Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Tűzhányók bendőjében a Sátoros-hegyek között

· 1 review · Hiking Trail · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A magas-hegyi kilátó
    / A magas-hegyi kilátó
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Aszfaltút a Sátoros-hegyek alatt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Libegős utazás a Magas-hegy csúcsára
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Magas-hegy a Smaragdvölgy Pihenőpark felől
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadregényes ösvény a Magas-hegy csúcsa körül
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A regéci vár a gerincek fölött (Magas-hegy)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vendégház a rudabányácskai út mentén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fenyvesek fölötti suhanás a Magas-hegyről a Szár-hegyre
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zemplén tömege a Magas-hegyről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kecske-hát oldalában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szalánci-hegység, a Zemplén szlovákiai folytatása (Magas-hegy)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fejedelem-forrás egyik foglalata
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alpesies hangulat a magas-hegyi libegő középső állomásán
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rudabányácska a Fekete-hegy alatt, hátul a füzéri vár és a Milic-csoport
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rudabányácska a Sátoros-hegyek legmagasabbika alatt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vörös-nyereg, avagy a Bandalak
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zipline állomás, a Szár-hegy és Sátoraljaújhely
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei útszakasz a Magas-hegy oldalában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sípálya tetején a Magas-hegyen (balra a Nagy-Milic)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ritkított erdő a Vörös-nyereg felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 8 7 6 5 4 3 2 1 km Zemplén Kalandpark (Sátoraljaújhely)
A Tokaji-hegység szervezett természetjárásának szülőhelyén most az ország egyik legjobban kiépített hegyét találjuk, ezért libegővel és kilátólátogatással is fűszerezhetjük a túrát. Közben megismerkedünk a hegység turisztikai feltárásának hajnalával, és felfedezzük ezt a jellegzetes, élénk domborzatú hegycsoportot az állam peremén.
open
moderate
Distance 8.3 km
2:45 h
427 m
427 m

A Sátoros-hegyek történetét és képét két dolog határozza meg igazán: alakjuk és a szomszédban húzódó országhatár. A jellegzetes formájú kis csoport meredeken felszökő, a Bodrog síkjából hirtelen magasra emelkedő hegyekből áll, melyek egymáshoz és a Zemplén tömegéhez képest is szigetszerűen helyezkednek el. Innen ered nevük és a lankáikhoz tapadt város elnevezése is. Alakviláguk már Cholnoky Jenőt, neves földrajztudósunkat is gondolkodásra késztette, aki azt gyanította, hogy egy Vezúvhoz hasonló tűzhányó robbanhatott itt fel, melynek kalderaroncsát láthatjuk. A modern kutatások nem támasztották alá az elméletet: valójában kb. 11 millió éve a magma a felszínen lévő (szintén vulkanikus eredetű) tufás kőzetek alá nyomult be, felboltozta azokat, majd az erózió lehámozta a fedőrétegeket a dácittestekről, amik ma a felszínen vannak. A patakok tovább farigcsálták a magaslatokat, ennek következménye az önálló tagokra szabdalódott, „sátoros" formájú hegycsoport.

A trianoni határkijelölés után a Zemplén e része az országhatárra, Sátoraljaújhely pedig a bércek és az újonnan húzott vonal közé szorult. A Kárpátok elvesztését követően a hazai középhegységeket felfedező turizmus figyelme sokáig elkerülte a Zemplén (erdőbirtokosok által sok esetben le is zárt) központi részét, de a városközeli peremen, a Sátoros-hegyek könnyen bejárható, változatos terepén lassan mégis éledezni kezdett. 1926-ban megalakult a Magyar Turista Egyesület Hegyalja Osztálya, mely a következő évben kilátót épített a Magas-hegyre, egy évtized alatt pedig turistaházat emelt a bércek közé, és jelzéseket festett, forrásokat foglalt, sí- és ródlipályákat jelölt ki, no meg a környék népszerűsítésébe fogott. Bár még a '30-as években is arról panaszkodtak, hogy a forgalom és érdeklődés csekély maradt, mégis innen indult meg a Zemplén turisztikai feltárása. És mindez nem múlt el nyomtalanul: napjainkban Sátoraljaújhely szegélyén jól felszerelt kalandpark működik, ezért a Magas-hegy az ország egyik legjobban kiépített, egész napos kikapcsolódást kínáló hegye lett.

Túránkon a hegység szervezett természetjárásának bölcsőjében, egyben felszín alatti vulkáni testeken járunk. A „dolisnyánok" otthonából, Rudabányácskáról kapaszkodunk fel a Sátoros-hegyek tetejére, hogy a Magas-hegy piramisáról kitekintsünk a Zemplén központi tömege felé; a túra levezető szakaszán pedig visszaereszkedünk a startpontra. A rendkívül élénk domborzatú vidék színes éghajlati viszonyait a gyakran változó kitettség és a viszonylag nagy szintkülönbségek miatt sokszínű erdőkép jellemzi, amit szerencsére nem sújt intenzív erdőgazdálkodás. Ezért a rövid-közepes hosszúságú túra viszonylag változatos, a csúcsról nyíló kilátás pazar, csak a Magas-hegy extrém meredeksége jelent komolyabb kihívást. Igaz, utóbbi leküzdésében a sípálya felvonója is segítségünkre lehet.

Author’s recommendation

  • A Magas-hegyre épített Zemplén Kalandpark egy kis hegyi élményparadicsom, a domborzatot kihasználó számtalan lehetőség közül választhatunk. Érdemes beletervezni a túrába néhány programot a parkban.
  • A Magas-hegy tetejére vezető ösvények néhol nehezen követhetők, ráadásul hóban nem keresztezhetjük a sípályát. Ezért, valamint a meredekség miatt ezen a szakaszon érdemes a libegőt igénybe venni a feljutáshoz.
  • A Magas-hegy csúcsa körül elvész a jelzés, itt mindenképp használjunk Természetjáró appot!
  • Rudabányácska szélén étterem és szálláshely várja a turistákat; a Smaragdvölgy Pihenőparkot érdemes meglátogatni.
  • Víz nincs az útvonalon - igaz, a Magas-hegyen, a középső állomáson találunk büfét, ahol töltekezhetünk.
  • A Magas-hegy délnyugati oldalában lefelé vezető ösvény meredek, köves, csúszós szakaszán különösen körültekintően közlekedjünk, mert balesetveszélyes.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: May 10, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Magas-hegy, 513 m
Lowest point
Rudabányácska, 127 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Magas-hegy csúcsára vezető jelzések néhol nehezen követhetők, itt különösen ajánlott a Természetjáró app használata, és az útvonal előzetes letöltése az offline tájékozódáshoz. Főként a csúcs körül nehéz megtalálni az utat.
  • A Magas-hegy délnyugati oldalában lefelé vezető ösvény kellemetlenül meredek és csúszós. Ide érdemes botot vinni, és a túrázásra kitalált lábbeli is követelmény!

Tips and hints

Start

Rudabányácska, Fő utca 95. buszmegálló (127 m)
Coordinates:
DD
48.412009, 21.611274
DMS
48°24'43.2"N 21°36'40.6"E
UTM
34U 545233 5362275
w3w 
///wetsuits.frenzy.suiting

Destination

Rudabányácska, Fő utca 95. buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Rudabányácskáról a P jelzést követjük a Magas-hegy oldaláig.
  • Balra fordulunk a K◼ jelzésre, ami a libegő melletti parkolóba vezet.
  • Jobbra térünk a K▲ jelekre, amiken felkapaszkodunk a Magas-hegy tetején álló kilátóig.
  • K▲ jelzésen a Vörös-nyeregig ereszkedünk.
  • A nyeregből a K jelzés jobb oldali ágán folytatjuk túránkat a Vöröskő-vendégház előtti elágazásig.
  • Egyenesen, a K◼ jelzésen érkezünk vissza Rudabányácskára.

A túráról részletesen

Dolisnyánok földjén

Északi nyílású völgy végében, a Magas-hegy árnyékában fekszik Rudabányácska, aminek neve egy másik, híresebb településéről lehet ismerős. Nevük hasonlósága nem véletlen: a „ruda" szláv eredetű szó, jelentése (vastól) vörös föld vagy érc - ez pedig a közeli hegyek javainak kitermelésére utal. A 14. századtól ugyanis komoly ezüst- és aranybányászat folyt a falu környékén, amihez eleinte olasz és német telepeseket hozattak. A helységet, mely akkor még Szépbánya névre hallgatott, a 14. századi fénykorban a Zemplén másik kiaknázott lelőhelyéhez, Telkibányához csatolták. Amikor a P jelzésen elindulunk az Y alakban kettéágazó utca bal szárnyán, perceken belül a görögkatolikus templommal szemben találjuk magunkat. Benne egészen az '50-es évek végéig szláv nyelven folyt a misézés, ugyanis a 18. században érkezett ruszinok egészen sokáig őrizték nyelvi és kulturális szokásaikat (a falu idősebb lakói még ma is beszélik ezt a kelet-szlovákiai nyelvjárást). A kevéssé ismert népcsoportot „kárpátukrán" néven is szokták emlegetni, ami jól mutatja, hogy otthonuk az Északkeleti-Kárpátok vidéke. Két fő csoportjuk, a hegylakó „verhovinaiak" és az alacsonyabb területeken letelepedett „dolisnyánok" (nevük a szláv dolina, azaz völgy szóból ered) közül az utóbbiak lakták Rudabányácskát, mely így a Zemplén északi részén sorakozó néhány ruszin-magyar település közé tartozott. (A magyarok csak a 20. századi lakosságcserék nyomán kerültek többségbe.)

A hegy szoknyáján

A falu szélén elhagyjuk az ódon hangulatú temetőt, átszelünk egy rétet, aztán nekifeszülünk a hosszú, fokozatos kaptatónak. Széles dózerút emelkedik a kevert erdőben, egy S-kanyarral eltávolodik a patakmedertől, majd balra, egy szűkebb csapásra váltunk. Néhol ritkított, de többnyire középkorú erdőkben araszolunk egyre magasabbra. Juharok és bükkök levelei képeznek vastag avarszőnyeget a völgyaljon, ahová a P● jelzés hív. A rövid kitérő a Fejedelem-forrás dupla, furcsán magas foglalatához vezet. A '30-as években ez volt a hegycsoport első vízfakadása, melyet a környék turistalétesítményeinek kiépítésén munkálkodó Hegyalja Osztály foglalással látott el. A P jelzés rövidesen csatlakozik a K◼ jelű turistaútba, amin balra fordulva pihentető szakasz áll előttünk: egy szűk kilométert a Magas-hegy oldalában harántolva teszünk meg. Ahogy ráfordulunk az északi lejtőkre; az árnyas élőhelyen átveszi az uralmat az ezüstös törzsű bükkerdő. A sípályák nyiladékait keresztezve ki-ki láthatunk a Hegyköz felé, de felbukkan a Fekete-hegy homloka is.

Élmények hegye

A csoport legmagasabbja, a Magas-hegy már a zempléni turistaság kezdetén is kiemelt figyelemnek örvendett. Tetejére 1927-ben, fennállásának 1. évfordulójára kilátót emelt a Magyar Turista Egyesület ügybuzgó Hegyalja Osztálya, hótartó északi oldalában pedig a következő években sípályákat, déli, meredek felén ugrósáncot alakítottak ki. A magaslat iránti érdeklődés új virágkorát éli a 21. század eleje óta: megnyílt a Zemplén Kalandpark, melynek attrakcióival a következő kanyarban találkozunk is. A nyugati mintára fejlesztett hegy lejtőin az ország leghosszabb bobpályája és libegője működik, a csúcsról félelmetes zipline-pályán csúszhatunk át a szomszédos Szár-hegy tetejére (ahonnan felvonó röpít vissza). De itt, a középső állomáson nem csak büfé, hanem a régi síházban kialakított símúzeum is látogatható, mely kategóriájában az első és egyetlen hazánkban.

A sípályák gyeppásztáit és a vaskos bükkök birodalmát váltogató K▲ jelzés kanyarog fel a csúcsra, ám a helyes irány a sűrű infrastruktúra miatt nem mindig könnyen követhető. A legjobb választás talán jegyet váltani a libegőre (a nagy épület aljában van a kassza), és a magasban lassan, kellemesen ringatózva, megpihenve elérni az 514 méteres hegytetőt. A kilátó acélemelvényére már adja magát az útirány a kiszállóhely dobogójáról. A toronyból teljes nyugalommal figyelhetjük a Szár-hegyre kötélpályán átcsúszó bátrakat, de a Zemplén minden jellegzetes terepi adottsága is feltárul. Mivel a hegység szélén állunk, rendkívül mozgalmas és sokoldalú a panoráma: egyik irányban a Ronyva síkja és szlovákiai dombok, illetve a Hegyköz medencéje, és a neki keretet adó Vilyvitányi-röghátak terülnek el a mélyben. A háttérben a Milic-csoport kéklik, a füzéri vár inkább világít fehér falaival. Az átjátszótorony kicsit bezavar ugyan, de nyugatnak fordulva a Központi-Zemplén teljes tömege előttünk hullámzik. A hosszú gerincek és völgyek közé sok markánsan elkülönülő csúcs vegyül, és mindent erdő burkol, településeknek innen nyomát se lelni - a regéci vár tornyát azonban könnyű kiszúrni. Délen magányos előőrsként domborodik a tokaji Nagy-hegy, lábai már az Alföld síkjába olvadnak. Legközelebb a Sátoros-hegyek erdős csúcsai emelkednek, köztük nyaralók, kertesházak foglalnak helyet, a peremen pedig Sátoraljaújhely utcái sorakoznak. Különösen tiszta időben az Északkeleti-Kárpátok egyes részei is felderengenek: a Vihorlát, a Szinyák és a Borló a Zemplénhez hasonlatosan a hegykoszorú vulkáni ívének tagjai. A Magas-hegy tövében Rudabányácska is megmutatkozik, és mivel csak a túra felét gyűrtük le ezidáig, időigényes a visszajutás.

Vissza a mélybe

Kilépve a kilátóból a K▲ jelzésen indulunk tovább.  (Ha nem találjuk a hiányosan felfestett jeleket, tartsunk lefelé a libegő fogadóállomásához, ami mellett balra kanyarodva, szintben nyugatnak tartva kell keresnünk az ösvényt. A sípályák tetején maradva, egyenesen a fák közé hatolva hamar előkerülnek a festett piktogramok.) Búcsúzzunk el a pazar kilátástól, és a kőgörgeteges bükkös vadregényes ösvényén, a K▲ jelzés bal ágán kapaszkodjunk át a csúcs túloldalára! Kellemetlenül meredek, csúszóssá taposott, köves, gyökérakadályos csapás vezet lefelé az (immáron) öreg tölgyesben. Elkél az óvatosság, no meg a fák fogódzóként hasznosítható törzse. Egy nagyobb kőrakás az ösvény balján a felszámolt síugrósánc maradványa, a kiterjedt kőtenger pedig a jégkorszaki fagyaprózódásé. Szerencsére a szakasz nem hosszú: a domborzat megszelídül, és jóval barátságosabb terepen kerüljük a Kis-Magas-hegy csúcsát.

Kisvártatva elérjük a Vörös-nyereg amúgy jellegtelen kereszteződését, aminek neve a föld vöröses színére, vasas ércek jelenlétére utal. A nyeregpont hagyományos elnevezése Bandalak, mert a régmúltban rossz hírű, „garázdák lakta" terület volt ez. A várostól már kellően távol, hegyek szorításában, fárasztó kaptatással megközelíthető a helyszín, így nem csoda, ha azok költöztek ide, akik a törvénytől, egyben a településektől is kényelmes távolságban kívánták élni életüket. Néhány üdülő most is egészen idáig felkúszik a hegyoldalban, de a 19. század végi filoxéravész pusztítása előtt a szőlők és gyümölcsöskertek még ennél is magasabbra hatoltak.

Az elágazástól lefelé, a K jelzés nyugati (jobb) ágán folytatjuk túránkat, és egy darabig szüntelen kerülgetjük a Kecske-hát lefutó éleit. Ritkás, egy ponton irtott bükkös-tölgyes fedi a lejtőt - mintha a fák maguk sem jutnának dűlőre a terep nyújtotta viszonyok kapcsán. A szintet tartó éles kanyarok miatt valóban gyakorta váltakoznak a napos és árnyas pászták, hiába az északias fekvés. Érintjük a Körtefa-nyerget, ahol a hegyre telepített tanösvény táblája álldogál, és innentől tölgyesben ereszkedünk a Borz-hegy oldalában. Egy szűk irtásfolt alján kilépünk a Károlyfalvát Rudabányácskával összekötő műútra, amin jobbra térünk. Eleinte összehajolnak az ágak a fejünk fölött, amint a kanyarokkal sodródunk, majd kiszélesedik a völgyalji irtvány. Egy kerítés túloldalán tavacskán úsznak a levelek, aztán megjelenik a Vöröskő vendégház hangulatos terméskő épülete is. Az autóúton maradva, a K◼ jelzésen kb. másfél kilométer Rudabányácska központja, ahová már csak a völgy talpán kell besétálnunk.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A Rudabányácska, Fő utca 95. buszmegálló a start- és végpontunk is egyben.

Getting there

  • A túra eleje és vége is a buszmegállóban van.

Parking

  • Rudabányácskán parkolni a Smaragdvölgy Pihenőparknál lehet (innen kb. 10-15 perc a túra kezdő- és végpontja), de a Bányácska utca mentén is megpróbálható.

Coordinates

DD
48.412009, 21.611274
DMS
48°24'43.2"N 21°36'40.6"E
UTM
34U 545233 5362275
w3w 
///wetsuits.frenzy.suiting
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Zemplén turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(1)
Győri Csaba
September 04, 2021 · Community
A libegő jelenleg nem üzemel ( felújjítják) így felfele elég meredek, de a kilátóból a kilátás fenomenális plusz van messzelátó ami ingyenes😀😀. A lefelé jövő út valóban meredek és köves ami csúszóssá teszi de ez nem hosszú szakasz utánna már csak laza lefelé.
Show more
When did you do this route? September 04, 2021
Photo: Győri Csaba, Community
Photo: Győri Csaba, Community
Photo: Győri Csaba, Community
Photo: Győri Csaba, Community
Photo: Győri Csaba, Community
Photo: Győri Csaba, Community
Photo: Győri Csaba, Community
Photo: Győri Csaba, Community

Photos from others

+ 4

Status
open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
8.3 km
Duration
2:45 h
Ascent
427 m
Descent
427 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Refreshment stops available Family-friendly Cultural/historical interest Geological highlights Cableway ascent/descent Insider tip Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp