Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Túra a Cuha-szurdokban, a Bakony ütőerén

Hiking Trail · Bakony-vidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A zirci arborétum tava, háttérben az apátsági templom tornyaival
    / A zirci arborétum tava, háttérben az apátsági templom tornyaival
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Cuha-szurdokon átvezető út engedelmesen követi a patak folyását
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őszi hangulat a zirci arborétumban
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsó-Cuha-szurdok árnyas erdeje
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Cuha-patak több helyen keresztülfolyik a szurdokban vezető úton
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsó-Cuha-szurdok igazi vadregényes bakonyi rengeteg izgalmas sziklaalakzatokkal
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hazánk egyik legizgalmasabb vasútvonala halad a Cuha-szurdokban
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Akadálypálya az Alsó-Cuha-szurdokban
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A víz romboló ereje formálja az Alsó-Cuha-szurdok sziklás vidékét
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Porva-Csesztnek festői vasútállomása a szurdok elején, a beérkező M63-as (csörgőkígyó) dízel húzta szerelvénnyel
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kövezett úttal keresztezzük a Cuha-patakot a szurdokban
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei tisztással, pihenővel ér véget az Alsó-Cuha-szurdok
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Csalogány Étterem és Kemping Harmónia Vendégház (Zirc) Porva-Csesznek vasútállomás

Igazi kalandpark a Cuha-szurdok kacskaringós bevágása. A műemléki védettséget élvező vasút majdnem végigkísér bennünket olyan látványelemekkel, mint völgyhidak és alagutak, miközben a via ferráták és mászófalak között kanyargunk a patakkal. A túra végső szakasza azonban visszatér a közel érintetlen természethez, ahol a Cuha folyásának leglátványosabb, legvadabb vidékét járjuk be zúgókkal és medencékkel, sziklatornyokkal és barlangokkal. Klasszikus bakonyi útvonal a Cuha-patak alkotásaival.

open
easy
21 km
5:50 h
330 m
503 m

A Bakony-vidék leglátványosabb elemei egyértelműen a szurdokok. Bár nincsenek nagyobb vízgyűjtők és komoly szintkülönbségek, a triász korú mészkő nagy területen előfordul a hegységben. Ráadásul egy tál alakú bemélyedés is jellemzi a Bakony geológiáját, ahol a belső területek fiatalabb képződményei körül homorulnak az öregebb mészkövek. Ennek a tál alaknak a következménye, hogy a belső vidékről kifolyó vizeknek masszív mészkőblokkokat kell áttörniük, hogy elhagyják a hegységet. Emiatt a patakok kénytelenek kivágni magukat a szorult helyzetből: a masszív tömbök közé férkőzve egyre mélyebbre ásnak a sziklák között.

Ezzel a háttérrel alakult ki a Bakony egyik legimpozánsabb és legnépszerűbb szurdoka, a szoros értelembe vett Cuha-szurdok és az Alsó-Cuha-szurdok. Előbbi a 19. század legvégén épült, látványos vasútvonal, valamint a könnyű megközelíthetőség miatt igazi klasszisa a bakonyi túráknak, ahol a nyári jó időben kirándulók sokasága kanyarog  a patak mentén hangyasorban. Ezzel szemben az Alsó-Cuha-szurdok a természet eredeti vadságát, a patak játékosságát reprezentálja. Itt már nem a vasút és a sziklafalakon egyensúlyozó mászók a látványelemek, sokkal inkább az üstszerű medencék, a patakparti sziklatornyok, a kalandos barlangok nyújtják a fő attrakciót.

Bár a kezdeti szakasz még a városban vezet, és a túra végén is a bauxittermeléssel lelakott tájra érkezünk, a két civilizált közeg között a Bakony fő tömbjét szeljük át, ahol hangulatos patakparti erdőkben, a fákkal borított dombok közötti vadvirágos mezőkön haladunk keresztül. Tömény egyvelege ez minden természeti elemnek, minden turistalátványosságnak - nem véletlenül a Bakony klasszikusa a Cuha-szurdok túra.

Author’s recommendation

  • A túra leglátványosabb szakasza a Cuha-szurdok sziklás patakbevágása, amit egészen más perspektívából láthatunk a Győr és Veszprém közötti műemlék vasútvonalról, így mindenképp ajánlott vonattal utazni és megcsodálni a szurdokot a szerelvényből is.
  • A túra remekül alakítható, módosítható annak függvényében, mennyit szeretnénk látni, bejárni a szurdokból. A Kőpince-forrástól továbbhaladva a P jelzésen pár perc alatt a Vinyei vasútállomáson kiszállhatunk, de akár a Porva-Csesznek állomásról is indulhatunk. Ezzel nagyjából kétharmad-egyharmad részre osztjuk a teljes távot. Ha pedig kizárólag a Porva-Csesznek és a Vinyei vasútállomás közötti kb. 5 kilométeres szakaszra sűrűsítjük a távot, akkor egy remek családi kirándulást kapunk, ami gyerekkel is könnyedén teljesíthető. Ráadásul a patak közelsége, az enyhén lejtő széles turistaút és a látványos vasút ideálissá teszi ezt a szakaszt gyerekes túrának.
  • Ha Zircen járunk, látogassunk el az apátsági templommal szemközti tér közepén álló bakonyi túrák nulladik kilométerkőjéhez! A zirci apátság mögött gyönyörű arborétum található, illetve a Bakonyi Természettudományi Múzeum. Mindkettőt érdemes felkeresni, és hangolódni a vidékre.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: March 24, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
394 m
Lowest point
210 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Óvatosan mozogjunk a szurdokban a patakátkeléseknél, különösen az Alsó-Cuha-szurdoknál, ahol nagyobb beszorult tömbök, bedőlt fák között kell haladni. Jó szolgálatot tesz itt a magas szárú túrabakancs.
  • A turistajelzés a szurdok feletti szakaszon keresztezi a vasúti pályát, ahol szó szerint át kell lépdelnünk a síneken. Bár a pálya műszaki paraméterei miatt a vonatok csak lassan (max. 40km/óra) közlekednek a Cuha-völgyben, körültekintően keljünk át a vasúti pályán!

Equipment

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, bakancs (a Cuha magas vízállásánál szandál), élelem, innivaló, a navigáláshoz Természetjáró App.

Start

Zirc, Rákóczi tér buszmegálló (393 m)
Coordinates:
Geographic
47.263895, 17.872630
UTM
33T 717308 5238493

Destination

Bakonyszentlászló, községháza buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A zirci apátságtól a Cuha-szurdokban a Kőpince-forrásig a P jelzésen haladunk.
  • A Kőpince-forrástól az Alsó-Cuha-szurdokon át az Ördög-rétig a P+ jelezést követjük.
  • A Remete-barlanghoz teszünk egy rövid kitérőt a PΩ jelzésen.
  • Az Ördög-réttől a bakonyszentlászlói községházhoz ismét a P jelzésen megyünk.

A túráról részletesen:

Zirc vonzásában

Zirc központjából, az apátsági templom elől indulunk északi irányba az Alkotmány utcán a P jelzésen. A közel 300 kilométeren a Dunántúli-középhegység nagy részét bejáró Közép-dunántúli Piros Túra első szakaszához csatlakozunk útvonalunk kétharmadával, csak mi a végén tovább követjük a Cuha folyását a leglátványosabb Alsó-Cuha-szurdokig. A templom előtti főtéren található egy vörösmárványból faragott túrabakancs, a bakonyi túrák nulladik kilométerköve, amit jelképesen a hegység központi részén, a Bakony fővárosában állítottak fel.

Zirc történelme szorosan összekötődik a központban lévő apátsággal. IV. Béla királyunk alapította a zirci kolostort, ahova Franciaországból hívott cisztercita szerzeteseket - ezzel a kolostor a rend magyarországi központja lett. Ahogy vidéken szinte mindenütt, a török idők alatt itt is elnéptelenedett a falu és a kolostor; a 18. században német ajkú telepesekkel népesítették újra a vidéket. A 20. században a szomszédos Dudaron talált kőszénvagyon kitermelése igencsak meglendítette a város életét, ami napjainkra megtorpant a bányák bezárásával.

Az Alkotmány utca ikerházai mentén, a sportpálya és az iskola után hagyjuk el a várost. A nagyrészt egy kaptafára épült házak jól mutatják a bányászat által a 20. század második felében fellendülő terjeszkedést. Városi rangot 1985-ben kapott a település. A túra nagy részét kíséri a Győr és Veszprém között futó vasútvonal. A 19. század legvégén épült meg a Zirc és Győr közti szakasz a Bakony javainak (fa, szén, sertés) hatékony szállítása végett a győri piacokra. Magyarország legnagyobb tengeri kereskedelmi központját, Fiumét is a legrövidebb idő alatt lehetett ezen az útvonalon elérni Győrből.

A Cuha völgyének felső szakaszán még rétekkel és szántókkal nyitott, lapos térszínen haladuk. Tavasszal és nyáron virágos rétek hullámoznak itt a bakonyi szélben. A zirci fennsík az egyik leghűvösebb és legszelesebb része a Dunántúlnak. A Cuha völgye ugyanis utat enged az Atlantikum felől betörő szeleknek, ez természetes összeköttetés is a Bakony két oldala között. A vasúton túli Kardosrét házait elhagyva összezár az erdő; innentől ligetek és apró mezők ritmikus váltakozásával haladunk a szurdok belseje felé.

A Cuha-patak mentén

A völgy záródásával a buja réti, vízparti növényzet egyre hátrébb szorul, és a fényért a magasba törő égerek, gyertyánok lesznek a meghatározóak. A patak így már egyre inkább láthatóvá válik szerény, de szezononként erősen változó hozamával. A 20. században sajnos sok viszontagságot kellett megélni a Cuhának és vízi élővilágának, ahogy az egész régió vízivilágának. A tisztítatlan lakossági és ipari szennyvizek mellett a vízhozam is erősen megcsappant a bakonyi patakokban, forrásokban.

A hegységszerte működő mélyművelésű bányák víztelenítése rendkívül szélsőségessé tette a Bakony vízjárását. A víztelenített bányák által felduzzadt patakok alpesi méretűvé duzzadtak a tiszta karsztvízutánpótlás miatt, míg a források nagy része elapadt, vagy rendkívül megcsappant. A hegység általános karsztvízszintje sok helyen több mint 100 méterrel csökkent a 20. század második felében. A század vége fele bezáró bányák és a racionálisabb vízkivétel gyógyította be ezeket a sebeket, a 21. századra már mindenütt emelkedett a karsztvízszint, míg napjainkra az eredetivel megegyező vagy hasonló vízhozamokat tapasztalunk.

A Cuha-patak nevét egyébként a szláv szuha "száraz" szóból eredeztetik, ami azért mutatja, hogy mészkőhegység révén erősen ingadozó a patak vízjárása: csapadékmentes, nyári, őszi időszakban egyes részeken ki is száradhat. Ezért nemcsak a vízutánpótlásra gyorsan reagáló karsztvízforrások a felelősek, de a mederben is létezhetnek elszivárgások a kőzetágyban. A szurdokban a jelenséget majd mi is testközelből tapasztaljuk.

Egy sziklás kiszögellés után balról beérkezik a Csárda-völgyi patak, amivel együtt kicsit odébb mi is keresztezzük a vasúti pályát, így mind a vasút, mind a patak túloldalán haladunk tovább. Óvatosan és körültekintően haladjunk át a síneken! Innentől kezdődik a völgy leglátványosabb szakasza. Az erdő jellege megváltozik az egyre mélyülő és keskenyebb völgyben, gyertyános-bükkösök árnyas ösvényén haladunk a patak közvetlen közelében lefelé. Hamarosan feltűnik a Porva-Csesznek vasútállomás épülete egy kis réten, a patak túloldalán.

A vurstliban, a Cuha-szurdok nyűzsgő forgatabában

Az állomásépülethez érdemes kicsit kitérni, ugyanis állandó kiállítás található benne a Cuha-völgyi vasút építéséről, történetéről és jövőjéről. Remek alkalom ez a túra közel féltávjánál, a töményebb szakasz kezdeténél a pihenésre. Ha nem is megyünk be az alig száz méterre lévő állomásra, a patakparton kilométerenként találunka majd pihenőhelyet a szurdokban.

Ha nyáron vagy hétvégén túrázunk, ezen a szakaszon készüljünk fel a turistaáradatra, hiszen a környék iskoláiban népszerű ez a könnyen bejárható, látványos útvonal. A vasútállomás utáni rövid szakasz kicsit laposabb, rétekkel és pihenőkkel trakított rész, ami után viszont a Bakony fő vonulatát, a közel 500 méteres Zörög-hegy és az Iszka közötti mészkőtömböt szabja ketté a patak. A kiemelkedést megkerülő vízfolyás mentén mi is belépünk az egyre meredekebb, kövesebb oldalakka határolt szurdokrészbe.

Ahogy az a szurdokokban lenni szokott, a patak is megélénkül mellettünk: itt tudja le a Zirci-medence és a Bakony északi lába közötti tereplépcső nagy részét. Lényegében ez a bevágódás nyitotta meg a tektonikus erők mozgatására meghasadt mészkőtömböt, mélyítette és mélyíti napjainkban is a vízfolyás.

A vasútvonal innentől kalandosan hidalja át a szurdokvölgy kanyargós játékosságát: a szemben lévő gerincet átfúrva, alagutakban és völgyhidakon, támfalakkal erősített meredek oldalakban fut a szerelvény. Az Iszka kinyújtózó lábát megkerülve át is haladunk az első híd alatt, lejjebb egy komoly mérnöki munkával felépített robusztus támfal fogja az egész partoldalt több száz méter hosszan. Gyönyörű munka a hatalmas kövek összefaragásával egymásba illesztett építmény, melynek tetején halad a vasúti pálya, hogy aztán játékosan elbújjon előlünk a kanyarulat végénél fehérlő sziklafalban.

A fehér mészkőfalon sziklamászó utakat és via ferratákat alakítottak ki. Bár a szikla maga nem nagy, és nem is a legjobb minőségű, a szurdok hangulata mindenképp magával ragadó. Az éles kőkiszögellést megkerülve a fák lombkoronája között kibontakozik a Gubányi Károlyról elnevezett viadukt. Egyértelműen ez a leglátványosabb elem a vasútvonalon. A dualizmus alatt emelt völgyhíd masszív, mégis kecsesen íveli át a sziklás hegyoldalak közötti közel 30 métert. Ez a legszűkebb rész a szurdokban. A viadukt bal oldalán egy lépcsősor felvezet a vasúti pályához, így a hidat felülről is megnézhetjük.

A sínek alatt átbújva, a sziklás oldalban forduló patak ívével körülfogva népes csoportot is befogadó pihenőt alakítottak ki az erdei iskolák fogadására. Ha nem túl nagy a nyüzsgés, itt mi is megpihenhetünk, hisz ez a leglátványosabb része a szurdoknak. Innentől újra nyílik a völgy, és az eddigi vad, sziklás formák is megenyhülnek. A patak felett itt már nem vezet át sem vasút, sem híd, csak kövezett alap segíti a haladásunkat - a köveken átlépdelve jutunk át a patakon több helyen. A felettünk jobbra húzódó sziklafalban található két kisebb barlang is, a Betyár-pamlag és a Kőfülke, de leglátványosabb a szurdok legvégének utolsó, balkézre a patak túloldalán található sziklában mélyült Kőpince-barlang. A vinyei tanyától karnyújtásnyira lévő, látványos sziklaképződmény a betyárok rejtekéül szolgált, a népnyelv szerint ezekben az üregekben húzták meg magukat a törvény elől bujdosó szegénylegények.

A sziklával szemközt, kissé lejjebb, a völgy jobb oldalán található az azonos nevű forrás, mely hűs vizével és a túloldalon lévő tisztás hangulatos pihenőjével szusszanásra csábít. Itt ágazik le a P jelzés a Cuha-völgyből a vinyei vasútállomás felé - ha úgy jön ki a lépés, a legkönnyebben itt tudunk kiszállni a túrából.

Az alsó Cuha-szurdokban

Érdemes azonban továbbmenni, mert innentől már a vasút és a gyerekhadak sem kísérik a patakot, az alsó szakasz a legszebb, legtermészetesebb része a Cuha folyásának. A Kőpince-forrástól a P+ jelzést követjük a továbbiakban, ami a patak folyását elhagyva a Zsidó-rét virágos mezőjén vezet keresztül. Határtalan a szabadságérzés a szűk és zsúfolt, árnyas szurdok után kiérkezni a nyitott mezőre. Egyenesen keresztezzük a rétet, és a túloldali, hegylábi erdőben visszatérünk a patakhoz.

A sokadik pihenőhely után kezdődik az Alsó-Cuha-szurdok - először csak a hegyoldalak újbóli összezáródásával -, de a kanyarodó völgy sejteti az izgalmas folytatást. A szurdok sziklagátjának duzzasztó hatására a völgy itt egészen lapos aljú, ahogy a szétterülő, kanyargó patak hordalékával feltöltötte a rendelkezésre álló teret. A völgytalp laposának végén azonban egy kanyarral újra bevágódik a vízfolyás az üledékbe, és egy nagyon tetszetős, mohos sziklakiszögeléssel beindul a szűken vett szurdok.

Itt már sokkal érintetlenebb és vadabb a völgy, mint az eddigiekben. A sziklagátakat átütő patak kis vízesésekkel és a túloldali medencékkel hullámozva bukik lejjebb és lejjebb a völgyben. A patak áradáskor képviselt erejét mutatja az a rengeteg fatörzs és törmelék, ami a szűkületeknél és a medencék után felhalmozódott. Haladásunkat is megnehezítik ezek a tereplépcsők és akadályok, de pont ettől lesz izgalmas a szurdoktúra.

A legvadabb rész a szakasz aljánál a liánnal és mohákkal befont sziklák között érkezik, ahol a gigászi, leszakadt tömböket és medencét is találjuk. Jobbra fent a sziklabástyák között sötét üreg tátong. Ha nem vagyunk tériszonyosak, és meg tudjuk vetni lábunkat a meredek, köves oldalban, nagyon látványos alakzatokat és perspektívát láthatunk a völgy felett tizenöt méterre lévő Zsivány-barlangban.

A patak folyása felett halad innentől a turistaút, egyre inkább eltávolodva annak szintjétől. A szurdokot alkotó sziklavonulat végénél egy ösvény ágazik le balra, melyen a PΩ jelzés felvisz a sziklasáv tetején nyíló Remete-barlanghoz. Ide is érdemes kitérőt tenni. A tetején felszakadt, szűk barlangot mindkét végétől megközelíthetjük. Tekervényes, szűk szobaszerű belsejével látványos eleme a szurdok sziklaképződményeinek.

Vissza a Cuhától a faluba

A szurdok legvégénél egy öreg fákkal övezett tisztás, az Ördög-rét fogad (a változatosság kedvéért esőbeállóval teljes pihenővel), ahol becsatlakozik a P jelzés utunkba. Ezen balra, nyugat felé dombos környezetben jutunk vissza Bakonyszentlászlóra - de lehetőségünk van akár itt jobbra, kelet felé követni a Cuha folyását, és egy aszfaltos út szélén a P jelzéssel Bakonyszentkirály, Csesznek felé kiérkezni. Mindkét táv hasonló, ám érdemesebb balra a dombokon át Bakonyszentkirályra érkezni, mivel ez sokkal védettebb és természetközelibb útvonal, illetve így lehetőségünk adódik vonattal visszamenni a kiindulópontra és a Cuha szurdokát immár kényelmesen utazva felülről is végignézni.

A P jelzés Bakonyszentlászló felé élesen visszakanyarodik a szurdok fölé és, egy murvás utat keresztezve és akácos-tölgyessel borított kis dombtetőt megmászva szántók és az egykori bauxit átrakodó rideg térszíne között érkezik ki a faluba. Egykor komoly bányászat folyt a falu körüli hegyoldalakban, de mára már sivár és lehangoló a gazosodó vasúti rakodó térsége. Ráadásul több mint egy kilométeres kerülővel tudunk csak miatta eljutni az egyébként pár száz méterre lévő vasútállomáshoz.

A falu délkeleti szélén beérkezve a központ felé találjuk a buszmegállót és a vendéglátó egységeket a templom és a községháza mellett, ahol túránk véget ér.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A távolsági buszról a Zirc, Rákóczi tér buszmegállóban érdemes leszállni. 
  • Vonattal is érkezhetünk Zirc vasútállomására, ami közel esik a kiindulópontjához.
  • A túra végén a Bakonyszentlászló, községháza megállóban szállhatunk buszra.
  • Rövidebb gyaloglással egybekötve Bakonyszentlászló vasútállomásáról is hazautazhatunk.

Getting there

  • A túra közvetlenül a zirci buszmegállóból indul, és a bakonyszentlászlói buszmegállóban ér véget. 
  • Zirc vasútállomásáról déli irányba induljunk a bekötőúton, majd a kereszteződésben forduljunk az együtt haladó K és Z jelzésre a kiindulópontig (650 m).
  • Bakonyszentlászlón a László Király utcára érve ne kövessük a túra nyomvonalát balra, hanem térjünk a jobbra P◼ jelzésen, ami a vasútállomásra vezet (1,2 km).

Parking

  • Célszerű a zirci vagy a bakonyszentlászlói vasútállomáson parkolni, és a túra két végpontja között vonattal közlekedni.
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
21 km
Duration
5:50h
Ascent
330 m
Descent
503 m
Public transport friendly In and out Multi-stage route Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.