Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Túra a Börzsöny dagadókúpjain

Hiking Trail · Börzsönyi-peremhegység · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Panoráma a Nagy-Galláról
    / Panoráma a Nagy-Galláról
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lombalagútban Márianosztra felé
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őszi kikericsek Nosztra határában
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csák-hegy kőbányája
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Márianosztrai-medencére a Zuvár oldalából
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Misa-réti-patak árkában
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vasutas-forrás
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 Szob-Nagybörzsöny kisvasút (Márianosztra állomás)

Patak mellől a hegycsúcsra, aztán a völgybe, onnan ismét a tetőre, végül megint le – jellemezhetjük útvonalunk hullámzó szintprofilját. Márianosztra vonzáskörzetében a környező vulkáni kúpokat és a köztük húzódó völgyi részleteket járjuk be ezzel a túrával. Felkeresünk várromot, kilátópontokat, hangulatos völgyeket és erdőket, az út végén pedig a nosztrai bazilika épületegyüttesével és történetével ismerkedünk.

open
moderate
10.5 km
3:30 h
500 m
440 m

A hegység Börzsönyaljának is nevezett délnyugati része változatos kistáj, hullámos dombvidék arculatú térszín. Csúcsai csupán 400-600 méter közöttiek, de az alacsony átlagmagasság ellenére számos tetőről gyönyörködhetünk remek panorámában a földtani jellegzetességnek köszönhetően. A Börzsöny e részének meghatározó vulkanikus felszínformáit alakjuk miatt lávadómnak hívjuk; hagyományos és találó magyar nevük: dagadókúp. Kialakulásuk lényege, hogy a sok millió évvel ezelőtt feltört sűrű láva elérve a felszínt oldalirányba nehezen folyt, inkább dómszerűen feltornyosult. Mialatt a teteje elkezdett lehűlni és fokozatosan szilárdulni, az alulról folyamatosan érkező friss kőzetolvadék dagasztotta, puffasztotta. Ezek a kúpok jelölik ki a hatalmas börzsönyi ősvulkán peremét, de maguk is kitörésközpontként működtek egykor. A vulkanizmus régóta inaktív már, a kitörések elcsendesedtek, a lávaárak megszilárdultak, a felszín viszont jelentősen megváltozott, mióta a külső erők átalakították. Túránkon két ilyen dagadókúpra is felmegyünk, ahonnan belátjuk majd a többi hasonló csúcsot. Egyikük a Nagy-Galla, ami a környék legjobb kilátásával büszkélkedhet. Azonban nemcsak a tetejéről jó szétnézni, hanem a jellegzetes kettős csúcsú hegyet is megfigyelni távolabbról. „Igen hasonlónak mondatik lenni örmény ország Ararath nevű hegyéhez, mellyen az özön-ár apadtával Noe bárkája felakad.” - írta 1837-ben az egyik folyóirat országismertető rovata. Túránk végén azért is érdemes a márianosztrai kálváriához ellátogatni, hogy onnan alaposan megszemléljük a Galla sziluettjét.

Author’s recommendation

  • Plusz élmény ad, ha legalább egyik irányba igénybe vesszük a Szob-Nagybörzsöny kisvasutat. Túránk kezdő- és végpontja is az állomás közelében van.
  • Márianosztrán megtekinthetjük a kolostor épületegyüttesét, és érdemes felmenni a község feletti kálváriához is, ahonnan príma kilátás nyílik a környékre.
outdooractive.com User
Author
András Kisida
Updated: January 28, 2020

Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Nagy-Galla, 479 m
Lowest point
152 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Zuvári-hegy és a Nagy-Galla oldalában vezetett ösvény meredek, kőmorzsalékos és helyenként csúszós. Körültekintően és elővigyázatosan mozogjunk ezeken a szakaszokon!

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Start

Szob, Ódamásd malomvölgy buszmegálló (156 m)
Coordinates:
Geographic
47.850355, 18.849506
UTM
34T 339123 5301906

Destination

Márianosztra, autóbusz-forduló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A K jelzésen átkelünk a Damásdi-patak hídján, és a Zuvári-hegy lábáig cammogunk.
  • A K● jelzésen kitérőt tehetünk a Vasutas-forráshoz.
  • A KL jelezésen jobbra térve keresztezzük a Zuvári-hegy kiemelkedését.
  • A K jelzésen jobbra fordulva a Nagy-Galla oldalához kullogunk.
  • A K▲ jelek mentén a Nagy-Galla csúcsára hágunk, majd ugyanerre ereszkedünk vissza.
  • A K jelzésen balra a Piribék-tisztásig andalgunk.
  • Jobbra fordulva a Z jeleken Márianosztrára vándorlunk.

A túráról részletesen

Patakvölgyből a hegyre

A Szob, Ódamásd malomvölgy buszmegállóból déli irányba, Szob felé indulunk az országút szélén. Mellőzünk egy földszintes hosszúházat, amely a valaha közelben lévő falura emlékeztet. A törökdúlás után ide, a völgybe telepítették felvidéki szlovákokkal Ódamásd községet, amelynek lakossága a 19. század elején a mai Ipolydamásdra költözött át; a patak mentén csupán a vízimalmok működtek ezután. 200 méterrel a ház után rácsatlakozunk a K jelzésre, amin jobbra fordulva, régi, boltíves kőhídon átkelünk az Öregdamásdi-patak felett, és bemegyünk a Misa-réti-völgybe. A híd annak a vasúti szárnyvonalnak a maradványa, amelyen a Nagy-Galla környéki erdőkben kitermelt fát és a Brjeska-bányában fejtett követ szállították Szobra. Ugyan a síneket az 1970-es években felszedték, de a töltés még jól felismerhető - túránk első szakaszának egy részét ezen tesszük majd meg. A kicsiny Misa-rét után az erdőbe lépünk. A lábunk alatti andezitmurva kövei jelzik, hogy a vasút nyomvonalán járunk. Az elágazáshoz érve balra a K● jelzésen rövid kitérőt tehetünk a szárnyas kerék domborművel díszített Vasutas-forrás megbízható csorgójához, ahol feltölthetjük kulacsainkat friss, hideg hegyi vízzel.

Kisvasutak földje

A 19. század végére a vasúthálózat kiépülésével és az ország nyersanyagigényének fokozódásával felmerült az igény, hogy hegységeink hasznosítható természeti kincseit (fa, kőzetek, ércek) erdei kisvasutakon szállítsák el. Sorra épültek országszerte a keskenynyomtávú vonalak a völgyekben (de helyenként a hegyoldalakba, nyergekbe is felkapaszkodtak), mélyen behatolva a hegységek belsejébe. A vágányok egyik vége a nyersanyaglelőhely volt, míg a másik egy átrakodóállomás, ahol a nagyvasútra, vagy – folyami kapcsolat esetén – uszályokra pakolták át az árut, így juttatva a gazdasági vérkeringés ütőereibe a hegyi alapanyagokat. A szárnyvonalak nagy része nem volt állandó, hanem a kitermelés helyszínének változásával szedték fel és helyezték át a vaspályát. Sok helyen lóvontatással továbbították a szerelvényeket.

Döntően a kisvasutakat használták szállításra az 1960-as évekig, amikor teherautók vették át ezt a szerepet. Ezután a vágányokat fokozatosan felszedték és utakat építettek a töltésekre, vagy csak átadták a pályákat az enyészetnek. Országosan jelentős hosszúságú hegyi kisvasúthálózat és ezek infrastruktúrája lett a múlté. Sajnálatos módon az addig szinte kizárólag teherforgalmat lebonyolító rendszer turisztikai hasznosítására a döntéshozók nagyon kevés esetben gondoltak, pedig már a két világháború között is felhívták a figyelmet szakemberek a személyszállítás bevonásának jelentőségére. Azóta változott a hozzáállás: több vonalat is újjáépítettek, újra üzembe helyzetek.

Hazánkban a Börzsönyben jött létre a legkiterjedtebb hálózat. Az első vonal 1893-ban a királyréti volt, az utolsó átadás pedig az 1950-es években történt. Az összesen kb. 200 km hosszú rendszerből mára 3 pálya maradt: a Kismaros-Királyrét Erdei Vasút, a Kemencei Erdei Múzeumvasút és a Szob-Nagybörzsöny Erdei Vasút. Használatukkal megfűszerezhetjük börzsönyi túráinkat.

Zuvári-hegy

K jelzésen folytatjuk az utat. Újabb vasút miatt épült hídon kelünk át, és a régi töltésen a kedves, vadregényes Misa-réti-patak mentén sétálunk. Kényelmes utunkról rövidesen jobbra, a KL jelzésre térünk, és erős kaptatóba kezdünk a Zuvári-hegy oldalában. A meredek, kőmorzsalékos és csúszós ösvény kitartást és erőnlétet kíván. A 313 méter magas vulkáni dómhegy teteji ligetes tölgyesben a Zuvár vagy más néven Ódamásd várának csekély romjai csendesednek. Az Árpád-korban emelt kis sasfészek a török hódoltság kezdetén pusztult el, aztán köveinek nagy részét a környékbeli építkezésekhez (például a márianosztrai kolostorhoz) széthordták. A fák miatt korlátozott kilátást enged csak a csúcs. A Dunakanyar egy részét látjuk a fölé emelkedő vonulatokkal: a Szent-Mihály hegy tömbjét, a folyam túlpartján pedig a Visegrádi-hegység és a Pilis kiemelkedéseit. A hegy túloldala menedékesebb, mint amin feljöttünk, de legyünk résen a csúszós szakaszok miatt! Érdemes jobbra a PL jelzésen kicsit kimenni, hogy a Zuvár keleti kilátópontjáról is kikémleljünk. Innen a kies fekvésű Márianosztrai-medence környéke tárul fel, a község épületei közül magasan kiemelkedik a kettős tornyú kegytemplom.

Fel a Nagy-Gallára

A Zuvári-hegy másik oldalában visszaereszkedve a K jelzés széles útjára egy jobbos fordulóval a vasúti töltésen folytatjuk a sétát. Jelzésünk hamarosan élesen balra irányít, és a völgytalpra ereszkedünk. Gázlón keresztezzük a Misa-réti-patakot, annak a túloldalán érintünk egy düledező kunyhót, majd emelkedőbe kezdünk. Fiatal gyertyánnal kevert tölgyesen át a Lábas-erdőnek hívott pagonyban ballagunk. Egy hagyásfás irtás területéről kinyílik a táj, északkeleti irányba pompás panorámát kapunk. Príma rálátásunk van a Márianosztra fölötti Vastag-hegy – Kopasz-hegy – Sós-hegy – Nagy-Sas-hegy dagadókúp-vonulatra, ami mögött a Magas-Börzsönyhöz tartozó Inóc tömege tornyosul. A szelíd vulkáni púpok egymás után állnak ki a gerincből, egy részüknek tetejét a Börzsöny ezen szegletére jellemző, sajátos mikroklímájú és élővilágú gyepes erdőssztyeppfoltok koronázzák.

A Nagy-Galla aljában kis feszülettel ékített tölgyfánál érünk a keresztúthoz. A K▲ jelzés néhány lépésre innen vág a neki a hegynek. A rövid, de combos emelkedőn helyenként csúszós felszínen kaptatunk, de hamarosan a 479 méteres csúcs parányi kopárosán állunk. A Börzsöny legszebb kilátópontjai között számon tartott tetőről elénk táruló látvánnyal nem könnyű betelni: megállapíthatjuk, hogy jó helyre érkeztünk, megérte a fáradozást. A viszonylag kis magasság miatt, különösen részletgazdag a táj, de ugyanakkor a távolba is ellátunk. A fél Dunakanyar megfigyelhető innen a folyam völgye fölötti hegyvonulatokkal egyetemben. Tág a látószög: a Helembai-hegységtől a Gerecsén, a Pilisen és a Visegrádi-hegységen át a Gödöllői-dombság és a Cserhát kiemelkedéséig pásztázhatunk. Ezen belül pedig a közelebbi Börzsöny-vonulatokat, vulkáni kúpokat és a településeket, külterületeket nézegethetjük. Alattunk a Galla-tisztás bontja meg az összefüggő erdőséget, és jól beazonosítható a Csák-hegy meg a távolabbi Naszály - mindkettő bányászati tájsebéről ismerhető fel könnyen. A Dunába tartó Ipoly és Garam völgyeit is jól belátjuk madártávlatból.

Hegyek-völgyek között

Miután elég időt töltöttünk a tetőn, visszaereszkedünk a kereszteződésbe. A K jelzésen észak felé folytatva először szintben, majd mérsékelt ereszkedőn megyünk le a Piribék-tisztás széléhez, ahol jobbra befordulunk a kicsiny, ligetes rétre. Innen a Z jelzés lesz a kalauzunk túránk végéig, de még egy darabig együtt haladunk a már megszokott K jelekkel is. Átmegyünk a méretes, szép tölgyfák között, és ismét az erdőbe lépünk. Következő útszakaszunk kanyargós hullámvasutazás, amíg újra a Misa-réti-patak völgyébe nem érünk.

Széles kocsiúton süllyedünk északkeleti irányban, majd pár perc múlva egy éles jobb kanyarral már délkelet felé megyünk tovább. A fiatal, sűrű rudaserdő behajló ágai lombalagutat képeznek fejünk fölött, jobbunkon pedig vízmosás kísér. Nemsokára véget ér a szintvesztés, elérjük az útszakasz legalacsonyabb pontját egy vízerózió mélyítette ároknál. Átkelünk az időszakosan működő medren, majd a másik oldalán, enyhe emelkedővel folytatjuk, ami némileg fokozódik a következő balforduló után, ahol északi irányba terel a jelzés. Ez a rész a Nosztrai-széleknek nevezett terület, egykor errefelé húzódtak Márianosztra kaszálói. Az ifjú tölgyerdőben ballagva nemsokára nyiladékba fordulunk egy újabb 90°-os kanyarral. Innen majdnem szintben haladva rövidesen elágazáshoz érkezünk, ahol beereszkedünk a Misa-réti-patak mellé. A völgy neve ismerős, hiszen túránk elején már érintettük egy alsóbb szakaszát. Mérsékelten lefelé tartó ösvényen, csekély aljnövényzetű, gyertyánnal elegyes tölgyesben kényelmesen sétálunk. A sziklaaljzaton mohos törzsű fák és kövek között bukdácsoló patak csörgedezése felerősödik a szűk völgyben; igazán idilli, és hangulatos erdőrészen megyünk át. Halmokká összeállt faághordalékok között keresztezzük a vízfolyást, és a túlsó hegyoldalban folytatjuk egyemberes csapáson. Balról kicsiny tisztást érintünk, majd kikanyarodunk a völgyből meg az erdőből is, és a Márianosztrára tartó széles kocsiútra térünk.

Márianosztra

A gazdasági terület fölött jó rálátásunk van a Csák-hegy megbontott oldalára: az andezit és dácit fejtése a több szintes bányában napjainkban is folyik. Balunkon a Kopasz- és Vastag-hegy kiemelkedései tűnnek fel, aztán hamarosan a nosztrai bazilika, a büntetés-végrehajtási intézet és a község házai is megjelennek. Keresztezzük a kisvasút sínjeit, és a faluba lépünk. A Bezina-patak hídja utáni kereszteződésből indul balra a Petőfi Sándor utca, amelyre érdemes kitérnünk, hogy közelebbről is megtekintsük a kolostor épületegyüttesét. Márianosztra a térség legismertebb búcsújáró helye, jelentős zarándoktömegek keresik fel. A templomkert kapuján belépve megszemlélhetjük az impozáns kettős tornyú kegytemplomot, és annak szomszédságban a plébániaházat. A kolostort Nagy Lajos király alapította a pálos rend részére. A török idők során elpusztult épületegyüttes a 18. században újult meg. A szerzetesrend feloszlatását (1786) követően az egyházmegyéhez került, egy része pedig fegyintézetté vált, és így működik még mai napig is. A kegyhelyet 1989-ben vették ismét birtokba a pálosok. Azóta Bazilika Minor címmel ruházta fel a pápa, ezért hivatalos neve: Magyarok Nagyasszonya Bazilika. A templomon kívül megnézhetjük a Börtöntörténeti és Pálos-rendi múzeum kiállításait is.

Visszatérve a Z jelzésre túránk végpontjára, a buszfordulóhoz gyalogolunk, ahol élelmiszerboltot és kerthelyiséges presszót is találunk. Hazaindulás előtt a felkereshetjük az 1 km-re lévő kálváriát is, amely szakrális építményein túl pompás kilátópont a környékre, köztük a Nagy-Galla emblematikus, kettős csúcsára is.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • Szob, Ódamásd malomvölgy buszmegállóba Szob és Márianosztra felől érkeznek autóbuszok.
  • Hétvégenként és nyári péntekeken kisvasúttal is megközelíthetjük a kiindulópontot. A vonatról a Máriakút megállóhelyen szálljunk le!
  • Az útvonal végén a Márianosztra, autóbusz-forduló megállóból utazhatunk haza.

Getting there

  • A túra közvetlenül a buszmegállóból indul.
  • A kisvasút megállójától a patak menti aszfaltúton déli irányba kb. 250 méterre találjuk a túra kezdőpontját jelölő buszmegállót.

Parking

  • Autóval a túraútvonal végén, Márianosztra központjában célszerű parkolni. Onnan menetrendszerinti autóbusszal vagy kisvasúttal tudunk a kiindulóponthoz utazni.
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz

  • Vadregényes erdőtáj - A Börzsöny

Author’s map recommendations


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Status
open
Difficulty
moderate
Distance
10.5 km
Duration
3:30 h
Ascent
500 m
Descent
440 m
Public transport friendly In and out Scenic Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Mountain railway ascent/descent Summit route Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.