Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Turistaházak háromszöge: Királyrét – Nagy-Hideg-hegy – Kisinóc

Hiking Trail · Központi-Börzsöny · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Nagy-Hideg-hegy a menedékházzal
    / A Nagy-Hideg-hegy a menedékházzal
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Luczenbacher út erdőjében
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedő a Nagy-Hideg-hegy oldalában
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ábrahám-kert tisztása
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kisinóci turistaház patinás épülete
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Magas-taxi turistaház
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A legendás Csapassuk-szikla
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Árnyas úton Király-rét és Királyrét között
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükk levelek
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Reggeli panoráma a Hideg-hegyről a Naszály felé
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Inóci-vágás léniájában
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kisvasút végállomása Királyréten
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
400 600 800 1000 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont (Királyrét) Magas-taxi turistaház (NEM ÜZEMEL!) Nagy-Hideg-hegyi Sí- és Túraközpont Kisinóci Turistaház

A Magas-Börzsöny déli lábától kapaszkodunk fel a Nagy-Hideg-hegyre ezen a körtúrán. Háromszög alakú útvonalunk mindegyik csúcsa egy-egy turistaszállás, ezért könnyen két napossá bővíthetjük kirándulásunkat, ha megszállunk valamelyikben. Így ráérős tempóban haladhatunk, és a Csóványosra is kényelmes kitérőt tehetünk.

open
moderate
17.2 km
5:35 h
757 m
757 m

Királyrét, Nagy-Hideg-hegy, Kisinóc: a hazai turistatörténelem régi és jelentős helyszínei. Mind a hármat érintjük túránkon, sőt a Magas-Tax tövében egy – jelenleg zárva tartó – negyedik házat is megszemlélünk. A két világháború közé esik a hazai gyalogos turizmus hőskora, amikor az infrastruktúra (jelzett utak, pihenőhelyek, hegyi szállások, stb.) kiépítését elkezdték. Szerencsére országszerte több olyan turistaház is működik, amelyek ebben az időszakban épültek. Útvonalunk érint kilátópontokat, szép erdőket, és több olyan helyszínt, amelyek a Börzsönyben élő ember korábbi tevékenységeire emlékeztetnek.

Author’s recommendation

  • Királyréten több szállás, büfé és étterem is működik.

  • A Nagy-Hideg-hegyi vagy a Kisinóci turistaházban megszállhatunk, két napossá bővítve így a túrát. Ha a hegyen éjszakázunk, kényelmes tempóban látogathatjuk meg a Csóványos kilátóját, amiért érdemes a kitérőt megtenni. 

  • Mindkét házban működik büfé és étterem, azonban hétköznapokon változó nyitvatartással. Ha nem hétvégén érkezünk, és szeretnénk vásárolni, előzetesen tájékozódjunk!
outdooractive.com User
Author
András Kisida
Updated: January 28, 2020

Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Nagy-Hideg-hegy, 864 m
Lowest point
253 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Nagy-Hideg-hegyi Sí- és Túraközpont
Kisinóci Turistaház
Királyréti Kirándulóközpont (Szokolya-Huta)

Safety information

  • Vizet Királyréten, a Nagy-Hideg-hegyi- és a Kisinóci turistaházban tudunk vételezni.

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Tips, hints and links

Start

Szokolya, Királyrét buszmegálló (253 m)
Coordinates:
Geographic
47.894899, 18.977903
UTM
34T 348857 5306598

Destination

Szokolya, Királyrét buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Királyrétről a P jelzésen indulunk északnyugati irányba, és a Taxi-nyiladékon keresztül a Nagy-Hideg-hegyi menedékházig trappolunk.
  • A K jelzésen, déli irányba ereszkedünk le a Kisinóci turistaházig.
  • A K jeleken visszasétálunk a Kisinóci-rét elágazásáig.
  • A Z jelzésen jobbra fordulva Királyrétig cammogunk.

A túráról részletesen

Királyrét

A több patak összefolyásánál fekvő Királyrét nagy múltú erdei telep. Az épületek feletti Vár-hegy bronzkori sáncokat rejt, a környék pedig a középkorban uralkodói vadászterületként funkcionált. A 18. század végén – helyi vízenergiára és a környező csekély érctelepekre épülve – vaskohó és hámor működött a völgyben. A dualizmus idején itt létesült az első börzsönyi kisvasút; a telep a fafeldolgozás, és a kőbányászat helyi szállítóközpontja lett. A 20. század elején erdőbirtokosi kastély épült (jelenleg mint hotel és turistaszálló működik), ami egybeesik a turistaság kezdetével is. Ezután a környék fokozatosan elveszti ipari jellegét, és egyre inkább a turisztikai, rekreációs szempontok vették át a szerepet. Napjainkban Királyrét az időtöltési lehetőségek és szolgáltatások széles skáláját kínálja: éttermek és büfék, különböző jellegű szállások, horgásztó, pihenőhelyek, erdei iskola, tanösvény, látogató-, és szabadidőközpont, hajtánypálya és minivasút szolgálja ki a nagyszámú kirándulót. Mint a Börzsöny középső részének kapuja, fontos turistacsomópont, számos túraútvonal kezdő-, végpontja, illetve közbülső állomása. Elindulás előtt vagy visszaérkezéskor megtekinthetjük a Királyréti Kirándulóközpontot, a Hiúz Házat, vagy fogyaszthatunk a vendéglátóhelyek kínálatából. A hegység forgalmas turistaközpontjába saját jármű nélkül kisvasúttal vagy VOLÁN busszal érkezhetünk meg Kismarosról. A legalább egyik irányban való kisvasutas közlekedés plusz élményekhez juttat, érdemes igénybe venni.

Felfelé a Taxi-nyiladékban

A buszmegállóból P jelzésen indulunk északnyugati irányba a Vasfazék-völgyben vezető műúton. Elhagyjuk az egykori urasági kastélyból kialakított Királyrét Hotel tornyos épületegyüttesét, majd átkelünk a Bagoly-bükki-patak beton hídján. A Duna-Ipoly Nemzeti Park által működtetett Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont kerítésénél jobbra irányít jelzésünk. Kilépünk a völgyből, és keskeny aszfaltútra térve enyhén emelkedni kezdünk. Rég alma- és szilvafasor mentén sétálunk, a göcsörtös törzsek mögött nyílt terület húzódik. Egy jobbra kiágazó utacska a Királyréti Tanösvényre hív, mellette a kis réten napkollektorok gyűjtik a fényt.

Kerítéssel övezett farmot érintünk, ahol elvégződik a szilárd burkolat; innentől kövesúton folytatjuk. Sorompót kerülünk, és zárt tölgyesben lépünk be a nyílegyenes Taxi-nyiladék alsó végébe. A következő etapon ebben a léniában kapaszkodunk felfelé a Nagy-Hideg-hegyre tartó távvezeték mentén. Egyhangú emelkedőbe kezdünk a villanyoszlopsor alatt, amelynek hol jobb, hol a bal oldalán vezet utunk. Kétoldalt tölgyes kísér, visszatekintve pedig a Börzsöny alacsonyabb vonulatait, mögötte a Naszályt és a Cserhát kiemelkedéseit látjuk. A lábunk alatti világos kövek a környék keletkezéstörténetéről mesélnek. A vulkanizmus több szakaszban zajlott az évmilliók során, mialatt részben tenger öntötte el a hegység ősét. Ezen időszakban a vulkáni kőzetek víz alá kerültek. Szállítódás, áthalmozódás, lerakódás után a későbbiekben vulkanogén homokkő képződött az üledékből. Ezt nemcsak útvonalunkon, de a Börzsöny más részein is megfigyelhetjük.

Érintjük a magas-taxi szervizút hajtűkanyarját, utána a nyiladékkal párhuzamosan, ösvényre térve az erdőben ballagunk egy ideig. Az Ötperces pihenő benőtt tisztásánál térünk vissza a nyiladékba, ahol megtarthatjuk a hely elnevezését ihlető 5 perc szünetet, mielőtt továbbindulnánk. Szükség is van az erőgyűjtésre: előttünk áll még a kaptató nagyobb része. Jobbra kitérünk a légvezeték pásztájából, és a Magas-Tax oldalában kezdünk felfelé harántolni. 1979-ig a vezeték alatt folytatódott tovább a jelzés, azonban a Róka útnak hívott szakasz az Inóci-kőbánya meredek letörése miatt rendkívül veszélyes volt; egy tragikus baleset miatt helyezték át nyomvonalát jelenlegi helyére. A múlt erdőgazdálkodásához is kapcsolódik a Róka út: itt – és más meredek csapásokon szintén – szállították le a kivágott faanyagot a múltban az ember vontatta román szánkó segítségével. Igen kemény munkának számított a megrakott, nehéz szánok irányítása, – amelyek nemegyszer úgy megindultak a hegyoldalban, hogy komoly sérülést okoztak – majd lepakolás után a súlyos szerkezetek visszacipelése. A speciális eszköz használatát a Másfél millió lépés Magyarországon című kéktúrázó filmsorozatban láthatjuk.

A Magas-Tax oldalában

Meredek ösvényen vágunk neki a Magas-Tax déli lejtőjének, ahol a füves aljú tölgyest mohos szikladarabok tarkítják. A puha zölddel bevont, szürkés andezit kőzetek a legutóbbi – kb. 13-16 millió évvel ezelőtti – vulkáni működés tanúi, amikor a Börzsöny a mainál több száz méterrel magasabb tűzhányóóriás volt. Elérve a hegy északkeleti oldalát megenyhül a kaptató, és a megerőltetés után immár kellemes sétával folytatjuk a Grófi útnak nevezett szakaszon. Változik az erdő is, ezüstös törzsű bükkök váltják fel a tölgyest. Jobbra a Bagoly-bükki-völgy mélyül, a szemközti hegyoldalban pedig a 20. század első felében művelt Ilona-bánya udvara található. A már rég felhagyott kőfejtőbe kisvasúti pálya vezetett annak idején, amivel az andezitet Királyrétre, majd a Dunához szállították.

Fenyőfák alatt keresztezzük a Nagy-Hideg-hegyre vezető kövesutat, és a terebélyesen nyújtózó Taxi-rét sarkára érkezünk. A zárt erdővel keretezett szépséges tisztás széléről kilátást kapunk a Nagy-Hideg-hegyre, túlsó végén pedig a Magas-Taxi turistaház emelkedik, amelynél megpihenhetünk. A 20. század első felében vadászházként működött, (az 1931-es túrakalauz Hideghegyi vadászkastélyként említi) majd évtizedeken át kulcsos-, vagy turistaházként állt a természetjárók szolgálatában. Sajnos évek óta zárva találjuk, karbantartás híján romlásnak indult az épület. Remélhetőleg a közeli jövőben megtörténik a felújítása, és újra a túrázók menedéke lesz. A házat balról kerülve, nyílt területről az erdőbe lépünk, és ismét átkelünk a széles kövesúton.

A gerincen, fokozott kaptatón érintjük a Kövecses-kaszálói fenyves szélét, és rövidesen méretes kőtömb késztet megállásra, amely nevezetes helyszín. Egy anekdota szerint az 1970-es években, túrázó társaság ereszkedett erre Nagy-Hideg-hegy irányából. Mivel jól beebédeltek a menedékházban, itt már erősen szükségét érezték, hogy egy nyelet pálinkával szétcsapassák a zsíros ételt bendőjükben – emésztésüket elősegítendő. Miután ittak a kisüstiből, elnevezték a helyet Csapassuk-sziklának - ezt a feliratot a szomszédos bükkfára erősített táblán is láthatjuk. Ha most erős italt nem is fogyasztunk, a név sarkallhat a hátralévő 100 méter szint megtételére. Kőrisekkel elegyes idős bükkösben emelkedünk tovább, érintjük a korábban elhagyott villanyvezeték nyiladékát, aztán sífelvonó pásztáját keresztezzük. Az utolsó combos meredély leküzdésével megérkezünk a füves tetejű Nagy-Hideg-hegyre.

Nagy-hideg-hegy

A 864 méter magas csúcs oldalában magasodik a turistaház emeletes épülete. Étterem, büfé és mosdó is található odabent - kiváló hely, hogy frissítő pihenőt tartsunk. A ház egy szelete a magyar turistatörténelemnek: 1936-ban kezdték az építését, és a ’40-es években készült el teljesen. Szerencsére megnyitása óta folyamatosan menedékházként üzemel; megbízható szállás vagy átmeneti tartózkodóhely minden évszakban. A hazai sísport egyik központja is a hegy (a mai területű ország első sífelvonója ide épült), több pálya szolgálja ki a havas időszakban léccel érkezőket. A ház jó lehetőséget ad arra, hogy megszállva benne túránkat kétnapossá bővítsük. Ha így döntünk, kényelmes tempóban megmászhatjuk a Csóványost, vagy barangolhatunk másfelé is a környéken.

Már a teraszról is szép kilátást kapunk, de mindenképp sétáljunk fel a közeli míves csúcskőhöz, ugyanis onnan tárul fel a táj igazán. A fátlan, füves tető nagyszerű panorámát kínál: déli irányba a Magas-Tax és az Inóc csúcsosodik, láthatjuk a Déli-Börzsöny vonulatait, valamint a Duna túlpartján a Visegrádi-hegységet. A Dunakanyar és a Szentendrei-sziget látványától balra a Naszály tűnik fel, északkeletre a Csóványos uralja a látványt, észak felé pedig a Holló-kő – Vár-bérc gerincszakasz emelkedik. Tiszta időben a Kárpátok magasabb bércei (pl. a Szitnya) is megmutatják magukat.

Úton Kisinóc felé

A K jelzésen indulunk a menedékháztól lefelé a széles szervizúton. A Kisinóci turistaházig tartó, csaknem 6 km-es következő etap túlnyomó része lejtmenet. Ez csábítóan hangzik az eddigi emelkedők után, de sok lesz majd a jóból: összesen 530 méter szintet süllyedünk – a vége felé rá fogunk jönni, hogy az ereszkedést is meg lehet unni. Szép kőrissel vegyes szálbükkös törzsei között kanyargunk, aztán balra fordulva gerincösvényre térünk. Keresztezzük az egyik sífelvonó pásztáját, majd újra átkelünk a hideg-hegyi kövesúton – ezúttal utoljára. A Gács-nyeregben a Kammerhof fenyves szélét érintjük, majd a Korom-bérc – Nagy-Inóc hegyhát alatt pihentető szintúton, juharral elegyes erdőben bandukolunk. Egy fa törzsén a K● jelzés időszakos forrást mutat balra. Ez a szakasz a Luczenbacher út nevet viseli, utalva a környék fejlődését a múltban meghatározó családra. A Luczenbacherek a 18. században települtek Szobra Németalföldről, és hamar birtokos nagyvállalkozókká váltak. A Börzsöny területén kőbányákat, építő- és faipari üzemeket működtettek, de kivették részüket a folyami szállítás és a vasútépítés (köztük a börzsönyi kisvasúthálózat) munkálataiból is. Családi kastélyuk Szobon megtekinthető.

Jobbra a hegyoldalban nagyméretű pados-lemezes elválású sötétszürke andezit lávakőzetből álló szikla emelkedik, és juttatja eszünkbe az évmilliókkal ezelőtti heves tűzhányó tevékenységet. Kicsivel tovább, az út bal oldalán újabb vulkáni kőtömb magasodik: az egykori Etel-pihenő kilátópontja, amelyre az 1930-as években pihenő padot is építettek a megfáradt turisták számára. Elérjük a Hálás-bérc tetejét, ahonnan komolyabb ereszkedő kezdődik, amikor becsatlakozunk az Inóci-vágás nyiladékába. Az inóc kifejezés a szlovákból eredeztethető, jelentése: dér, zúzmara, és a Nagy-, illetve Kis-Inóc csúcsokra utal.

Az Inóci-vágásban

A hosszú, meredek pásztát annak idején népszerű lesiklópályaként használták („kitünő sí lefutás” – említi lelkendezve az 1931-es túrakalauz), de az egykor pompás minőségű utat mára a vízerózió és az erdészeti járművek kerekei alaposan felárkolták. Ahogy egyre lejjebb jutunk, véget ér a bükkös zóna, és az erdő tölgyesbe megy át. Balra kőkereszt, mellette egy sziklatömbön emléktábla csendesedik. 1935 januárjában itt szenvedett halálos síbalesetet Barna Ferenc fiatal vegyészmérnök, aki a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület tagja volt. 

A nyílegyenes erdővágásban hosszan előre látunk, és a fák között-fölött a távolabbi táj egy-egy szeletét pillantjuk meg. Jól kirajzolódik a Hegyes-tető tömbje, a Duna túlpartján a Visegrádi-hegység kiemelkedései keretezik a horizontot. Bizonyos helyekről a visegrádi fellegvár és a Nagy-Villám kilátója is kikandikál. Füves aljú, ligetes tölgyes mohos lábú törzsei mentén baktatunk. Az összefüggő részeken a talaj lemosódása miatt kőgörgetegeket kerülgetünk: hóolvadás és nagyobb esők után a lefolyó víz egyre mélyebben mar a sziklafelszínbe, és aprózza, szállítja vulkáni kőzetét. Elérjük a fokozatosan beerdősülő Kazár-rétet, ahonnan már belátunk az alattunk nyújtózó Kóspallagi-medencébe, megjelennek a község pirosló háztetői is. A nyiladék végénél fiatal rudaserdőn vágunk át, majd a lejtő elvégződésénél gyökérfonatos oldalú mélyúton keresztül érkezünk a Pokol-völgy kijáratához. Átkelünk a patakon, és túloldalán a kicsiny Kisinóci-rét kiépített pihenőhellyel és turista irányítótáblával megjelölt tisztásán szusszanhatunk egyet. Füves focipályát mellőzünk, majd egy autóparkoló mellett aszfaltútra lépünk, amelyen a Kisinóci turistaház elé érkezünk. A kastélyszerű, patinás épület – hasonlóan nagy-hideg-hegyi társához – a hazai turistaélet legendás korszakára emlékeztet. 1929-ben építtette a Természetimádók Egyesülete (később felvették a Turisták Inóci Társasága nevet – emléktáblájuk a ház falán megtekinthető) és azóta is folyamatosan a kirándulók rendelkezésére áll. „Izléses, villaszerű kivitelben, 60 ággyal (ezenkivül 40 szükségférőhely), nagy verandaszerű étteremmel, külön őrlakással. Télen-nyáron nyitva. Hideg-meleg ételek.” – jelenti az 1931-es túrakalauz. Nyári időszakban az épület mellett fedett kerthelyiség működik, ahol megpihenhetünk. Ez a ház is egy alternatíva az éjszakázásra.

Vissza Királyrétre

A turistaháztól a K jelzésen visszatérünk a Kisinóci-rét útcsomópontjába, és miután átkeltünk a Pokol-völgyi-patak kövein, a Z jelzésen folytatjuk túránkat keleti irányba. Fiatal rudaserdőben, munkagépek kerekei által felárkolt úton gyalogolunk, majd átlépünk egy kisebb vízfolyáson, és ösvényen emelkedünk a meder fölé. Rövidesen visszacsatlakozunk a széles földútba, amin az Inóci-vágás oldalából lefutó csermelyt keresztezzük. Kaptatva érkezünk az Ábrahám-kert hosszúkás, dús füvű rétjének széléhez, utána ligetes tölgyesben haladunk. Utunk lejteni kezd a Szárazárok vízmosása mentén, és egy ellaposodó részen keresztezzük is a kicsiny medret.

A Király-rét napfényes, zsombékos tisztása jó pihenőhely. A környék vizenyős, mert itt gyűlik össze a környező magaslatokról lefolyó csapadék. 500 méteres jelzetlen kitérővel felgyalogolhatunk a Darabos-hegy oldalában lévő kilátópontra, amely a rét környékére, a szemközti Fekete-hegy – Pap-hegy vonulatra, és a Naszály irányába ad panorámát. A Pap-hegy nevezetessége, hogy teteje bronzkori és Árpád-kori erősség romjait is rejti. Ez a két maradvány a Börzsönyben található, összesen csaknem 30 különböző korú vár közé tartozik.

A nyílt területet elhagyva átkelünk egy háton, és enyhén lejtő terepen ballagunk a szellős-ligetes gyertyános tölgyesben. A fák összeérő lombozata sátortetőt alkot a fejünk felett, amin az átszűrődő napsugarak játékosan, itt-ott fényes foltokkal világítják meg előttünk az utat. Balra az erdőben mélyül az egykori királyréti vasércbányászat egyik aknája, az un. Hevér-lyuk. Szintén a civilizáció közelségét jelzi, amikor a vízmű elkerített telephelyét kerüljük meg, aztán fel is tűnnek Királyrét szélső épületei, és az útlezáró sorompó után visszaérkezünk túránk kezdetéhez.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • Szokolya, Királyrét buszmegállóba Kismaros irányából érkeznek az autóbuszok. 

  • Kisvasúttal is közlekedhetünk, hiszen Királyrét a Királyréti Erdei Vasút felső végállomása, ahová Kismarosról jönnek a szerelvények.

Getting there

  • Túránk kiindulópontja a Szokolya, Királyrét buszmegálló melletti kereszteződésben álló turista irányítótábla.

  • A kisvasút végállomásától 150 méter ez a kereszteződés északi irányban.

Parking

  • Királyréten parkolási díj ellenében használhatjuk a parkolókat.
  • Kismaros vasútállomásán és a Királyréti Erdei Vasút melletti parkolóban ingyenesen letehetjük az autónkat.
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz

  • Vadregényes erdőtáj - A Börzsöny

Author’s map recommendations


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Status
open
Difficulty
moderate
Distance
17.2 km
Duration
5:35 h
Ascent
757 m
Descent
757 m
Public transport friendly Loop Scenic With refreshment stops Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Mountain railway ascent/descent Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.