Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

Zamárdi kincsei

Hiking Trail · closed
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zamárdi Kő-hegyi kilátó
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a zamárdi Kő-hegyi kilátóból
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tihanyi-félsziget a zamárdi Kő-hegyi kilátóból
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hosszan követhetjük a Balatont a zamárdi Kő-hegyi kilátóból
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 8 6 4 2 km Kőhegyi-kilátó (Zamárdi)

A Zamárditól délre fekvő, erdővel borított löszdombokon hullámzó, könnyed útvonal a környék látnivalói mellett két panorámapontot is érint.

This route is located passes through an area where there is road closure and is therefore also closed. Current information

closed
easy
9.3 km
2:40 h
219 m
223 m

Ez a gyerekekkel is könnyen teljesíthető túra a település legérdekesebb látnivalóit fűzi fel, mint például a tájház és skanzen, a Piros kereszt, a Szamár-kő, a Kő-hegyi-kilátó és a Vaskereszt. Az utóbbiról elnevezett erdőrezervátumon át érkezünk meg Szántódra, ahol a vasútállomás, valamelyik buszmegálló vagy akár a rév is lehet túránk végpontja - sőt akár gyalogszerrel nagyobb is körré alakíthatjuk a S jelzésen.

Author’s recommendation

  • A túrát rövid körtúrává is alakíthatjuk (+3,8 km). Ekkor Szántódon az Erdőalja utcán jobbra fordulunk, és annak végén jobbra tartva egy dűlőúton megyünk tovább, majd 300 m múlva balra fordulunk, és a Római úton jobbra indulva térünk vissza zamárdiba. Ekkor Szántódpusztát és a Szent Kristóf templomot is útba ejthetjük. 
  • Ha hosszabb kört is bevállalunk kiegészítésként, a vasútállomástól kelet felé indulva csatlakozzunk a S jelzéshez, ami Szántódon és Zamárdin keresztül, a Balaton partját is érintve visz vissza a kiindulópontra.
Profile picture of Szilárd Dr. Szentes
Author
Szilárd Dr. Szentes
Updated: September 10, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
226 m
Lowest point
104 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Zamárdi, vasútállomás (108 m)
Coordinates:
DD
46.879815, 17.944641
DMS
46°52'47.3"N 17°56'40.7"E
UTM
33T 724363 5196018
w3w 
///genre.contributed.sill

Destination

Szántód, vasútállomás

Turn-by-turn directions

 Itiner

  •  A vasútállomástól a S jelzést követve délkelet felé indulunk, átkelve a 7. sz. főúton.
  • A Piros keresztnél a Szőlőhegyi utcán (Római út) egyenesen megyünk tovább. Ez a szakasz jelzetlen.
  • A Szamár-kő után, Kő-hegyi-dűlő sarkánál érjük el újra a S jelzést, amin balra fordulva a Kő-hegyi-kilátóhoz jutunk.
  • A Vaskeresztnél jobbra tartva pár m múlva jobbra fordulunk a Z+ jelzésen.
  • Az utunkat keresztező S+ jelzés után ott, ahol a Z+ jelzés balra tér, egyenesen megyünk tovább a jelzetlen úton Szántód irányába.
  • A Kossuth Lajos utca a szántódi vasútállomásra vezet.

 A túráról részletesen

 Zamárdi

Zamárdi területéről a neolitikumtól kezdve a réz-, a bronz- és a vaskorból, majd a keltáktól és a rómaiaktól származó leletek is előkerültek. Különösen sokszínű az avar temető leletanyaga, ami jó eséllyel a Kárpát-medence legnagyobb és leggazdagabb temetője lehetett. A település neve több Árpád-kori dokumentumban is szerepel. Legkorábban III. István király 1171-es oklevele említi Zamard néven, majd a 13. századtól Somárd, Somárdi, a 18. századtól pedig Szamárdi alakban is megjelenik. Az ősi falu Egyházas-Zamárd lehetett, ami a 16. században a török pusztításának esett áldozatul. Újratelepítését az 1730-as években Grassó Vilebald és Lécs Ágoston tihanyi apátok indították el, majd 1774-re elkészült a falu temploma is. Az 1861-ben megépült déli vasútvonal beindította a térség fejlődését, így az 1910-es évektől a fürdőélet is virágzásnak indult. 1913-ban megalakult a Balatonzamárdi Fürdőegyesület, aminek látványos fejlődése az 1930-as években kezdődött. Az 1960-as évektől a település fejlesztése a tömegturizmus irányába történt, melynek nyomait több épületen és a telkek kialakításán is láthatjuk. 2008-ban városi rangot kapott.

Régi idők tájháza és skanzene

A vasútállomástól a S jelzésen délkelet felé elindulva átkelünk a 7. sz. főúton. A Honvéd utcáról a Fő utcára jobbra kanyarodunk. A 83. szám alatt egy gallykerítés mögött találjuk a település 1847-ben épült tájházát. Építője, Friesz Benedek 1819-ben Zamárdiban született, felmenői Lécs Ágoston tihanyi apát által betelepített jobbágyok voltak. A lakóépülethez közvetlen 2 holdnyi terület tartozott, melyen egy 25 méter mély kút, baromfi- és disznóólak, valamint egy pince állt. A főépület két szobából, konyhából, kamrából, istállóból és pajtából állt. Az udvar mögött szérűskert, gyümölcsös és házikert foglalt helyet. Zamárdi község 1847. évi földkönyve szerint a ház és a rét 6,5 hold, a szántóterület 11 hold területet tett ki. A lakosság fő foglalkozása ekkoriban a gabonatermesztés, az állattenyésztés volt - a családi gazdálkodás 1959-ben a TSZ megalakulásával szűnt meg. Az épületet a Zamárdi Községi Tanács 1974-ben vásárolta meg, majd az eredeti formájában helyreállított ház berendezését 1976-ban a Somogy Megyei Múzeum saját, korhű anyagából oldotta meg. Az épület a 19. század első felének stílusjegyeit viseli, jellegzetes balatoni oszloptornácos ház 80-100 cm vastag, fecskerakással készült (vert) falakkal. Archaikus vonása, hogy minden helyiség az oszlopos tornácról nyílik.

A Piros kereszt

A Fő utca és a Szélescsapás út sarkán a „Rózsafüzér Társulat” kezdeményezésére 1897-ben közadakozásból állított, Balaton-felvidéki vörös homokkőből faragott Piros kereszthez érünk, ami egykor az andocsi búcsújárás állomáshelyéül szolgált. Mögötte a millecentenáriumi emlékmű magasodik, amely Szervátiusz Tibor szobrász alkotása. A művész a Süttő feletti Haraszt-hegy északi oldalán lévő kőbányában személyesen választotta ki az alapanyagul szolgáló kőtömböt. Ez a felső miocéntől a pleisztocénig keletkezett, sok őslényt, növénymaradványt tartalmazó kemény, ellenálló édesvízi mészkő kedvelt építőkő, amit egyebek mellett a Parlament, a Mátyás-templom és a Szent István bazilika felújításához is használtak. Az 1996. augusztus 19-én felavatott emlékmű a híres rakamazi hajkorongon ábrázolt turult jeleníti meg, felirata a Himnusz második versszaka. A két kisebb kövön a „896” és az „1996” évszámokat látjuk.

A Szamár-kő

A jelzetlen Szőlőhegyi utcán (Római út) egyenesen továbbhaladva 600 m múlva érkezünk meg a Kiserdőben heverő Szamár-kőhöz. Amit itt látunk, az az északi part kőtengereinek kicsiny mása. A tömb a Pannon-tóba érkező folyók sekélyvízi deltatorkolatában lerakódott, jól osztályozott homokból és kavicsból jött létre. Ezt a hatalmas mennyiségű anyagot a tó hullámzása és áramlása turzásokat kialakítva elteregette, majd a mai helyén kovasavas oldatok cementálták. A kőtömbök jellegzetes formái a madáritatók. Ezek a kisebb-nagyobb mélyedések a kőtömbök egyenetlen cementációja során alakultak ki. Bár a kövek felületén megállt esővízbe keveredő növényi és állati maradványok bomlása során képződött gyenge savak, valamint a megtelepedő növények gyökérsavai is folyamatosan ostromolják ezt a nagyon ellenálló kőzetet, érdemi eredményt nem tudnak elérni.

A képződmény neve is ezekhez a kis üregeknek kötődik, mert a hagyomány szerint a közelben álló kisebb kövön látható két „nyom” abból az időből származik, amikor a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel szamárháton erre járt, és az állat a kő mellett baktatva odakapott a szikla oldalán nőtt fűcsomóhoz, ezért lett a kő neve Szamár-kő. Jézus és a szamár lábának nyoma pedig mélyedésként megőrződött a kőben. Eredetére olyan magyarázatok is léteznek, miszerint a tihanyi tűzhányó dobta át ide, vagy a vízözön hagyta itt, illetve hogy a Szentföldről visszaérkező keresztes vitézek hozták ide.

A kis kőtenger körül padokkal, asztalokkal felszerelt pihenőhelyet találunk.

A Kő-hegyi kilátó

A Kilátó dűlő sarkánál érjük el a S jelzést, amin balra fordulva kapaszkodunk fel a mindössze 176 m magas Kő-hegyre, ami a nevét a talajból kiálló kövekről kaphatta. A Kő-hegyet Zamárdi több más részéhez hasonlóan már a kelták és a rómaiak is lakták. Előbbiek egy feltárt urnatemetőjének leleteit a Nemzeti Múzeumban őrzik, utóbbiak pedig a hegy nyugati lábánál villagazdaságokat építettek.

Az utca jobbkanyarja után érünk a Kő-hegyi kilátóhoz, ami a tihanyi apátság kőhegyi szőlőgazdaságához tartozó szép, 1948-ig itt álló présházának helyére épült. A különleges formájú torony önkormányzati beruházásából valósult meg a lakók adományai, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Gazdasági Minisztérium anyagi támogatásának segítségével; 2000-ben avatták fel.

A kilátóba 31 lépcsőfok visz fel; tetejéről teljes körpanoráma fogad minket. A Balaton nyugati vége felé tekintve a szántódpusztai Szent Kristóf templom tornya magasodik a fák között, majd Balatonföldvár kikötője és szállodái tűnnek ki a tájból. Mögöttük Balatonboglár dombjai, majd Fonyód halmai sorakoznak, végül a Zalai-dombság vonulata húzódik. Észak felé kémlelve a Badacsony impozáns tömbje, az Örsi- és Csönge-, a Fülöp-hegy, valamint a Küszöb-orra követi, hátterükben a Guláccsal és tiszta idő esetén a tó északnyugati sarkában elnyúló Keszthelyi-hegységgel. Tovább pásztázva Zánka látható a tőle északnyugatra magasodó Hegyestűvel és a Fekete-heggyel, valamint Balatonakali térsége figyelhető meg. A Balaton-felvidék vonulatai előtt a Tihanyi-felsziget nyúlik a tóba, majd Füred és a Balaton keleti medencéje következik. A déli parton a zamárdi templom és Siófok szállodái vonják magukra tekintetünket. Dél felé fordulva a külső-somogyi dombok sora hullámzik. 

A Vaskereszt

A kilátótól délkeleti irányba indulunk tovább. A Kereszt dűlő sarkánál szép kőfeszülethez érünk. Egy átjátszó állomás után lépünk be az erdőbe, ahol a széles földúton irányunkat tartva 1,4 km múlva a Tatárcsapás nevű széles nyiladék végén pillantjuk meg az úgynevezett Vaskeresztet, amit az ezeréves haza emlékére állított Zamárdi község és a tihanyi apátság 1896-ban. A Zamárdi legmagasabb pontján álló, falazott alapzatú kereszt kovácsoltvasból készült. Annak idején négy hárs ölelte körül, melyek közül mára kettő maradt meg. A helyiek évente vízkeresztkor kilátogatnak ide a három királyok nyomában. Ekkor a gyerekek megkeresik a jelképes betlehemi jászolt. A kereszt melletti feketefenyők alatt szépen kialakított esőbeálló és tűzrakó hely is vár minket. A pihenőtől balra az út túloldalán áll egy fiatalon elhunyt zamárdi túratárs, Szabó László kopjafája.

A Vaskereszt Erdőrezervátum

A pihenőtől továbbindulva pár méter után jobbra fordulunk a Z+ jelzésen, beérünk a Vaskereszt Erdőrezervátum területére. Az erdőrezervátum olyan erdőterület, ami fokozottan védett magterületből és az azt körülvevő, védettség alatt álló zónából áll. A magterületen nem végezhető semmilyen emberi tevékenység, az erdő természetes folyamatainak zavartalansága érdekében, melyekre számos tudományos kutatás is irányul. Általában jellemző rájuk a változatos erdőszerkezet, a gazdag és különleges élővilág, valamint a természetes erdődinamika. Hazánkban 1990-es években kezdődött el az erdőrezervátum-hálózat létrehozása, ami ma 63 ilyen területet foglal magába. A Vaskereszt Erdőrezervátum 31.5 hektáros magterületén zonális mészkedvelő tölgyes tenyészik, állományalkotó fafajai a cser- és a molyhos tölgy. Elegyfajként a szárazságtűrő virágos kőris, a mezei juhar, barkócaberkenye a legjellemzőbb. A védett fajok közül a fehér madársisak nevű orchideafaj és citrus illatú illóolajokat (is) termelő nagyezerjófű érdemel említést. A 86,4 hektáros védőzónában tájidegen (fekete és erdei)fenyők homogén szerkezetű és zavart állományai is megtalálhatók, amelyekben egy invazív faj, a bálványfa terjedése okoz jelentős természetvédelmi problémát. Itt ezen állományok helyett véderdő funkciót ellátni képes, őshonos, lombos fajokból álló erdő kialakítása az elsődleges cél.

Erdei hullámzás Szántódra

Innen kellemes ereszkedésbe kezdünk. Egy lesnél jobbra fordulva a cseres-molyhos tölgyesből a Szántódpusztát Ságvárral összekötő aszfaltos erdészeti feltáróútra érünk ki. Ezen kb. 300 m-t teszünk meg jobbra, majd a kanyar túlsó végénél egy nyiladékon balra fordulunk. Meredek, de rövid szakasz következik a magaslesig, majd a vadkerítéssel körülvett területet már szintben kerüljük. Következő fontosabb útpontunk a 9-es tető kereszteződése lesz. Az itt álló tábla a Somogyi-dombság vadvilágáról tájékoztat minket.

Egyenesen megyünk tovább, majd hamarosan egy bekerített gyümölcsös mellett haladunk el. Kicsit odébb a sárga színű pince elől szép kilátás nyílik a Tihanyi-félszigetre. Az utunkat keresztező S jelzésnél szép kilátás nyílik a környező dombokra. A község 1997-ig Zamárdi része volt, így ez a Balaton legfiatalabb települése. Legfőbb nevezetességei a rév és Szántódpuszta, ahol agrártörténeti bemutató és különböző programok várják az érdeklődőket.

Ott, ahol a Z+ jelzés balra tér, egyenesen megyünk tovább a jelzetlen ösvényen Szántód irányába; ereszkedés közben még gyönyörködhetünk a panorámában. A belterületen a Kossuth Lajos utca elején kis parkot találunk az egykori kormányzó szobrával, árnyas padokkal és játszótérrel. Az út túlsó vége a szántódi vasútállomáshoz vezet.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • Zamárdiba vonattal célszerű érkezni. A szerelvényről Zamárdi vasúti megállóhelyen szálljunk le!
  • Ha busszal érkezünk, a Zamárdi, vasúti megállóhely megállónál érdemes leszállni.
  • A túra végén a Szántód-Kőröshegy vasútállomáson szállhatunk vonatra.
  • A túra végéhez legközelebbi buszmegálló a 7-es úton a Balatonföldvár, szántódi elágazás nevű. 

Getting there

  • A túra a (zamárdi) vasúti megállóhelyről indul, és a (szántódi) vasútállomásra érkezik.

Parking

  • Az autót a vasútállomás mögött célszerű letenni, de a Szamár-kő melletti parkoló is jó alternatíva.

Coordinates

DD
46.879815, 17.944641
DMS
46°52'47.3"N 17°56'40.7"E
UTM
33T 724363 5196018
w3w 
///genre.contributed.sill
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

A Balaton turistatérképe

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.

Profile picture

Photos from others


Status
closed
Difficulty
easy
Distance
9.3 km
Duration
2:40h
Ascent
219 m
Descent
223 m
Public transport friendly Point-to-point Scenic Refreshment stops available Family friendly Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.