Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Vándorlás az Északi-Bükk kövei mentén

Hiking Trail · Bükki Nemzeti Park · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Csókási út jellegzetes fennsíki bükkösben kanyarog
    / A Csókási út jellegzetes fennsíki bükkösben kanyarog
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Magos-kő szirtje végigtekint a Garadna-völgyön a Nagy-fennsík letöréséig
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az öreg bükk a Látó-kő mögötti gerincen mutatja az egykori felszín magasságát
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Utunk az Északi-Bükkben javarészt összefüggő bükösökben vezet
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Köpüs-forrás idilli tisztása a túra egy befejező variánsával érinthető
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A meredek Garadna-völgy letörésének fokozottan védett bükköse
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jókai Mór emlékköve áll Örvény-kő karrmezőjének kilátópontjánál
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Karsztbokorerdőben kapaszkodunk a Kis-fennsík platójára
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Örvény-kő hátának bükköse holdviolamezővel illatozik pünkösd idején
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Keskeny-lyuk nyugatra tekintő rétje, az első igazi kilátópont utunk során
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Magos-kő napsütötte mészkőröge délre, a hegység belseje felé tekint
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Látó-kőről; az Odvas- és a Kemesnye-kő sziklái mögött az Upponyi-hegység
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mindig bő vizű Mária-forrás a Látó-kő alatt rövid kitérővel útba ejthető
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Keskeny-lyuk kökörcsinektől csillogó rétjéről a Kis-fennsík java látható
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 600 400 200 16 14 12 10 8 6 4 2 km Sólyom-kői barlangszállás Látó-kövek Magos-kő
Hazánk egy különleges karsztvidékén járunk, látványos formákkal és meghitt erdei hangulatokkal teli vadonban. Már a túra elején a bükki rengeteg mélyére hatolunk a barátok erdejében, a Kis-Fennsík zegzugos világában, barlangok, töbrök, víznyelők sorával, ami után látványos sziklabástyákat, kilátópontokat fűzünk fel sorra a hegység északi vonulatán. A pálos rendi szerzetesek évszázados kolostoránál lehetőségünk van megszállni; a beszédes Látó-kőnél pedig, ahol valóban a hegység mélyére tekinthetünk, akár meg is hosszabbíthatjuk a túránkat a Nagy-fennsík irányába. Hosszú, de tartalmas és rendkívül látványos vándorlás a Kis-Fennsík keresztezésével, annak legmagasabb részén.
open
easy
Distance 16.5 km
5:00 h
731 m
416 m

„Az urak „Pogányoltárnak”, a parasztok Örvény-kőnek hívják azt a csúcsot.”

„Tíz óra lehetett, mikor feljutottam a Pogányoltárra.

Mikor a sziklapárkányra kiléptem, az igaz, hogy csodaszép látvány tárult elém; csakhogy ez igazán nem lefesteni való. Tenger alatt az egész ország! – Az őszi köd, mint egy hófelhő takarta a vidéket egész a látóhatárig, amelyből hóbércek, hókupolák emelkedtek elő; másutt megfagyott hullámokhoz hasonlított a ködburok. Itt-amott emelkedett ki belőle nagy sötéten egy gömbölyű sziget: a legmagasabb hegyeknek ormai. – Hű képe a valónak. – Nincs, semmi nincs már!

Biztosra vettem, hogy délfelé majd lehull a köd, s dérrel festi meg az erdőt, mezőt, de addig én nem rajzolok.

Addig is leheveredtem oda a sziklapárkányra, s bámultam ezt a mozdulatlan, nagy fehér szemfödelet, mely országot takart be.”

Így emlékezik vissza Jókai Mór a „Tengerszemű hölgy” című regényében a Bükk északi részén töltött időszakáról, az Örvény-kőn tett kirándulásáról. A szabadságharc reményt keltő szellemiségét elsöpörte az önkény és a megtorlás, de a természet szépségéhez visszatérve gyógyírként használta az író az erdő nyugalmában.

Hasonló élményben mi is részesülhetünk: az őszi, téli jó időt reggel gyakran még ködpaplan fedi az álmos völgyekben. Ha az országot egyöntetű köd homályosítja el, itt sokszor akkor is felette állunk a nyirkos, párás szemfödélnek, és a fehéren szikrázó sziklákról nézhetjük, ahogy a szél és a napsütés játszik a párafoszlányokkal.

Ahogy lehetőségünk adódik a magasságokba törni, úgy a mélység is hívogat a misztikus karsztfennsíkon. A beszédes nevű Dante pokla, hivatalosan Udvar-kő-barlang a legszebb példa erre, ahol, mint Dante elbeszélésében, egyre mélyebbre ereszkedhetünk a felszakadt barlangi csarnokban. Persze a legtöbb barlangba nem tudunk betekinteni utunk során, de a Vidróczki-barlang a Sólyom-kő mellett, vaz otthonos sziklaüreg az Örvény-kő sziklafalában, vagy a Magos-kő melletti három-kői barlangszállás mind egy régi és feledőbe vesző világ emlékeként áll még napjainkban is a sziklabércek oltalmában.

Ha élünk a felfedezés kínálta izgalommal, a kíváncsiság hajtotta kutatás lehetőségével, rengeteg érdekes részletét fedezhetjük fel a Kis-fennsík vadonjának.

Author’s recommendation

  • A túra leglátványosabb részei a fennsíkperemi kilátópontok a Keskeny-rétnél, a Magos-kövön, az Örvény-kőnél és a Látó-köveknél. Az utolsó két kilátópontról észak felé jó időben az Északnyugati-Kárpátokat, így a Tátrát is látni. Érdemes tehát jó időben, jó látási viszonyok mellett bejárni ezt a túrát. Remek alkalom erre az őszi, téli időszak, amikor a hűvösebb időben, alacsony páratartalom mellett messzire ellátni. Különösen szép az egész országot ellepő ködtenger felett túrázni, és a kövekről figyelni a köd mozgását (ez a jelenség a Bükkben 500-600 méteres magasság felett gyakran megtörténik a téli időszakban).

  • Érdemes többnapos túrával, a nyomvonalakat összekapcsolva jobban elmélyedni a Bükk hangulatában. Remek alkalom erre, ha Szentléleken megszállunk, és a következő napon továbbmegyünk a Csikorgón és a Czékus úton át Bánkútra, ahova praktikusan végig a P jelzést kell követnünk. A Bánkúti Turistaház is rendkívül hangulatos szálláshely, ahonnan fennsíki körtúrát tehetünk vagy a honlapon ismertetett, hegységet átszelő útvonalakhoz csatlakozhatunk Miskolc, Eger vagy Szarvaskő irányába.

  • A túra elején a legpraktikusabb útvonalat követjük a Keskeny-rét kilátópontján át a Z+ jelzésen, ahonnan belátjuk a túrával érintett hegyek nagy részét. Hangulatokban gazdag alternatíva azonban, ha a Forrás-völgy barlangokkal, rétekkel, vadregényes szurdokszakaszokkal teli útvonalát járjuk be a túra kezdetén, amihez a gyógyszergyár mögött a P+ jelzésen kell továbbmenni - így a Kaszásréti visszafolyónál tudunk becsatlakozni az eredeti vonalvezetéshez, ami szintén a P+ jelzésen folytatja innen.

  • A túra utolsó szakaszán, Szentlélekről több lehetőségünk is adódik visszatérni a Garadna völgyébe, ahol rendszeresen jár a 15-ös busz Miskolc és Ómassa között. Leggyorsabban Ómassára érhetünk le, a buszforduló melletti Vadász kocsmában kényelmesen megvárhatjuk a buszt. Ehhez a szentléleki pálos kolostor mögött kell továbbmenni a dózerúton a K+ jelzésen, ami a Jubileumi-forrás mellett a Farkasnyaki-völgy kimosott dózerútján érkezik Ómassára. Ha időnk és kedvünk van, akkor viszont érdemes az eredeti útvonalat követni a Szentléleki-völgyben. Ezt is cifrázhatjuk még a Köpűs-forráshoz tett kitérővel. Ehhez Szentlélek alatt a rét után szintben kell továbbmenni a P jelzés mentén, melyről a P jelzés ágazik le a közeli, rendkívül hangulatos forráshoz. Kis rét és piknikező hely mellett, évszázados bükkfa árnyékában fakad a díszes forrásfoglalásból kivezetett karsztvíz. A S jelzésen rövid, de meredek ereszkedéssel visszatérhetünk eredeti útvonalunkhoz a Szentléleki-völgybe, amivel a garadnai kisvasút végállomáshoz, illetve a 15-ös busz megállójához érkezünk.

     

Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: February 19, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
773 m
Lowest point
224 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Óvtosan mozogjunk a mészkősziklákon, ne közelítsük meg túlságosan a peremeket! Tragikus következményei lehetnek itt a figyelmetlenségnek.

Start

Injekció üzem buszmegálló (Miskolc, Csanyik-völgy) (226 m)
Coordinates:
DD
48.116400, 20.650395
DMS
48°06'59.0"N 20°39'01.4"E
UTM
34U 473979 5329296
w3w 
///octane.ballpoint.periodic

Destination

Garadna, Kisvasút végállomás/Középgaradna buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A Csanyik-völgyből indulunk a Z+ jelzésen a Keskeny-lyuk rétjéig.
  • A Keskeny-lyuktól röviden követjük a Z jelzést a Kaszás-réti elágazásig.
  • Kaszás-réttől a P+ jelzésen haladunk Csókásig, útközben pár méter kitérővel a PΩ jelzésen lenézünk az Udvar-kői-barlanghoz.
  • Csókástól hosszan a P jelzést követjük az Örvény-kő oldaláig.
  • Az Örvény-kőre a P▲ jelzésen megyünk fel keletről; a túloldalán a S▲ jelzésen ereszkedünk le.
  • Röviden a S jelzésen oldalazunk, majd a K+ jelzésen a Látó-köveken keresztül érkezünk Szentlélekre.
  • A S+ jelzés mentén ereszkedünk le a Szentléleki-völgyben Garadna kivasút állomásra.

Útleírás

A Csanyik-völgyi Barát-erdőben

A Csanyik-völgy bejáratától, a gyógyszertár parkolójától indulunk a Z+ és a P+ jelzésen. Rögtön a gyógyszergyár mögötti kanyarban leágazunk a Forrás-völgybe tartó P+ jelzésről, ami szintén egy izgalmas, hangulatokban gazdag alternatívája a Kis-Fennsík megközelítésének, de mi a gerincélmény és a kilátópontok miatt a Z+ jelzésen folytatjuk utunkat a sűrű tölgyerdőben. A Barát-erdőnek nevezett, összefüggő tölgyesekkel fedett hegyoldal nevét feltehetően a diósgyőri pálos szerzetesekről kapta. Létezett itt ugyanis a Csanyik-völgy elején egy hasonló nevű település, ahol a szerzetesek ellátására letelepített népesség lakott.

A barátok erdejében kitartóan emelkedik utunk, amíg egy meredekebb, köves kaptató és egy erdei tisztás után kiérünk a Hársas-bércre, ami sűrű karsztbokorerdőben tetőzik. A bérc mögötti lankás erdők kényelmes sétát ígérnek a következő kilométeren. Bár telepített tölgyesekben járunk, az összefüggő erdők a bükki rengeteg pufferzónái, azaz az átmeneti részeket képviselik a belső, vadregényes, fajgazdag rengetegek és a hegységet övező települések között.

A kényelmes erdei sétát a következő tereplépcső töri meg. A Barát-erdőt elhagyva ugyanis egyre kövesebb és meredekebb térszínen kapaszkodunk a Kis-Fennsík peremét képező Nagy-Galya oldalában. Valódi határvidékhez érkezünk, ugyanis az eddigi lankás dombokat felépítő negyedidőszaki, azaz alig pár 10 millió éves agyagos, homokos puha üledékről a triász korabeli, 220-210 millió éves kis-fennsíki mészkő tömbjére kapaszkodunk fel. A kőzetminőség a táj hangulatát alapvetően befolyásolja, innentől ugyanis a formavilágot a karsztos képződmények határozzák meg: töbrök, barlangok, ördögszántással barázdált, mészköves hegyoldalak váltakoznak.

A Kis-fennsík zegzugos vidékén

A Galya-oldal köves meredélyén felkapaszkodva göcsörtös tölgyekkel, sombokrokkal, galagonyával szegélyezett erdei tisztásra érkezünk, ahol a Z jelzésre váltunk. A Keskeny-lyuk virágos rétjéről pazar kilátás nyílik a Kis-Fennsík sűrű erdőkkel hullámzó vidékére. Jól kivehető alattunk a Forrás-völgy bevágása, amit a hámorok feletti gerinc bükkösei szegélyeznek. Egy léptékkel hátrébb a Garadna-völgy felett magasodó Bükk-Fennsík északi pereme húzódik. Szemben velünk, a Kis-Fennsík zegzugos vidéke felett trónol az Örvény-kő, túránk csúcspontja, ami a magányos, öreg bükkökben tetőző, félköríves csúcsáról ismerszik meg.

A rét mentén leereszkedünk egy töbörszéli nyeregbe, ahonnan a felső-forrási katlan peremén kényelmes oldalazással, ördögszántások között érkezük az utak találkozásánál lévő Forrás-völgyi-nyeregbe. Érdemes az elágazástól nyugatra bevágni a jelzetlen ösvényen, és megnézni a néhány tíz méterre található Kaszásréti visszafolyót. Itt a sekély völgyben csordogáló patak egy ívet leírva eltűnik a töbör fenekén, hogy majd a nyereg túloldalán, száz méterrel lejjebb a Felső-forrásban lépjen újra felszínre. Közvetlenül a visszafolyó felett, a sziklás részen nyílik a Lilla-barlang, ami egy régebbi felszín víznyelőjeként funkcionált.

Az elágazástól nyugat-északnyugat felé, kényelmes szintúton folytatjuk a P+ jelzésen, ami nagy ívben kerüli a rétekkel ligetes Kaszás-rét széles kúpját. Ahogy az a karsztfennsíkokon már megszokott, a lankás kúpok között hasonlóan kerekded mélyedések horpasztják a felszínt. Így van ez itt is, a Kaszás rét kerülője után nagy ívben, szintben kerüljük az alatta fekvő tágas töbröt. A szemben lévő hegyoldalban, a Kőlyuk-galyán több fokozottan védett barlang is nyílik; közöttük is a legérdekesebb a Hillebrand Jenő-barlang, melynek lezárt termei kultikus múltat rejtenek. A falakon ugyanis a barlangi medve kaparását utánzó falvéseteket találtak, míg a belsőbb termek egyikében talajba ásott cölöpök és tűzhelymaradványok tárultak fel. A barlang túl mély és elzárt lakhelynek, így a szakemberek egy még megfejtetlen őskori kultusz helyszíneként tartják számon.

 Az egykori völgy lenyomataként a mészkőben kialakult töbörsorhoz csatlakozunk. Újabb kanyarral érkezünk a Kaszás-réti-völgybe, ami inkább több millió éves víznyelők, berogyások felszíni lenyomata. Az egyik töbörben PΩ jelzés vezet a mélybe, amit érdemes felfedezni. A mohos sziklákkal körbevett, tölcsérszerű mélyedés egy gigászi torokban tűnik el, melyet „Dante poklának” neveznek. Találó a megnevezés, a párkányokkal lépcsőzetes sziklakatlan ugyanis egy fatörzsekkel és kőtömbökkel teli, csarnokszerű teremben végződik. Az Udvar-kő valójában egy beszakadt barlangi terem, a sziklafalakat barlangi képződmények borítják. A legalsó terembe is egy sziklaboltív alatt jutunk, ahol sekély üregek nyílnak a falban. A beszakadás egyedi, szurdokerdőhöz hasonlító klímája a falakat benövő buja vegetációnak ad otthont. Hóban gazdag telek után itt még tavasz végén is találni összefagyott havat, és a hőmérséklet nyáron is kellemesen enyhe marad.

A Dante poklából kimászva folytatjuk utunkat a P+ jelzésen, ami töbörsor szélén oldalaz a sűrű, sötét erdőben. Az utolsó tekintélyes méretű töbröt megkerülve a Csókás öreg bükkösébe érkezünk. Ha szeretnénk hűs karsztvízzel szomjunkat oltani, itt forrást is találunk. A töbör déli szélén, kővel kirakott foglalásból csordogál a Csókás-forrás, hogy aztán pár 10 méter múlva a forrás táplálta időszakos vízfolyás a töbör alján nyíló Csókási-barlangban tűnjön el. A forrás közelében faházak, tágas esőbeálló, padok és tűzrakó hely fogadja a turistákat az öreg bükkök lombkoronájának árnyékában. Kedvelt piknikező hely Csókás, hiszen a szentléleki út alig pár száz méterre kanyarodik tőlünk, ahonnan a közforgalom elől elzárt aszfaltos erdészeti út vezet északra, Varbóra.

 Az aszfaltút mellett a P jelzésre térünk át, ami a csókási rét felett, egy irtásban bevág a nyúlászi oldalba. Itt csatlakozik hozzánk észak felől a S jelzés, ami hamarosan le is válik a Nyúlászi vadászház meghitt erdei tisztásánál. Ezután keresztezzük a szentléleki utat, hogy a túloldalt gazdag cserjeszintű bükkösben folytassuk a Kis-fennsík peremén.

A fennsík és a Garadna-völgy határmezsgyéjén, a belső kövek mentén

 Minden tekintetben különleges vidéken vezet utunk. Az erdei emberek és később a turisták által is használt, köveket összekötő ösvény ugyanis a 2010-es évek végére hivatalos turistaúttá lépett elő a fokozottan védett terület határán. A sűrű fennsíki erdők innentől a sziklás peremeken sziklagyepek nyitják a sűrű karsztbokorerdőt, a meredek letörésbe hajló kövek rengeteg védett fajnak adnak otthont.

 Élesen kikanyarodik az ösvény a bükkösből a sziklás hegygerincre, ahol a Vidróczky-barlang közelében csatlakozunk a régi ösvényhez. Vidróczky Márton neve ismerősen hangzik a Bükk vidéken élők számára, a hegység nyugati peremének szülötte volt a Bükk és Mátra erdeiben bujdosó, elhíresült törvényen kívüli palóclegény. A legenda szerint ezüst szegecsekkel volt a neve a barlang falába verve. A Garadna-völgy felett több lakható mélyedés, barlang nyílik, ami az elmúlt századokban betyárok búvóhelye, míg korábban a történelem előtti ember és jégkorszaki állatok lakhelye volt.

 A gerinc mentén haladó ösvényen egy következő lépcsőfokot küzdünk le, ahol az eddigi 500 méter körüli hegyek 600 méter fölé nőnek. Bő 200 méter relatív magassággal a Garadna-völgy felett, igazán kitett, hegyvidéki hangulatban túrázunk. A dél felé meredeken letörő gerinc valósággal kiékelődik, lekeskenyedik, ahogy a  Magos-kő sziklás párkányához érkezünk. Itt, az Északi-Bükk leglátogatottabb kövénél a nap bármely szakában találkozhatunk a természeti élményben elmélyedő kirándulóval, terepfutóval, napimádóval, fotóssal, természetbúvárral.

 Magos-kő népszerűsége érthető: jól megközelíthető helyen, könnyű terepen kínál felejthetetlen kilátást. A Három-kúti-völgy feletti meredek letörésből bástyaként kiálló sziklatömb a belső kövek közül az egyik legmagasabb, alattunk a Garadna völgye terepasztalként tárul fel. Kitett, déli fekvése miatt a tavasz első virágai az északi bükkben itt nyílnak. Az év nagy részén a Garadna völgyének bevágásán keresztül, a borsodi sík felett jól látszik a napfelkelte, míg a téli, ködös időben az Alföld felől benyomuló ködpaplan hullámzása igéző látvány a köveken.

 A gerinc mögötti laposon folytatjuk utunkat az öreg bükkök között, továbbra is a P jelzésen. Pár száz méter után keresztezzük a szentléleki utat, nem utoljára, majd enyhe emelkedéssel megérkezünk a Barátság-kertbe tartó murvás erdészeti úthoz, amit a leágazásáig követünk. Alattunk sűrű erdő rejti a Barátság-kerti-visszafolyót, mélyén a Szamentu-barlanggal, amiben a Bükk egyik legnagyobb barlangi termét fedezték fel. Ez a kőzethatáron működő víznyelő hasonló a Kaszás-réti és a Csókási-víznyelőhöz, de itt egy sziklafal alatt tűnik el az alig megszületett csermely. A kis-fennsíki mészkő itt különálló tömböt alkotva áll a kevésbé karsztosodó kőzetek mellett, s ez a tömb építi fel az Örvény-követ.

A Pogány-oltáron és a Látó-köveken

 A P jelzés levágja a műút kanyarját; a túloldali erdőben leágazik róla a P▲ jelzés az Örvény-kő csúcsára, amit innentől mi is követünk. Öreg bükkök árnyékában kanyarog az ösvény az egyre kövesebb felszínen. A sok keresztbe dőlt fa és az ívben meghajló fiatalos mind a 2017. év elei nagy havazás áldozata. Rossz áprilisi tréfaként a már lombba borult déli oldalakat és fiatalost közel fél méteres hó lepte be húsvét után, leginkább ebben a magasságban. Lejjebb már eső esett, feljebb még nem volt lomb a fákon, így pont itt az 500 és 700 méter közti zóna károsodott a legjobban az erdő.

 Az előcsúcs melletti nyeregtől már mohos sziklák között kapaszkodunk a csúcs irányába. Az ördögszántással barázdált mészkőfelszín dús vegetáció otthona: tavasszal holdviola színezi lilára az erdő alját, télen a júdáspénz papírvékony termésével játszik a szél. A tetőhöz közeledve balról csatlakozik a S▲ jelzés, együtt érkezünk ki a jobbra lévő kilátóponthoz, ami a legmagasabb pontja is Örvény-kőnek.

 A sziklás, ördögszántással barázdált csúcson Jókai emlékműve áll, amit minden március 15-én megkoszorúznak a helyi természetjárók. Sokat járt ide fel az író, mikor a szabadságharc bukása után Tardonán bujdosott. A látvány valóban különös erről a csúcsról. Az egyre magasabbra növő fák nyiladékán pont északi irányba látunk ki a borsodi, felvidéki tájra. Alattunk a lecsengő Bükk északi előhegyei Dédestapolcsánynál érik el ismét a Bán-völgyet, hogy aztán újra lendületet véve a Lázbérci-tározó kéklő szalagjával fémjelzett Upponyi-hegységnél újra megnőjenek, egész a Kárpátok távolban sötétlő vonulatáig. Különösen tiszta időben, leginkább télen látszik remekül a Tátrák vonulata, amikor az erdőhatár feletti fénylő, hófödte bérceket a déli nap megsüti; ilyenkor az Alacsony-Tátra szalagja messzire nyúlik a párás végtelenbe. Jobbra a Magas-Tátra „szemfogai”, a markáns gránitcsúcsok tornyosulnak a legszélső Lomnici-csúcstól a cukorsüveg alakú Gerlachfalvi-csúcsig. Az Örvény-kő hangulata a kilátás mellett az alatta húzódó öreg bükkerdő határozza meg. Alattunk 20-30 méter függőleges sziklafalban törik le a kis-fennsíki mészkő tömbje, ami barlangi oldásaival, üregeivel a sziklamászók kedvelt terepe. Ezek a falban mélyedő oldások, üstök adhatták az Örvény-kő nevét is.

A csúcsról lefelé már a S▲ jelzést követjük, ami egy sziklakapu letörésén keresztül nyugatnak kanyarodik az évszázados bükkerdő oszlopai között. Egy rövid, de meredek ereszkedéssel leérünk az Örvény-kőről, és a hegylábi erdőben csatlakozunk a S jelzéshez, ami kényelmese erdei úton oldalaz Mária-forrás felé.

 A völgyfővé alakuló hegyoldalban azonban, még a források előtt lekanyarodunk balra a K+ jelzésen, hogy az északi fekvésű bükkösben tovább oldalazzunk a Látó-kövek felé. Ha azonban megszomjaztunk a friss forrásvízre, érdemes a Mária-forrásig megtenni azt a pár száz méter kitérőt, mert az erdészlak melletti erdőszéli karsztforrás bőséges hozammal, a legnagyobb szárazságban is biztosan tör elő a mohás foglalásból.

 Az egyre sűrűbbé váló hegyoldal a K+ jelzés mentén meredek és sziklás jelleget ölt, ahogy közeledünk a kövekhez. Az ösvény tekintélyes, korhadó bükktörzseken halad keresztül, ami szintén egy különleges időjárási esemény lenyomata. A 2000-es évek végén, már a viharszezon után egy különös zivatar alakult ki Szilvásvárad felett, ami a fennsík északnyugati szélén végig tarolt. Határozott vonal mentén, több kilométeren keresztül 100 méteres sávban a fák nagy része kidőlt Bánkúttól egészen idáig, ami a tornádókra jellemző pusztítást mutatott.

 Az újra sarjadó, sűrű erdőből jobbra az ösvénytől előtűnik a ferde lapokkal magasba-törő Látó-kő. Érdemes a szikla bal oldalától, a leglankásabb párkányon felkapaszkodni a sziklataréj tetejére, ami már könnyebb sziklamászásnak is beillik. A látvány azonban megéri az erőfeszítést: az Örvény-kőnél is lenyűgözőbb, széles panorámát nyújt a nevét kiérdemlő szikla. Széles szelete tárul innen fel az Északi-Bükknek és a borsodi domboknak. Alattunk éppen látszik a Mária-forrás melletti erdészlak, jobbra az öreg bükkösben tetőző Örvény-kő kerekded csúcsa, szemben az Odvas-kő erdőből kikukucskáló fodros sziklaalakzatjai, balra tőle a Kemesnye-kő fehér szikláival szélesen pettyezett hegyoldala.

Vissza a Garadna-völgybe

Egy rövid emelkedővel visszakapaszkodunk a gerincre, melynek csúcspontján egy tekintélyes törzsátmérőjű, különleges bükkfa matuzsálem áll. Az öreg bükk gyökerei 1,5 méter magasan kiállnak a tetőszintből, kúpszerű talapzatot adva a fának. A gyökerek legmagasabb pontja mutatja az eredeti felszín magasságát, amikor több száz éve kisarjadt a bükkfamagonc, így képet alkothatunk az erózió üteméről a gerincen.

A műutat keresztezve, fiatalosban ereszkedünk a K+ jelzésen tovább Szentlélek irányába. Öreg bükkök között oldalazva kiérünk a szentléleki üdülőtelep aszfaltútjára, amivel beérkezünk a volt Herman Ottó turistaházhoz. Itt szezonban, hétvégeken turistabüfé is üzemel, illetve szállást is kaphatunk. A turistaház mellett, a gerinc peremén található a bükkszentléleki pálos kolostor romja. A tekintélyes falakkal, boltívekkel magasodó főhajóból kis oldalszoba nyílik; északra, mellette a régi szerzeteslak szobáinak maradványa látható.

Leggyorsabban innen a Garadna-völgybe Ómassa felé a K+ jelzésen juthatunk, de előtte érdemes felfedezni a Szentléleki-völgy hangulatát a S+ jelzés mentén. Ehhez vissza kell mennünk a vendégházhoz, és a parkoló alatti dózerúton kerülni a Szentlélek alatti rétet nagy ívben a S+ jelzéssel. Innen kényelmes ereszkedéssel kitartóan követjük az egyre mélyebbre vágódó völgyben haladó erdőgazdasági utat. A Bükk vidék lelkes természetjárójáról, Kühne Adolfról nevezték el a 19. század végén, a természetjárás hőskorában létesített turistautat. Az eleinte világos, kőrises-tölgyessel kísért út a völgy alsó szakaszán egyre meredekebb oldalakkal körbevéve az árnyas völgytalpon halad. Itt már a Köpüs-forrás vizével megtámogatva, egyre határozottabban csörgedezik mellettünk a kicsiny patak, ami a völgy legalján felveszi a Három-kúti-völgy vizét is.

A patakpart laposán, egykori szénégető teraszok mellett érkezünk ki az ómassai útra, a Garadna-völgy hangulatos rétje mellé. Jobbkézre az istálló mögött található a buszmegálló és a kisvasút garadnai végállomása. Egykor ezen keresztül járt le Ómassa lakossága a városba a kohászatba dolgozni, mára már szemlátomást a turistákat célozza a kisvasút. Játszótér, büfé, kiállítás színesíti a Garadna-völgy mélyen ülő erdei tisztását, ahol mi is megtalálhatjuk a számunkra csábító kínálatot felfrissülés, pihenés vagy a hazautazás tekintetében.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Az Injekció üzem buszmegállóban a Miskolc és Felső-majláth között ingázó távolsági járat, valamint az 5-ös és 15-ös helyi járat is megáll.
  • A túra végén a Középgaradna buszmegállóból a 15-ös helyi járattal utazhatunk vissza, de nagyobb élmény a kisvasút Garadna végállomásán vonatra szállni, és visszazakatolni.

Getting there

  • A túra közvetlenül a buszmegálló melletti parkolónál indul, és a buszmegállónál ér véget. A kisvasút végállomásra ettől néhány méterre a patak túloldalán található, amit a kitaposott ösvényen érünk el.

Parking

  • A túra kiindulópontján egy tágas, murvás parkolóban tudjuk letenni az autónkat (a síneken átkelve, majd rögtön balra). 
  • A parkolóhelyhez a 15-ös helyi járatos busszal jutunk vissza a Garadna megállóhelytől. Érdemes előre kinézni a buszt, amivel visszajövünk.

Coordinates

DD
48.116400, 20.650395
DMS
48°06'59.0"N 20°39'01.4"E
UTM
34U 473979 5329296
w3w 
///octane.ballpoint.periodic
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment

Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, a tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
16.5 km
Duration
5:00 h
Ascent
731 m
Descent
416 m
Public-transport-friendly Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Summit route Healthy climate Dog-friendly Linear route

Statistics

  • Contents
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp