Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

Túra a Cuha-szurdokban, a Bakony ütőerén

· 1 review · Hiking Trail · Bakony-vidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A zirci arborétum tava, háttérben az apátsági templom tornyaival
    / A zirci arborétum tava, háttérben az apátsági templom tornyaival
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Cuha-szurdokon átvezető út engedelmesen követi a patak folyását
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őszi hangulat a zirci arborétumban
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsó-Cuha-szurdok árnyas erdeje
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Cuha-patak több helyen keresztülfolyik a szurdokban vezető úton
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsó-Cuha-szurdok igazi vadregényes bakonyi rengeteg izgalmas sziklaalakzatokkal
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hazánk egyik legizgalmasabb vasútvonala halad a Cuha-szurdokban
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Akadálypálya az Alsó-Cuha-szurdokban
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A víz romboló ereje formálja az Alsó-Cuha-szurdok sziklás vidékét
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Porva-Csesztnek festői vasútállomása a szurdok elején, a beérkező M63-as (csörgőkígyó) dízel húzta szerelvénnyel
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kövezett úttal keresztezzük a Cuha-patakot a szurdokban
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei tisztással, pihenővel ér véget az Alsó-Cuha-szurdok
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Csalogány Étterem és Kemping Harmónia Vendégház (Zirc) Porva-Csesznek vasútállomás

Igazi kalandpark a Cuha-szurdok kacskaringós bevágása. A műemléki védettséget élvező vasút majdnem végigkísér bennünket olyan látványelemekkel, mint völgyhidak és alagutak, miközben a via ferráták és mászófalak között kanyargunk a patakkal. A túra végső szakasza azonban visszatér a közel érintetlen természethez, ahol a Cuha folyásának leglátványosabb, legvadabb vidékét járjuk be zúgókkal és medencékkel, sziklatornyokkal és barlangokkal. Klasszikus bakonyi útvonal a Cuha-patak alkotásaival.
open
easy
21 km
5:50 h
330 m
503 m

A Bakony-vidék leglátványosabb elemei egyértelműen a szurdokok. Bár nincsenek nagyobb vízgyűjtők és komoly szintkülönbségek, a triász korú mészkő nagy területen előfordul a hegységben. Ráadásul egy tál alakú bemélyedés is jellemzi a Bakony geológiáját, ahol a belső területek fiatalabb képződményei körül homorulnak az öregebb mészkövek. Ennek a tál alaknak a következménye, hogy a belső vidékről kifolyó vizeknek masszív mészkőblokkokat kell áttörniük, hogy elhagyják a hegységet. Emiatt a patakok kénytelenek kivágni magukat a szorult helyzetből: a masszív tömbök közé férkőzve egyre mélyebbre ásnak a sziklák között.

Ezzel a háttérrel alakult ki a Bakony egyik legimpozánsabb és legnépszerűbb szurdoka, a szoros értelembe vett Cuha-szurdok és az Alsó-Cuha-szurdok. Előbbi a 19. század legvégén épült, látványos vasútvonal, valamint a könnyű megközelíthetőség miatt igazi klasszisa a bakonyi túráknak, ahol a nyári jó időben kirándulók sokasága kanyarog  a patak mentén hangyasorban. Ezzel szemben az Alsó-Cuha-szurdok a természet eredeti vadságát, a patak játékosságát reprezentálja. Itt már nem a vasút és a sziklafalakon egyensúlyozó mászók a látványelemek, sokkal inkább az üstszerű medencék, a patakparti sziklatornyok, a kalandos barlangok nyújtják a fő attrakciót.

Bár a kezdeti szakasz még a városban vezet, és a túra végén is a bauxittermeléssel lelakott tájra érkezünk, a két civilizált közeg között a Bakony fő tömbjét szeljük át, ahol hangulatos patakparti erdőkben, a fákkal borított dombok közötti vadvirágos mezőkön haladunk keresztül. Tömény egyvelege ez minden természeti elemnek, minden turistalátványosságnak - nem véletlenül a Bakony klasszikusa a Cuha-szurdok túra.

Author’s recommendation

  • A túra leglátványosabb szakasza a Cuha-szurdok sziklás patakbevágása, amit egészen más perspektívából láthatunk a Győr és Veszprém közötti műemlék vasútvonalról, így mindenképp ajánlott vonattal utazni és megcsodálni a szurdokot a szerelvényből is.
  • A túra remekül alakítható, módosítható annak függvényében, mennyit szeretnénk látni, bejárni a szurdokból. A Kőpince-forrástól továbbhaladva a P jelzésen pár perc alatt a Vinyei vasútállomáson kiszállhatunk, de akár a Porva-Csesznek állomásról is indulhatunk. Ezzel nagyjából kétharmad-egyharmad részre osztjuk a teljes távot. Ha pedig kizárólag a Porva-Csesznek és a Vinyei vasútállomás közötti kb. 5 kilométeres szakaszra sűrűsítjük a távot, akkor egy remek családi kirándulást kapunk, ami gyerekkel is könnyedén teljesíthető. Ráadásul a patak közelsége, az enyhén lejtő széles turistaút és a látványos vasút ideálissá teszi ezt a szakaszt gyerekes túrának.
  • Ha Zircen járunk, látogassunk el az apátsági templommal szemközti tér közepén álló bakonyi túrák nulladik kilométerkőjéhez! A zirci apátság mögött gyönyörű arborétum található, illetve a Bakonyi Természettudományi Múzeum. Mindkettőt érdemes felkeresni, és hangolódni a vidékre.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: March 24, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
394 m
Lowest point
210 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Óvatosan mozogjunk a szurdokban a patakátkeléseknél, különösen az Alsó-Cuha-szurdoknál, ahol nagyobb beszorult tömbök, bedőlt fák között kell haladni. Jó szolgálatot tesz itt a magas szárú túrabakancs.
  • A turistajelzés a szurdok feletti szakaszon keresztezi a vasúti pályát, ahol szó szerint át kell lépdelnünk a síneken. Bár a pálya műszaki paraméterei miatt a vonatok csak lassan (max. 40km/óra) közlekednek a Cuha-völgyben, körültekintően keljünk át a vasúti pályán!

Start

Zirc, Rákóczi tér buszmegálló (393 m)
Coordinates:
DD
47.263895, 17.872630
DMS
47°15'50.0"N 17°52'21.5"E
UTM
33T 717308 5238493
w3w 
///eagle.cascade.healthier

Destination

Bakonyszentlászló, községháza buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A zirci apátságtól a Cuha-szurdokban a Kőpince-forrásig a P jelzésen haladunk.
  • A Kőpince-forrástól az Alsó-Cuha-szurdokon át az Ördög-rétig a P+ jelezést követjük.
  • A Remete-barlanghoz teszünk egy rövid kitérőt a PΩ jelzésen.
  • Az Ördög-réttől a bakonyszentlászlói községházhoz ismét a P jelzésen megyünk.

A túráról részletesen:

Zirc vonzásában

Zirc központjából, az apátsági templom elől indulunk északi irányba az Alkotmány utcán a P jelzésen. A közel 300 kilométeren a Dunántúli-középhegység nagy részét bejáró Közép-dunántúli Piros Túra első szakaszához csatlakozunk útvonalunk kétharmadával, csak mi a végén tovább követjük a Cuha folyását a leglátványosabb Alsó-Cuha-szurdokig. A templom előtti főtéren található egy vörösmárványból faragott túrabakancs, a bakonyi túrák nulladik kilométerköve, amit jelképesen a hegység központi részén, a Bakony fővárosában állítottak fel.

Zirc történelme szorosan összekötődik a központban lévő apátsággal. IV. Béla királyunk alapította a zirci kolostort, ahova Franciaországból hívott cisztercita szerzeteseket - ezzel a kolostor a rend magyarországi központja lett. Ahogy vidéken szinte mindenütt, a török idők alatt itt is elnéptelenedett a falu és a kolostor; a 18. században német ajkú telepesekkel népesítették újra a vidéket. A 20. században a szomszédos Dudaron talált kőszénvagyon kitermelése igencsak meglendítette a város életét, ami napjainkra megtorpant a bányák bezárásával.

Az Alkotmány utca ikerházai mentén, a sportpálya és az iskola után hagyjuk el a várost. A nagyrészt egy kaptafára épült házak jól mutatják a bányászat által a 20. század második felében fellendülő terjeszkedést. Városi rangot 1985-ben kapott a település. A túra nagy részét kíséri a Győr és Veszprém között futó vasútvonal. A 19. század legvégén épült meg a Zirc és Győr közti szakasz a Bakony javainak (fa, szén, sertés) hatékony szállítása végett a győri piacokra. Magyarország legnagyobb tengeri kereskedelmi központját, Fiumét is a legrövidebb idő alatt lehetett ezen az útvonalon elérni Győrből.

A Cuha völgyének felső szakaszán még rétekkel és szántókkal nyitott, lapos térszínen haladuk. Tavasszal és nyáron virágos rétek hullámoznak itt a bakonyi szélben. A zirci fennsík az egyik leghűvösebb és legszelesebb része a Dunántúlnak. A Cuha völgye ugyanis utat enged az Atlantikum felől betörő szeleknek, ez természetes összeköttetés is a Bakony két oldala között. A vasúton túli Kardosrét házait elhagyva összezár az erdő; innentől ligetek és apró mezők ritmikus váltakozásával haladunk a szurdok belseje felé.

A Cuha-patak mentén

A völgy záródásával a buja réti, vízparti növényzet egyre hátrébb szorul, és a fényért a magasba törő égerek, gyertyánok lesznek a meghatározóak. A patak így már egyre inkább láthatóvá válik szerény, de szezononként erősen változó hozamával. A 20. században sajnos sok viszontagságot kellett megélni a Cuhának és vízi élővilágának, ahogy az egész régió vízivilágának. A tisztítatlan lakossági és ipari szennyvizek mellett a vízhozam is erősen megcsappant a bakonyi patakokban, forrásokban.

A hegységszerte működő mélyművelésű bányák víztelenítése rendkívül szélsőségessé tette a Bakony vízjárását. A víztelenített bányák által felduzzadt patakok alpesi méretűvé duzzadtak a tiszta karsztvízutánpótlás miatt, míg a források nagy része elapadt, vagy rendkívül megcsappant. A hegység általános karsztvízszintje sok helyen több mint 100 méterrel csökkent a 20. század második felében. A század vége fele bezáró bányák és a racionálisabb vízkivétel gyógyította be ezeket a sebeket, a 21. századra már mindenütt emelkedett a karsztvízszint, míg napjainkra az eredetivel megegyező vagy hasonló vízhozamokat tapasztalunk.

A Cuha-patak nevét egyébként a szláv szuha "száraz" szóból eredeztetik, ami azért mutatja, hogy mészkőhegység révén erősen ingadozó a patak vízjárása: csapadékmentes, nyári, őszi időszakban egyes részeken ki is száradhat. Ezért nemcsak a vízutánpótlásra gyorsan reagáló karsztvízforrások a felelősek, de a mederben is létezhetnek elszivárgások a kőzetágyban. A szurdokban a jelenséget majd mi is testközelből tapasztaljuk.

Egy sziklás kiszögellés után balról beérkezik a Csárda-völgyi patak, amivel együtt kicsit odébb mi is keresztezzük a vasúti pályát, így mind a vasút, mind a patak túloldalán haladunk tovább. Óvatosan és körültekintően haladjunk át a síneken! Innentől kezdődik a völgy leglátványosabb szakasza. Az erdő jellege megváltozik az egyre mélyülő és keskenyebb völgyben, gyertyános-bükkösök árnyas ösvényén haladunk a patak közvetlen közelében lefelé. Hamarosan feltűnik a Porva-Csesznek vasútállomás épülete egy kis réten, a patak túloldalán.

A vurstliban, a Cuha-szurdok nyűzsgő forgatabában

Az állomásépülethez érdemes kicsit kitérni, ugyanis állandó kiállítás található benne a Cuha-völgyi vasút építéséről, történetéről és jövőjéről. Remek alkalom ez a túra közel féltávjánál, a töményebb szakasz kezdeténél a pihenésre. Ha nem is megyünk be az alig száz méterre lévő állomásra, a patakparton kilométerenként találunka majd pihenőhelyet a szurdokban.

Ha nyáron vagy hétvégén túrázunk, ezen a szakaszon készüljünk fel a turistaáradatra, hiszen a környék iskoláiban népszerű ez a könnyen bejárható, látványos útvonal. A vasútállomás utáni rövid szakasz kicsit laposabb, rétekkel és pihenőkkel trakított rész, ami után viszont a Bakony fő vonulatát, a közel 500 méteres Zörög-hegy és az Iszka közötti mészkőtömböt szabja ketté a patak. A kiemelkedést megkerülő vízfolyás mentén mi is belépünk az egyre meredekebb, kövesebb oldalakka határolt szurdokrészbe.

Ahogy az a szurdokokban lenni szokott, a patak is megélénkül mellettünk: itt tudja le a Zirci-medence és a Bakony északi lába közötti tereplépcső nagy részét. Lényegében ez a bevágódás nyitotta meg a tektonikus erők mozgatására meghasadt mészkőtömböt, mélyítette és mélyíti napjainkban is a vízfolyás.

A vasútvonal innentől kalandosan hidalja át a szurdokvölgy kanyargós játékosságát: a szemben lévő gerincet átfúrva, alagutakban és völgyhidakon, támfalakkal erősített meredek oldalakban fut a szerelvény. Az Iszka kinyújtózó lábát megkerülve át is haladunk az első híd alatt, lejjebb egy komoly mérnöki munkával felépített robusztus támfal fogja az egész partoldalt több száz méter hosszan. Gyönyörű munka a hatalmas kövek összefaragásával egymásba illesztett építmény, melynek tetején halad a vasúti pálya, hogy aztán játékosan elbújjon előlünk a kanyarulat végénél fehérlő sziklafalban.

A fehér mészkőfalon sziklamászó utakat és via ferratákat alakítottak ki. Bár a szikla maga nem nagy, és nem is a legjobb minőségű, a szurdok hangulata mindenképp magával ragadó. Az éles kőkiszögellést megkerülve a fák lombkoronája között kibontakozik a Gubányi Károlyról elnevezett viadukt. Egyértelműen ez a leglátványosabb elem a vasútvonalon. A dualizmus alatt emelt völgyhíd masszív, mégis kecsesen íveli át a sziklás hegyoldalak közötti közel 30 métert. Ez a legszűkebb rész a szurdokban. A viadukt bal oldalán egy lépcsősor felvezet a vasúti pályához, így a hidat felülről is megnézhetjük.

A sínek alatt átbújva, a sziklás oldalban forduló patak ívével körülfogva népes csoportot is befogadó pihenőt alakítottak ki az erdei iskolák fogadására. Ha nem túl nagy a nyüzsgés, itt mi is megpihenhetünk, hisz ez a leglátványosabb része a szurdoknak. Innentől újra nyílik a völgy, és az eddigi vad, sziklás formák is megenyhülnek. A patak felett itt már nem vezet át sem vasút, sem híd, csak kövezett alap segíti a haladásunkat - a köveken átlépdelve jutunk át a patakon több helyen. A felettünk jobbra húzódó sziklafalban található két kisebb barlang is, a Betyár-pamlag és a Kőfülke, de leglátványosabb a szurdok legvégének utolsó, balkézre a patak túloldalán található sziklában mélyült Kőpince-barlang. A vinyei tanyától karnyújtásnyira lévő, látványos sziklaképződmény a betyárok rejtekéül szolgált, a népnyelv szerint ezekben az üregekben húzták meg magukat a törvény elől bujdosó szegénylegények.

A sziklával szemközt, kissé lejjebb, a völgy jobb oldalán található az azonos nevű forrás, mely hűs vizével és a túloldalon lévő tisztás hangulatos pihenőjével szusszanásra csábít. Itt ágazik le a P jelzés a Cuha-völgyből a vinyei vasútállomás felé - ha úgy jön ki a lépés, a legkönnyebben itt tudunk kiszállni a túrából.

Az alsó Cuha-szurdokban

Érdemes azonban továbbmenni, mert innentől már a vasút és a gyerekhadak sem kísérik a patakot, az alsó szakasz a legszebb, legtermészetesebb része a Cuha folyásának. A Kőpince-forrástól a P+ jelzést követjük a továbbiakban, ami a patak folyását elhagyva a Zsidó-rét virágos mezőjén vezet keresztül. Határtalan a szabadságérzés a szűk és zsúfolt, árnyas szurdok után kiérkezni a nyitott mezőre. Egyenesen keresztezzük a rétet, és a túloldali, hegylábi erdőben visszatérünk a patakhoz.

A sokadik pihenőhely után kezdődik az Alsó-Cuha-szurdok - először csak a hegyoldalak újbóli összezáródásával -, de a kanyarodó völgy sejteti az izgalmas folytatást. A szurdok sziklagátjának duzzasztó hatására a völgy itt egészen lapos aljú, ahogy a szétterülő, kanyargó patak hordalékával feltöltötte a rendelkezésre álló teret. A völgytalp laposának végén azonban egy kanyarral újra bevágódik a vízfolyás az üledékbe, és egy nagyon tetszetős, mohos sziklakiszögeléssel beindul a szűken vett szurdok.

Itt már sokkal érintetlenebb és vadabb a völgy, mint az eddigiekben. A sziklagátakat átütő patak kis vízesésekkel és a túloldali medencékkel hullámozva bukik lejjebb és lejjebb a völgyben. A patak áradáskor képviselt erejét mutatja az a rengeteg fatörzs és törmelék, ami a szűkületeknél és a medencék után felhalmozódott. Haladásunkat is megnehezítik ezek a tereplépcsők és akadályok, de pont ettől lesz izgalmas a szurdoktúra.

A legvadabb rész a szakasz aljánál a liánnal és mohákkal befont sziklák között érkezik, ahol a gigászi, leszakadt tömböket és medencét is találjuk. Jobbra fent a sziklabástyák között sötét üreg tátong. Ha nem vagyunk tériszonyosak, és meg tudjuk vetni lábunkat a meredek, köves oldalban, nagyon látványos alakzatokat és perspektívát láthatunk a völgy felett tizenöt méterre lévő Zsivány-barlangban.

A patak folyása felett halad innentől a turistaút, egyre inkább eltávolodva annak szintjétől. A szurdokot alkotó sziklavonulat végénél egy ösvény ágazik le balra, melyen a PΩ jelzés felvisz a sziklasáv tetején nyíló Remete-barlanghoz. Ide is érdemes kitérőt tenni. A tetején felszakadt, szűk barlangot mindkét végétől megközelíthetjük. Tekervényes, szűk szobaszerű belsejével látványos eleme a szurdok sziklaképződményeinek.

Vissza a Cuhától a faluba

A szurdok legvégénél egy öreg fákkal övezett tisztás, az Ördög-rét fogad (a változatosság kedvéért esőbeállóval teljes pihenővel), ahol becsatlakozik a P jelzés utunkba. Ezen balra, nyugat felé dombos környezetben jutunk vissza Bakonyszentlászlóra - de lehetőségünk van akár itt jobbra, kelet felé követni a Cuha folyását, és egy aszfaltos út szélén a P jelzéssel Bakonyszentkirály, Csesznek felé kiérkezni. Mindkét táv hasonló, ám érdemesebb balra a dombokon át Bakonyszentkirályra érkezni, mivel ez sokkal védettebb és természetközelibb útvonal, illetve így lehetőségünk adódik vonattal visszamenni a kiindulópontra és a Cuha szurdokát immár kényelmesen utazva felülről is végignézni.

A P jelzés Bakonyszentlászló felé élesen visszakanyarodik a szurdok fölé és, egy murvás utat keresztezve és akácos-tölgyessel borított kis dombtetőt megmászva szántók és az egykori bauxit átrakodó rideg térszíne között érkezik ki a faluba. Egykor komoly bányászat folyt a falu körüli hegyoldalakban, de mára már sivár és lehangoló a gazosodó vasúti rakodó térsége. Ráadásul több mint egy kilométeres kerülővel tudunk csak miatta eljutni az egyébként pár száz méterre lévő vasútállomáshoz.

A falu délkeleti szélén beérkezve a központ felé találjuk a buszmegállót és a vendéglátó egységeket a templom és a községháza mellett, ahol túránk véget ér.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A távolsági buszról a Zirc, Rákóczi tér buszmegállóban érdemes leszállni. 
  • Vonattal is érkezhetünk Zirc vasútállomására, ami közel esik a kiindulópontjához.
  • A túra végén a Bakonyszentlászló, községháza megállóban szállhatunk buszra.
  • Rövidebb gyaloglással egybekötve Bakonyszentlászló vasútállomásáról is hazautazhatunk.

Getting there

  • A túra közvetlenül a zirci buszmegállóból indul, és a bakonyszentlászlói buszmegállóban ér véget. 
  • Zirc vasútállomásáról déli irányba induljunk a bekötőúton, majd a kereszteződésben forduljunk az együtt haladó K és Z jelzésre a kiindulópontig (650 m).
  • Bakonyszentlászlón a László Király utcára érve ne kövessük a túra nyomvonalát balra, hanem térjünk a jobbra P◼ jelzésen, ami a vasútállomásra vezet (1,2 km).

Parking

  • Célszerű a zirci vagy a bakonyszentlászlói vasútállomáson parkolni, és a túra két végpontja között vonattal közlekedni.

Coordinates

DD
47.263895, 17.872630
DMS
47°15'50.0"N 17°52'21.5"E
UTM
33T 717308 5238493
w3w 
///eagle.cascade.healthier
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, bakancs (a Cuha magas vízállásánál szandál), élelem, innivaló, a navigáláshoz Természetjáró App.

Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

5.0
(1)
Éva Albrecht
June 28, 2020 · Community
Imádtam!
show more

Photos from others


Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
21 km
Duration
5:50h
Ascent
330 m
Descent
503 m
Public transport friendly Round trip Multi-stage route Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.