Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

Túra a Kámor elvarázsolt erdejében

· 3 reviews · Hiking Trail · Börzsöny · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Misztikus hajnali fények a Kámor alatt
    / Misztikus hajnali fények a Kámor alatt
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kun-réti kultúrtáj, a legeltetéses állattartás hagyatéka
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pillantás a Kárpátok felől
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kámor tömbjének ősi erdeje
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgyes a Kámor lábánál
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyapjútakaróként borul az erdő a Kámor alatti hegyre, mögötte Diósjenő és a Naszály tömbje
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyiladék a Jász-Bükk alatti gerincélen
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hugó-villa faragott tufaszobája a Kámor csúcsa alatt
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 700 600 500 400 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km Pénzásási Erdei Turistaház és sátorhely Turistaház Diósjenő

Vannak olyan tájak, ahol az ember sejteni véli valamiféle ősi erő jelenlétét, mely a jó és a rossz emberi fogalmai felett állva átitatja az elmúlt idők felett őrködő hegyek, erdők mélyét. Egy ilyen vidékre visz ez az útvonal rég kihunyt vulkánok kúpjain át a Börzsöny tömbjének keleti peremén. A Kámor legendáival átszőtt körtúra remek kilátást, a nyergekben fekvő napsütötte kaszálóréteket, sötét, misztikus erdőket és egyedi hangulatú kirándulást ígér.

open
easy
17.3 km
5:30 h
683 m
683 m

A kiterjedt erdőségek közelében élő ember megélhetésével, munkájával, de hiedelmeiben is rengeteg szállal kötődik a vadon titokzatos világához. A Börzsöny lábánál élő palócok ősi gyógyászata, kultúrája, hite és mondái szervesen kapcsolódnak az erdőhöz. Ha erre az ősi tájra lépünk, magunk is megértjük ezt a kötődést. A rejtett zugok, az öreg fák, a sötét patakvölgy, a magasba törő ormok megannyi részletükkel bennünket is elgondolkodásra késztetnek: hogyan is működik az itteni világ? Keressük a választ, hiszen a kezeink között átváltozó Földünk eme bújkáló zugai még magukban hordozzák az ember előtti emlékeket.

A Kámor vulkáni orma és az azt övező erdőség élénken él az alatta élő népek meséiben, misztikus történeteiben. Magasan a környék felé boltozódva uralja a környéket a sűrű erdővel borított süveg alakú vulkán. Testvéreivel, a Kőemberrel, a Király-heggyel őrt állnak a régi idők felett, emlékeztetve a halandót, hogy létezik még valahol mélyen, a sűrűben egy feledésbe vesző, ember által kevésbé ismert világ.

Author’s recommendation

  • Az erdő hangulata és a jobb logisztika miatt érdemes élni a Pénzásási Turistaház nyújtotta stratégiai éjszakázó hely lehetőségével. A korszerűen felszerelt kulcsosházban a terület kezelőjével, az Ipoly Erdő Zrt.-vel egyeztetve alhatunk meg. A ház dózerúton megközelíthető autóval, így kicsit módosított kiindulóponttal is bejárhatjuk a körtúrát.
  • A Kámor délkeleti letörése remek kilátópont. Érdemes a túrát jó látási körülmények között bejárni, hogy megcsodálhassuk a nógrádi panorámát.
  • Ha nem akarunk visszatúrázni Diósjenőre, a Pénzásás feletti nyeregből legrövidebben Nagyoroszi felé érünk le a hegyről a Z jelzésen, mely menekülő alternatíva lehet rosszra forduló időjárásnál, vagy ha hosszasan elidőznénk a hegyi szakaszon. Érdekesebb és tartalmasabb a túra viszont, ha folytatjuk a K jelzésen a Pénzásási-nyeregtől Drégely vára felé, és tovább Drégelypalánkra a P+ jelzésen; Hontra a K+ jelzésen ereszkedhetünk le. Ha jól ütemezünk, és a nyári időszakban a Drégelypalánk előtti Sáferkútnál megálló vonatot elérjük, még rövidebb is a visszaút. Számoljunk vele, hogy Hont felé közel megduplázzuk a leereszkedést, de cserébe még tartalmasabb a túra a Jelenec-hegyi sánccal és a Honti-szakadékkal.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: November 27, 2019

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Kámor, 662 m
Lowest point
240 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Kámor kilátópontjánál igen meredek, köves letörés pereméről tekinthetünk körbe a Börzsöny keleti előterére. Az élmény azonban nem veszélytelen, különösen nedves, vagy havas,jeges időben - sőt a porszáraz, görgeteges felszín is magában hordozza a kicsúszás és mélybe zuhanás veszélyét. Óvatosan mozogjunk a pereménél!
  • Bár utunkkal két forrás közelében is elhaladunk, a bizonytalan vízjárású vulkanikus hegységben ne bízzuk magunkat kizárólag a természet kegyére! Főként a forró nyári napokon, aszályos időben vigyünk magunkkal elegendő folyadékot szomjunk oltására!

Tips, hints and links

Pénzásási Erdei Turistaház

Start

Diósjenő, Szabadság út buszmegálló (241 m)
Coordinates:
Geographic
47.942811, 19.043768
UTM
34T 353915 5311795

Destination

Diósjenő, Szabadság út buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • S jelzésen Diósjenőről a Jenői-Závozon keresztül jutunk a Kámorra és mögé a Csánki-kertbe.
  • K◼ jelzésen indulunk tovább a Kőember hátán keresztül Pénzásásra.
  • A pénzásási csomóponttól a K jelzésen csorgunk vissza Diósjenőre.

A túráról részletesen:

Diósjenő vonzásában

Túránkat Diósjenő központjából, a Szabadság úti buszmegállóból, a bolt előtti piactértől kezdjük a S jelzésen. Már a rómaiak is megfordultak ezen a vidéken: Marcus Aurelius seregei a falu keleti határában ütköztek meg a Pannóniát fenyegető barbár hordákkal és mértek rájuk döntő csapást Kr. u. 173-ban. Rengeteg nemzet képviselői éltek ezen a tájon. A honfoglalást megelőzően kelták, germánok és északi szlávok népesítették be a területet. A tatárjárás és a török hódoltság pusztításai után a vidék újjáélesztésében német és szlovák telepesek is részt vettek, így mindenkor vegyes lakosság, gazdag kultúra és néphagyomány jellemezte a területet.

Diósjenő tömött sorban álló tarka házai között haladunk a patak parti Szabadság és a kanyargós Petőfi Sándor úton. A diósjenői kempinget is érintjük, ami jó kiindulópontja lehet a több napos itt tartózkodásnak. A vízmű és az erdészet épülete után a S jelzés bevisz a hegylábi lankás tölgyerdőbe. A napsütötte vegyes korú erdő kiváló gombatermő vidék, nyaranta a falu lakói és a közeli városok gombaimádói népesítik be a hegyoldalt és gyűjtik a tölgyesek jellemző ehető példányokat, például vargányát, rókagombát, galambgombát.

A széles erdőgazdasági út fokozatosan meredekebbé válik, ahogy közeledünk a vulkánok pereméhez, melyet végül egy ösvényen érünk el a Závoz nyeregben. Itt épült meg a Börzsönyt kettészelő aszfaltos út, mely összekötötte Diósjenőt Kemencével, remek lehetőséget adva a hegység belső területeinek gyors megközelítésére. A világháború után már teherautókkal lehetett bejutni a Börzsöny gyomrába az erdészeti feltáró utakon, így a Závoz nyerge a fakitermelés egyik kapuja lett. Ez váltotta fel a 20. század elején a belső területeket lefedő vasúti vonalak hálózatát, mely a nyereg alatti völgykanyarulaton át egészen a Csóványos lábáig nyomult fel a Kemence-patak völgyében. Manapság a fakitermelés mellett egyre gyakrabban használják a hegységen áttekerő kerékpárosok, és a Királyházára tartó turisták a Závoz nyergen átvezető utat. A tisztás felső végében pad és asztal kínál pihenési lehetőséget a kirándulóknak.

Murvás erdészeti úton folytatjuk utunkat a S jelzésen, ami megkerüli az 575 méter magasságban tetőző Kő-szirtet. A hegy túloldalán, az út mellett vízbiztos forrást érintünk, ami után kiérünk a Kun-rét gyümölcsfákkal tarkított tisztására. A hangulatos hegyi kaszálón a falu téli szénakészletét takarították be, mely értékes környezetet teremtett a vulkáni kúpok közé ékelődő völgyfőben. Bár jelenleg is kaszálják, a rét manapság elsősorban a környék rőtvad állományának jólétét szolgálja. A terület szélein álló magaslesek bizonyítják, hogy ezt az állatállományt vadászok tartják kordában. A turistaút alig észrevehetően a kaszáló közepén halad át a jelzéssel ellátott gyümölcsfák vonalában. A felső végén balra kanyarodva a Király-hegy oldalában kapaszkodunk, majd a hegyen átbukva, irtásokon át érkezünk a Kámor tömbje alatti nyeregbe.

A Kámor ősi világa

A vulkáni kúpok közötti lankát itt is egy hangulatos kis kaszálórét foglalja el, aminek csak a szélét érinti a turistaút. A hegység meredek keleti letörésének peremén megkezdjük lassú emelkedésünket utunk legmagasabb pontja, a Kámor 662 méteres csúcsa felé. A göcsörtös tölgyerdőben úgy tűnhet, mintha időutazással kerülnénk egyre közelebb a Kámor tömbjének központja, a legendák misztikuma felé. A legmeredekebb rész tetején keleti irányba bontakozik ki a lombok közül a panoráma a vadul hullámzó nógrádi táj felé. Magasságérzetünket erősíti, hogy az alattunk húzódó sziklás hegyoldal szédítő meredekséggel zuhan alá a hegylábi tölgyerdők irányába. A jégkorszakban kifagyott, morzsalékos kőzetfelszínen minimális vegetáció képes csak megkapaszkodni.

A természetes erődítés felett kiérkezünk a lankásabbá váló csúcstömbre, ahol sűrű, sötét erdő mélyén az idő ködébe veszik a már csak a nép regéiben élő kámori vár. Nyomait szinte ki sem lehet venni, a hegy nyugati oldalában található elmosódott sánc övezi a szűken vett hegytetőt. Érdekes módon pont a csúcson található egy feneketlennek tűnő, keskeny üreg, a Kámori-sziklahasadék, melynek elszűkülő aljába sokan próbáltak lejutni az egykori vár kincsét kutatva. A néphagyomány ugyanis úgy tartja, hogy az erősség egykori lator ura összeharácsolt vagyont egy vasfazékban a vár tövébe rejtette, mikor elűzték főhadiszállásáról. A környező erdőkben megöregedő lánya, a kámori boszorkány ezeket az értékeket kereste élete végéig hasztalan, bár legendák szövődtek fokozatosan meggazdagodó családokról, akik ráleltek az arannyal teli fazékra. A legkreatívabb történet szerint az edény a hegy oldalában növő mogyoróbokor alatti üregben bújik meg, ami csak a virágvasárnapi mise alatt nyílik meg, annak végeztével bezárul. Tehát aki sokáig elidőzik a kincsvadászattal és a mise végéig nem jön ki az üregből, afelett bezárul a boltozat. A Kámor tetején nyíló üreg valóban marasztaló tud lenni, könnyű beleszorulni. Egyes helyiek szerint Drégely és Nógrád felé is átjárás nyílik innen.

A hegy keleti letörésének peremén is sok üreg található. A kipergő, kiöblösödő puhább kőzet feletti keményebb, összesült tufarétegek adják a különös alakzatot, illetve a hamuba ágyazott, mára már kikorhadt fatörzsek után visszamaradó mélyedések. A hegy 16 millió évvel ezelőtti keletkezésekor ugyanis az erdővel borított vulkán oldalában lezúduló hamu betemette a fákat, így a később felszakadó hegyoldalban az egykori törzsek lenyomatát találjuk a keleti peremen. A legnagyobb ilyen üreg, a Kámori-rókalyuk 11 méter hosszú. Közvetlenül mellette található a Hugó-villa, mely azonban már egy mesterségesen kifaragott, négyzet alakú tufa szoba, aminek mennyezete az egykori kikopó puhább és a felette tetőként megmaradó keményebb réteg határa. A Hugó-villa amellett, hogy remek menedék, kiváló kilátást is nyújt a nógrádi dombokra, a Mátrára, a Karancs-Medves vidékére és a felvidéki hegyekre.

A monda szerint Sisa Pista, a környék híres betyárja is itt, illetve a szomszédos Csepegő-kői-barlangban tanyázott. Pista a diósjenőiek körében megbecsült embernek számított, mivel a szegényeket soha nem bántotta, sőt sok történet szól arról, hogyan segítette meg a vándorokat, a nincsteleneket. A Hugó-villát magában foglaló terület ma már fokozott védelem alatt áll, a kiváló rejtekként szolgáló üreget nem egyszerű megtalálni.

A Kámor csúcsáról lefelé indulva átkelünk az alig észrevehető sáncmaradványon, sűrű erdőben ereszkedünk a hegy északi oldalában. Nem messze, a nyugati letörés alatt található a Csipkés-kút, mellett a Grotte-kereszt, ami az itteni erdőket birtokló Grotte báró halálának állít emléket. I. Vilmos császár gárdatisztjét 1906-ban vadászat során holtan találták a közelben, a nép szerint a báró fővadásza végzett vele szerelemféltésből.

A sűrű erdő más furcsaságokat is rejtett. A 20. század elején jegyezte fel a helyi kántortanító, hogy régebben a falu a szájára vette a Kámor erdejében éldegélő öregasszonyt, miszerint boszorkány. A nénike ellen felhozott vádakat a falu előjárósága személyesen akarta kivizsgálni, így megkeresték az apró kunyhójában élő remetét. Az anyóka szokásához híven, amint meglátta az idegen embereket, bezárkózott a házába. Minekután sehogy sem tudták előhívni az állítólagos boszorkányt, rátörték az ajtót, de abban egy teremtett lelket nem találtak. Hogy lezárják az ügyet, felgyújtották a kunyhót. A leégett romokat átvizsgálva bukkantak rá egy ház alatt elvezető járat nyílására. Hogy ezen át elmenekült a néni, vagy benn égett, azt nem tudhatjuk - annyi bizonyos, hogy többé nem látták őt.

Tekervényes utakon a Kőemberen át

A kámori öreg erdőből kiérve a szemben lévő hegyoldalon fiatal fái között haladunk egy vizenyős, mocsaras terület mentén. A Békás-tó mellett érünk ki az erdészeti utak találkozásához, ahol áttérünk a K◼ jelzésre, melyet a Pénzásási-nyeregig követünk. Praktikus információ, hogy a K◼ jelzésen visszafelé, a Kemence-patak irányában, alig pár száz méterre a dózerút kanyarulata után a völgy alján, az állandó hozamú Faragott-forrás természetes fakadását találjuk.

További utunk az elágazástól a Kőember hátán keresztül vezet észak felé. A hegy nyugati nyúlványán érdekes emléket őriz a térkép, ugyanis a Csurgó-fejezet lapos tetején repülőteret jelöl. A mára már bozótossal sűrűn benőtt hegyhát a Trianon utáni időkben a terület birtokosának, gróf Wenckheim Józsefnek a leszállópályája volt, hogy békési birtokáról magánrepülőjével a leggyorsabban vadászkastélyához juthasson. A helyi szóbeszéd szerint ha átrepült a közeli Nyíri-kastély felett, gáláns úriemberhez híven mindig ledobott egy csokor rózsát a szomszéd özvegyasszonynak.

A Kőember túloldalán leereszkedve balra a völgyfőben látjuk a sűrű erdőben megbújó Wenckheim vadászkastélyt. Az épület jelenleg az Ipoly Erdő Zrt. gondozásában tölti be funkcióját. Amennyiben fogékonyak vagyunk a nosztalgiára, az úri pompára, magunk is megszállhatunk a kastélyban, ahová murvaút vezet fel Nagyorosziból. Ehhez az úthoz csatlakozik a K◼ jelzés is, amint megkerültük a Kőember északi gerincét, és rövid idő alatt beérünk a Pénzásási-nyeregbe.

Az erdészeti utak csomópontjaként szolgáló rétről több irányba is folytathatjuk túránkat, de a kézenfekvő, Diósjenőre visszavezető K jelzés kényelmes ereszkedését tekintjük alapnak. Utunk ezen szakasza a Drégely várából a Nógrádi várhoz átvezető ösvényt használja, melyet a népnyelv a törökasszony útjának nevezett el, feltehetően a hódoltság alatt török kézen levő várak közötti híradás egy furcsa mementójaként.

A felettünk emelkedő Kámort egyébként az alatta lakó nép időjárás előrejelzésére is használta, a hegyen átbukó szelek zúgásából jósolta az égi elemek változását. Egy érdekes hiedelem is fennmaradt, mely szerint a környező erdőkben jár a garabonciás diák, vagyis az a varázslóféle szerzet, aki az erdő egy nagyra növő kígyóját hét éven át sárkánnyá neveli, majd annak hátán repül a vidék felett. Amerre a garabonciás diák megfordul sárkányával, ott súlyos fellegek takarják jöttét, gyakran jégverés és forgószél kíséretében. A 2010-es években több komoly széldöntés és jégkár dúlta fel a környékbeli erdőket. Hogy mennyi köze volt ezekhez a garabonciás diáknak, azt nem tudhatjuk, viszont annyi biztos, hogy a meredek kúp alakú vulkánok és a falként tornyosuló hegyoldalak egyedi széljárást eredményeznek a Börzsönyben. Amennyiben látjuk a garabonciás diákot jelző fekete fellegeket, menedéket lelhetünk a közeli épületben.

A nyereg alatt pár száz méterre a K jelzés mentén érkezünk a Pénzásási Turistaházhoz, melyet a kezelő Ipoly Erdő Zrt. a 2010-es évek végén újított fel, így akár a korszerű, minden igényt kielégítő, tágas turistaszálláson is tölthetjük az éjszakát. Ha nem is alszunk itt, megpihenni, étkezni mindenképp érdemes a ház előtti réten, ahol padok és asztalok adnak kényelmes pihenőhelyet.

A terület és a ház neve már a kámori kincs legendájából is ismerős lehet - ám a népnyelv szerint egy másik vagyont is a környéken rejtettek el. A történet szerint Sisa Pista, mikor megtudta, hogy három vármegye vette üldözőbe, a környéken ásta el addig összerabolt kincseit egy öreg tölgy tövében. A betyár, miután elfogták a Mátra lábánál és a Felvidék különböző börtöneiben leülte a rá kiszabott huszonegy évét, visszatért rabolt javai felkutatására. Az értéket rejtő erdőt időközben kivágták, így az elrejtett vagyon nem került elő. Hogy mennyi igazságtartalma van a legendáknak, az kétséges, ám Sisa Pista szabadulása után valóban erdőőrként állt munkába az Északi-Börzsönyben, és feltehetően a környék lakossága is szorgalmasan kajtatott a környék mondabeli kincsei után Kámor és Drégelyvár környékén.

A turistaháztól a gyertyános-tölgyesben vezető ösvényen halad tovább az utunk. Lankásan ereszkedünk a vulkánok lábánál, a hegyoldalt barázdáló vízmosások bevágását kerülgetve. A kiterjedt erdőségeket a "Life For Oak Forests" természetvédelmi program keretében kívánják megőrizni és természetes folyamatok által megújítani az utókor számára. A történelem folyamán sokat változott a hegységperemi erdők kiterjedése - Diósjenő felé közeledve egyre jobban érzékelhetjük, hogy néhány tölgymatuzsálem kivételével egyre fiatalabb fák között haladunk (sajnos sokszor behurcolt akácosokban). Az egykori kaszálók és szántók területét a hegylábak területén mindinkább az erdők veszik át a hagyományos gazdálkodások visszaszorulásával.

Félúton Pénzásás és Diósjenő között a Kéktúra vándorainak kialakított pihenőhelyre érünk, ahol magunk is fújhatunk egyet az öreg tölgyek árnyékában. Innen egy utolsó lankás emelkedő után végérvényesen lefelé csordogálunk az egyre inkább akácok uralta fiatal erdőben. Egy tanya mellett elhaladva feltűnik a falu körüli szőlős és gyümölcsös kertek laza hálója; hamarosan visszaérünk a falu központjába, a piactérre.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • Busszal érkezve a Diósjenő, Szabadság út megállóhelynél, a falu központjában szálljunk le!
  • Vonattal Diósjenő vasútállomásra érkezünk.

Getting there

  • A túra kiindulópontja mellett szállunk le a buszról a Diósjenő, Szabadság út megállóhelynél.
  • A vasútállomásról északi irányba induljunk a Szabadság úton a K, S és Z jelzéseket követve! 10 perc sétával érünk a 700 méternyire lévő buszmegállóhoz, túránk kiindulópontjához. 

Parking

  • Parkolni a túra kiindulópontjánál, a bolt és vendéglő előtti téren tudunk.
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment

Az évszaknak megfelelő öltözet, bakancs, élelem, innivaló, navigáláshoz Természetjáró app.


Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

4.7
(3)
János Csippán
March 29, 2020 · Community
First leg is rather medium than easy due to steep slopes. The rest of the tour is easy. Very nice walk for a sunny afternoon.
show more

Photos from others


Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
17.3 km
Duration
5:30h
Ascent
683 m
Descent
683 m
Public transport friendly Loop Scenic Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • New Point
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.