Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

Vándorlás az Úrkúti-őskarszthoz

Hiking Trail · Bakony-vidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Városlőd fölötti réteken
    / A Városlőd fölötti réteken
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A városlődi kálvária
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úrkút, Csárda-hegyi őskarszt
    Photo: András Kisida, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egykori mangánbánya udvarában
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vöröses jura mészkő
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Güszi-pihenő
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kab-hegy látványa a Kakastaráról
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bezárt mangánbánya Úrkút határában
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sobri Jóska Élménypark
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lovak a Csalánostanyánál
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mozaikos bakonyi táj, háttérben a Kőris-hegy
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdő Úrkút határában
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Löszös úton a Kakastara felé
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Úrkúti-őskarszt Sobri Jóska Élménypark

Hosszú, ám kevés szintkülönbséget tartogató, kényelmes terepen, könnyen járható túra, amely Városlődről vezet át Úrkútra a Csárda-hegyi-őskarszthoz, majd a Csollányos-völgy csodás útján végigballagva a kislődi vasútállomáson fejeződik be. A terület átmenet az Öreg-Bakony vadregényes erdőtája és a Déli-Bakony lankái között, utóbbi javára.
open
moderate
18.8 km
5:30 h
460 m
475 m
Hurok alakú útvonalunk végigjárásával megmártózunk a Déli-Bakony 300-500 méter magas, hullámos térszínén. Ha kettéosztanánk a túrát, a Városlődről Úrkútra vezető szakasz inkább a kilátásai, erdős hátai és az Úrkút környéki rétek miatt hangulatos, míg a visszavezető rész egy hosszú völgyet követ, ahol a környező hegyoldalak között elnyúló, tisztásokkal nyitott, lapos völgyfenéken járunk. A kettő között pedig a 20. század első felében művelt mangánfejtés helyén a különleges Csárda-hegyi-őskarsztot szemléljük meg. Útközben érintünk hegyi tanyákat, geológiai érdekességeket, és a bányászati múlt emlékeivel is találkozunk. Az erdei szakaszok sajátossága, hogy számos kis területű, erősen elegyes erdőrészletből tevődik össze, ezért puzzle-szerűen egymásba kapcsolódó, változatos fákból álló, eltérő hangulatú pagonyokon át bandukolunk.

Author’s recommendation

  • Városlődön érdemes a német nemzetiségi tájházat és a közeli Hölgykő várának romjait felkeresni.
  • Úrkúton az őskarszt bejárása után lehetőség van étkezésre és vásárlásra.
  • Túránk végén kipróbálhatjuk a Sobri Jóska Élménypark szolgáltatásait.
outdooractive.com User
Author
András Kisida
Updated: June 26, 2020

Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Kakastara, 528 m
Lowest point
275 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Sobri Jóska Adventure and Amusement Park

Safety information

  • A Csárda-hegyi őskarsztnál legyünk figyelmesek a helyenként számottevő mélységre! Óvatosan, körültekintően mozogjunk a peremeken!

Tips, hints and links

Start

Városlőd vasútállomás (298 m)
Coordinates:
Geographic
47.143974, 17.652840
UTM
33T 701136 5224578

Destination

Városlőd-Kislőd vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Városlődről a S jelzésen indulunk a kálvárián keresztül.
  • A hegytetőn balra a S+ jelzésen megyünk tovább.
  • A Kakastara keleti oldalából a P+ jelzésen ereszkedünk le Úrkút széléig.
  • A falu határában balra, az Országos Kéktúra K jelzésére fordulunk, amin kis kitérőt teszünk a Csárda-hegyi-őskarszthoz.
  • Az őskarszt feltárását a Csárda-hegyi Tanösvény KT jelzésen barangoljuk végig.
  • A K jelzésen északi irányba, a Csollányos-völgyön át a kislődi vasútállomásig túrázunk.

A túráról részletesen:

Városlőd

Városlőd környékén már a honfoglalás előtt is lakták; a mai település elődje az Árpád-korban alakult meg, melyet kedvező fekvése hívott életre a Bakonyt keletről nyugatra átszelő Veszprém-Devecseri árok hágójában. A fontos közlekedési folyosó védelmére a község feletti magaslatra emelték Hölgykő várát a 13. században. Az erődítés jelentős közigazgatási szerepet is betöltött egy ideig, mivel – Csesznek mellett – a bakonyi erdőispánság székhelye volt.

A szerzetesrendek támogatóiként is ismert Nagy Lajos király karthauzi barátokat hívott ide, adományként megkapták falut és a várat. Utóbbi köveit kolostoruk építéséhez használták fel, lebontva és ezzel megszüntetve a felhagyott kis erősséget. A már kész alapanyagnak is köszönhetően a rend egyik legnagyobb kolostora épült fel a jelenlegi katolikus templom helyén. Jelentőségét mutatja, hogy Mátyás király és kísérete is ellátogatott ide, a 15. század végén pedig termékeny könyvkötő és miniátor műhely dolgozott a falak között. Jelenleg 12 ősnyomtatványról tudjuk, hogy a - középkori nevén - lövöldi karthauzi kolostorban készültek. A virágzó szakrális központ aztán a településsel együtt a török időkben pusztult el. Újranépesítésére a 18. században svábokat hoztak a területre, akik a ma is látható településképet létrehozták. Bár nagy részüket a II. világháború után kitelepítették, a lakosság harmada napjainkban is németnek vallja magát. A helytörténettel és néprajzzal a tornácos német nemzetiségű tájházban ismerkedhetünk.

A vasútállomástól déli irányba indulunk a Petőfi utcán. Az erdőszélre érkezve balra egy lépcsősor vezet a fák közé, melyen a S jelzés nyomvonalán a kálvária irányába fordulunk. Fellépkedve a fokokon egy öreg fákkal övezett, meghitt tisztásra toppanunk, ahol fehérre meszelt stációk fogadnak, a nyiladék végén pedig kápolna áll. Városlőd gondosan rendben tartott kálváriáját 1860-ban szentelték fel. Érdemes közelebbről is megnézni a míves stációfülkéket, amelyek mindegyikét egy-egy helyi család gondozza. A keresztúton elhaladva a kápolna mögött hagyjuk magunk mögött a hosszúkás rétet.

Kaszálókról az erdőbe

Löszbe ágyazott dűlőúton kezdünk felkapaszkodni a falu fölé. A jellegzetes, sárgás színű üledékes kőzet anyaga a pleisztocén eljegesedések idején rakódott le a Kárpát-medence bizonyos területein. Kinyílik a táj, gyümölcsfákkal lazán beültetett kaszálórétekre jutunk, ami a környékre jellemző állattartás következményeként szegélyezi a települést. A hosszan elnyúló füves terület utat enged tekintetünknek is, egyre jobban rálátunk Városlőd központjára, a szemközti dombokra és fokozatosan a Bakony távolabbi vonulatai is megmutatkoznak. Könnyen beazonosíthatjuk a 19 km-re jegecesedő Kőris-hegy tömbjét a tetején lévő fehér lokátorgömbről, míg a Kis-Bükk tetőt a fák fölé emelkedő kilátótorony segít megtalálni. A kettő között a Hajagok csoportja állja el a látóhatárt. Némileg tágabb perspektívát kapunk a tájra, ha felmászunk valamelyik magaslesre az utunk mellett.

Az Üveg-hegyen túlra jutva, balra a S+ jelzésre kanyarodunk és a gerincen vezető erdőgazdasági úton folytatjuk. A Kárpátok magasabb tagjainak gyephavasaira emlékeztető nyílt bércszakaszon vándorolva hamarosan feltűnik előttünk következő célunk, a Kakastara 528 méter magas beerdősült orma, amely előtt elvégződik a fedetlen terep. Fák közé jutva hirtelen összeszűkül a környezet, és az egymásba boruló ágak lombsátra alatt kaptatunk fel túránk legnagyobb emelkedőjén (kb. 70 méter) a csúcsra. A tető jó kilátást enged a Déli-Bakony legmagasabb rögére, az 599 méteres Kab-hegyre. A TV- és rádiótoronnyal megjelölt kiemelkedés geológiai szempontból is különleges, ugyanis a középidei mészkőre és dolomitra 5-6 millió évvel ezelőtti vulkanizmus hatására bazaltköpeny terült.

Úrkút határáig

Továbbra is széles kocsiúton folytatjuk a Kakastara keleti oldalában, ahol az útelágazásban jobbra fordulva a P+ jelzésre térünk. Jellemzi a környéket, hogy változatos és ugyanakkor erősen elegyes erdőben vándorlunk. A számos kis területű erdőrészletbe eltérő fajtájú fákat telepítettek, ezért sok helyen egymás mellett láthatjuk a bükk, a gyertyán, a cser, a kőris, a tölgy példányait - sőt helyenként fenyővel is találkozunk. Ez a sokszínűség és a viszonylag fiatal erdők látványa túránk teljes szakaszán elkísér.

A Kis-Üsti-hegy oldalában leereszkedve a Szentgálról Kislődre vezető szállítóútra lépünk. Most csak másfél kilométert megyünk rajta, de majd túránk második felében, a Csollányos-völgyben újra ezen haladunk. Egy éles kanyarban letérünk a széles kövesútról, és hosszúkás tisztáson, majd vegyes erdőn átvágva megérkezünk Úrkút határába. Kitárul a környék, amikor a Csalánostanya elkerített legelői közé érünk. A 20. század közepéig kb. 300 farm működött a környéken, mára csak mutatóban maradt néhány. A szalmabálák, a legelésző lovak látványa és a bejáratnál toronyra épített szélkerék vadnyugati hangulatot kölcsönöz. Rálátunk a Csárda-hegy erdős oldalára, amelynek túloldala következő célunk. Légvezeték alatt átmenve fordulunk a hegyet kerülő útra, és az úrkúti mezőgazdasági major mellett balra kanyarodva a K jelzésre váltunk.

Trópusi paleokarszt 

Innen néhány perc gyaloglás Úrkút házai mellett, és máris a Csárda-hegyi-őskarszt kapujánál állunk. Az eredetileg mangánbányaként működő különleges geológiai feltárás fokozott védettséget élvez. Nem hiába, hiszen a jura mészkőben itt olyan formákat tártak fel a - szerencsére kíméletes kézi erővel dolgozó - bányászok, melyek még több mint 100 millió évvel ezelőtt keletkeztek.

Úrkúton ugyanis a 20. század elején szenet kerestek a közeli ajkai telepekhez hasonló jószerencse reményében, ám itt az értékesebb mangánércet találták meg. A földtörténeti középidőben, trópusi körülmények között keletkezett agyag az ősi karsztos formák mélyedéseit töltötte ki és maradt fedve hosszú évmilliókon keresztül, míg a bányászattal az alakzatok napvilágra nem kerültek. Szerencsére már 1951-ban védelem alá helyezték, s így megőrződött e ritka földtani érték.

A vöröses-rózsaszínes bizarr, fogszerű sziklatornyok és élek között falépcső visz le a tágas mélyedés aljára, 20-30 méterrel az eredeti felszíntől, ahol még a nyári melegben is kellemesen hűvös levegő üli meg a gödör alját. Miután testközelből megnéztük a lenti paleokarsztos formákat és ősmaradványokat, érdemes a fenti peremen is körbesétálni a KT jelzésen, ahol útközben a tájékoztató táblákról sok információt tudunk meg a helyről.

 A természetvédelmi terület bejárását követően Úrkúton megpihenhetünk, és akár töltekezhetünk a helyi üzletek és vendéglátó egységek kínálatából, vagy megnézhetjük a községnek nevet adó kút díszes káváját. A szájhagyomány szerint a 18. században a környéket birtokló Zichy család tagjai és vendégeik gyakran keresték fel vadászataik alkalmával – az amúgy vízben szegény karsztterületen – a jó vízű kutat, amelyre az Urak kútja név ragadt. Az ekkoriban üveghutaként alapított falu neve vitte tovább az elnevezést.

Irány a Csollányos-völgy

Az őskarszttól a K jelzésen visszatérünk a mezőgazdasági termelőszövetkezethez, és a legelésző marhák látványával búcsúzunk a falutól. Magasfeszültségű vezeték oszlopa mellet újra az erdőbe hatolunk, és egy fiatalos után szép bükk hagyásfákkal övezett tisztást keresztezünk. Szélén tábla hívja fel a figyelmet a Vízkeresők útja nevű tematikus útvonalra, amely a térség tavait, víznyelőit, forrásait és patakjait fűzi egy túrába. Ereszkedőbe kezdünk, aztán nemsokára újabb rétre érve egy évszázados nagy tölgyfa alatt a Güszi-pihenő padjait vesszük észre, ahol leülhetünk. A közelben megnézhetjük a Vörös-szikla hasonló színű képződményét, amely az őskarsztnál látott kőzet rokona. A továbbiakban a már korábban érintett Szentgálról Kislődre vezető széles makadámúton ballagunk a Csollányos-völgy üde rétjei mentén.

A csalán népies nevéről elnevezett, 3 km hosszú völgyben a 20. század elejéig kisvasúti pálya húzódott, amelyen az erdő termékeit, a hegy kincseit szállították. A sűrű erdővel borított hegyoldalak között kanyargó útról egy helyen balra letérve látogatást tehetünk a Kecske-hegy felhagyott külszíni bauxitbányájába. A nyugodt hangulatú és kényelmesen járható völgy végénél épületek és elkerített legelőterület jelzi, hogy Kislőd határába érkezünk. Az egykori bányatelep mellett a bakonyi betyárról elnevezett Sobri Jóska Élménypark épületeit találjuk, ahol kipróbálhatjuk az élményt és kalandot kínáló játékokat, pályákat. A Városlőd-Kislőd vasútállomás innen mindössze néhány percre található.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A kezdőponthoz Városlődi vasútállomáson szálljunk le!
  • A túra vége a Városlőd-Kislőd vasútállomás.

Getting there

  • Városlőd vasútállomástól 150 méternyire van déli irányban a S jelzésű turistaút, melyen a Kálvária felé kezdjük a kirándulást.
  • A túra végén közvetlenül a vasútállomásra érkezünk.

Parking

  • Parkolni a városlődi polgármesteri hivatal előtt érdemes a Szent Mihály templom mellett, ahol a buszforduló is van.
  • A túra kezdőpontjára a templom előtti Kossuth utcán kell pár száz métert visszamenni. A bolt után jobbra, a Vasút utcán lekanyarodva érkezünk kirándulásunk kezdőpontjához.
  • Túránk végén a Városlőd-Kislőd vasútállomásról vonattal tudunk visszaérkezni Városlődre.
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Bakony turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
moderate
Distance
18.8 km
Duration
5:30h
Ascent
460 m
Descent
475 m
Public transport friendly Round trip Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • New Point
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.