Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Túra a Papod kilátópontjára

· 1 review · Hiking Trail · Bakonyi kismedencék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Alkonyat Hárskút felett
    / Alkonyat Hárskút felett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útban a Borzás-hegyre
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bakonyi erdőkön túl a Somló-hegy bazaltvulkánja
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vitéz Bertalan Árpádról elnevezett kilátó a Papod tetején
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Papod vegyes erdeje, háttérben a Magas-Bakony
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Papod a Borzás-hegy tetejének irtásáról
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Borzás-hegyi cseppkőbarlang bejárata a sziklaeresz alatt
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dél-Bakonyon túl (jobbra a Kab-hegy) a Balaton-felvidéki tanúhegyek
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 5 4 3 2 1 km

Bár a Bakony nem a panorámáiról híres, a Papod-hegy kilátójából a hegyvidék legteljesebb látképe tárul elénk. Az Öreg-Bakonytól a Tési-fennsíkig, a Balaton aligai medencéjétől a Balaton-felvidéki tanúhegyekig és a Somló-hegyig széles panorámát kínál a szimbolikusan 1956 cm magasra épített kilátó. Útközben megnézünk egy érdekes barlangot is az öreg gyertyános-tölgyesben, hogy a rövid túrán teljes legyen a kép a Bakonyról.

open
easy
5.5 km
1:50 h
247 m
247 m

A Papod 644 méteres csúcsa a Magas- vagy Öreg-Bakonyon kívül a legmagasabb a hegységben. Helyzetének köszönhetően a Bakony és a Balaton-felvidék jelentős részét láthatjuk a tetejéről. A panoráma kiteljesítéséhez a területet kezelő erdészet egy közel 20 méter magas kilátót épített a csúcsra 2013-ban.

A kilátót Vitéz Bertalan Árpádról nevezték el, aki a magyar honvédségnél megszervezte az ejtőernyős vadász fegyvernemet. A II. világháborúban megalakult ejtőernyős honvédek feladata az ellenség zaklatása, a meglepetésszerű támadás volt. 1941 tavaszán bevetésre indulva a Veszprém-Jutaspusztáról felszállni készülő parancsnoki gép megbillent, lezuhant és kigyulladt a benne lévő 22 honvéddel, köztük Vitéz Bertalan Árpáddal, akik hősi halált haltak. A hegy tetején, a kilátó mellett találjuk még Flóznik Ervin repülő főhadnagy emlékművét, aki a Papodon zuhant le légi harc során 1945 januárjában. A Papod Veszprém felé eső lába egyébként jelenleg is katonai gyakorlótér.

Author’s recommendation

  • Mivel a túra legfőbb látványossága a kilátóból elénk táruló panoráma, érdemes tiszta időben felkeresni a helyet. Erre legjobb időpont a szeles, csapadékosabb idő utáni hidegfont, amikor kitisztul a légkör, és a legtisztább a látkép a hegytetőről.
  • Ha tömegközlekedéssel utazunk, érdemes a túrát egy irányba bejárni, és a P jelzésen továbbmenni Eplényig - vagy esetleg onnan indulni. Így látunk a legtöbbet a tájból, miközben összefüggő erdős hegyvidéken túrázunk közel 10 kilométeren keresztül.
  • Ha Hárskúton járunk, érdemes benézni a temetőbe, és elgondolkodni a falu múltján.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: March 19, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Papod, 644 m
Lowest point
548 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Lókúti út extrémen mélyre kimosott padkája fokozottan balesetveszélyes. Ne csak autóval, hanem gyalog érkezve a kiindulópontra is fokozottan figyeljünk!

Equipment

Start

Hárskúti út, Borzás-hegy és Kőris-hegy közötti nyereg parkolója (567 m)
Coordinates:
Geographic
47.191673, 17.827819
UTM
33T 714210 5230344

Destination

Hárskúti út, Borzás-hegy és Kőris-hegy közötti nyereg parkolója

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A P jelzésen haladunk át a Borzás-hegy tömbjén keresztül fel a Papodra, majd vissza ugyanazon az útvonalon.

Leírás:

Hárskút és a Borzás-hegy

A Dunántúl és a Bakony legmagasabban fekvő falujából, Hárskútról (német nevén Lindenbrunn) indulunk a falu feletti nyeregből. A vidéket német és szlovák telepesekkel népesítették be újra a 18. században a török dúlás és elnéptelenedés után. Bajorország nyugati területeiről és a Rajna vidékének túlnépesedett részeiről érkeztek a Bakony német ajkú lakói; jellegzetes hangzású nevük még mindig fellelhető a falu temetőjében.

A falu feletti nyereg bakonyi viszonylatban már önmagában magasan van, így innen rálátunk a környező tájra, a szemközt húzódó Öreg-Bakonyra. Ez a szigetszerű hátakkal az erdős dombvidék felé magasodó rész kőzettanilag ugyanúgy a hegység egészét meghatározó vastag triász korú dolomittesthez tartozik; feltehetően itt jobban érvényesültek a hegységet magasba emelő tektonikus hatások.

A Borzás-hegy lekerekedett hátára irtások között haladva visz fel a P jelzés. Sajnos ez a lehangoló kép szerte a hegységben meghatározó, a történelem nagy fairtásai után ismét az erdőt alapanyagnak tekintő korszakát éli a vidék. A Bakony nagy rengetegei tűnnek el, válnak hamuvá az ajkai erőműben. Egyedüli előnye a fakivágásnak, hogy a kilátást alig takarja az újulat a hegy csúcsán. A túloldalon leereszkedve viszont már beérkezünk a hegység déli részeire jellemző tölgyesbe.

Végig a gerincen

Folytatjuk utunkat a gerincen, mely egy nyeregbe érkezik. Néhol fel-felbukkan pár bükkfa, mely a Bakonyra jellemző, szubatlanti klíma hatására itt alacsonyabb magasságban is megtelepszik. Az út mentén láthatunk pár matuzsálemi méreteket elérő, öreg göcsörtös bükköt és tölgyet, amik hagyásfaként vagy magfaként maradtak hátra a régebbi erdőirtások túlélőiként.

Az elmúlt századokban jellemzően tűntek el a környék erdői az üveggyártásnál és textiliparban használt hamuzsír előállításához. A kálium-karbonátot a tiszta fahamuból állították elő a hamu kilúgozásával, majd kifőzésével, a lúg elpárologtatásával és a tiszta kálium-karbonát kiszárításával. A közeli ajkai üveggyár nagy felvevője volt a terméknek, de a 18. században ez volt Magyarország egyik legjelentősebb exportcikke, mivel Nyugat-Európában már nem léteztek nagy, összefüggő erdőségek a faigényes előállításhoz.

A környék vegyes erdeit tölgyek, bükkök, gyertyánok és kőrisek alkotják fő tömegében, de utunk során többször ültetett feketefenyvessel találkozunk. Bár a jégkorszaki tundrai klíma után a nyírek és fenyvesek érkeztek először meg a területre, ezek mára elvétve fordulnak csak elő természetes elterjedésben hazánkban. A hidegebb bükkös, sziklás oldalakban egy pompás ritkaság, a cifra vagy medvefül kankalin nyílik tavasz derekán. Ez az apró, sárga, labdás virágzatban nyíló jégkorszaki reliktumfaj igazi kuriózum a Papod környékén. A Vértes, Bakony és Keszthelyi-hegység területén fordul elő egyedül hazánkban, ritkasága miatt fokozottan védett.

Fel a Papodra

Utunk a hegytető felé ültetett feketefenyves erdőben, az utolsó szakaszon némileg meredekebbé váló erdőgazdasági úton halad. Egy elágazásnál balra tartva sziklás felszínen kapaszkodunk a hegytető felé. A Papod tetejének megenyhülő laposán bokros erdővel körülvett tisztás fogad, melyet meghatároz a csúcson felállított, közel 20 méter magas, faszerkezetű kilátó.

A Magas-Bakony néhány 650 méter feletti csúcsán kívül a Papod a legmagasabb hegy a Bakonyban, ráadásul a Veszprémhez legközelebbi. A város fölé magasodó tömegével az egyik legnépszerűbb turistacélpont a környéken. Az építmény tetejéről jól kivehető a megyeszékhely, Veszprém. Mögötte a Balaton kis szelete csillog, és a túloldali Kőröshegyi-völgyhíd pillérei is kivehetők tiszta időben. A Bakony hullámos, településekkel szaggatott erdőségét láthatjuk magunk körül. Hárskút és Lókút házai és rétjei meghatározó eleme a kilátásnak, míg az északi dombok mögött Zirc apátsági templomának dupla tornya is felfedezhető az erdős, lapos hátak között. Ami igazán érdekessé teszi a kilátást azonban, hogy a Balaton-felvidék és a Kisalföld bazaltvulkánjai is feltűnnek a látóhatáron. A Kab-hegy jellegzetes pajzs alakját átdöfő átjátszó adótornyától balra lapos tetőkkel a Szent György-hegy, a Csobánc és a Badacsony látszik, míg Hárskút mögött a Somló-hegy kúpos platója kandikál ki a Bakony erdei mögül.

Túránkat folytathatjuk Eplény felé a P jelzésen, ami közel 9 kilométeren kanyarog tovább az erdős vidéken, vagy visszamehetünk az eddig megismertetett útvonalon Hárskút felé, ami a legrövidebb és legpraktikusabb megoldás.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A túra kezdőpontjához legközelebb a Hárskút, fordulóhely buszmegálló esik, ahova Veszprémből, Herendről és Márkóról érkeznek járatok.

Getting there

  • A buszmegállóból a P jelzésen induljunk északkeleti irányba a Rákóczi utcán, ami 1,1 km után a túra kezdőpontjára, a Borzás-hegy és a Kőris-hegy közötti nyeregbe ér.

Parking

  • A túra kiindulópontjánál kialakított parkolóban tudjuk letenni az autónkat a nyereg feletti bekötőút mellett.
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

5.0
(1)
Nóra Noszkó
March 28, 2020 · Community
Március 27.
Photo: Nóra Noszkó, Közösség

Photos of others


Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
5.5 km
Duration
1:50h
Ascent
247 m
Descent
247 m
Public transport friendly Loop Scenic Family friendly Geological highlights Summit route Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.