Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Tatai-tókör: séta a vizek városában

Hiking Trail · Pannonia · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Tatai vízi élet
    / Tatai vízi élet
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Öreg nyárfák az Által-ér mellett
    / Öreg nyárfák az Által-ér mellett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Buja vízivilág az Öreg-tó várossal elentétes oldalán
    / Buja vízivilág az Öreg-tó várossal elentétes oldalán
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A kálvária földtani feltárása
    / A kálvária földtani feltárása
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Forrásmészkő örvénylő rétegei a Kálvária-hegy tó felöli oldalán
    / Forrásmészkő örvénylő rétegei a Kálvária-hegy tó felöli oldalán
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Sárkányok az Öreg-tavon
    / Sárkányok az Öreg-tavon
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Által-ér Öreg-tavi torkolata
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyárfák nászruhában
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Áthatolhatatlan ártéri erdő
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tatai alkonyat
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 m km 1 2 3 4 5 6 7 Tourinform Iroda (Tata) Tatai Öreg-tó Tatai vár

Aki még nem járt Tatán, a vizek városában, és szereti a természetet, a vízivilágot és a kellemes sétákat a vízparton, annak egyszer meg kell kerülnie a Tatai Öreg-tavat, közben a tónak és környezetének minél több zugát, titkát felfedezve. De aki már megtette, annak is érdemes más-más időszakokban visszalátogatnia, mert az évszakok, a vízszint váltakozásaival mindig új arcát mutatja az idilli táj.

open
easy
7.1 km
1:47 h
83 m
83 m

Nemcsak Tatának, de egész Magyarországnak egyik legnagyobb értéke változatos vizivilága, a mélyben rejlő termálvizektől a tiszta forrásokon és lápi vizivilágon keresztül az ezüstösen csillámló nagy tavakig. Az Észak-dunántúli kisváros pedig nemcsak bővelkedik a vízi értékekben, hanem komolyan tesz is annak megőrzéséért és megmutatásáért. A vízimadarak védelmének jegyében Tatát az 1990-es években Ramsari Várossá avatták,  így számos intézkedéssel ösztönzi a helyieket e csodás életközösség fenntartására, a békés együttélésre. Kákalaki Akka és barátai pedig hálásak ezért a törődésért: minden évben ludak tízezrei vészelik át a hidegebb hónapot a tavon és a környéken, megörvendeztetve a helyieket és az idelátogatókat nyüzsgő vízi kavalkádjukkal, a város felett köröző csapataikkal.

De a város és az Öreg-tó környéke rengeteg egyéb látványosságot, érdekességet rejt, mind természeti környezetben, mind kulturális értékben, melyek bemutatására a helyiek számos tematikus túrát találtak ki, információs táblákon igazítva útba az érdeklődőket. Az Öreg-tó két ellentétes oldalán a tematikus séták nyomvonalán navigálhatunk, a vár melletti platánfánál pedig a kulturális, míg az üdülő sor elején lévő parkolóban a természeti látványosságokat bemutató tanösvények tábláját találjuk. A tartalmas leírásokkal kísért felfedező utak a város történelmébe, vízi világába, erdeibe vezetnek minket a városban fellelhető malmok, templomok, kastélyok érintésével a kőfejtők, tavak és források mentén.

Fedezzük fel ezt az izgalmas és látványos vidéket, ahol a természet és a történelem, a mai és egykori nagy személyiségek munkájának lenyomata találkozik a tatai Öreg-tó csillámló víztükre körül.

Author’s recommendation

  • Tata kétségkívül a vizek városa, legtöbb rendezvénye is a tóhoz kapcsolódik. Érdemes felkeresni valamelyik közösségi eseménye alatt, akár a nyári fesztiválokon, akár ősszel a nagy lehalászás vagy a híres tatai vadlúdsokadalom idején.
  • A város rengeteg kulturális attrakcióval várja a turistákat, ezért érdemes a kirándulásunkat kiegészítenünk a város kulturális értékeinek felfedezésével, kiállításokkal.
  • Az Öreg-tó mellett a közeli a Cseke-tó és a Fényes-forrás tanösvénye is legalább olyan látványos, mint a tókör. Érdemes meglátogatni mindkét vizes helyszínt.
  • Tata legszebb kilátásának és a Gerecse geológiai bemutatóhelyének ad helyet a közeli Kálvária-domb. Ha fogékonyak vagyunk a sziklák és a föld alatti csodák világára, a helyi szakemberek vezetett túrával bemutatják nekünk a föld alatti csodákat. Ám ha csak a felszínen maradunk is, a védett geológiai feltárás sziklavonulata, a dombtetőről, de méginkább a Fellner Jakab-kilátóból elénk táruló panoráma Tata szépségének új perspektíváját mutatja meg. Mindenképp célszerű megtennünk ezt a fél órás kitérőt a tóparti Esterházy-kastélytól a Fazekas utcán keresztül a Kálvária-domb tetejéig.
  • Kevés túrán vagyunk ennyire jól ellátva felfrissülési lehetőségekkel. A séta végén beülhetünk egy kávézóba, étterembe vagy cukrászdába, és élvezhetjük a kultúrkörnyezet adta lehetőségeket.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: April 02, 2019

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
142 m
Lowest point
126 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A tó város felőli oldalánál kevesebb a fa és az árnyék, úgyhogy nyáron védekezzünk a káros sugarak ellen!

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Start

Tata, az Öreg-tó középső zsilipje (126 m)
Coordinates:
Geographic
47.649582, 18.321018
UTM
34T 298816 5280831

Destination

Tata, az Öreg-tó középső zsilipje

Turn-by-turn directions

 Itiner:

  • A tatai Öreg-tavat egy tanösvény zöld alapon fehér levelekkel díszített jelzése kerüli meg, ezt kell követnünk a tó körüli széles murvaúton.

Leírás:

Célszerű módon a városközponthoz legközelebb kezdjük tókerülő túránkat, a tatai Öreg-tó leeresztő zsilipjénél, a vár keleti lábánál. A robosztus vízszintszabályozó műtárgyat a 18. század közepén építették, de a tó a várhoz tartozó vizesárokkal már a 14. században létezett. Az eredetileg halászati célból létesült mesterséges tó így valójában hazánk legrégebbi halastava. Manapság a nyári időszak után, a zsilip segítségével lassú apasztás révén méterekkel süllyesztik le a vízszintet, aminek hatására a halak a mélyebb zugok felé kényszerülnek, így könnyű zsákmányt jelentenek a kerítőhálós halászoknak. A tatai látványhalászatot az októberi hosszú hétvégén rendezik meg, életben tartva az ősi mesterséget.

Sétánkat a tó körül a zöld alapon fehér faág tanösvényjelzés kíséri, de úgyis szinte lehetetlen véletlenül letérni a tavat megkerülő széles murvaútról. A futók is előszeretettel használják ezt a bő 7 kilométeres utat, tehát elég csak a napi edzéseiket teljesítőket követnünk. Az Öreg-tó 200 hektárt meghaladó vízfelülete ugyanakkor a vizisportok szerelmeseinek igazi paradicsoma. A nyári időszakban rengeteg evezőst, vitorlást láthatunk a tavon, még olyan különlegességeket is, mint a sárkányhajó. Ha mi is kedvet kapunk, bérelhetünk kenut, kajakot a csónakházban, és túránkat kiegészítve testközelből is élvezhetjük a tó vizivilágát. Kevésbé bevállalósak részére sétahajójárat is üzemel a tavon a Szent János kikötő és az Építők parkja között.

A hajóállomást elhagyva elmaradnak mögöttünk a tóparti házak, és egyre természetesebb környezetben mozgunk. Az Öreg-tó vízfelülete kinyílik a tó nagyobbik, déli medencéjében, a túlpart bő kilométer távolságra van tőlünk. A víztömeg valódi méretei innen látszanak igazán. A kiindulópontunkat jelentő Öregvár is egyre kisebb lesz, ahogy megfogyatkoznak a parton sétáló emberek, és a város zaja hátramarad.

Égi vándorok menedéke

A tó városközponttól távoli, mégis még könnyen megközelíthető pontján építették fel a madármegfigyelő tornyot, ahonnan a legjobban láthatjuk be a tó felületét. Az téli időszakban, alacsony vízállásnál a tatai Öreg-tó vízimadarak tízezreinek telelőhelyként szolgál. Az eurázsiai tundrákról csapatosan érkeznek a vonuló vízimadarak a hidegebb idő beköszöntével. Néhány lúdra jeladót szerelve követték nyomon a vonulásuk irányát és ütemét, ami megdöbbentő részleteket tárt fel. Egyetlen nap leforgása alatt akár 1500 kilométer távot is repülhetnek ezek az égi vándorok. A nyugat-szibériai folyótorkolatoktól az Urál-hegység megkerülésével, számos országon átrepülve érkeznek hozzánk, a Kárpát-medence oltalmába.

A ludak telelésére jellemző, hogy az éjszakákat töltik a tavon, napközben a környező földeken legelnek, vagy a mocsarakban gyűjtenek táplálékot. Ennek megfelelően az alkonyati behúzás, de méginkább a pirkadati kirepülés során csodálhatjuk meg a tó és a város felett köröző csapatokat. A legjobb alkalom erre a november utolsó hétvégéjén megrendezett Tatai Vadlúdsokadalom, melynek során madarászok segítségével, előre felállított, nagy nagyítású távcsöveken keresztül szemlélhetjük a tavon gyülekező madarakat.

Ahogy a sétaút elhagyja a keleti part melletti szállodákat és az üdülőövezetet, a vizes területekre jellemző erdőbe lépünk. A szinte áthatolhatatlanul buja aljnövényzetű, cserjés ártéri erdőben a vizet kedvelő fűzfák és nyárfák tekintélyes egyedeit csodálhatjuk meg. Itt már némileg eltávolodunk a tó vízfelületétől, az ártéri nyárfásban igazi erdei hangulat válik uralkodóvá. A famatuzsálemek hatalmas törzsükkel oszlopként szegélyezik a sétautat, a bokrokon tenyésző liánok kulisszaként takarják az ártér belsejét. Ezek a sűrű erdők a város közelségének ellenére igen gazdag állatvilágnak adnak otthont, rókák, vaddisznók, borzok, szarvasok, egész erdei ökoszisztéma van jelen ebben a tavat délről szegélyező erdősávban.

A tópari nyárfák árnyékában

Túránk felénél elérkezünk a tó túloldalára, az Által-ér felett átívelő hídhoz, ahol lehetőségünk van besétálni a folyótorkolathoz. A folyó partján észak felé sétálva, az ösvényt övező telepített nyárfák árnyékában érkezünk a nádasokkal szegélyezett tópartra. Szemben a vár és a mellette csoportosuló épületek eltörpülő sziluettje, míg körülöttünk a tópartot eredetileg jellemző náddal, gyékénnyel benőtt vizivilága. Az ösvény jobb oldalán az Által-ér érkezik a tóba egy mesterséges mederben, míg a bal oldalon van az eredeti, öblökkel rendelkező torkolat, melyet az utóbbi időben állítottak helyre a múlt évszázadi tereprendezés és kotrás során feltöltött, gazos területből. A védett, mocsaras öböl a vizimadarak igazi otthona. Nyáron az itt fészkelő kócsagokat, gémeket, kárókatonákat, jégmadarakat láthatjuk táplálékszerzés közben.

A tókerülő ösvényre visszatérve folytatjuk utunkat az Által-ér völgyét elhagyva, ahol már tölgyek, égerek és telepített fenyők is megjelennek. Kellemes erdei sétánk visszaérkezik a tó partjához, és a tisztásokkal szaggatott vegyes erdőben hallhatóan újra közeledünk a városhoz. A tó a parti buja növényzet megritkításának köszönhetően itt-ott pallókon megközelíthető. A javuló vízminőségnek hála nagy melegben, a mesterségesen kialakított szabadstrandoknál akár csobbanhatunk is egyet a tó hűsítő vizében.

A városhoz közeledve az ösvény egy enyhe jobbkanyarja után balra kiemelkedik a partoldal, és a Kálvária-domb tövében haladunk el. A domboldalra számtalan ösvény fut fel, többségük a Kálvára utcára érkezik. A Kálvária-hegy érdekes geológiai összetettséget mutat. A tó felé kibillent rétegsor a város felöli oldalon a triász kőzeteknél kezdődik, míg a tó felé jura vörösmárvány után fiatal negyedkori édesvízi mészkőben végződik. Érdemes meglátogatni a védett földtani feltárás látványos mészkőfalait, ahol a geológuskertben kőzetkiállítással kísért vezetett túrán kerülhetünk közelebb az évmilliók hagyatékához.

A Kálvária-dombon remek kilátásban is gyönyörködhetünk a város felé magasodó Fellner Jakab-kilátóból. Az ösvényeken csak elég kalandosan tudjuk megközelíteni az alig pár száz méterre lévő Kálvária-dombot; érdemes a túra végénél, a vár előtti öreg platánfától visszakanyarodni a Fazekas utcán, és a hosszabb, de biztosabb útvonalon felkapaszkodni a lokális magaslatra.

A göcsörtös mészkőszikláktól Tata jelképéig

A Kálvária-domb tövénél a tóparton haladó ösvényt szegélyező sziklákra leszünk figyelmesek. A göcsörtös kőzetet közelebbről megvizsgálva feltűnnek a rétegesen kiváló, lyukakkal és üregekkel barázdált édesvízi mészkőre jellemző nyomok. A vizek városa ugyanis a környék egyik legnagyobb forrásrendszerének közelében épült. A Gerecsét és a Vértest elválasztó törésrendszer itt közel esik a regionális mélyponthoz, a Dunához, így a zömében karsztos képződményeket magában foglaló Dunántúli-középhegység felszín alatti vízrendszerének egyik fontos kiáramlási pontja a tatai árok.

Ennek a jelentős karsztvízutánpótlásnak köszönhető a terület vízgazdagsága, mellyel összefügg a tó körüli sziklák kialakulása. A mélyből feltörő karsztvizek ugyanis a hosszú út alatt a környező hegységek belsejében feloldott mészanyagot a földmélyi nyomás és széndioxid elillanásával a forrásoknál rakják le, mint már szükségtelen terhet. Érdekesség, hogy a tatabányai vízapasztó bányászati tevékenység során közel fél évszázadig szárazak voltak a mélyből feltörő források üregei, így lehetőség nyílt például a szomszédos Cseke-tó partján lévő forrásbarlangok száraz bejárására és vizsgálatára. Szerencsére a helyenként több mint száz méteres karsztvízsüllyesztés megszünésével a 2000-es évek után ismét jelentősen emelkedett a vízszint, közelítve az eredeti állapothoz, így ezek a különleges természeti képződmények újra élővé váltak.

A sziklák után, utunk vége felé ismét parkosított kultúrtájra érkezünk, ahogy az Esterházyak lovardaépületét megkerüljük. Az öreg vadgesztenye- és platánfasor visszavezet az Esterházy-kastélyhoz és a várhoz, a városi élet turisták zsivajával és kacsahápogással élénk légkörébe. A tekintélyes törzsátmérőjű öreg-tavi platán árnyékában belépünk a várárokkal körbevett középkori várba, mely Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király kedvelt nyaralókastélya volt, mára pedig Tata jelképe.

A vár túloldalán visszaérkezünk kiindulópontunkhoz, de érdemes egy kisebb kitérővel meglátogatni a vár és a kastély túloldalán fekvő tatai városközpontot is, ahol a Plébániatemplom előtti Kossuth téren, az ismeretterjesztő táblán kiválaszthatunk egy érdeklődésünknek megfelelő körsétát, és megtekinthetjük a város információs táblákkal ellátott emlékeit.

Public transport

Public transport friendly

  • Amennyiben busszal érkezünk, úgy a Tata, autóbusz állomáson kell leszállnunk, a Tatára érkező buszok végállomásánál.
  • Vonattal jóval messzebb érkezünk a tóhoz képest, mint busszal, de ha szeretnénk vonattal utazni, érdemes a Tata, Tóvároskert vasútállomáson leszállni, és útbaejteni a vadregényes angolparkkal körbevett Cseke-tavat is az Öreg-tó felé.

Getting there

  • A Tata, autóbusz állomástól a Váralja úton érkezünk az Öreg-tó zsilipjéhez néhány perces sétával.
  • A Tata, tóvároskert vasútállomásról a Baji úton érünk az Öreg-tóhoz, viszont érdemes lekanyarodni az első lehetőségnél jobb kéz felé a Cseke-tó itányába, és megtekinteni a kevésbé közismert, de igen látványos angolparkot.

Parking

  • Közvetlenül a tatai autóbusz állomás mellett hagyhatjuk az autónkat a bolt és a gyógyszertár előtti parkolóban.
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Gerecse térkép (Cartographia), Tata várostérképe


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
7.1 km
Duration
1:47 h
Ascent
83 m
Descent
83 m
Public transport friendly Loop Scenic With refreshment stops Family friendly Cultural/historical value Geological highlights Faunistic highlights Insider tip Handicapped accessible Suitable for strollers Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.