlan kilátás nyílik a történelmi városra és annak tágas környezetére: a három megye határán hullámzó dombvidéktől a Mátra vulkáni tömbjein keresztül az Alföld végtelenbe nyújtózó laposáig. A cserszömörce egyik legészakibb élőhelye a Nagy-Eged, míg a réteken a szintén melegkedvelő orchideaféle, a pókbangó valóban bársonyos pókot utánzó virágait lelhetjük.

A hétköznapi élet szintje felett trónoló hegytető vonzó célpont volt a püspöki székhelyről a természetközeli magányba vonuló szerzetesek számára. Ezt a történeti emléket számos elnevezés örökítette meg. A csúcson a 18. században egy kis kápolna is állt, amit a város népe kultikus helyként tisztelt, búcsút és körmenetet rendeztek a hegyen. Mára már csak kereszt jelzi a spirituális helyszínt, ahonnan a kilátás magával ragadja a tekintetet és a képzeletet. A város népe már kevésbé vallási céllal zarándokolni, inkább a látványban, a természetben gyönyörködni jár fel a hegyre. Itt rendezik évről évre a sherpa rallyt, ahol a szilárd léptű teherhordók a hátukon tekintélyes csomagokkal mérettetnek meg  - a legerősebbek 60 kilogrammos teherrel küzdik le a meredek hegyoldalt.

Akárhogyan, akármilyen céllal keressük is fel a hegytetőt, jutalmunk az erdő csendje és a végtelenbe tekintő kilátás öröme lesz.

Author’s recommendation

  • A Nagy-Eged kilátópontja fekvésének köszönhetően kiváló helyszín a naplemente megcsodálásához - ehhez azonban érdemes tiszta látási viszonyok között, jó időben érkezni. Különösen a magas nyomású, stabil légköri körülmények között ősszel és télen adódhat különlegesen látványos légköroptikai jelenség, a hőmérsékleti inverzió, amikor a völgyben ülő hideg, párás, ködös levegő felett tiszta, napos időben gyönyörködhetünk. Előzetesen érdemes tájékozódni a Nagy-Egeden uralkodó körülményekről a csúcson üzemelő, online elérhető webkamera élőképéből. 
  • Bár a túra az egri vár mellől indul, kihagyhatatlan látnivaló maga Eger, a papok városa, az érsekség székhelye, aminek történelmi, épített gazdagságát érdemes személyesen felfedezni. Ehhez a vár, a dzsámi, a Dobó-tér és a megannyi vár körüli kis utca kalandos helyszínnel szolgál.
  • A túra remekül ötvözhető a gerincen továbbsétálva a Török úton, a P jelzésen a Déli-Bükk tágabb megismeréséhez. Így akár megszállhatunk a Várkúti turistaházban, amivel lehetőségünk adódik beljebb is merészkedni a bükki rengetegbe. A Völgyfő-háztól a PL jelzésen Ódorvárig, illetve a KL jelzésen a Hór-völgyébe kirándulhatunk, ahonnan Bükkzsérc felé leereszkedve busszal visszajuthatunk Egerbe.
  • Eger mellett, épp a Nagy-Egeddel átellenes oldalon található az egerszalóki és a demjéni termálfürdő is, a várostól alig pár kilométerre. A fürdőkhöz átvezető út alatt található a híres Szépasszony-völgy is, ahol borkereskedők és termelők árulják az egri borvidék híres nedűit. Mindkét folyékony oldószer használata kellemes és hatékony módszer a túrán megfáradt testünk ellazítására, pihentetésére.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: February 24, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Nagy-Eged, 536 m
Lowest point
185 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Vizet mindenképp vigyünk magunkkal. Bár a túra érinti a Tiba-kutat, annak foglalt foglalása már régen feltöltődött, vizet nem tudunk venni belőle.
  • Az Eged-hegyről levezető ösvény rendkívül meredek, kőgörgeteges. Óvatosan, biztos léptekkel ereszkedjünk! Magas szárú túracipő, bakancs, illetve túrabot különösen ajánlott ezen a szakaszon.
  • A K/ jelzésű tanösvény nyomvonala nehezen követhető (több párhuzamos ösvény, hegyi kerékpár nyomvonal is fut le a meredek nyugati oldalon), érdemes telefonos navigáció segítségével leereszkedni a hegyről.

Start

Egervár vasúti megállóhely (185 m)
Coordinates:
DD
47.907870, 20.380895
DMS
47°54'28.3"N 20°22'51.2"E
UTM
34T 453735 5306246
w3w 
///goggles.famines.paying

Destination

Egervár vasúti megállóhely

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A K jelzésen jutunk a Donát-tetőn keresztül a Tiba-kút alá, ahova az utolsó métereken a K● jelzés vezet.
  • A Tiba-kúttól a P● jelzésen kapaszkodunk fel az Eged nyergébe, ahonnan a P▲ jelzés vezet fel a Nagy-Eged csúcsára.
  • Az Eged-hegy nyugati oldalában a K/ tanösvényjelzésen ereszkedünk le, majd a hegy lábától a P jelzésen jutunk vissza Egerbe. 

A túráról részletesen:

Eger fölött a szőlőtermő dombhátakon

Az Egervár vasúti megállóhelytől a sínek melletti Zoltay utcán indulunk észak felé a K jelzés kíséretében. Az utca végén jobbra fordulunk a Donát utcára, ami a kertes házak mellett kapaszkodva kivezet a városból a Donát-tetőre. Szent Donát a borászok védőszentje, aki a jégveréstől, villámoktól védi a termést. A széles murvás út innentől gyümölcsöskertek és szőlők között hullámzik a Bükk lábának lankáin.

Eger városa a hírnevét a török ellen folytatott küzdelem és a püspöki székhely mellett boraival érdemelte ki. Igazából a Szent István király alapította püspökség volt kezdetektől a szőlőművelés inspirálója, hiszen a keresztény liturgiák alapvető kelléke a Krisztus végét jelképező bor. A város első pincéit is a püspöki dézsma tárolására vájták. Fellendülést hozott a tatárjárás után betelepített vallonok szőlőkultúrája, illetve a törökök elől menekülő rácok (szerbek) is magukkal hozták kedvelt fajtáikat és technikájukat. A török időkben is fennmaradt a szőlőművelés. Bár a muszlim vallás tiltja a szeszfogyasztást, jelentős bevételt jelentett a borkereskedelem. A filoxérajárvány szinte kiirtotta a szőlőket, de sikerült megújítani a szőlőskerteket az eredeti fajták amerikai, ellenálló tövébe oltva. A vörösborok dominanciája uralkodik; legismertebb az egri bikavér, mint az egri borvidék névjegye, amiből a legtöbbet adnak el hazánkból külföldi piacra. Eredendően többféle vörös szőlő borának házasításából készül, amiben semelyik fajtajelleg nem dominálhat, de kékfrankos bor az alapja.

A szőlősorok fölött előbb a Nagy-Eged és a Várhegy meredek kúpjai tűnnek fel, majd a dombok mögötti északi horizonton a hegység központi tömbje, a Bükk-fennsík is megmutatja magát a déli látó-kövek fehér szalagjával keretezve. Figyelmesen haladjunk a szinte nyílegyenesen futó úton, mert a város szélétől bő kilométernyire jobbra kell lekanyarodunk egy földúton a Nagy-Eged tömbjét körbeölelő sekély völgybe. Még itt is a hobbikertek és a szőlők a meghatározóak, ugyanis a hegyek napos lejtői különösen kedvező mikroklímát teremtenek a gyümölcsök beérésének. Nem véletlen, hogy az Eger körüli dombokat a szőlőművelés egyik hazai fellegváraként ismerjük. Itt egyszerre van jelen az Alföld felől érkező meleg időjárás, a napsugárzás beesési szöget megnövelő hegyoldalakkal, és a gazdag vulkanikus talaj is kedvez a termés minőségének. A Nagy-Egedet övező dombok főként riolittufából épülnek fel, azaz megkövesedett vulkáni hamuból, bár maga az Eged tömbje triász és eocén korú mészkőből áll, ahol hazai viszonylatban a legmagasabbra kúsznak fel a szőlősorok.

Kapaszkodás a tölgyesekben a Nagy-Egedre

Nagy ívben a Nagy-Eged mögé kerülünk az ellaposodó völgyecskével, ahol már a hegylábi tölgyesek is beköszönnek. Szembe velünk a Kis- és Nagy-Tiba, illetve a Várhegyben csúcsosodó Nagy-Oltár meredek formái uralják a tájképet. A szekérút bekanyarodik a tölgyerdőbe, ahol a meredekké váló felszínbe vágott úton beérünk a hegyek közé ékelődő völgykatlanba. Itt leágazunk a K jelzésről, hogy a K● jelzésen közelítsük meg a Tiba-kutat. A vízmosás végénél kis kőépítmény jelzi a kút egykori helyét, amit már feltöltött a hordalék, így ne számítsunk ivóvizet adó forrásra. A foglalás felett romos pad emlékezik a jobb időkre. Visszakanyarodunk a hegy oldalában kapaszkodó dózerútra, immár a P● jelzésen, amin tovább haladunk a Nagy-Eged hátoldalán a lankás erdőben.

Ezen a közel két kilométeren kapaszkodó úton jutunk a legkisebb meredekséggel a hegy tetejére. Ráadásul tölgyesben tudjuk le a szint legnagyobb részét, ahol a sűrű erdő lombkoronája megvéd a nap melegétől a nyári időszakban. A Nagy-Eged mögötti nyeregben érintjük a P jelzést, de a hegytetőre a nyeregből jobbra kiágazó P▲ jelzésen jutunk. Itt már ritkul az erdő is, a köves csúcsrégió gazdag cserjeszinttel burjánzó tölgyesnek ad otthont. A tetőn egy pihenő után elérjük a legmagasabb ponton felállított egykori Dobó István-kilátót, amit felújítás helyett egyelőre a telekommunikáció oltárán áldoztak fel, de tervezik a torony újjáépítését biztonságosabb és modern formában.

A csúcspont alatt, a tető peremén kiszélesedő tisztásról a torony nélkül is feltárul a kilátás a hegy lábánál elterülő városra, az Eger-patak völgyére és a környező dombokra, szőlőkre. A dombvidék túloldalán a Mátra sötét vulkánjai emelkednek hazánk legmagasabb pontjával, a Kékes-tetővel a középpontban. Az északnyugati távolban jó időben a Karancs-Medves vulkáni vidéke is feltűnik, míg a déli látóhatár felé az Alföld párás végtelenjéig nyújtóznak a Bükk lábának dombjai. Ha a tetőről legyező alakban északra kinyíló rétre is kinézünk, akkor a Bükk-fennsíkra is rálátunk a Nagy-Egedről, ami talán innen, a hegység déli végpontjáról mutatja meg legteljesebben magát. A látókövek fehér szalagja a Három-kőtől egész a megcsonkított Bél-kőig követhető, a legmagasabb Tar-kő és a legsziklásabb Pes-kővel jól elkülönülve.

Ereszkedés cserszömörcék és hobbikertek között

A tovább vezető útvonal a hegy legmeredekebb nyugati oldalában fut a bokros, cserszömörcés tölgyesben. A rét aljánál bal kézre ágazik ki a K/ jelzésű tanösvény alig kivehető csapása, amin a hegy történetét, élővilágát, érdekességeit bemutató tablósorozat állomásaival ereszkedünk a hétvégi kertekig. Helyenként a nyomvonal bevágódik a sekély talajba, és kőgörgetegeket mos ki a lerohanó csapadék az ösvényre, így fokozott óvatosságot igényel az ereszkedés. A nehéz terepviszonyok miatt azonban kárpótol a több helyen kibontakozó kilátás, illetve a tanösvény tábláiról is sok érdekességet tudhatunk meg.

A hegyoldal meredekségének enyhülésével a hétvégi házak vonalához érünk, és becsatlakozunk a balról érkező P jelzésbe, ami tekervényes vonalvezetéssel bújócskázik a kertek között, kikerülve a Kis-Eged kerekded tömbjét. Érdekesség, hogy a nemesített szőlők egyik ősét, a 30 millió éves vitis hungaricát találták meg itt a hegy kőzetében megkövesedve.

A túránk elején követett sekély völgyecske alsó, kimélyülő szakaszát keresztezzük, ami után egy utolsó emelkedővel felmászunk a Cigléd-dombra. Innen visszapillanthatunk túránk csúcspontjára, a tekintélyt parancsoló Nagy-Egedre, ami valószerűtlenül meredek oldalával és kerekded, erdős tetejével valóban a Bükk utolsó őrbástyájának benyomását kelti. Egy fenyves peremén kikerüljük a városszéli egykori agyagbányát, ahonnan rengeteg csigafaj került elő, így a tudomány számára addig ismeretlenek is. A meredek oldalból leérve éles váltással érkezünk vissza a város melletti ipari parkon keresztül Egerbe. A noszvaji országút mentén egy idő után járdán haladva bő kilométer után bezárul körtúránk, ahogy visszaérkezünk az Egervár vasúti megállóhelyre.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Egervár vasúti megállóhelyre vonattal és busszal is érkezhetünk. Ez az Eger és Szilvásvárad között közlekedő vonat első megállója, ahonnan a túra is indul, de ez a csatlakozás ritkán közlekedik.
  • Rendszeresen közlekedik viszont a busz, a 7-es számú helyi járat a Bazilika, autóbusz-állomás mellől visz minket az Egervár megállóhelyre.
  • Egerből Szokolya, Bükkzsérc felé közlekedő távolsági járat is megáll ugyanitt.

Getting there

  • A túra az Egervár vasúti megállóhelyről indul, és ugyanoda érkezik vissza.
  • A buszmegállótól 50 métert visszafelé, a központ irányába kell elsétálnunk a P jelzésen a kereszteződés túloldalára.
  • Ha nem akarunk a helyi tömegközlekedéssel utazni, az egri autóbusz-állomástól és a vasúti megállóhelytől is felsétálhatunk a túra kiindulópontjára. Ehhez a vasúttól jobbra fordulva át kell sétálni az Érsek kerten, majd az Eger-patakot követve jutunk az egri várhoz, aminek északi, felső végében találjuk a vasúti megállóhelyet.
  • Az autóbusz-állomástól a bazilika melletti parkon érdemes átvágni. A híres egri líceumot balról kerülve, a Bajcsy-Zsilinszky utca felől érkezünk a Dobó térre, az egri vár alá, aminek sétányán, a Dobó bástyát kerülve kapaszkodunk fel a túlfelén található vasúti megállóhelyhez.

Parking

  • Az Egervár vasúti megállóhely épületének túloldalán üzemelő bolt előtti parkolóban érdemes letenni az autót.

Coordinates

DD
47.907870, 20.380895
DMS
47°54'28.3"N 20°22'51.2"E
UTM
34T 453735 5306246
w3w 
///goggles.famines.paying
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
11 km
Duration
3:15 h
Ascent
417 m
Descent
417 m
Loop Scenic Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
Features
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp