Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail Top

Üveghuták, víznyelők, mész- és szénégetők

Hiking Trail · Bükk-hegység · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Répáshuta
    / Répáshuta
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hór-völgy legtermészetesebb szakaszán
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A gyetyán-völgyi üveghuta temetője
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szarvaskúti-Csúnya-völgyben
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pénzpataki-víznyelőbarlangnál
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rekonstruált mészégető boksa Répáshuta közelében
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kajla-bérci pihenő
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Belépés a Bükk egyik kis vadonjába, a Szarvaskúti-Csúnya-völgybe
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Esőrágta útjelző
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei idill Pénzpatak közelében, a tanösvényen
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Répáshuta kádárkockái között
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 12 10 8 6 4 2 km Balla-barlang
Répáshuta környéki túránk során hagyományos erdei mesterségek emlékeivel találkozunk, és érintjük két egykori bükki üveghuta helyszínét. A karsztjelenségekben bővelkedő útvonal tanösvényeket is felfűz, amelyek állomásain sok információt megtudunk az adott táj természeti és kulturális jellemzőiről. A könnyűnek számító túra elég időt enged a szemlélődésre, a felfedezésre, és visszaérkezve a falu vendéglátóhelyén étkezésre is van lehetőség.
open
easy
Distance 12.5 km
3:40 h
425 m
425 m

A Répáshuta keleti szomszédságában fekvő hegységrész völgyeiben merülünk el ezen a túrán. A Bükk-fennsík alatti térség gazdag karsztformákban; ezek közük a legérdekesebbek a víznyelőbarlangok, amelyek a hegy gyomrába szállítják a lefolyó csapadékot. Utunk során többet is közelről tanulmányozunk e speciális karsztjelenségek közül.

A hegység erdői és mészköve az üveggyártásnak, a mész-, és szénégetésnek teremtettek jó alapot, amit az évszázadok alatt ki is bontakoztattak a Bükk falvaiban élők. Répáshuta és Gyertyánvölgy kistelepülése az üvegkészítés okán alakultak, az üzemek bezárását követően pedig a faszén és az égetett mész előállítása jelentették a fő megélhetést.

Author’s recommendation

  • Ha a falu szélén kitérünk a S, majd a SΩ jelzésekre, a fontos régészeti lelőhelyként is számon tartott Balla-barlanghoz tehetünk látogatást.
Profile picture of András Kisida
Author
András Kisida
Updated: February 02, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
609 m
Lowest point
367 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Répáshuta, községháza buszmegálló (511 m)
Coordinates:
DD
48.048525, 20.527450
DMS
48°02'54.7"N 20°31'38.8"E
UTM
34U 464782 5321801
w3w 
///rockets.reimpose.precautions

Destination

Répáshuta, községháza buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A K◼ jelzés mentén a Tebe-rétre ereszkedünk.
  • Balra térve a P jeleket követjük a Szarvaskúti-Csúnya-völgy torkolatáig.
  • A völgyben a Rejteki Tanösvény KT jelei mentén megyünk végig.
  • Felső végénél balra térve a S jelzés lesz az irányadó.
  • A Pénzpataki-víznyelőbarlang mellett a Tárnics Tanösvény KT jeleire váltunk.
  • Elérve a répáshutai műút kereszteződését a S jelzésen ereszkedünk vissza a községbe.

A túráról részletesen:

Répáshutáról az üregekig

A répáshutai községháza melletti buszmegállóból startolunk a K◼ jelzésen a Szabadság utcán keresztül. A szlovák ajkú falu alapja az 1790 és 1834 között itt működött üveggyár volt, ami Bükkszentkeresztről települt át. Elsétálunk a tájház, majd a temető mellett, és a falu végét jelző táblától erdei kövesúton folytatjuk. Ha jobbra kitérünk a hegyoldali S, majd az abból kiágazó SΩ ösvényre, a fontos régészeti lelőhelyként is számon tartott Balla-barlangba kukkanthatunk be.

Belépünk a Balla-völgy szurdokszerű árkába, és Tebepuszta irányába kezdünk ereszkedni. Balról a patakmeder kísér, aminek csak felső szakaszán csörgedezik víz, ugyanis a meder nyelőin át a föld alá szivárogva búvópatakként folytatja útját. A térség földtani jellegzetessége, hogy több sávban eltérő – karsztos és nem karsztos – kőzetek építik fel, a vízfolyások a mészkőperemi víznyelőkben tűnnek el. Csupán heves esőzéskor vagy jelentős hóolvadáskor fordul elő, hogy a fővölgybe jutnak.

Egy szikla aljában érintjük a Varangy-barlang száját, majd nem sokkal lejjebb a Balla-völgyi-víznyelő föld alá nyíló bejáratát tanulmányozhatjuk. A Csúnya-völgy kiágazásánál hídon kelünk át az út jobb oldalára térő patakmeder fölött, majd kiérve az erdőből a Tebe-rét szélén folytatjuk a menetelést. Nagy útkereszteződésbe érkezünk, ahol a Hór-völgyben futó széles kövesútra lépünk, ami évszázadokon át jelentett kapcsolatot a Bükk belső falvai számára az Alfölddel. Ma már elenyésző a forgalom rajta, mégis folyamatosan karbantartják, számos szakaszán terméskövekkel erősítve. Az elágazásba fedett pihenőhely épült, ahonnan jól belátjuk a terebélyes, nyújtózó Tebe-rét mezőjét és a szemközti lucfenyvest. Az időnként összefüggő nyíltvízzé változó vizenyős tisztáson él a ritka bánsági sás és a szibériai nőszirom. Annak a kisvasútnak volt itt a végállomása, amivel a 20. század első felében a hidegpataki kötélpályához fuvarozták a faanyagot. A lapályt a répáshutaiak legelőként használták. A közelben találjuk a Hór-patak forrását, ami egy felszín alatti tárolótér túlfolyója, ezért csupán a lenti vízkészlet kellő gyarapodásakor bocsájt ki vizet.

Üveghuta emlékek a Hór-völgyben

Balra a Hór-völgybe fordulva a P jelzést követve ballagunk tovább. A rét szélén, gyümölcsfás ligetben találjuk a fehérre meszelt tebepusztai barlangász kutatóházat. Tölgy, gyertyán, bükk elegyes erdőn át kanyargunk a völggyel; a rengeteget kisebb-nagyobb rétek nyitják meg utunk mellett. Helyenként felhagyott mészégetők gödreit látjuk, amiket nemzedékeken át használták a répáshutaiak.

Hamarosan feltűnik jobbunkon a gyertyánvölgyi temető elkerített területe, amely az utolsó bükki üveghuta lakóinak emlékét őrzi. 1843 és 1926 között helyezték itt örök nyugalomra a mára elpusztult falu lakóit.

Továbbindulva az út jobb oldalán föld alá nyíló barlang hívja fel magára a figyelmet: a Gyertyán-völgyi- vagy Koporsós-víznyelő. Ritka karsztjelenséget, katavotrát látunk: az üreg nemcsak nyelőként, hanem forrásként is működhet. Nagyobb esőzések idején az oldalvölgyekből lefolyó áradások egészen idáig eljuthatnak, azonban ha a lenti karsztvízszint megemelkedik, a rendszer túlfolyójaként, forrásként szolgáltat.

Néhány lépés és egy tisztásra jutunk, ahol a múltban Gyertyánvölgy kistelepülése állt. A Bükkben a 18. század elejétől kezdve folyamatos volt az üvegkészítési tevékenység. Az első gyár Óhután (a mai Bükkszentlászlón) nyílt meg 1712-ben. A második Újhután (a mai Bükkszentkereszten) 1755-ben, aztán Répáshutára 1790-ben épült fel immáron a harmadik üvegcsűr. Az utolsó, negyedik üzem 1834-ben ide, Gyertyánvölgybe települt, és 1897-ig készítette minőségi termékeit. A korabeli üveggyárak költözésének fő oka az volt, hogy a rengeteg fát igénylő tevékenység 2-3 emberöltő alatt teljesen felemésztette az adott környék erdőit. Az üzemek áttelepülésekor részben a munkások és családjaik is átköltöztek, ezért alakultak ki speciális kapcsolatok és kötődések a bükk szlovák ajkú községei között. 

Mára szinte semmi sem maradt a felszínen, viszont régészeti feltárásoknak köszönhetően jól rekonstruálták az itt lakók mindennapjait, amiről szabadtéri kiállítóhelyen tudunk meg információkat, valamint megismerhetjük a bükki üveggyártás történetét is. A fedett épületrekonstrukció jó hely megpihenni és telítődni a hely szellemével.

Hídon kelünk át egy patakmedren; mellette a mezőn terültek el egykor a falu krumpliföldjei. Ismét összezárul a völgy; ha a jobb oldali dombra felsétálunk, a haranglábat nézhetjük meg. Két harangja is volt a falunak; ezeket az elnéptelenedés után a répáshutai és a bükkszentkereszti (1940-ig: Újhuta) templomokba szállították.

Tanösvények állomásain

Néhány perc továbbhaladva az úton a balra kiágazó Szarvaskúti-Csúnya-völgy torkolatában állunk. A Rejteki Tanösvény KT jelzésre váltva lépünk be a vadregényes szurdokba, egyúttal a nemzeti park fokozottan védett területére. A sziklás és sejtelmes hangulatú, szűk árokban emelkedve helyenként kidőlt törzseken lépünk át, miközben több aknabarlang, a felső szakaszon pedig régi mészégetők gödrei mellett is elhaladunk a szurdokerdő társulás fáinak tövében. A kétoldali lejtők barlangokat rejtenek, a völgy sziklás szurdokszakasza pedig valószínűleg egykor párhuzamos barlangfolyosók össze- és felszakadásával keletkezett.

Felső végénél balra, a S jelzésre térve villanyvezeték nyiladékában folytatjuk. Érintünk egy esőházat, aztán a Nagy-Kerek-hegy megkerülésével a Pénz-patak állandó nyelőjéhez, a 150 méter mély Pénzpataki-víznyelőbarlanghoz érkezünk. A vízfolyás idáig vízzáró agyagpala térszínen folyik, s itt elérve a mészkő területet eltűnik a mélyben. A kutatások kimutatták, hogy az itt lejutó víz egy része a Szinva-forrásnál kerül újra a felszínre.

Innen a Tárnics Tanösvény KT jelzésén indulunk déli irányba. A Szent László tárnicsról elnevezett oktató útvonal állomásain sok ismeretet szerezhetünk a környék régi mesterségeiről, a karsztosodásról, az erdő hasznosításáról és élővilágáról. Kezdetben üde kaszálóréteken vágunk át, majd bükkösben emelkedve a Háromágú-barlang inaktív víznyelőjét érintjük.

Az Eger-Miskolc országút elérése előtt, ha balra egy jelzés nélküli ösvényen kitérünk bő 300 métert, a Pongor-lyuk rombarlangját kereshetjük fel, aminek kitöltéséből őskőkori és bronzkori eszközmaradványokat tártak fel a régészek.

Esőház és pihenőhely mellett érjük el a műút répáshutai elágazását. Itt balra a S jelzésre lépünk, és beereszkedünk rajta a falu katlanába, ahol a házak közötti utcákon át a község központjába talpalunk.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A Miskolcról induló buszról a Répáshuta, községháza buszmegállóban szálljunk le!

Getting there

  • Túránk kezdő- és végpontja a buszmegálló.

Parking

  • Parkolóhelyet a községháza környékén találunk.

Coordinates

DD
48.048525, 20.527450
DMS
48°02'54.7"N 20°31'38.8"E
UTM
34U 464782 5321801
w3w 
///rockets.reimpose.precautions
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Bükk túrakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
12.5 km
Duration
3:40 h
Ascent
425 m
Descent
425 m
Public-transport-friendly Loop Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
Features
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp