Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Tihanyi kis kör

· 8 reviews · Hiking Trail · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Kilátás Balatonfüred irányába
    / Kilátás Balatonfüred irányába
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vihar közelít a Szélmarta-sziklák felé
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tihanyi Barátlakások
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tihanyi bencés apátság
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szürkemarhák legelésznek a tihanyi Belső-tó partján, a háttérben az Őrtorony-kilátó
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ürge a Belső-tó partján
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lépcső a Hármashegyi-kúpra
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ciprián-forrás (Tihany)
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Külső-tóra látunk rá a Szélmarta-sziklákról Tihanyban
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás az Óvárról
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az 1. sz. Leány-lakás ürege
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a Szélmarta-sziklák alatt
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Megsínylették az elemek ostromát a Szélmarta-sziklák
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás az Óvárról
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyíltvíz a Külső-tó nádtengerében
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kis méretű üreg a Barátlakások sziklafalában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tihanyi Őrtorony-kilátó
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente az Óvárnál
    Photo: Péter Farkas
  • / A tihanyi apátság
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente a Külső-tó mögött a Szélmarta-sziklákról
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 200 150 100 8 7 6 5 4 3 2 1 km Aranyház gejziritkúp Tihanyi bencés apátság Óvár (-hegy), Tihany Szélmarta-sziklák Tihanyi Belső-tó Barátlakások
A könnyű túra a Tihanyi-félsziget faluhoz közeli, keleti felét járja be. Fő látványosságai a barátlakások, a Szélmarta-sziklák, a Külső- és Belső-tó, valamint az Aranyház-gejziritkúp.
Open
easy
Distance 8.6 km
2:45 h
319 m
319 m
A rövid, ám annál látványosabb tihanyi körtúrát elsősorban a levendula virágzása és az őszi lombsárgulás idejére ajánljuk. Röpke tóparti séta után bevesszük magunkat a félsziget jelentős részét borító erdőbe, és a Ciprián-forrás után a Barátlakások üregeit fedezzük fel. Körbetekintünk az Óvár panorámás tetejéről, ahonnan a Kiserdő-tető szélmarta szikláira mászunk fel, majd kényelmesen leereszkedünk a Belső-tó partjára. Hamarosan már az Aranyháznál és a többi gejziritkúpnál kapunk betekintést a félsziget földtörténetébe. Végül Tihany utcáin az apátsághoz érünk, ahonnan már nincs messze a hajóállomás.

Author’s recommendation

  • Ha időnk engedi, járjuk be az Apáti- és a Csúcs-hegy környékét is. 
  • A Visszhang-dombtól csak pár méter a IV. Károly kálvária.
Profile picture of Szilárd Dr. Szentes
Author
Szilárd Dr. Szentes
Update: August 27, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
207 m
Lowest point
106 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Ciprián-forrás (Tihany)

Start

Tihany, hajóállomás (105 m)
Coordinates:
DD
46.917132, 17.892716
DMS
46°55'01.7"N 17°53'33.8"E
UTM
33T 720254 5200017
w3w 
///comical.bronzed.bottled

Destination

Tihany, hajóállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A tihanyi hajóállomástól észak felé indulunk a Z jelzésen.
  • A Lepke sorról egy pihenőnél lépünk be az erdőbe.
  • Az Óvár-tetőtől a ZT jelzésen ereszkedünk le a Kiserdő-tető tövébe.
  • A Kiserdő-tető tetejére mellénk szegődik a Z▲ jelzés is.
  • A kis magaslatról leereszkedve a ZT jelzést követjük a Belső-tó mentén.
  • Az Aranyház után a Z⩍ jelzésen balra teszünk egy kört.
  • A ZT jelzésen jobbra fordulva visszatérünk az Aranyházhoz.
  • A S+ jelezést követjük az apátságig.
  • Az apátságtól a Z jelzésen indulunk tovább a Pisky-sétányon.
  • A Visszhang-domb előtt jobbra fordulunk a Z▲ jelzésen.
  • A tópartra leérve csak pár száz méter a hajóállomás.

A túráról részletesen

A hajóállomástól észak felé indulunk a Z jelzésen. Hamarosan elhaladunk Darányi Ignác egykori földművelésügyi miniszter impozáns emlékműve mellett. A több mint tíz méter magas obeliszket és kétnyílásos kapuzatát a Balatoni Szövetség állítatta 1938-ban. Innen mintegy 500 m-t a parti sétányon teszünk meg, amelyről szép kilátás nyílik a tavon át északkelet felé, Balatonfüred irányába. Jelzésünk hamarosan balra fordul. Bevesszük magunkat a hegyoldal erdejébe, és az 1913-ban készült kényelmes sétaúton haladunk tovább a barátlakások felé - előttük azonban a Ciprián-forrást ejtjük útba. A korábban (a pár száz méterre élő remeték után) Orosz-kútként emlegetett vízfakadás mai nevét Halbik Ciprián Gáspár apátról kapta, aki állítólag felfedezte a víznyerő helyet. Mellette jól láthatóak a sorozatos földcsuszamlások nyomai, amelyeknek az az oka, hogy a hegy alapját adó, átázott pannon homokrétegek időnként megcsúsznak a velük váltakozó vizes agyagrétegeken.

A barátlakások

Az enyhe emelkedőn kb. 600 m múlva pillantjuk meg a barátlakások üregeit. I. András király feleségével, a kijevi Anasztáziával együtt bizánci szerzetesek is érkeztek Magyarországra, akik közül néhányat Tihanyban telepítettek le. A helyet a bencés apátság alapítólevele is megemlíti (a valószínűleg a szerzetesek által használt) Petra néven. Ezt követően a 13. századtól több oklevélben is említik pl. Vruzku (Oroszkő) alakban. Az Óvár keleti oldalának piroklasztit szikláiba vájt barlangokban perjelség fejlődött ki, amelynek patrónusa Szent Miklós volt. A püspök kultusza a török idők után is fennmaradt, és Lécs Ágoston (1698-1760) apátnak köszönhetően ma is szerepel az apátság címerében a hajósokat és halászokat óvó szent. A kis fiókegyház jelentőségét mutatja, hogy vezetői tagjai voltak a tihanyi konventnek.

A megmaradt cellák adják Közép-Európa egyetlen viszonylag ép remetetelepét, amit a szerzetesek a 14. század közepéig lakhattak. Kialakításuk után számos sziklaomlás (pl. az1810 előtti években, 1859-ben, 1942-ben és 1952-ben) ismert. A remetetelep megszűnését is egy ilyen okozhatta a 14. században. Bél Mátyás 1737 körül még 10 remetelakásról számolt be; Dornyai Béla 1942-es ásatása során szintén 10 helyiséget és 8 kisebb fülkét tárt fel. 1983-ban Eszterhás István az úgynevezett Leánylakásokkal együtt már csak 7 üreget azonosított - előbbiek a remetelakoktól kb. 300 méterrel kelet-délkelet irányban a sziklafal folytatásában találhatóak, és elképzelhető, hogy eredetileg a telephez tartozhattak. De az is lehet, hogy egy Keszi Ferencz nevű özvegy zsellér és hajadon lánya vájta, akik 1740-50 között pinceként használták őket, majd a nyugati lyukban éveken át laktak is. Az öreg halála után (egyes források szerint elmebeteg) lánya még évekig élt a nagyobbik cellában.

1982-ben komplex régészeti, műemléki és földtani kutatás indult a barátlakások megmentésére, melynek során két év múlva emberi csontvázak is előkerültek a cellákból. A keleti, 1. sz. cellacsoport legnagyobb helyisége templomként funkcionált. Alatta kriptát, keleti falfelületén pedig egy Árpád-kori oltárképet tártak fel a régészek. Az előtte lévő téren volt a temető, amiből az emberi maradványok mellett egy III. Béla korából származó sciphatus (tál alakú rézpénz) is előkerült. 1994-ben állagmegóvást követően a cellák új külső falakat kaptak, stabilizálva a helyiségeket. Ekkortól látogathatóak újra az üregek.

A tihanyi vulkanizmus négy elkülöníthető szakaszra osztható. Az előttünk tornyosuló 400 méter hosszú és mintegy 40 méter magas sziklafal az első Surtsey-típusú kitörésekből származó rétegsor egy szakaszát tárja fel. A pannon homokos-agyagos összletre települő vulkáni törmelékes kőzet alsó, néhány méter vastag szakasza az egykori felszín alatt néhány 10 méterrel bekövetkező gőzrobbanások során keletkezett. A pannon rétegekből származó elnyúlt, plasztikus szerkezetű agyagbombák (melyekben az eredeti rétegzettség is felismerhető) arra utalnak, hogy a szórt anyag laza, vízdús, sárszerű üledék lehetett. Felfelé haladva az agyagbombák mennyisége csökken, és megnő a vulkáni törmelékes kőzetek aránya. Ebben a működési fázisban a kürtőfal néha beomlott, aminek az anyagát a későbbi magmafeláramlások által okozott gőzrobbanások dobták a felszínre nagy energiájú alapi torlóárak formájában. Így kerülhetett a rétegsorba például az első cella nagyméretű, „bezsákolódott” vörös homokkő bombája.

A sziklatemplom plafonmagasságától (a feltárás középső részén) a nagy mélységből származó szilúr fillitzárványok alapján a robbanások epicentruma jóval mélyebben, több száz méter mélységben alakult ki. Ezek a rétegek a sárszerű anyaggal kitöltött kürtő körül viszonylag alacsonyan mozgó, és attól kis távolságra leülepedett, sűrű anyagárak lerakódásának maradványai lehetnek. A szakasz kb. 20 méteres vastagsága miatt a mélyfészkű kitörések akár órákra is stabilizálódhattak, amíg a robbanásokhoz szükséges, a Pannon-tó maradványából és a Bakony felől áramló karsztvízből származó vízutánpótlás biztosított volt a rendszerben. 

A legfelső, 10 méter vastag, egyre jobban rétegzett szakaszban lapillitufa települ. Ennek képződése során a karsztvíz utánpótlás megszűnése miatt a kitörések robbanásos jellege csökkent, és helyette gázban dúsabb magma áramlott a felszín felé, amit a bazaltsalak egyre nagyobb mennyisége mutat. 

Az ösvény a többi cella mellett elhaladva tovább emelkedik a tihanyi Óvár teteje felé, ahonnan ismét gyönyörű kilátásban lehet részünk a Balatonra.

Az Óvár

Az i.e. 17-15. században (mészbetétes kultúra) épült Óvár az i.e. 12-10. században (késő bronzkor) és az i.e. 8-5. században (kora vaskor) élte a fénykorát. Hosszú kihagyás után lakói a kelták voltak, akik a rómaiak megjelenéséig éltek a földsáncok által határol területen. A közel 1 km hosszú, 400 méter széles fennsíkon 1200 méter hosszú sánc húzódik, amely a Balaton-vidék legépebben fennmaradt és legnagyobb földvárát védte. A fennsík Balatonra néző, meredek keleti sziklafala és nyugati fele, a Felsővár között teraszos térszínt alakítottak ki. Valószínűleg törzsfői székhely lehetetett, ahol az arisztokrácia élt. A telep bejárata a délnyugati oldalon lehetett, erre utalnak a domb lábánál, a parkoló helyén és annak környékén az 1970-es években feltárt halomsírok, amiket a földvárakhoz vezető utak mellett állítottak ebben a korban. A halmokban hamvasztásos temetés történt; agyagedények cserepei, bronz ékszermaradványok és megszenesedett búzaszemek kerültek elő belőlük. Régészeti feltárását Regenye Judit vezette 1999-2000-ben.

A sekély, 20-40 cm mély talaj alatt a hévforrások által lerakott mintegy 2 méter vastag édesvízi mészkő fedi a földvár területét, amit padlóként használtak. A feltárt cölöplyukak alapján eltérő időben kb. 20-30 ház lehetett a területen. A legépebben megmaradt 7X3,5 méter alapterületű volt vastag döngölt agyagpadlóval, és teljes berendezésével égett le. A feltárás során sok szarvascsontot és egész csontvázat is találtak. A késő bronzkori sáncot a kelták jellegzetes favázas technikájukkal erősítették meg. Ezt követően a 10-12. században kora magyar földvár épült benne a sánc egy részének átalakításával. Ekkor épült a Felsővár 5 méter magas kelet-nyugat irányú osztósánca, amely elé árkot ástak, és megmagasították a korábbi sáncszakaszt. A terület neve erre a korra utalhat.

Az Óvártól a ZT jelzésen ereszkedünk le a Kiserdő-tető tövébe, ahonnan Z▲ jelzést követve kapaszkodunk fel a Kiserdő-tetőre. 

A Külső-tó mentén

A mediterrán hangulatú domb oldalában találjuk a Szélmarta-sziklákat, amelyektől szép kilátás nyílik a Külső-tó fölött az Apáti-hegyre és a rajta magasodó Őrtorony-kilátóra.

A Külső-tó helyén kezdődhetett a tihanyi vulkanizmus mintegy 8 millió évvel ezelőtt, melynek szórt anyagából keletkezett a túra során már érintett barátlakások rétegsora is. Az átmenetileg kialudt vulkáni mező negyedik kitörési szakasza során ismét megnyílt a Külső-tó kürtője, de ekkor maar-kráter mélyült a helyén, ami ma is a félsziget legnagyobb lefolyástalan mélyedése. Ebben keletkezett a mai Külső-tó.

Mivel a félszigetet régen főként legeltetéses állattartással tudták hasznosítani, a 19 században az apátsági állatállomány takarmányszükségletének jelentős részét a Külső-tó lecsapolásával nyert réttel próbálták fedezni. 1809-re már becsatornázták tó területét, ami a mai napig is jól látszik. A vizet az egykori kráter oldalába ásott árokkal az Apáti-tető és Diós között húzódó, még a rómaiak korából származó árokba vezették, lecsapolva a tó nagy részét, így a 20. század elejéig enyhén szikesedő mocsárrét tenyészett a medrében, amit rétként hasznosítottak. Az árok zsilipjét 1974-ben zárták el természetvédelmi céllal, ami után a csapadék ismét feltöltötte a medret, nagy kiterjedésű nyílt vízfelületet alkotva. Később a vízinövények a tó egyre nagyobb területén megjelentek; az 1990-es évek közepéig nádvágás is zajlott a part mentén. A tó gazdag rovar-, kétéltű- és hüllőfaunája számos madarat vonz ide, néhány éve pedig vidra család is él itt.

A Szélmarta-sziklák a vulkáni kürtőből kirepített és oda visszahullott, illetve visszafolyt elsődleges piroklasztit üledéket tárnak fel, tehét ferde helyzetük nem későbbi kibillenés eredménye. Mélyebb fészkű, heves robbanások során alakultak ki, amit a vulkáni aljzatról feltépett és a rétegsorba beépült, mélyebben elhelyezkedő kőzetek (xenolitok) mutatnak. Piroklaszt torlóárak alakultak ki, a mai Külső-tó környékén kialakult kitörési központ (maar) helyén egyre nagyobb mélyedés lett, amibe a kürtőfalon át beáramlott a víz, majd az így keletkezett sár is kirobbant, feltépve a mélyebben fekvő kőzeteket. A vulkáni tevékenység elmúlásával, főleg a jégkorszak idején, az erős légmozgások által szállított homok csiszolta ilyen alakúra a Szélmarta-sziklákat, mélyen belemarva a puhább kőzetrétegekbe, miközben a viszonylag puha bazalttufát a repedésekben megfagyó víz is formálta és alakítja napjainkban is.

A Szélmarta-sziklák után nem sokkal egy sziklafal tetejére érünk. Ennek a rétegsornak az alsó szakasza ugyanolyan, mint az előbbi helyen, aminek feltűnő lepusztulási felszínére kb. 10 méter vastagon gyengén rétegzett, lekerekített (tehát szállítódott) akréciós lapillis tufa települ. Ez a kőzet a kráter belső falán lerakódott, majd átszállítódott kőzetté vált tefra maradványa. A lekerekített lapillikket fedő algakéreg alapján a szállítódott üledék vízben rakódott le. A kőzet rétegei az egykori krátertó, a mai Belső-tó irányába lejtenek. Ez a szakasz a vulkáni kürtő és kráter kitöltésének szállítódott, lepusztult maradványa. 

A Belső-tó

A magaslatról leereszkedünk, és a ZT jelzést követve átsétálunk a Belső-tó déli partjára. A csillogó vízfelület a Balaton vízszintje felett 26 méterrel hullámzik. Faluszéli fekvése miatt tápanyagterhelése régebben az állattartás, napjainkban pedig a turizmus miatt fokozott. Az 1970-es években egy ázsiai növényevő halfajt, amurt telepítettek a tóba. Ez az akkori vízi növényzetet szinte teljesen kiirtotta, s ürülékével tovább növelte a víz szervesanyag-tartalmát, így abban magasabb rendű vízi növényzet híján különböző algafajok szaporodtak el, napjainkban is erőteljes algavirágzásokat és fehér habot produkálva. Később az amur is kipusztult; a nagy szervesanyag-tartalom miatti oxigénhiányt és a lúgos (pH: 9,3-9,6) kémhatást csak két kelet-ázsiai halfaj, az ezüstkárász és a kínai razbóra viseli el. A nemzeti park a nádas és a hínárnövényzet védelmével segít gyorsítani a természetes öntisztulási folyamatokat, így mára a Külső-tó gólyaalakú gázlómadarai is átröppennek vadászni a tó halaira, valamint bölömbika, törpegém és búbos vöcsök is fészkel a vizet körülölelő nádasban. A parti gyep 2003-ban betelepített, erős ürgeállománya idevonzza a ragadozómadarakat, a rajta legelő szürkemarha gulya pedig a fajgazdag, dús gyökérzetű gyep fenntartásával szintén jelentős mennyiségű tápanyag bejutását akadályozza meg a tóba.

Séta a hévforráskúpok között

Jelzésünk újabb másodlagos erdőbe vezet minket, amelyben elérjük az Aranyház nevű sziklát. A félsziget legismertebb hévforráskúpját szépzuzmó fajok festik a sárga különböző árnyalataira. Rajtuk kívül a szintén beszédes pogácsazuzmók, hólyagzuzmók és szemölcszuzmók kérgezik be a sziklákat. Két kisebb üreget is találunk itt, az Aranyház alsó és felső üregét, melyeket a forró vizek oldottak a kemény kőzetbe.

Innen ismét dél felé indulunk tovább, majd a Z⩍ jelzésen balra fordulva hamarosan elérjük az Átjáró-kúpot, amely Tihany talán legösszetettebb fejlődésű, ilyen jellegű képződménye. Keletkezéstörténete hat szakaszra bontható, amit a mellette felállított tábla jól bemutat. A barlangot keletkezésének vége felé szénsavas hévizek oldották.

Délnyugat felé követve a jelzést a Kalapos-kúphoz érünk, melynek speciális formáját részben a kúpokat sokáig pusztító bányászatnak köszönhetjük. A hévizek által keményre cementált felső része sapkaként védi az alatta látható breccsás szerkezetű kőzetet az időjárás viszontagságaitól, ám a válogató erózió idővel lassan így is kibillenti álló helyzetéből a vékony nyakon nyugvó kőtömböt. Irányunkat tartva elhaladunk a Borsóköves-kúp mellett. A szénsavas hévizek által lyukacsosra oldott kőzetet később vastartalmú hévizek is átjárták, majd az így kialakult kürtők belsejében borsóköves és más típusú mészkiválásokat hagytak az ismét feltörő oldatok.

A ZT jelzésen jobbra fordulva visszatérünk az Aranyházhoz, majd a S+ jelzés mentén balra, jelzetlen ösvényre térve a Hármashegyi-kúp kínál pazar kilátást a félszigetre. Innen visszaérünk a Belső-tó melletti gyephez, majd jelzésünket követve Tihany utcáin érjük el az apátság épületét, valamint az előtte nyíló Forrás-barlangot, a félsziget második legnagyobb természetes üregét. A mindössze 14 méter hosszú, 2 teremből álló járat falait a többi hévforráskúphoz hasonlóan gejzirit alkotja. Az automatikus világítással ellátott barlangba a bejárati rácson keresztül nézhetünk be.

A tihanyi apátság

Az I. András király által 1055-ben Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére alapított egyház alapító oklevele a legrégebbi írásos magyar nyelvemlék. Szent Ányos (Anianus) titulusa a Kárpát-medencében szinte egyedülálló, valószínűleg az alapító királyhoz köthető. Mára a középkori épületegyüttes szinte nyomtalanul eltűnt, csak néhány kőfaragvány és a 11. századi altemplom maradt ránk, ahova az alapító király temetkezett. A 16-17. századi török háborúk idején az apátságot végvárrá alakították át, és erődítették. Mivel a felszabadító harcok után az apátság és birtokai csak a királyi kamarának fizetett, egy ún. fegyverváltság fejében kerülhettek vissza egykori tulajdonosaikhoz, és mivel a bencéseknek nem volt ennyi pénzük, 1702-ben az ausztriai altenburgi bencés apátság vásárolta meg az épületegyüttest és annak bitrokait. A Pannonhalmi Bencés Apátság csak 1716-ban tudta visszavásárolni.

Ezt követően Grassó Villebald apát megszervezte a szerzetesi élet alapfeltételeit, valamint pénzügyileg stabilizálta a kolostor birtokait. Az 1720-as években kezdődött meg a templom és a kolostor újjáépítése, és 1774-ben fejeződött be Lécs Ágoston apát irányítása alatt. Mivel II. József 1786-ban felosztotta (többek között) a bencés rendet, annak tagjai csak 1802-ben térhettek vissza az apátságba. A század közepére igen rossz állapotba kerülő templomot és kolostort 1889-1890 között teljeskörűen felújították. Ekkor készültek Deák-Ébner Lajos, Lotz Károly és Székely Bertalan gyönyörű falképei. Az államosítások következtében 1950-ben a szerzetesek ismét elköltöztek, és a rendházban először szegényházat, később múzeumot alakítottak ki. A magyar államtól a bencés rend 1994-ben kapta vissza a kolostor-együttest, melynek restaurálása már két évvel azelőtt megkezdődött. Az apátság 2012 tavaszán vált újra önálló perjelséggé.

Az apátságtól a Pisky sétányon haladó Z jelzésen indulunk tovább, melyről szép kilátás nyílik a Balaton keleti részére. A névadó Pisky István Tihany várának a törökökkel vívott párbajairól híressé vált kapitánya volt a 16 század végén. A tihanyi visszhangnál jobbra fordulunk, és a lejtős utcákon kanyargó Z▲ jelzésen térünk vissza a tópartra, ahol balra fordulva perceken belül visszaérkezünk a hajóállomásra.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Tihanyba Budapest, Veszprém és Balatonfüred felől érkeznek buszjáratok. A Tihany, hajóállomás bejárati út megállóhelyen kell leszállni.
  • Tihany hajóállomás kikötőbe Siófok (és több déli parti település) valamint Balatonfüred felől érkeznek hajók. 

Getting there

  • A túra a hajóállomástól indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parking

  • Az autót a hajóállomás előtti parkolóban érdemes letenni.

Coordinates

DD
46.917132, 17.892716
DMS
46°55'01.7"N 17°53'33.8"E
UTM
33T 720254 5200017
w3w 
///comical.bronzed.bottled
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

Balaton-felvidék útikalauz

Author’s map recommendations

Balaton turistatérkép

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Blister kit
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

4.6
(8)
Takács Hedvig
September 12, 2021 · Community
When did you do this route? September 12, 2021
Photo: Takács Hedvig, Community
Photo: Takács Hedvig, Community
Erika Virágh
June 06, 2021 · Community
Gyönyörűséges hely, érdemes végigjárni! Nagyszerű időt fogtunk ku a túrázáshoz, a végére a nagy melegben ki is tikkadtunk. Nem baj, Tihanyban nem lehet szomjasnak maradni.🤣 A túraútvonalak tiszták, a jelzések egyértelműek voltak, sehol nem tudtunk eltévedni. Legközelebb a nagy körre megyünk. 😍 Köszönöm a túraútvonal megosztását! 😍🙏🙂
Show more
2021.06.06. Tihany, a hármashegyi-kilátópontról, a Belső-tó az előtérben
Photo: Erika Virágh, Közösség
2021.06.06 ekkora gyíkokból láttunk rengeteget
Photo: Erika Virágh, Közösség
Show all reviews

Photos from others

+ 42

Status
Open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
8.6 km
Duration
2:45 h
Ascent
319 m
Descent
319 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Refreshment stops available Family-friendly Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp