Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Vándorlás a Cserehát kies halmain

Hiking Trail · Szendrői-rögök · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Rakacai-víztározó kedvelt horgászhely (háttérben a Szalonnai-hegység kúpjai)
    / A Rakacai-víztározó kedvelt horgászhely (háttérben a Szalonnai-hegység kúpjai)
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csehipuszta felett ritmikusan váltakoznak az erdők és legelők
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a szendrői Várhegyről a tágas Bódva-völgyre
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rakacai-víztározón a Kárpátok vonulata tükröződik
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szendrői Felsővár lakótornya helyén most kilátó áll
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a Szalonnai-hegység és a Gömör-Szepesi-érchegység vonulata
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hegyekkel körbevett Rakacai-víztározó (háttérben a Rudabányai-hegység)
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meszes látképe nyugat felől a református templommal
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A meszesi templomdomb alatti, vasas artézi kút vizét mosásra használták
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rakacai-tározó északi partja az 1960-as években emelt völgyzárógáttal
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mediterrán csertölgyesek bírják a kánikulát
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Cserehát névadó csertölgyesei borítják a dombtetőket
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rakacai-víztározó a borsodi ipar vízszükségletét volt hivatott fedezni
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Galvács és Meszes között a Cserehát erdőkkel övezett legelőin
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A meszesi templom a török időkben felégetett Árpád-kori alapokon nyugszik
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Aranyló csereháti búzamezők és a felvidéki, tornai hegyek
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meszes főutcáján, a Rakaca-patak völgyében
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A borsodi ipar által életre keltett vízi paradicsom
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 250 200 150 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Felsővár-kilátó (Szendrő)
Hazánk egy szinte elfeledett, ritkán járt vidékén barangolunk megannyi történelmi emlék körül. Érintjük Szendrő mindkét várhelyét, a Bebek és a Felsővár maradványait. Átkelünk a galvácsi dombokon, ahol az 1956-os eseményekre emlékezik a falu körüli tanösvény. Meszesre az Árpád-kori alapokon nyugvó református templomnál érkezünk. Nagy ívben kanyarodunk vissza a Bódva völgye felé a Rakacai-víztározó déli partján, ahol a háború után újjáépülő gazdaságot vízzel ellátó mérnöki alkotás csillog a lankás dombhátak között. Végül Csehipuszta évszázados majorja felett ereszkedünk vissza az egykori megyeszékhelyre, a Bódva-parti őrhelyre, Szendrőre.
Open
easy
Distance 19.9 km
5:30 h
557 m
557 m
253 m
142 m

A szendrői Felsővárat rögtön túránk elején érintjük, a helyén épült kilátótoronyból pedig szinte az egész útvonalat belátjuk a Cserehát nyugati halmain. Remek panoráma nyílik innen a Bódva völgyére, a Felvidékre, a Torna és Szepsi felé, Kassa városába vezető útra. Bár első pillantásra szembetűnő stratégiai magaslat a Bódva folyása felett álló, meredek domb, hosszú és bonyolult történet vezetett a rövid életű vár megépítéséhez.

Először a Bódva partján állt egy erősség, amit még feltehetően a terület ura, a Bebek család építtetett az Árpád-korban. A Várhegy alatti, folyó által körbevett épületet foltozták ugyan az évszázadok alatt, de pozíciója nem volt előnyös. A 14. század derekán már királyi várként említették, és feltűnően sűrűn váltogatta gazdáját – különösen a 16. századtól, hiszen a három részre szakadt országrészből vidékszerte egymást űzték a németek és a magyarok. Bár a törökök soha nem vették be, a várost és a környező településeket kifosztották és felégették. A Felső-Magyarországról érkező németek és az erdélyi magyarok, hajdúk és kurucok azonban annál többször váltogatták egymást a falak között.

A korszerűtlenné vált Alsóvár helyett a város nyugati szélén kezdtek el újat építeni, amit később Német-várként említettek, ez azonban rosszul kivitelezett, szerencsétlen pozíciójú erődítésnek bizonyult, amit fel is számoltak a 16. század végén. Helyette a város feletti dombra, jelentősen kedvezőbb helyre építették az új erősséget. Lassan készült el, ugyanis kapitánya a saját építkezését, az Alsóvárat erősítette az építendő felső helyett. Végül a 17. század derekára befejezték a Felsővárat is - ám mindössze alig fél évszázadig állt utána. Az adott kor szellemében tervezett, jelentős védelmi pontnak számított öt kiugró, füles bástyájával. A középen elhelyezett parancsnoki részleg, ahol a nyolcszögletű őrtorony is állt, sajnos egy villámcsapás következtében kigyulladt, a benne tárolt lőpor robbanása pedig tönkretette a szerkezetét, így ezt le is bontották.

A 18. század legelején császári rendelet született ugyan a vár lebontásáról, ám a szabadságharc alatt II. Rákóczi Ferenc csapatai megszállták, és végül maguk robbantották fel az épület sarkait. A romos falakat a továbbiakban a helyi lakosság használta „kőbányának", így szorgos markok szedték szét a megmaradt részeket is. Az Alsóvárat a Csáky-kastély olvasztotta magába, de a lakosság is felhasználta saját építkezéseihez a köveit. Emiatt az egykor több várral is rendelkező településen mára nyoma is alig maradt az erősségeknek. A Felsővár délkeleti bástyájának alapjait azonban a 2010-es évek elején újrafalazták, így azok megtekinthetők a kilátó mellett.

Author’s recommendation

  • Kalkuláljunk be egy hosszabb pihenőt a Rakacai-víztározó partján. Bár fürdésre nem mindig alkalmas a tó vize, a ligetes parton jól esik a pihenő a víztükör felé hajló fák árnyékában. A túra fordulópontján ez egy fontos helyszín a feltöltődésre, hogy a visszavezető kilométereket kellemesen tegyük meg.
  • Meszesen kiegészíthetjük ellátmányunkat a helyi közértben, illetve a templom alatt találunk egy vasas artézi kutat.
  • Ha a túra hosszát meg kívánjuk kurtítani, érdemes Meszesről buszt nézni vissza, Szendrőre - viszont ez esetben az útvonal visszatérő ágán érdemes elindulni, a hangulatosabb csehipusztai és a Rakacai-víztározó feletti szakaszt megismerve.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: December 22, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
253 m
Lowest point
142 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Tájékozódásunkat a túra elején megnehezítik az állandóan változó erdők és csapások Szendrő határában. A fákat folyamatosan vágja a város lakossága, nem kímélve az utat és a környezetet. Emiatt nehézségekbe ütközhetünk a tájékozódással a Szendrő és Galvács közötti dombháton, amit az országúton továbbhaladva oldhatunk meg a legegyszerűbben.
  • A Rakacai-víztározó feletti ösvény nedves időben csúszós; érdemes túrabotot vinni erre a szakaszra. A túra többi szakasza viszonylag könnyen járható.
  • Meszesen találunk egy boltot a falu közepén, illetve egy artézi kutat a templom alatt, de a biztonság kedvéért vigyünk elegendő folyadékot az útra, mert forrás nincs a vidéken, ellenben sokat halad az útvonal nyílt, napnak kitett terepen.

Start

Szendrő, Fő tér buszmegálló (141 m)
Coordinates:
DD
48.405961, 20.728649
DMS
48°24'21.5"N 20°43'43.1"E
UTM
34U 479917 5361458
w3w 
///humidity.views.shrimps

Destination

Szendrő, Fő tér buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A buszmegállóból északi irányba indulunk a Rákóczi utcán.
  • Szendrő központjából a Vár-hegyre a P◼ jelzésen jutunk, és azon is ereszkedünk le a túloldalon.
  • A galvácsi úton és a Köves-hegyen át a P/ jelzést követjük.
  • A Köves-hegy túlsó talpánál csatlakozik a Z/ jelzés, amit egyenesen követünk Galvácsra.
  • Galvácson a P+ jelzésen sétálunk keresztül.
  • A falu határábólP◼ jelzést követjük egyenesen.
  • Csatlakozik a P jelzés, amit balra követünk Meszes túlsó végéig.
  • A falu vége után a PL jelzésre térünk, amit a Rakacai-víztározó gátjáig követünk.
  • A víztározó gátjátólP◼ jelzésen kanyargunk át a szendrői Várhegy alá.
  • A Várhegy tövében a PL jelzést követjük jobbra, ami elvezet Szendrőre.
  • A buszmegállóhoz dél felé, a már ismert Rákóczi utcán jutunk.

A túra részletes leírása:

Szendrő bódva-völgyi őrpontjain

Szendrő központján át indulunk a felettünk magasodó Vár-hegyre. A Bódva völgyének főútjáról a Takarékszövetkezet mögött, a P◼ jelzésen fordulunk hegymenetbe a Gacsal úton. Ennek végén feketefenyőkkel beültetett meredélyen, lépcsősoron kaptatunk a Felsővár kevés megmaradt romjához és a központi torony helyén felállított kilátóhoz. Az erődítést a Bódva partján állt, Árpád-kori Bebek-vár korszerűtlensége miatt építették a 14. század derekán. Gyakran cserélt gazdát a magyar és a német seregek között, de a törökök nem tudták bevenni. Sorsát végül a Habsburgok 18. századi, várakat felszámoló rendelete pecsételte volna meg, de a kurucok előbb robbantották fel a falait II. Rákóczi Ferenc rendeletére. Szabálytalan ötszögű, külső bástyás falán belül állt nyolcszögletű lakótornya, amit egy belső várfal is védett. Ennek helyét látni most megemelt a térszínben, illetve a dombtető rétjének délkeleti szélén felfedezhető az egyik füles bástya alapja. A kilátóból elsősorban a Bódva völgyét és Szendrőt térképezhetjük fel.

A vár mögötti erdőn egy meredek csapáson, a PL jelzésen vágunk át, és szántóföldek között érkeziünk a galvácsi országútra. Innen a P/ jelzés mentén egy bő kilométert teszünk meg az aszfalton, majd a jobbra eső Köves-hegy erdőjébe fordulunk. A gyakori falopások miatt itt folyamatosan változik a tájkép: derékba vágott, félig kidőlt, megcsonkított törzsek szövevénye az erdő. Amennyiben nem találjuk a felkapaszkodó jelzést, érdemes ezt a szakaszt a galvácsi országúton kihagyni, amivel szintet és távot is spórolunk. 

A galvácsi határban

A P/ jelzés a megcsonkított erdőkön túl, a Köves-hegy galvácsi felén már szép tölgyesekben kanyarog. Átváltunk a Z/ jelzésre, ami a faluszéli kaszálókon és szántókon át bevezet a takaros faluba. Innen, a nyitott domboldalról tűnnek fel először a csereháti táj széles, lomha hullámai, amelyek a felvidéki hegyek felé egyre magasabbra törnek – először a Szalonnai-hegység, majd az Alsó- és Felső-hegy erdős vonulatai sorakoznak egymás mögött. Jó idő esetén egészen a Magas-Tátráig is ellátni innen, illetve a Kassa feletti Kojsó-havas kopár csúcsa is feltűnik.

Galvács álmos kis csereháti település csekély forgalommal, de kőtornácos házai és a falu alvégén található Törley-kastély szebb napokról regélnek. A budafoki pezsgőgyáros Törley család egykor elegáns épülete mára már elhagyatottan áll az évszázados fák árnyékában, pedig tulajdonosai a díszes falak között töltötték pihenésre szánt idejüket a világháború előtt.

Galvácson a P+ jelzés vezet keresztül, majd a falu keleti végét elhagyva már a P◼ jelzés mentén kapaszkodunk a dombhátra. Hasznosított kultúrtáj ez; az erdőkkel körbevett szántókon kalászosok hullámzó táblái váltakoznak a látóhatárig. Egy kőkeresztnél érjük el a gerincen haladó P jelzést, ami (balra) tovább vezet bennünket.

Az ősi Meszes mészkőrögein 

Egy bő kilométer után, a dombok túloldalán feltűnik Meszes templomtornya, majd a környező házak is. A P jelzés bekanyarodik a Rakaca-patak völgyébe, amelynek lapos árteréből dombtető emelkedik ki: rajta áll a középkori eredetű református templom. Eredetileg a 13. században épült, Árpád-kori templom volt itt, amit a Szendrő várát hiába ostromló török seregek pusztítottak el megtorlásképpen. A vidék sokat szenvedte a törökök portyáit és adóit, ennek hatására néptelenedett el a 18. században. Az újjáépített katolikus templomot aztán a reformáció hívei vették át a katolikusoktól. A vidék urai, a Bebekek és a Perényiek, majd végül a Lórándfyak is áttértek a református vallásra. A templomdomb alatt vasas artézi kút rozsdás vize folyik ki, amit a meszesi asszonyok télen-nyáron mosásra használtak.

Keresztülvágunk a falun a P jelzést követve, de az északi végén nem keresztezzük a patakot az országúttal, mert a PL jelzéssel balra térünk a Nagy-Somos-hegy irányába, a bányához vezető murvaúton. Rövid emelkedés után keresztezzük a bányaudvar szélét, ahol az ősi, márvánnyá kristályosodott mészkövet fejtették. A rakacai márvány több mint 300 millió éves, és a Variszkuszi-hegységképződés során, nagy nyomás hatására alakult át kalcitkristályok tömegévé.

A Rakacai-víztározó partján

A bánya után, egy kis tölgyesen átvágva érjük el a várhegyi üdülőfalut, a Rakacai-víztározó partján, sekély völgyecskébe épült nyaralókat; ahol végre kiérünk a tó partjára. Innen lehetőség van felgyalogolni a közeli Várhegyre, aminek kúp alakú tetején körgyűrűs sáncokat találunk. A helyszínt még nem tárták fel; feltételezések szerint ókori eredetű lehet az erősen lepusztult erődítés.

A hegyoldalban horgászösvény kanyarog tovább az állandósított vízszint felett, ezt követi a PL jelzés is. A tározó gátját az 1960-as évek fordulóján építették 3 év alatt, de az aszályos idő miatt egy évig várni kellett, amíg megtelt vízzel. A tó építésekor 6 m körüli átlagmélységgel rendelkezett, ami azóta erősen feliszapolódott. Eredetileg a borsodi nehézipar és építkezések miatt megnövekedett vízigény kielégítésére hozták létre. Terv szerint a Bódva vizét táplálták volna belőle szárazság idején, hogy ne csökkenjen a folyó hozama 1900 l/mp alá. A környék turizmusa profitált azonban a legtöbbet a tóból. Fénykorában, az 1970-es években a haltelepítéseknek köszönhetően horgászparadicsom volt a tározó, rengeteg nyaraló épült a partján. Érdekesség, hogy az agyagos vízzáró üledékkel teli medence miatt döntöttek a Martonyi és Meszes közötti terület mellet, pedig eredetileg Meszes felett kínálkozott ideális helyszín, illetve szóba került több környékbeli tározó terve Szendrő, Perkupa, Szin, Tornabarakony és Hidvégardó mellett is – ám ezek végül nem valósultak meg.

Bő kilométeren át követjük a tó hullámos vonalát, egyre magasabbra kapaszkodva az erdőben, mert végül kikerüljük a kerítéssel körbevett gát védőterületét. A gátőrház alatt áttérünk a P◼ jelzésre (balra), ami egy sekély völgyecskében kapaszkodik fel a Nagy-Somos-hegy hátára.

Szendrő felé a Bódva völgye fölött

Az erdős részt letudva széles völgyteknőbe érkezünk, ahol a Meszes és Galvács közti „maradványföldek” húzódnak. Javarészt megművelt szántók terülnek itt el, de az út felkanyarodik jobbra, a legelők és a háton húzódó erdősáv közé. Innen hosszú kilométereken keresztül ritmikusan váltakozó legelők és erdőfoltok között túrázunk, és meditatív hangulatba ringat a szelíd formákat lekövető, tágas szekérút. Széles ívű kanyarral fordulunk dél felé a rakacai márványrög vonulata mentén.

A dombos vidéken települést nem látni, csak a később a nyugat felé kitárulkozó Bódva völgyében. A tisztásokkal tagolt dombsor déli végénél, Csehipuszta felett már rápillanthatunk a környező erdőkre is, így a Bódva-völgy túloldalán húzódó Rudabányai-hegységre, és a mögöttünk legmagasabbra domborodó Szalonnai-hegységre, aminek tetején a Hármas-hegy valóban hármas halmot formázó, adótornyos kúpja látszik. A jóval tagoltabb, meredekebb erdős csúcsok hegyvidéki hangulatot idéznek, némi változatosságot hozva a megszokott, lomha monotonitásba.

Az utolsó dombokról már feltűnik a szendrői Várhegy és az alatta kuporgó házak csokra. Lankásan leereszkedve térünk vissza túránk elejéhez, a galvácsi országút kanyarulatához. Innen a P◼ jelzés visszakanyarodik a kilátóval ékesített domb alá, aminek tövében maradunk, ezért jobbra, a PL jelzésre térünk. Ezen sétálunk be Szendrőre, ahol a már megismert útvonalon jutunk kiindulópontunkhoz.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Busszal a Szendrő, Fő tér buszmegállóig kell utazni.
  • Ha vonattal érkezünk, akkor a Szendrő felső vasúti megállóhelynél szálljunk le!

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.
  • Amennyiben vonattal érkezünk a Szendrő, felső vasúti megállóhelyhez, a P jelzés navigál a város központjába, a kiindulóponthoz.

Parking

  • Parkolni a Várhegy alatt, a túra kiindulópontjától északra, a főút mellett kialakított parkolóban érdemes, ahonnan alig száz méterre van a kiindulópontunk.

Coordinates

DD
48.405961, 20.728649
DMS
48°24'21.5"N 20°43'43.1"E
UTM
34U 479917 5361458
w3w 
///humidity.views.shrimps
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Gömör-Tornai-karszt, Cserehát turistakalauz

Author’s map recommendations

  • A Gömör-Tornai-karszt és a Cserehát turistatérképe (Cartographia)

Equipment

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz a TERMÉSZETJÁRÓ App.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
Open
Difficulty
easy
Distance
19.9 km
Duration
5:30 h
Ascent
557 m
Descent
557 m
Highest point
253 m
Lowest point
142 m
Public-transport-friendly Circular route Multi-stage route Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Insider tip Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp