Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Tihanyi nagy kör

· 7 reviews · Hiking Trail · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Alkony a Szélmarta-szikláknál
    / Alkony a Szélmarta-szikláknál
    Photo: Péter Farkas
  • / Kilátás a tihanyi Külső-tóra
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Balatonföldvár és a Kőröshegyi völgyhíd felé
    Photo: Péter Farkas
  • / Balatonfüred tihanyi Visszhang-dombról
    Photo: Péter Farkas
  • / A Hármashegyi-kúp kiváló fotózási pont
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tihanyi apátság a Visszhang-dombról nézve
    Photo: Péter Farkas
  • / Kilátás a Balatonra a Kékszalag idején Tihanyból
    Photo: Péter Farkas
  • / Falmaradvány a Nyereg-hegyen
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gejziritsziklák a Hálóeresztőn
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tihanyi Levendula Erdei Iskolánál
    Photo: Péter Farkas
  • / Panoráma a Balaton nyugati medencéje felé a Tihanyi félszigetről
    Photo: Péter Farkas
  • / Kilátás Balatonföldvár a Kőröshegyi-völgyhíd felé
    Photo: Péter Farkas
  • / Kőröshegyi-völgyhíd
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistajelzés az Akasztó-dombon
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zegzugos ösvény a Tihanyi-félsziget nyugati oldalán
    Photo: Péter Farkas
  • / Kis kikötő a Sajkodi-öbölben
    Photo: Péter Farkas
  • / Sziklakibukkanások a Csúcs-hegyre vezető ösvényen
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csúcs-hegy, Tihanyi-félsziget
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útban a Csúcs-hegyre
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csúcs-hegyi rom
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a Badacsony őrködik a Balaton csillogó víztükre fölött
    Photo: Péter Farkas
  • / Őrtorony-kilátó
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hajnal az Őrtorony-kilátóban
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Balatoni nádas a Sajkodi-öbölben
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tihany kora esti látképe a Szélmarta-sziklák felől
    Photo: Péter Farkas
  • / Kilátás Balatonfüred irányába
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A IV. Károly kálvária keresztjei
    Photo: Péter Farkas
  • / A Tihanyi apátság melletti sétányon
    Photo: Péter Farkas
m 200 150 100 12 10 8 6 4 2 km Szélmarta-sziklák Őrtorony-kilátó Tihanyi Levendula Erdei Iskola
Ez a rengeteg látnivalót felvonultató, változatos útvonal bemutatja a táj kialakulását és természeti értékeit, miközben számos kilátópontról gyönyörködhetünk az egyedi panorámában.
Open
moderate
Distance 12.7 km
4:00 h
493 m
493 m
210 m
106 m

A Tihany ófalujából induló útvonal először a vulkáni működésről tanúskodó különös formákat, a gejziritkúpokat mutatja be, majd a félsziget nyugati oldalára kanyarodva meseien szép, panorámákkal tűzdelt, tölgyesben hullámzó ösvényre vált. Egyik kiemelkedésről a másikra kapaszkodva ismerhetjük meg a táj ezernyi arcát.

Szép kilátást kapunk a Kiserdő-tetőről, a Csúcs-hegyről, az Aranyházról és az Akasztó-dombról, az Apáti-hegy kilátótornyából pedig a körpanoráma részeként a Külső- és Belső-tó is megjelenik madártávlatból. A két vízfelület közé ereszkedve a Szélmarta-sziklák különleges formáiról szemlélhetjük a tájat. A felfedezőút forrásbarlangot, különleges vármaradványt, kisebb üregeket is rejt – és ha jól időzítünk, az út egy részét finom levendulaillatban tehetjük meg.

Author’s recommendation

  • Az Aranyháznál a ZT jelzésen továbbsétálva érdemes megnézni a gejziritmezőt.
  • Kis kitérővel az apáti templomrom (S) és a Barátlakások (Z) is felkereshetők.
  • Ha autóval érkezünk, érdemes a Szélmarta-szikláktól indulnunk. Itt kényelmesebb a parkolás, és a tihanyi tumultust is megússzuk.
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
210 m
Lowest point
106 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Tihany, hajóállomás (105 m)
Coordinates:
DD
46.917135, 17.892713
DMS
46°55'01.7"N 17°53'33.8"E
UTM
33T 720253 5200018
w3w 
///comical.bronzed.bottled

Destination

Tihany, hajóállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  •  A Tihanyi hajóállomásról déli irányba indulunk a Z jelzésen.
  • A Kerék-hegyen túloldalán lévő nyeregnél jobbra fordulunk a Z+ jelzésre.
  • 200 m múlva a ZT jelzésen balra indulva a hévforráskúpok sorát fedezhetjük fel.
  • A S jelzést elérve balra fordulunk raja a Hálóeresztő nevű párkány irányába.
  • A Nyereg-hegyről leereszkedve a S▲ jelzésen jobbra tartva felkapaszkodunk az Apáti-hegyre.
  • A hegyről a Z▲ jelzésen balra indulunk.
  • A tóparton balra fordulva csak pár száz m a hajóállomás.

A túráról részletesen

 Indulás a hajóállomásról

A Tihanyi hajóállomástól déli irányba indulunk a Z jelzésen. A lakott területet elhagyva felkapaszkodunk az Akasztó-dombra, amely onnan kapta a nevét, hogy mikor Zsigmond király 1417-ben pallosjogot adományozott az apátságnak, ez alapján az a birtokain saját tisztjeivel elfogathatta és kivégeztethette a gonosztevőket. Ehhez a dombhoz is kötődik az a csak Tihanyban folytatott halászati mód, melynek szép leírását kapjuk Herman Ottótól. A „látott hal”, vagyis a garda halászata során a part menti hegytetőkről a halászbokor egy-egy tagja, a „hegyen-járó” irányította a vízen várakozó társait a vonuló gardaraj irányába.

Útközben szép kilátópontot érintünk, melynek szikláiról a Balaton keleti medencéjére nyílik panoráma. A dombról leereszkedve jelzésünk egy rövid szakaszon a Kossuth utcán vezet, majd jobbra betérünk az erdőbe, ahol az 1955-ben alapított Tihanyi Geofizikai Obszervatórium épülete mellett rövid emelkedővel jutunk fel a Kerék-hegy csúcsára. Itt az Antenna Hungária telephelyét mellőzve, a hegy túloldalán lévő nyeregnél jobbra fordulunk a Z+ jelzésen, majd 200 m múlva a ZT jelzésen balra indulva a hévforráskúpok sorát fedezhetjük fel.

A gejziritmező

A Belső-tótól délnyugati irányban mintegy 60 hektáron terül el az ún. gejziritmező. A tihanyi vulkánok kialvása után a felszín alatt megrekedt nagy mennyiségű forró kőzetolvadék még több százezer éven át fűtötte környezetét, miközben a benne lévő gázok (szén-dioxid, kén-dioxid, stb.) a kőzetek repedéshálózatán felfelé áramlottak. Útjuk során a lefelé szivárgó felszín alatti vizekben elnyelődve savanyú kémhatásúvá változtatták azokat, amelyek így a mélyben lévő kőzetekből többek között meszet és vasat oldottak ki. A forrásba jövő, felszínre ömlő vizekből csapódott ki a félsziget gejzirit nevű kőzetének fő tömege. Azért nem az egész, mert a meleg vizű tavak utólag átkovásodott üledéke is gejziritté alakult. Ez a rendkívül változatos kőzet többnyire édesvízi mészkő és hidrokvarcit változó arányú keveréke. Az ilyen rétegsorok alsó szakasza általában finoman rétegzett, míg feljebb tömeges megjelenést mutat az anyagkiválás ritmicitásának függvényében.

A félsziget hévforrásai valószínűleg a pliocén kor végén, a jégkorszak előtt működtek, amikor a Balaton medencéje még nem létezett. Mivel ez a viszonylag ellenálló, kemény kőzet megvédte az alatta elhelyezkedő laza pannon üledékeket, csaknem minden tihanyi hegyen megtalálható a „gejziritsapka” nyoma. Eredetileg több mint 150 kúp lehetett a félszigeten, melyek közül mára mindössze 60-80 maradt. A többit elbányászták; anyagát pl. építkezéseknél használták fel. Mivel törésvonalak mentén alakultak ki, többségük csoportosan sorakozik a Hosszú- és a Cser-hegyen, a Belső-tó és a Szarkádi erdő között, a gejziritmező területén, valamint a Csúcs- és a Nyereg-hegy között. Relatív magasságuk néhány tíz m lehetett, átlagos alapi átmérőjük pedig 100 m-nél kisebb.

A S jelzést elérve balra fordulunk a Hálóeresztő nevű párkány irányába. Ez hely az Akasztó-dombhoz hasonlóan szintén fontos szerepet játszott a garda halászatában. Tihanyból egyébként 62 vonyó, azaz hálóvonó hely ismert, ami jól mutatja ennek az ősi mesterségnek minden csínját-bínját ismerő tihanyi halászok szaktudását. A Szarkádi-erdő melegkedvelő tölgyesén át 700 m múlva ismét kilátóponthoz érünk, ahonnan kb. még egyszer ekkora távolságra találjuk a Tihanyi Levendula Erdei Iskolát. A MOHOSZ üdülő felett elhaladva, a Gurbicsa-tetőn túli Csúcs-hegy oldalában érünk a következő pazar panorámájú kilátópontra.

A Csúcs-hegy

A Csúcs-hegy a tihanyi vulkanizmus harmadik kitörési szakaszában keletkezhetett, melynek során a kitörések centrum egyre sekélyebbre vándorolt, miközben már száraz alapi torlóárak zúdultak le belőle. Délnyugati falában akár 0,5-1 m-es kőzetzárványokat is találhatunk.

A Csúcs-hegy tetején települő kb. 25 m magas és 150 m széles hévforráskúp nyugati oldalából nyílik a csúcs-hegyi forrásbarlang, melynek bejáratán át ovális alaprajzú, 4,3 m hosszú, 5,5 m magas terembe jutunk, ami kéményszerű kürtővel nyílik a felszínre. Az üreg befoglaló kőzete meszet alig tartalmazó hidrokvarcit, 3 és 4 m közötti magasságban pedig tömör kalcedon.

Továbbmenve elhaladunk az út baloldalán nyíló, 5 m hosszú Csúcs-hegyi-üreg mellett, majd egy rövid, meredek szakasszal érünk fel a hegy csúcsára, ahol egy kb. 10,2 × 10,2 m alapterületű, ötszögletű torony fal maradványait találjuk, amit kettős árokrendszer vett körül. Egy a nagyvázsonyi várhoz hasonló, de annál kisebb lakótorony lehetett. Valószínűleg ez volt a 13-14. századi oklevelekben említett tihanyi vár, amit a török korban őrtoronyként használtak. Régészeti feltárása még nem történt meg. A torony alatt kb. 10 méterrel is vannak falmaradványok, tehát az árok belső ívén fal állhatott; e felett falaknak kellett elhelyezkednie. A falmaradvány aljában 12-13. századi cseréptöredékek kerültek elő.

A Nyereg-hegy

A Csúcs-hegyről kellemes ösvény vezet át a Nyereg-hegyre. A vonult egy félkör alakú karéjt alkot a Rátai-csáva körül. Róla szép kilátás nyílik a Bozsai-öböl felé, ahol egykor Losta (máshol Lustak) szigete állt. Már egy 1024-ben kelt oklevél is említi a Tihany környéki szigeteket, amelyeket a Szent István király halászati joggal együtt odaadományozott a zalavári apátságnak. Ekkor a mainál kb. 1,5 méterrel alacsonyabb lehetett a tó vízszintje. A földdarabot 1211-ben nevezi meg először oklevél, mint a Losta nevű part menti falu birtokrészét, amelyen halászkunyhók sorakoztak. Korábban bronzkori telep és egy római kori villa is állhatott ezen a később a Balaton által elnyelt helyen, melynek falmaradványai ma is a tó fenekén pihennek.

Az ösvény vulkáni törmelékes kőzetein haladó ösvény mellett és alatt igen jól rétegzett, kovás gejzirit települ. A lemezek edényszerű és kaotikus szerkezete alapján iszapcsúszás történt a még képlékeny anyagban, melynek hátterében vízmozgás, földrengés, stb. állhat. Az 50-70 cm átmérőjű ovális kémények az egykori forráskúpok maradványai, amelyeken keresztül nagy mennyiségű kovás hévíz jutott a krátertóba, amelynek peremén a hévforrások vulkanotektonikus törések mentén törhettek fel. Hőmérséklete, vegyi összetétele és az oxigénhiány miatt fejlettebb élőlények nem élhettek benne. A hegyen egy 20-30 m hosszú, 6-7 m magas sziklafal is feltárja a vulkanoklasztit rétegsor felső szakaszát és a rátelepült gejzirit rétegsort. Az alsó szakasz a Kiserdő-tető szikláihoz hasonló felépítésű, ám itt a rétegek a Rátai-csáva, az egykori kráter felé dőlnek. Fölötte az alján laminites, majd felfelé üreges szerkezetű, tömegessé váló gejziritet találunk. Speciális szerkezete a kémiai kicsapódás mellett a biogén üledéknek, a besodort kvarc és földpátszemcséknek köszönhető. A hegytetőn kisebb hévforrások oszlopszerűen kivált anyaga preparálódott ki. Ezek közepén tört fel a forró víz, majd a kúppalást külső falán végigfolyva kicsapódott belőle az oldott anyag. A kúpok néha eltömődtek, így egymás mellett sorakozó, néha összenőtt formák alakultak ki, majd a képződmény tetején újraindult a folyamat.

Az Apáti-hegy

A Nyereg-hegyről leereszkedve, a S▲ jelzésen jobbra tartva felkapaszkodunk az Apáti-hegyen álló 16,5 m magas Őrtorony-kilátóhoz. A hegy a középkori Apáti faluról kapta a nevét, ami annak lábánál terült el. A 2017-ben átadott épület egy a római korra jellemző őrtornyot mintáz. Az alattunk elterülő félszigetet majdnem teljesen körülölelő Balaton mögött déli irányban Külső-Somogy vonulatai látszanak, szemben a Kőröshegyi völgyhíddal. Nyugat felé haladva a déli part települései sorakoznak, melyekből néhányat kitakar a Csúcs- és a Nyereg-hegy. A távolba nyúló tó Keszthelyi-öble elé hátul a Badacsony nyúlik be, majd az északi part települései sorakoznak. Északi irányban a távolban a Kab-hegy magasodik Aszófő fölé, majd Balatonfüred, a tó keleti medencéje következik előtérben az apátság épületével. A Kőröshegyi völgyhíddal záruló panorámánk előterében az őslevendulás díszlik. A kilátó után érdemes kimenni az Apáti-hegy kilátópontjára is, ahonnan még közelebbinek érezzük a Külső-tó nádas vízfelületét.

Az őslevendulás

Az Őslevendulást 1924 és 1927 között telepítette Dr. Bittera Gyula gyógynövényszakértő. A széles látókörű, nagy tudású kutató a levendulaolaj mellett foglalkozott illatos és gyógyászati célokat szolgáló növényi kivonatok készítésével is. Az 1930-as években a paprikamalmokban keletkező őrlési hulladékokból nagy kapszaicin tartalmú paprikakivonatot készített, amit napjainkban is használnak reumás bántalmak ellen.

Kezdetben az apátságtól bérbe vett, a Csúcs-hegy és az Apáti-hegy között elterülő birkalegelőn indult meg a Franciaországból importált levendula telepítése, majd a levendulaolaj felfutásával a következő években már több mint 100 hektáron folyt a levendulatermesztés Tihanyban. Az egyik legnagyobb nehézséget az okozta, hogy Magyarországon nem állt rendelkezésre megfelelő agrotechnika, mivel a levendula ekkora területen való termesztésével és feldolgozásával ő próbálkozott először. Az első telepítés után 5 évvel fordult termőre az ültetvény. Ekkor szinte már rögtön a levendulás szélén párolták le az illóolajat, mert a gyógynövényszakértő szerint a gyors feldolgozás kiemelten fontos a jó összetétel eléréséhez. A levendulaolaj minőségét elsősorban annak linalil-acetát nevű észtertartalma határozza meg. Ennek és a szintén benne előforduló linalol nevű terpénalkoholnak köszönhetően az illóolaj fájdalomcsillapító, nyugtató, feszültségoldó és gyulladáscsökkentő hatású. Már az első tihanyi lepárlás is igen jól sikerült. A kinyert levendulaolaj észtertartalma 60% feletti volt, megelőzve világhíres franciaországi levendulaolajokat is. 1933-ban keserűmandulafákat ültettek a sorok közé.

A jelentős sikeren felbuzdulva 1936-ban Bittera megalapította Budapesten saját illóolajgyárát. Ekkor már számos gyógynövénytermelő és feldolgozóüzem irányítója volt. Az illóolaj ipar az 1930-40-es évek fordulóján bontakozott ki igazán. Ekkor Tihanyban a levendulán kívül muskotályzsályát, római kamillát, izsópot és rovarporvirágot termesztettek. Utóbbi egy a Földközi-tenger vidékén és a Balkán-félszigeten vadon termő évelő növény. Gazdasági haszna, hogy a virágok finom őrölt pora annak piretrintartalma miatt megbénítja a rovarok légzőszervét. Akkoriban a levendula akkora értéket képviselt, hogy még a tőzsdén is jegyezték, ám szárnyaló gyárát 1949-ben államosították. Idővel a levendulaültetvények nagy részét beszántották, a maradék terület pedig elvadult, és csak 1986-ban kezdték újra telepíteni a növényt. Ma mintegy 30 hektáron nő Tihanyban. 

A vulkánok szülte, szélmarta Kiserdő-tető

A hegyről az elvadult őslevendulás helyén kialakított legelőerdő-fás legelő mozaikon át leereszkedve becsatlakozunk a Z▲ jelzésbe, és balra indulva rajta a szőlők között megkerüljük a Farkasverem nevű mélyedést. Hosszú szőlősorok között haladunk, majd a Belső-tó északnyugati öblénél felhágunk a Kiserdő-tetőre.

Felfelé menet egy sziklafal tetejére érünk, amely a Belső-tó helyén kialakult kráter belső falán lerakódott, majd átszállítódott kőzetté vált tefra maradványa. Ösvényünket követve Szélmarta sziklákhoz jutunk, amik a vulkáni kürtőből kirepített és oda visszahullott , illetve visszafolyt elsődleges piroklasztit üledéket tárnak fel, tehát ferde helyzetük nem későbbi kibillenés eredménye. Mélyebb fészkű, heves robbanások során alakultak ki, amit a vulkáni aljzatról feltépett és a rétegsorba beépült, mélyebben elhelyezkedő kőzetek (xenolitok) mutatnak. Piroklaszt torlóárak alakultak ki, és mai Külső-tó környékén létrejött kitörési központ (maar) helyén egyre nagyobb mélyedés lett, amibe a kürtőfalon át beáramlott a víz, majd az így keletkezett sár is kirobbant, feltépve a mélyebben fekvő kőzeteket. A vulkáni tevékenység elmúlásával, főleg a jégkorszak idején az erős légmozgások által szállított homok csiszolta ilyen alakúra a Szélmarta-sziklákat, mélyen beleharapva a puhább kőzetrétegekbe, miközben a viszonylag puha bazalttufát a repedésekben megfagyó víz is formálta, és alakítja napjainkban is. 

A Külső-tó

A Külső-tó helyén kezdődhetett a tihanyi vulkanizmus mintegy 8 millió évvel ezelőtt, melynek szórt anyagából keletkezet például a barátlakások rétegsora is. Az átmenetileg kialudt vulkáni mező negyedik kitörési szakasza során ismét megnyílt a Külső-tó kürtője, de ekkor maar-kráter mélyült a helyén, ami ma is a félsziget legnagyobb lefolyástalan mélyedése. Ebben keletkezett a mai Külső-tó. Mivel a félszigetet régen főként legeltetéses állattartással tudták hasznosítani, a 19. században az apátsági állatállomány takarmányszükségletének jelentős részét a Külső-tó lecsapolásával nyert réttel próbálták fedezni. 1809-re már becsatornázták tó területét, ami a mai napig is jól látszik. A vizet az egykori kráter oldalába ásott árokkal, az Apáti-tető és a Diós között húzódó, még a rómaiak korából származó árokba vezették, lecsapolva a tó nagy részét, így a 20. század elejéig enyhén szikesedő mocsárrét tenyészett a medrében, amit rétként hasznosítottak. Az árok zsilipjét 1974-ben zárták el természetvédelmi céllal, ami után a csapadék ismét feltöltötte a medret, nagy kiterjedésű nyílt vízfelületet alkotva. Később a vízinövények a tó egyre nagyobb területén megjelentek, így az 1990-es évek közepéig nádvágás is zajlott. A tó gazdag rovar-, kétéltű- és hüllőfaunája számos madarat vonz ide, néhány éve pedig vidra család is él a Külső-tavon.

Vissza a hajóállomásra

A Kiserdő-tetőről leérve egy rövid szakaszon a tihanyi bevezető út mentén haladunk. A temetőnél átkelünk a túloldalra, majd fonódva a Z jelzéssel kavicsos úton haladunk. Az Árpád utcát keresztezve egy lépcsőn kapaszkodunk ismét feljebb, egészen a kálvária csúcsáig.

A IV. Károly kálvária közadakozásból épült meg az 1920-as években. Feliratos és bronz domborműves stációit a Nagy Magyarország vármegyéinek és szabad királyi városainak nevében állították. A dombtetőn áll Krisztus kőkeresztje, hátterében a gejzirittömbökből épített hármas halommal és IV. Károly magyar király bronztáblájával. 1960-as lerombolása után 2012 őszére sikerült visszaállítani ezt az egyedik szakrális emlékhelyet.

A kálváriától A tihanyi tájházak mellett elhaladva, a lejtős utcákon kanyargó Z▲ jelzésen térünk vissza a tópartra, ahol balra fordulva csak pár száz m a hajóállomás.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Tihanyba Budapest, Veszprém és Balatonfüred felől érkeznek buszjáratok. A Tihany, hajóállomás bejárati út megállóhelyen szálljunk le!
  • Hajóval Siófok és Balatonfüred felől érkezhetünk.

Getting there

  •  A túra a hajóállomástól indul, majd ugyanoda ér vissza.
  • A buszmegállóból déli irányba indulva 60 méternyi sétával tudunk becsatlakozni a túra útvonalába.

Parking

  • Az autót a hajóállomás előtti parkolóban érdemes letenni.

Coordinates

DD
46.917135, 17.892713
DMS
46°55'01.7"N 17°53'33.8"E
UTM
33T 720253 5200018
w3w 
///comical.bronzed.bottled
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

Balaton-felvidék útikalauz

Author’s map recommendations

A Balaton turistatérképe

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app. 

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(7)
Lombosi Andrea
January 17, 2022 · Community
Gyönyörű túra 😊
Show more
When did you do this route? January 15, 2022
Photo: Lombosi Andrea, Community
Zsolt Márton
October 28, 2021 · Community
Gyönyörű környék. Érdemes végig menni a körtúrán.
Show more
When did you do this route? October 27, 2021
Photo: Zsolt Márton, Community
Photo: Zsolt Márton, Community
Photo: Zsolt Márton, Community
Photo: Zsolt Márton, Community
Botond Tőrös 
July 18, 2021 · Community
Az ország egyik legszebb tája.
Show more
When did you do this route? July 17, 2021
Show all reviews

Photos from others

+ 9

Status
Open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
12.7 km
Duration
4:00 h
Ascent
493 m
Descent
493 m
Highest point
210 m
Lowest point
106 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Summit route Healthy climate Dog-friendly

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp