Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Történelmi emlékek nyomán a Gödöllői-dombságban

· 1 review · Hiking Trail · Gödöllői-dombság · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A máriabesnyői kegyhely és kegytemplom
    A máriabesnyői kegyhely és kegytemplom
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
m 350 300 250 200 150 20 15 10 5 km Erzsébet-pihenő (négyévszakos pihenőház) Erzsébet-pihenő (négyévszakos pihenőház)
Máriabesnyőről induló körtúránkon a Gödöllő környéki dombvidék középső, összefüggő erdőtáján barangolunk, miközben történelmi emlékeket felfűző útvonalat járunk be.
Open
moderate
Distance 24.1 km
6:25 h
357 m
357 m
311 m
161 m

A már régóta erősen átalakított tájnak jelenleg kb. 30%-át borítja erdő. Azonban ezek nagy része telepített, elegyetlen, tájidegen fajta (pl. akác, fenyő, bálványfa). A természetes erdők maradványai a legmagasabb, középső részen lelhetők fel; ezek tölgy, gyertyán, juhar és hárs fajokból állnak. A különböző erdőtársulások sűrűn, mozaikosan váltják egymást, és jellemző az erős cserjeborítottság. A dombság központi területein 1990-ben hozták létre a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet az itteni természeti és kulturális értékek megóvására.

Az egyik különlegessége a dombvidéknek, hogy egy része a középkor óta kedvelt vadászterület. Ez a funkció napjainkra is átöröklődött, a vadgazdálkodás jelentős helyet foglal el a környék gazdaságában. Legnagyobb számban a gím-, és dámszarvas, az őz, a muflon, a vaddisznó fordul elő, de apróvadakban is gazdag a terület. Manapság a vadállomány akkora túltartása jellemző, ami nagy károkat okoz az erdőkben és a szántóföldeken. Ennek mérséklésére vadvédelmi kerítések egész rendszerét építették ki az emberi átjárást biztosító kapukkal és létrákkal. Ezek mellett a vadászati infrastruktúra sok más elemével is találkozunk túráink során. A területen a mozgást segíti a számos nyiladék, amelyek legtöbbjében út is vezet.

A dombság erdőinek bizonyos részei vadaskertként működnek, de az egész területen átlag feletti a vadsűrűség. Ez a jellegzetesség azt eredményezi, hogy kirándulásaink alkalmával igen nagy esély van az erdő lakóinak megpillantására, fotózására. A madárvilág is színes; túra közben a cserjés részeken gyakorta riasztunk szárnyasokat. A dombvidéken lévő számos lovarda és külterületi gazdaság miatt háziállatokból is sokat láthatunk vándorlásunk során.

A vadászati tevékenység okán az erdészetek időnként korlátozzák a turistautakon való mozgást (elsősorban a kora ősztől a tél közepéig tartó fő vadászati idényben). Ezt rendszerint kitáblázzák a terület szélein, de érdeklődhetünk az illetékes erdészetnél is a kirándulás előtt.

Author’s recommendation

  • Máriabesnyő szélétől 400 méteres kitérővel látogathatjuk meg a kegytemplomot a Mária-út jelzéseit követve.
  • A Faház-tető idősebb erdőjét és kilátópontját 400 méteres kitérővel kereshetjük fel a Z▲ jelzésen.
Profile picture of András Kisida
Author
András Kisida
Update: September 14, 2022
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
311 m
Lowest point
161 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Asphalt 12.72%Forested/wild trail 79.84%Path 7.42%
Asphalt
3.1 km
Forested/wild trail
19.3 km
Path
1.8 km
Show elevation profile

Start

Máriabesnyő vasútállomás (187 m)
Coordinates:
DD
47.595621, 19.389960
DMS
47°35'44.2"N 19°23'23.9"E
UTM
34T 378964 5272612
w3w 
///sweeter.rockets.rice
Show on Map

Destination

Máriabesnyő vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Máriabesnyő vasútállomástól a P▲ jelzésen az Erzsébet-pihenőhöz vezető aszfaltútig túrázunk.
  • Balra fordulva a K jelekre váltunk, és az Erzsébet-pihenő utáni elágazásig haladunk.
  • Balra tartva a S jelzést követjük, amin a Hajdina-tető kereszteződéséhez bandukolunk.
  • Jobbra a Z jelek mentén folytatjuk utunkat, és a Ménescsapás-tetőig gyalogolunk.
  • Jobbra fordulva a K jelzésen az Erzsébet-pihenőt követő útelágazásba ereszkedünk.
  • A P▲ jelzésen gyalogolunk vissza a máriabesnyői vasútállomáshoz.

Túraleírás

Máriabesnyőről a dombvidék mélyére

Kirándulásunkat Máriabesnyő vasútállomásról indítjuk. Déli irányban kelünk át a vaspálya alatti aluljárón, és rátérünk P▲jelzés útjára. A következő 1.5 km-t a sínekkel párhuzamos zajvédő fal mentén tesszük meg a turistaúton. Mellettünk Besnyő portáihoz tartozó kertek sorakoznak, szemben pedig első úti célunk, a Juharos erdős hegyoldala uralja a látványt. Rátérünk a település utolsó utcájára, és bitumenen érjük el a szélső házat, ahol kereszteződés fogad. A P▲ jelzés a sínek mentén vezet tovább, míg balra kiágazik a Mária-út  jelzése, ami áthaladva a vasút alatti aluljárón a 400 méterre lévő bazilikához visz: itt van lehetőség kitérőt tenni és a kegyhelyet meglátogatni.

Akácosban folytatjuk utunkat bozótos-csalitos részen, de maga az ösvény jól ki van járva. Nemsokára kerítés kerül elénk, amit az erre a célra készített létra használatával tudunk leküzdeni. A túloldalon széles csapásra lépünk, és balra kanyarodva az iménti drótháló mentén menetelünk. Visszatekintve a kegytemplom tornyát láthatjuk kiemelkedni a fák közül.

Hamarosan zárt kapu állja el továbbhaladásunkat, de ezen nem kell átkelnünk, mert a turistaút jobbra kanyarodva nekivág a hegynek. A Juharos csúcsig bő 2 km a távolság és 120 méter a szintkülönbség, ami Gödöllői-dombságban valóságos meredélynek számít. 

Vadvédelmi kerítés tövében vezet felfelé az ösvény szellős erdőrészen, ezért helyenként felsejlik magaslatunkról a fákon túli, messzebbi táj. Hamarosan távvezeték nyiladékát keresztezzük, ami sajátos panorámát ad: a tartóoszlopok és belógó vezetékek mögött a dombság lankáit és a Budai-hegység vonulatait szemlélhetjük. Ez a kilátópont alkalmas arra is, hogy megfigyeljük a Juharoshoz hasonló kiemelkedő rögök nagy relatív magasságkülönbségét a szomszédos Duna völgyéhez képest.

Eddigre az emelkedő nagyját legyűrtük, és a hosszan elnyúló tetőszinten járunk. A turistaút kiszélesedik, lapos terepen baktatva élvezzük a könnyű járást. A Juharos 308 méter magas hátáról a vegetáció miatt csak korlátozott kilátást kapunk nyugati irányba. Átlendülve a csúcson ereszkedésbe kezdünk, aminek aljában burkolt útra lépünk. A keskeny aszfaltcsík a Gödöllő-Valkó országútból ágazik ki, és az Erzsébet-pihenőnél álló vadászházhoz tart. A P▲ jelzés itt véget ér; balra térve a K jelzésen haladunk tovább a szilárd burkolaton.

Védelmi árokrendszer és királynéi pihenő

Az elágazás környékén érdemes kicsit elidőzni, sőt kitérőt is tenni. Egy árkot látunk az erdőaljon keleti irányba indulni, ami a Csörsz árka néven ismert ókori határvédelmi vonal maradványa. Római irányítással a szarmaták által a 4. században épített árok- és sáncrendszer kb. 1200 km hosszan az húzódik az Alföld pereme mentén, egészen le az al-dunai Vaskapuig. A 2-5 méter mély, 5-10 méter széles árkok, illetve ezek szélén a sáncok jól látszódtak a 19. századig, amikor a jelentős tereprendezés eltüntette legnagyobb részét. Itt, a Gödöllői-dombságban hosszabb szakaszon is megmaradt felismerhető állapotban. Egy része mentén tanösvényt jelöltek ki, ami egyelőre csak virtuálisan létezik, de a létrehozó egyesület tervei közt szerepel az állomások tájékoztató tábláinak kihelyezése. A Csörsz-árok tanösvény végigjárása betekintést ad az ókori védelmi rendszer történetébe.

Megkerülve az útlezáró fémsorompót az Erzsébet-pihenőhöz tartunk, amit végig aszfalton teszünk meg a K jelzésen. A kezdetben enyhén ereszkedő, majd kicsit emelkedő út szélén helyenként homokfalakat, valamint az ezek tetején álló fák lelógó gyökérzetét tanulmányozhatjuk. Nemsokára két párhuzamos ágra válik szét az aszfaltút, a jobb oldalon épület tűnik fel. Az alacsony kerítéssel övezett vadászház mögött nagy méretű, kiépített pihenőhely kínál alkalmat frissülésre, leülésre. Az egyik fa tövében emléktábla ad magyarázatot a helyszín elnevezésére: a környék Erzsébet királyné kedvelt tartózkodási helye volt. A gödöllői királyi kastély közelsége miatt számos alkalommal tett kirándulásokat az uralkodóné errefelé.

Vadaskertek és kerítések

Miután megpihentünk, az aszfalton folytatjuk sétánkat a közeli erdőszélig, ahol elvégződik a műút, és balra fordulva a S jelzésen vándorolunk tovább. Széles homokútra térünk, ami jellemezni is fogja innentől az útviszonyainkat. A földtörténeti negyedidőszakban vastag rétegben terült a dombságra lösz- és homokborítás, amiben az utakat kialakították.

A ligetes, nem túl sűrű erdőben tölgy, gyertyán, juhar elegyedik, sok helyen megspékelve akáccal. Északnyugati irányba indulunk a jelzett úton az innen 4 km távolságban lévő Látó-hegy felé. A szintkülönbségek (kilométerenként mindössze néhány 10 méter) annyira kicsik, hogy szinte fel sem tűnnek. Balról egy kerítéssel védett fiatalos mellett gyalogolunk el, egy szakaszon pedig bevágódott mélyúton megyünk, ahol láthatjuk: errefelé vastagabb a talajréteg, mint a dombvidéken általában.

Rövidesen ismét átsétálunk a Juharosra felmenetben keresztezett távvezeték egy szakasza alatt. A nyiladékot követően a dombságban elterjedt, úgynevezett texasi kapu és kerítés állja utunkat, amelyen a kiépített falétrát használva kelhetünk át. A texasi kapu lényege, hogy az út teljes szélességében kimélyített árkot fémcsövekkel vagy vasúti síndarabokkal hézagosan fedik be, amire a nagyvadak és a patás háziállatok félnek rámenni, míg járművekkel és gyalogosan átjárható. Ezzel a kapufajtával a vadaskertek mentén találkozunk a Gödöllői-dombságban.

Ezen a vidéken a középkor óta jelentős a vadászati tevékenység. 1867-ben a Gödöllő környéki erdők koronázási ajándékként váltak királyi vadászterületté, majd a Horthy-korszakban és az államszocializmus évtizedeiben szintén ebben a funkcióban maradtak, ami napjainkra is átöröklődött. Ezért látjuk nagy számban a magasleseket és a vadászathoz kapcsolódó infrastruktúra többi elemét. A térségben lekerített vadaskerteket is kialakítottak, ezekben túltartott vadállomány jellemző.

 A Faház-tető környékén

A kapu után néhány száz méter gyaloglást követően rét széléhez érünk, ahonnan a túlsó oldal fái fölött északnyugati irányú kilátásban részesülünk. A 279 méter magas Látó-hegy tetejét a turistaút elkerüli, de ne bánjuk, mert a teljesen erdős tető nem ad panorámát. Helyette a csúcs előtt egy jól járható úton tehetünk 150 méteres kitérőt balkéz felé a peremre, ahonnan kitekinthetünk a tájba. Rálátunk Máriabesnyő házaira, a bazilikára és a környező földekre, a mögöttes területen pedig a Bolonka tetőszintje zárja le a horizontot. Bal kéz felé a Pulyka-tető erdős oldala emelkedik, míg jobbra a Gudra-hegy és a Margita irányába nézelődhetünk.

A Látó-hegy után enyhe ereszkedővel a Hajdina-tető előtti nyeregbe jutunk. A S jelzéstől itt elbúcsúzunk (az balra lekanyarodva Domonyvölgybe tart) és helyette a Z jelzésen folytatjuk a kirándulást. Rövid emelkedőt követően újabb kereszteződéshez érkezünk, ahol balra kiágazik a Faház-tetőre vezető Z▲ jel. Bár a csúcs a növényzet miatt csak korlátozott kilátást kínál, és az M3-as közelsége miatt zajos is a tető, mégis érdemes megtenni az 500 m-es kitérőt.

Ezen a környéken őrződtek meg ugyanis leginkább a természetes erdők maradványai. A Faház-tető térsége a Gödöllői-dombság legöregebb fatársulásának helyszíne. Tölgy és cser idősebb fákat láthatunk, tövüknél pedig a vaddisznók eleség utáni kutatásának túrásnyomait. A kilátópontról a völgyben vezetett autópályára, és a felette húzódó dombsági részletre látunk.

Irány a Ménescsapás-tető 

Visszatérve a Z jelzés széles útjára enyhe ereszkedővel folytatjuk utunkat, majd hamarosan kiérünk a fák közül, és nyílt terepen bandukolunk. Ezeken a fedetlen részeken még vastagabb a löszborítás az úton, a rendszeres járműhasználat miatt nem tud a növényzet megtelepedni rajta. Egy kicsiny rétet derékszögben jobbra fordulva kerülünk meg, aztán újra belépünk az erdőbe. A következő szakaszon még két éles fordulót teszünk a lekerített részek miatt. Az elsőnél balra kanyarodunk, és elérjük a Faház-tetőnél megkezdett ereszkedő alját.

Néhány perc múlva négyes útkereszteződésben állunk, ahol jobbra fordít jelzésünk, és átmászunk egy már ismerősként üdvözölt kapu melletti létrán. Hamarosan ismét kiérünk az erdőből, és az út bal oldalán húzott kerítés mentén gyalogolunk. Szemben jól rálátunk a Ménescsapás-tetőre, amire nemsokára felmegyünk az előtte mélyülő Nagy-völgy keresztezését követően. Az ereszkedő alján, a sorompónál jobbra fordulva kiérünk a völgyben vezetett távvezeték nyiladékába, amely alatt túránk kezdete óta már harmadszorra haladunk át, majd megkezdjük rövid kaptatónkat a Ménescsapás-tetőre.

A 70 méteres szintkülönbséget egy sajátos hangulatú, több méterre is bevágódó mélyúton küzdjük le, miközben jól tanulmányozhatjuk a szélső fák felszínre került gyökérfonatait. A tetőn jobbra fordulva a K jelzésre váltunk, ami túránk fordulópontja, innen ugyanis a már korábban érintett Erzsébet-pihenőhöz fogunk visszatérni. 

Kurgánok az erdőben

Szép tölgyesen menetelünk át, amit egy helyen hosszúkás rét nyit fel. A Harminchányás erdőrészét elérve az úttól balra az erdőaljon emberi kéz által létrehozott földhalmokat vehetünk szemügyre. A környékbeliek évszázadok óta számon tartják a Tatárhányásnak is hívott területet, ahol a múltban gyakran találtak csontokat és régi tárgyakat. A néphagyomány sokáig úgy tartotta, a tatárdúlás idejéből származó sírok ezek, amelyekre sebtében földet hánytak eleink. A 20. században igazolták régészeti kutatások, hogy szarmata halomsíros temetőről van szó, amiből többet is azonosítottak Gödöllő környékén. A szarmaták sztyeppei hagyományaiknak megfelelően kurgánokat (a halomsír egyik fajtája) készítettek halottaiknak, ezek beerdősült maradványait látjuk.

Továbbindulás után rövidesen átlétrázunk túránk utolsó texasi kapuján, immár rutinosan véve az akadályt. A Korona-erdőt keresztezve tisztások szélén baktatunk, és hamarosan újra elérjük az Erzsébet-pihenő padjait. A továbbiakban a már ismert úton gyalogolunk vissza Máriabesnyőre a K, majd a P▲ jelzések irányításával.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A túra kezdő- és végpontja Máriabesnyő vasútállomása.

Getting there

  • A túra a vasútállomásról indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parking

  • Máriabesnyő vasútállomása mellett találunk parkolásra alkalmas helyet.

Coordinates

DD
47.595621, 19.389960
DMS
47°35'44.2"N 19°23'23.9"E
UTM
34T 378964 5272612
w3w 
///sweeter.rockets.rice
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Gödöllői-dombság turistaatlasz

Author’s map recommendations

  • Gödöllői-dombság turistatérkép

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő vagy bakancs, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz: TERMÉSZETJÁRÓ App.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

4.0
(1)
Adrienn Juhász
January 23, 2022 · Community
Mi 16 km-esre rövidítettük a túrát. Lehet a miatt mert eltértünk az eredeti útvonaltól de pár kerítésen át kellett másznunk. Töltődésnek ajánljuk a Sziget vendéglőt Máriabesnyőn.
Show more
When did you do this route? November 21, 2021
Photo: Adrienn Juhász, Community
Photo: Adrienn Juhász, Community
Photo: Adrienn Juhász, Community

Photos from others

+ 2

Status
Open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
24.1 km
Duration
6:25 h
Ascent
357 m
Descent
357 m
Highest point
311 m
Lowest point
161 m
Public-transport-friendly Circular route Refreshment stops available Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
  • 1 Waypoints
  • 1 Waypoints
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp