Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Toronyiránt a Zengőre

Hiking Trail · Mecsek · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Hosszú még az út a Zengőig, de már látszik a célpont
    / Hosszú még az út a Zengőig, de már látszik a célpont
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dél-Dunántúl tetején
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Püspökszentlászló püspöki kastélya
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zengő nyúlványán
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ferde-vízesés
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Keleti-mecseki látkép
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Miske-tető útja a Zengő felé mutat
    Photo: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadászles köszönt a Mecsek központi hegyeiben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hármas-hegy a Miske-tetőről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Óbánya a völgyben
    Photo: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Keleti-Mecsek a Zengőről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Óbánya fölött, a hegyháton
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gázló az Óbányai-völgyben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Legelők Váralja fölött
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zengő őserdei hangulatú bükköse
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pisztrángos-tavak egyike
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hármas-hegy tripla halma (Zengő)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Óbányai-völgy összeszűkülő szakasza
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Viharmágnesként tornyosul a Zengő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Közeledvén Óbányához
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zengő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisújbánya
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csepegő-kő mésztufa tömbjei
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az utolsó pillantás a lapály felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Óbánya
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisújbánya és hajdani legelői
    Photo: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bocz-kereszt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Váralja panorámás dombjai
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés Püspökszentlászlóra
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Óbányai-völgy fölső szakaszán
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátó a Zengőn
    Photo: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Keleti-Mecsek hegyei felé tartva
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely Kisújbánya közelében
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a Zengő-kőnél
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ferde-vízesés oldalra billent rétegei
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Miske-tető rétjén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Búcsú a Völgységtől, irány a Mecsek!
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hosszúhetény felett már a pécsi borvidéken járunk
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 600 400 200 20 15 10 5 km Püspöszentlászlói kastély Cigány-hegyi-kilátó Zengő (kilátó) Ferde-vízesés és Csepegő-szikla Miske-tető Belátó-kilátó (Óbánya)
Ahogy a hegyek egyre nőnek, úgy fogy a táv a Keleti-Mecseket átkaroló, északról délre keresztülszelő túrán. Hosszú, sportos vándorlás, mely a távolban derengő Zengő ígéretével indul, majd annak meghódításával végződik.
open
difficult
Distance 23 km
8:00 h
763 m
640 m

A Keleti-Mecsek mély völgyekkel szabdalt hegytömbjét északról dél felé, peremtől peremig szeljük át ezen a túrán - vagy ha úgy tetszik, a legősibb módszerrel, gyalog jutunk át Tolnából Baranyába. A terepi kihívásokat a hegység felépítése biztosítja: a Mecsek aszimmetrikusan megbillent tömege északon lankás dombsági átmenettel simul a Völgységbe, míg délen markáns peremmel és legmagasabb bérceivel hajol a síkság fölé. A két határterület között pedig éppen az útvonalunkra merőleges futású, hosszú patakvölgyek barázdálják a páratlanul sokszínű, pikkelyekbe gyűrt kőzetanyagot. Ezért túránk során minden látunk a Keleti-Mecsekből, amit ez a tájegység mutatni tud: nyílt, panorámás dombhátakat, zárt erdőséget, viszonylag elzárt hegyvidéki falvakat, és vízesésekkel tarkított, sziklákban is gazdag patakvölgyet is.

A rengeteg látnivalót és élményt a toronyiránt megközelített Zengő kilátója koronázza meg, amelyről feltárul a Mecsek és tág környezete is. Klasszikus, hosszú és nehéz vándortúra a teljesség igényével, a hegységrész adottságait a végletekig kihasználva. Végigjárásának szétbontására lehetőséget biztosítanak az útba eső, hangulatos falvak is. Többnapossá téve a túrát, akár átfogó képet is alkothatunk a Keleti-Mecsekről, amely bámulatos karsztformáival, tündöklő patakvölgyeivel és a hagyományos sváb településképet őrző falvaival az ország egyik legtartalmasabb hegyi tája.

Author’s recommendation

  • Érdemes a túrát megszakítani Óbányán, Kisújbányán vagy Püspökszentlászlón, és 2 napban bejárni az útvonalat.
  • Püspökszentlászlón az arborétum és a kastély meglátogatása is külön program lehet.
  • Több forrást is találunk a túrán, és éttermek is útba esnek, de biztosan nyitvatartó vendéglőre (megfelelő napszakban érkezve) leginkább csak Óbányán számíthatunk.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: October 26, 2021
Difficulty
difficult
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Zengő, 682 m
Lowest point
146 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Tips and hints

Start

Kismányok, autóbusz-váróterem (145 m)
Coordinates:
DD
46.273889, 18.475134
DMS
46°16'26.0"N 18°28'30.5"E
UTM
34T 305463 5127577
w3w 
///antonym.drinkable.detours

Destination

Hosszúhetény, kultúrház buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Kismányokot a S◼ jelzésen hagyjuk el, amit a faluszéli kukoricáson túli elágazásig követünk.
  • A kukoricás után jobbra fordulunk egy jelzetlen dűlőútra.
  • A következő elágazásban balra térünk egy másik dűlőútra, ami átvezet a Pásztor-hegy tetején.
  • Csatlakozunk a S+ jelzésbe, amit a következő nyílt legelő utáni elágazásig követünk.
  • Egyenesen folytatjuk utunkat, hosszan maradva a P+ jelzésen.
  • Már Mecseknádasd közelében járunk, amikor jobbra fordulunk a P jelzésre.
  • Egy elágazástól a K◼ jelzést követjük egyenesen, le Óbányára.
  • Óbányán jobbra térünk a K jelzésre, amin Kisújbánya túlsó végéig maradunk.
  • Kisújbánya után balra váltunk a S jelzésre, amit Püspökszentlászlóig követünk.
  • Püspökszentlászló szélétől egyenesen követjük a K◼ jelzést, ami a Zengő-kő rétjére vezet.
  • A Zengő-kő rétjétől jobbra váltunk a magyar zarándokút sárga jelzésére, amin a Zengőre kapaszkodunk.
  • A Zengőről a S▲ jelzésen ereszkedünk le Hosszúheténybe.
  • A falu főutcáján jobbra, a Z◼ jelzésen érjük el a buszmegállót.

A túra részletes leírása

Bukovina a Völgység peremén

Kismányok a Völgység szélén, a Mecsek elsimuló dombjainak ölelésében fekszik, szép utcaképének hátterében füves hátak emelkednek. Miután a török elpusztította, németek költöztek be területére, akiket a II. világháború után telepítettek ki. A helyükre bukovinai székelyek érkeztek; az 1988-ban épült római katolikus templom eredetileg az ő környékbeli közösségük zarándokhelyének is készült. Érdekes módon II. József szabad vallásgyakorlást biztosító türelmi rendelete előtt a Völgységben csak Kismányoknak lehetett evangélikus temploma.

A falut a hosszú utcát követve, a S◼ jelzésen szeljük át, végül egy kukoricáson keresztül kezdjük meg kaptatásunkat a dombokra. Visszatekintve láthatjuk a völgybe simuló falut, előttünk pedig hatalmas, füves legelő hullámzik. Egy ellaposodó részen, az elágazásban forduljunk jobbra a jelzetlen dűlőútra, ami közel szintben vezet egy facsoport sarkáig. Innen balra rendkívül meredek emelkedő következik, aminek a tetején jobbra fordul a keréknyom, és továbbra is fölfelé tart. A Völgység és a Mecsek peremén hullámzó halmokat egykori tengerparti hullámverés által aprózott kőzetösszlet, részben homok és kavics építi fel, ezért növénytermesztés helyett leginkább az állattartás és kaszálás színtereiként tekintettek rájuk a helyiek az évszázadok során. Egyre följebb kapaszkodva mind szélesebb távlatok nyílnak meg, a hegységperemi falvak hátterében óriási, lapos vidék terül el, de feltűnik a Szekszárdi-dombság erdőtől sötétlő szalagja is. A dombokat élénk, de apró völgyhálózat szabdalja, hiszen az esővíz könnyedén árkokat váj a puha felszínbe - szerencsére utunk azonban Óbányáig kényelmesen lavírozgat a gerincen. A Pásztor-hegy tetejére érve nem szűnik a panoráma, csak éppen megváltozik: már a Keleti-Mecsek hegytömegére látunk rá, az erdős hátak közt távoli célpontunk, a Zengő csúcsosodik. A nagy tömegű, délceg hegy még távoli ígéret csupán, ám néhány óra múlva a tetejéről tekintünk majd vissza mostani pozíciónkra.

A Keleti-Mecsek keresztmetszeti képe

Irtásrét sarkában csatlakozik a fák alól előbújó S+ jelzés (feljöhetünk ezen is a faluból, ám ez kilátás nélküli löszmélyúton vezet), és rálépve már a fák alatt folytatjuk a túrát. A vegyes kultúrerdő meghatározó faja az akác, amit korábban leirtott területeken a könnyen lemosódó, és a szél által is gyakorta felbolygatott löszös, homokos felszínek megkötésére telepítettek. Később erdeifenyők is sűrűn keverednek a lombhullatók közé, a tűlevélszőnyeges út pedig egy hatalmas legelőpászta szélére vezet ki. Itt balra tartunk a jelzéssel, és a távolban egyre szebb és délcegebb bércek sokaságaként dereng fel a hegység. A szép kilátások nem szűnnek, és egy keskeny erdősáv átszelése után megnyílik a táj: a Keleti-Mecsek teljes északi, dombsági előterében gyönyörködhetünk. A villanypásztorok közé szorított, festői szépségű útszakasz végighullámzik a nyílt háton, mielőtt jelzést váltunk, és a P+ jeleket követve, rövid emelkedéssel újra erdőbe jutunk. Amint a helynevek is mutatják, hajdan mészégető kemencék tarkították a lejtőket, de a Sárkányjárás már járatlanabb, vadabb vidéket sejtet. És bár a magasságok nem nőnek meg jelentősen, az rengeteg sűrűvé válik, és a meredekség is megnő - a tájképet elnézve megérkeztünk a Mecsekbe.

Hosszú, de könnyű erdei kanyargás végén csatlakozunk a P jelzésbe, amin jobbra fordulunk. Egy kanyarnál elérjük Óbánya egykori legelőinek szélét. Érdemes kicsit kisétálni a nyílt pásztán, mert egy vadles mellől fejedelmi kilátás nyílik: bár a zöld palást eltakarta, útközben megnőttek a hegyek körülöttünk. A korábbi, lankás formák itt már végérvényesen átadják helyüket a Mecsek élesebbre faragott, tömegesebb domborzatának. A P jelzésen a bükkös is megjelenik, és csatlakozik a K◼ jelzés, amit egy ligetes folton át lefelé követünk. A löszös, eső után kellemetlenül sárossá váló út lekanyarodik Óbányára, amit néhány pince mellett ér el. A főutcát elérve jobbra, a K jelzésen rögtön az ételt is nyújtó kocsma köszönt, ahol érdemes megpihenni túránk nehéz második fele előtt.

Altglasshütte

A festői fekvésű és történelmi faluképéről ismert Óbányát a 18. század elején egy üveghuta alapítása hívta életre. A főként német munkások által üzemeltetett kis üzem fél évszázadig működött, és felemésztette csaknem a teljes környező erdőséget. A kemence fűtéséhez és a hamuzsír előállításához elengedhetetlen bükkök reményében tovább kellett költöztetni az üvegcsűrt, ami legközelebb a mai Kisújbánya területén kezdett működni. A közeli borvidékek palackigénye, Pécs növekedése és az ablaküvegek széleskörű elterjedése évszázadokig éltették a költöző hutákat - az első a Réka-völgyben létesült, amit az óbányai, majd a kisújbányai, végül a pusztabányai telephelyek követtek.

A mecseki üveggyártás hosszú fejezete a 19. század elején zárult le, a környékbeli falvakba átjáró kereskedők fakeretes puttonyába üveg helyett fazekak kerültek. A háziipar helyébe mára pedig a páratlan utcakép lépett, mely a zöld környezettel együtt „a magyar Svájcként" híresült el a honi turisták körében. A fehérre mázolt falú, takaros házak és szalagtelkeik meredek lejtők szorításában, az egyetlen utca mentén sorakoznak. Óbányát a K jelzésen elhagyva érkezünk a smaragdzöld színű Pisztrángos-tavakhoz, melyek termékét a faluban kóstolhatjuk meg. Az erdős hegypalásttal szegélyezett katlan tavacskáit egy elvezetett patakág mellé szegődve kerüljük ki, és túloldalukon belépünk a páratlan szépségű Óbányai-völgybe. Eleinte még találkozunk pár épülettel, egyikük a hajdani Krémer-malom maradványa - a 20. század közepéig még két tucatnál is több kereket forgatott a patakvíz Kisújbányától Mecseknádasdig.

Egy középhegységi vadonban

A patakot eleinte még csak a folyására merőleges, vékonyan rétegzett kőzetbordák, majd egyre nagyobb sziklaküszöbök kényszerítik döccenőkre, ezért néhol kisebb vízeséseket alkot. Mély bevágódásával a víz középidei üledékes kőzetek sokaságát tárta fel a völgyben: a felső (Kisújbányához közeli) szakaszon a keményebb, kovás mészkövek dominálnak, míg lejjebb „puhább" mészkő és márga találkozása figyelhető meg. Az országos hírű völgy rászolgált népszerűségére, pazar erdőképe és patakjának sziklafodros medre alig háborgatott vadon képét tárja elénk. A grandiózus, lehengerlő formák vagy roppant sziklaalakzatok elmaradnak ugyan, és a méretek is emberléptékűek, a feltáróút hiánya, a helyenként vízbe gázoló ösvény vagy a sok zúgó kilométereken keresztül festi fel a máshol már átalakított, leigázott középhegységi tájképet ősi, eredeti formájában.

A völgy legszűkebb szakaszán a meder faltól falig kitölti a terepet, az ösvény pedig hordalékos gázlókon keresztezi a patakot - magas vízállásánál pedig a víz be is kebelezi a csapást. Kisvártatva balunkon jókora, sötét sziklalepény tűnik fel egy kőtömbökkel határolt, kavargó medence oldalában. A mohos Csepegő-szikla nem más, mint egy kapitális édesvízimészkő-kiválás, melyből számtalan ponton szivárog a sziklát egyre növelő karsztvíz. Túloldalán fahíd vezet a Ferde-vízesés elé, amelynek különlegessége abban keresendő, hogy a kemény, de vékony rétegekben lerakódott mészkő- és márgapadok a tektonikai nyomás hatására kibillentek, ezzel „szétszaggatják" és némileg eltérítik a patakot. A vékony kőzetbordák a továbbiakban sem maradnak el, a patak a völgy teljes hosszában feltárta őket, csak éppen szétszabdalva, kisebb sűrűségben mutatkoznak. Egy kis tisztáson esőbeálló és pihenőhely áll; innen már csak pár perc a megszeíldülő vízfolyás mentén a gázlós útjával köszöntő Kisújbánya.

Falvak a hegyek ölelésében

A felújított parasztházak és a patakkal vegyülő földút olyan benyomást keltenek, mintha egy történelmi film évszázados állapotokat tükröző díszletei között járnánk. Az elszigetelt falu(rész) hűen őrzi a régi, hegyvidéki települések hangulatát, valamint évszázados sváb településképét, s a völgyaljon „elrejtőzve" belesimul a mecseki tájba. A hegység 3. üveghutája működött itt a 18. században, miután az óbányai felemésztette a környező erdőket, és kénytelenek voltak tovább költöztetni. Cseh származású, német ajkú munkások üzemeltették egy bajor hutamester vezetésével - amíg bő két évtized alatt a csűr tüze eltüntette a szomszédos bükkösöket, ezért inkább áttelepítették a mai Pusztabánya területére. A huta bezárását követően a piciny falu lakói legeltetéssel (ennek maradványa a Miske-tető tágas tisztáspásztája) és fa eszközök megmunkálásával foglalkoztak (a Klumpás nevű vendéglátóhely is az egyik jellegzetes iparcikk nevét örökítette meg).

Kisújbányáról rövid emelkedő vezet ki az aszfalton, és ahol a S jelzésen balra kanyarodunk, ott ellenkező irányban rövid kitérővel felkaptathatunk a Cigány-hegy kilátójához. Utunk kivezet a pazar kilátást nyújtó Miske-tetőre, mely kiemelt és központi helyzete révén tágas panorámát nyújt a Mecsek keleti, központi és nyugati részére egyaránt. Az egyedi látképet feltáró legelő zöld lepelként hullámzik a körös-körül tornyosuló csúcsok alatt, szemközt pedig a Zengő piramisa csúcsosodik. Kisújbánya régi legelőin és kaszálóin járunk, balra, a fák alatt rejtőzik a falu több évszázados temetője is. A plató alapját egyébként a mecseki vulkanizmus eredményeként szétterült, kemény bazalt építi fel, melybe a patakok nem tudtak jelentős völgyeket vájni. Lassacskán elérjük a zöld paravánt, és szálerdőben érünk föl egy lapos hegyhátra. Átbukva rajta a Diós-kúthoz ereszkedünk, mely kifolyócsövének gallért rajzol a kicsapódott mésztufa. A házasélet kihívásait, feladatait megjelenítő állomásokkal tűzdelt Házastársak útján ereszkedünk tovább. Egy aszfaltút után öreg bükkök árnyékában, mély folyosóban érjük el Püspökszentlászlót.

Túránk csak a szélét érinti, mégis érdemes besétálni a településre, melynek alapítását a legendárium Szent László király vihartól való megmeneküléséhez köti a kápolna megépülésével együtt. A helyszínt remeték és bencések is birtokba vették a későbbiekben, a török hódoltságban elnéptelenedett faluba pedig a 18. században német családok költöztek be - ekkorra datálható a püspöki nyári kastély és a templom emelése is. Az arborétum a 19-20. század fordulóján létesült (a püspök akaratából), a telep sorsát azonban alaposan megtépázták a történelem viharai. A kastélyban működött szeretetotthon és turistaszálló is, de rövid ideig raboskodott a leromlott állapotú épületben Mindszenty József bíboros is. Ma (a felújított) kastély és az arborétum is látogatható. Utóbbit megkerülve, a K◼ jelzésen hagyjuk el Püspökszentlászlót, és balkanyar után érintjük a Korsoma-rét foltjait, ahol a régi térképek tanúsága szerint káposztát termeszthettek (mivel Kohlplattenként ismerték).

A Dél-Dunántúl piramisa

Elhagyjuk a dózerutat, és egy darabig aszfaltot taposunk, mígnem elérjük a Zengő-kő pihenőhelyekkel és terméskő esőházzal ellátott rétjét. A régi vándortáborok emlékköve mellett a magyar zarándokút sárga jelzésére váltunk (jobbra), és a következő szakaszon megfizetjük a Mecsek legmagasabb csúcsa által kért árat: brutális meredekségű ösvényen, szél által megszaggatott, őserdei hangulatú bükkrengetegben kaptatunk föl a 682 méteres tetőpontra. A kilátó mellett egy 13. századi eredetű lakótorony romjai köszöntenek, de a csúcs építményeinek múltja egészen a népvándorlás koráig nyúlik vissza. Az 1970-es években felhúzott geodéziai mérőtorony közé 2020-ban emeltek kilátót, aminek felső szintjéről a Mecsek és alighanem Dél-Magyarország legszebb panorámája nyílik. Innen mérhető csak fel igazán, hogy a Keleti-Mecsek kiemelt dombsági tájként hullámzik a szomszédos, alacsonyabb lankák fölött, zöld palástja lapos tetők és sűrű völgyhálózat tengerét borítja. Középen, a Dobogó alatt a Miske-tető rétjei nyújtóznak, kiszúrhatjuk Kisújbányát is. Nyugaton feltűnnek a Pécsre hajló hegyek, a Misina-Tubes-gerinc és a Jakab-hegy lapos háta, délen a Villányi-hegység és a párába vesző (horvátországi) Papuk uralja a látóhatárt. Tiszta időben óriási távlatok nyílnak meg: kirajzolódik a Kőszegi-hegység, feldereng a Budai-hegység és a Bakony, legegyszerűbben pedig talán a Badacsony tömbje azonosítható. A panoráma dimbes-dombos tájak és alföld találkozását is kínálja, a Mecseket pedig „makettként" mutatja meg.

A Zengőről a S▲ jelzésen ereszkedünk le, enyhe emelkedővel indul a túra záró szakasza. Idős bükkös lengedez a bércorron átbukó szélben, a karcsú törzseik között ki-kilátunk a Keleti-Mecsek hátaira. A mozdulatlan, hegyvidéki hangulatú rengetegben kis kőfeszület áll: a Bocz-kereszt eredetijét a névadó család állíthatta a 19. században, hozzá érdekes szokás kötődik: az I. világháborúban a közeli falvak katonái fogadalmat tettek, hogy ha épségben térnek haza, évente ellátogatnak a hegyre. Ennek emlékére alakult ki az a tradíció, hogy hosszúhetényi férfiak húsvét vasárnap itt várják a napkeltét, s vele Jézus feltámadását.

A széles út kisvártatva élesen balra hajlik, és ezzel ütemes ereszkedés veszi kezdetét. Egy irtásfolt (és elágazás) után tölgyes lép a bükkös helyébe, a déli lejtők melegét az erdőből kiérve pedig a megmaradt szőlőtőkék élvezik. Köztük pedig megjelennek Hosszúhetény üdülőházai is. A hegyaljon célba vesszük a település sűrűjét; végül a főutcán jobbra, a Z◼ jelzésen érjük el a buszmegállót.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A túra a Kismányok, autóbusz-váróterem megállótól indul.
  • A végpont a Hosszúhetény, kultúrház buszmegálló.

Getting there

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van.

Parking

  • Kismányokon a templom előtt érdemes parkolni.
  • Hosszúhetényben a Fő utca és a Kossuth Lajos utca elágazásánál van lehetőség parkolni.
  • Érdemes az autót Bonyhádon (a buszállomásnál) hagyni, ahonnan busszal elérhető Kismányok, és a túra végén ide vissza is utazhatunk Hosszúhetényből (néhány közvetlen járattal, vagy pécsi átszállással).

Coordinates

DD
46.273889, 18.475134
DMS
46°16'26.0"N 18°28'30.5"E
UTM
34T 305463 5127577
w3w 
///antonym.drinkable.detours
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

  • Bármely turistatérkép a Mecsekről

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Blister kit
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
difficult
Distance
23 km
Duration
8:00 h
Ascent
763 m
Descent
640 m
Public-transport-friendly Linear route Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp