Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail Top

Szurdoktúra legendás források nyomában

· 5 reviews · Hiking Trail · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Kertes-kői-szurdok
    / A Kertes-kői-szurdok
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Borostyán-kút kápolnája
    Photo: Péter Farkas
  • / A Borostyán-kút tava
    Photo: Péter Farkas
  • / A Parajos-tető és a Kőris-hegy Bakonybél határából
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bakonyi táj a Borostyán-kút környékén
    Photo: Péter Farkas
  • / Kavicsos út az Öreg-Kerülő-hegy felé
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csoportos tuskógomba
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rét szélén haladunk Bakonybél felé
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdőrészlet a Borsó-kút környékén
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent-kút és környéke kedvelt pihenőhely is
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tönkölös-hegy és a Parajos-tető Bakonybél határából
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Judit-forrás
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Visszaérkezés Bakonybélre
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 8 6 4 2 km Erdők Háza (Bakonybél) Pannon Csillagda … (Bakonybél) Erdőismereti Oktatóbázis … Háza Erdőismereti Oktatóbázis … Háza A bakonybéli Borostyán-kút (Szent-kút) Erdők Háza (Bakonybél)
Könnyű, több ponton lerövidíthető körtúra Bakonybélből, melynek két fő látnivalója a szépen kiépített Borostyán-kút és környezete, valamint a vadregényes Kertes-kői-szurdok.
open
moderate
9.8 km
3:00 h
346 m
346 m
Ez a különleges látnivalókat felvonultató körtúra a Szent Mauríciusz Monostortól nem messze indul, és a Szőlőgyöpnek nevezett hegy oldalában álló Fehér kereszt után a Borostyán-kút kegyhelyét mutatja be, ahol a legendák szerint Szent Gellért, valamint Szent Günther, a bakonybéli monostor első apátja is remetéskedett. A forrás környékén egy kis tavat, kápolnát és kálváriát is találunk. Innen szép erdőkön át érünk a Bányász-kúthoz, ahol kellemes környezetben tarthatunk egy pihenőt, mielőtt nekivágunk a Gerence Kertes-kői-szurdokának. A patak fölé magasodó kréta időszaki mészkősziklák legszebbike az Oltár-kő, amely fölött a Judit-forrás vize csörgedezik, és alakít ki látványos mésztufagátsorokat. Egy vadvirágos rét után érünk a szépen foglalt Borsó-kúthoz, majd megkapó panorámában gyönyörködhetünk a Kőris-hegy környékére, mielőtt a műúton visszatérünk a buszmegállóba.

Author’s recommendation

  •  A túrát szükség szerint a Csúcs-hegynél a Z jelzésen, vagy a Z és a Z+ jelzések találkozásánál is le lehet rövidíteni.
Profile picture of Szilárd Dr. Szentes
Author
Szilárd Dr. Szentes
Updated: March 26, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
400 m
Lowest point
275 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Bakonybél, Petőfi utca buszmegálló (279 m)
Coordinates:
DD
47.252208, 17.729078
DMS
47°15'07.9"N 17°43'44.7"E
UTM
33T 706495 5236804
w3w 
///regrettable.jiving.overbite

Destination

Bakonybél, Petőfi utca buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A buszmegállótól déli irányba indulunk a P+ jelzésen.
  • A csúcs-hegyi elágazásnál jobbra fordulunk a Z jelzésen.
  • Öreg-Kerülő-hegy oldalában a Z● jelzésen kis kitérőt teszünk a Bányász-kúthoz.
  • Visszatérünk a Z jelzésre.
  • A szurdok jobbra induló görgeteges ösvényén a Z● jelzésen felmegyünk a Judit-forráshoz.
  • A jobbra induló Z▲ jelzésen átsétálunk az Oltár-kőre.
  • Visszatérünk a Z jelzésre.
  • A szurdok túlsó végénél balra fordulunk a Z▲ jelzésen.
  • Az aszfaltos út előtt balra kanyarodunk a P+ jelzésen.
  • A csúcs-hegyi elágazásnál a Z jelzésen jobbra tartva térünk vissza Bakonybélbe.
  • A Kossuth utcán balra térve jelzetlen úton sétálunk.
  • A Fő utcára érve a Z◼ jelzések visznek vissza a buszmegállóba.

A túráról részletesen

A buszmegállótól a Borostyán-kútig

A buszmegállótól déli irányba indulunk a P+ jelzésen a Petőfi utcán, melynek bal oldali utolsó háza a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Cseh Tamásé volt. Továbbmenve a település határában balra, az úttól távolabb a Szőlőgyöpnek nevezett hegyoldalban áll az úgynevezett Fehér kereszt, amelyet a magyarok Nagyasszonyának tiszteletére állíttatott Hajik János és neje 1936-ban. Érdekessége, hogy a falu lakói Szent Márk napján egyik évben ehhez, következő évben pedig a Pápai úti kereszthez zarándokoltak egykoron a határt és a búzát megszentelni. Innen már csak 400 m a Borostyán-kút.

Ezt a régi szakrális helyet IX. Gergely pápa 1230-ban kelt bullája említi először, amely szerint a Szent Gellért-szikla tetején - amit a kutatók a Borostyán-kővel azonosítanak - Szűz Mária titulusú kápolna állt. Helyette 1825-ben egy később elpusztult kápolnát emeltek a ma is álló, 1889-ben elkészült épület helyén. A Krisztus szenvedéstörténetét megjelenítő 14 stációs kálvária 1888-ban készült el. A kápolna melletti falazott sziklaüregben egy 1908-ban állított lourdes-i Mária-szobor látható. A hagyomány szerint Szent Günther, a bakonybéli monostor első apátja is itt remetéskedett - ezért nevezik a hegyről legördült szikladarabokat Szent Günther könnyeinek. A kápolna előtti, 1996-ban mesterségesen kialakított tavat a Borostyán-kútban fakadó forrás vize táplálja.

Szent Gellért bencés apát legendája szerint a királyi udvarból 1023-1030 között a bakonybéli kolostorba vonult vissza, és tőle nem messze épített magának egy kunyhót, ahol buzgó imádsággal, remetéskedve élte életét. Egy napon írás közben elnyomta az álom a kunyhója előtt. Arra ébredt, hogy egy farkas elől menekülő szarvasborjú odatelepedett mellé, hogy megvédje, és mozgolódása közben a tintát, mellyel írt, a földre döntötte. Miután megetette az állatot, nem is ment el tőle. Egy későbbi alkalommal az erdőről fát hozott, és kunyhója ajtajában egy farkas feküdt tátongó sebbel az oldalán. Ahogy meglátta a remetét, a ragadozó odament hozzá, és a lábaira rogyott. Szent Gellért kimosta és bekötözte a sebét, majd a kunyhójába vitte a farkast, ami hálás kutyaként megnyalta a remete kezét, és szelíden a szarvasborjú mellé heveredett.

Egy érdekes népszokás is kötődik a Szent-kúthoz: a Pilátus-verés. Nagycsütörtök éjszakáján főleg a legények favázra erősített szalmabábut vittek a kápolnához, ahol nagy tüzet raktak, aztán megégették a Pilátust jelképező szalmabábot, mert „ő adta a zsidók kezére Jézust”. A felgyújtás előtt a bábut botokkal jól meg is verték. Sokszor egész éjjel táplálták a lángokat, mert úgy vélték, hogy amikor Jézust vallatták, az udvaron a poroszlók is a tűznél melegedtek. A téltemetéssel összefüggésbe hozható  Pilátus-égetés egyes források szerint egészen az 1960-as évekig élt a faluban.

A Csúcs-hegytől és a Bányász-kútig

A Borostyán-kúttól a P+ jelzésen kelet felé indulunk tovább a Csúcs-hegyre. A kezdetben meredek úton kiérünk a gyertyánosból, és balunkon villanypásztorral kerített legelőszakaszok mellett emelkedünk tovább. Jobbra keresztezzük a széles kavicsos utat, melynek rézsűjében felvillan a magaslatot alkotó szőci mészkő Formáció. Az ösvény hamarosan egy újabb kavicsos úthoz ér. Ahogy az innen nyíló kilátás is mutatja, a leküzdött közel 100 m szintkülönbség ellenére még mindig Bakonybéli-medence aljzatán vagyunk. A Z jelzésen jobbra fordulunk, és kb. 100 m-t megyünk rajta, majd balra kanyarodunk róla. Rövidesen ereszkedni kezünk, majd újra találkozunk a kavicsos úttal, azon megyünk tovább. Egy kanyarral odébb jobbra térünk le egy ösvényre, amin balra szép sziklakaréj mellett haladunk el. A Z  jelzést az Öreg-Kerülő-hegy oldalában fakadó Bányász-kúthoz vagy másik nevén Tücsök-forráshoz az öreg bükkök alatt vezető Z● jelzésen jobbra hagyjuk el.

A gugyor

Visszatérve a Z jelzésre egy balkanyarral fordulunk be a Kertes-kői-szurdokba. Több helyen csúszós köveken kell átlépdelnünk a patakon, legyünk óvatosak! A bakonybéli monostor Szent István által 1018-ban kiadott alapítólevelében is szerepel, mint birtokhatárpont. A Bakonyban az ilyen meredek sziklák által határolt szűk völgyeket, amiknek patak is folyik az aljában, gugyornak nevezik. A Gerence ezen szurdoka, bár csak mintegy 300 méter hosszú, mégis nagyon látványos. Két oldalról a Kréta időszakban kb. 100 millió éve egy tengerelöntés során képződött zirci mészkő 30–40 m magas sziklái határolják. A sekélytengeri környezetben vastag, aszimmetrikus héjú, úgynevezett rudista kagylók kőzetalkotó mennyiségben szaporodtak el, melyek szabálytalan kör, illetve ellipszis alakú ősmaradványaival több helyen is találkozhatunk - például a Judit-forrásnál, amihez a szurdok kezdeténél az első nagyobb szikla után jobbra egy felfelé induló kis ösvényen tehetünk rövid kitérőt.

A törmeléklejtő-erdő nehezen járható, görgeteges ösvényén a Z● jelzés az első métereken hiányzik. A terület egyik kiemelkedő geológiai értéke, a Judit-forrás mésztufagátsora mellett haladunk el, melyen a víz kis zuhatagokkal tarkítva szalad a mintegy 40 méteres magasságból a szurdok mélyébe. Ez a képződmény a felszínre került, felgyorsuló karsztvíz szén-dioxid-leadása következtében kicsapódó kalcium-karbonátból, vagyis édesvízi mészkőből áll. Hamarosan megérkezünk a foglalt forrás előtt álló padokhoz. Érdemes kimenni a jobbra induló Z▲ jelzésen az Oltár-kő nevű sziklára, amelynek tetejéről (leginkább lombmentes időszakban) rálátunk a szurdokra. Neve a magyarok római keresztény hitre való áttérítése előtti időkből származhat.

Innen az eddig megtett úton térünk vissza a Gerencéhez, ahol jobbra kanyarodva átkelünk a szurdokon. (Ha visszafelé nem akarjuk vállalni a meredek utat, a Z▲ jelzésen egy balkanyarral a sziklaszoros keleti bejáratához érünk.) A szűk völgy és a benne rohanó Gerence sajátos hűvös, párás mikroklímát alakított ki. A sziklafalakon a moha- és páfrányfajok mellett a növényvilág egyik kis „ékszerével” is találkozhatunk, a párnaszerű sziklabevonatot alkotó mohos csitrivel. Ez a védett, szegfűfélék közé tartozó kis növény csak bemohásodott sziklafalakon él, mert apró magjai a mohapárnák nedves málladékán tudnak kicsírázni. Apró, fehér virágai május környékén nyílnak, melyeket általában kistermetű legyek poroznak. A vízben is találkozhatunk védett fajokkal, mint például a meder kövei között ritkán megjelenő fürge csellével. 

Vadvirágos réten át a Borsó-kúthoz

A szurdok végénél északkelet felé indulunk tovább a Z▲ jelzésen, melyen elhagyjuk a Gerence völgyét. A széles földúthoz érve balra indulunk rajta, majd rövidesen jobbra letérünk róla. Egy nagy, vadvirágos (őszi oroszlánfog, réti boglárka, réti imola, mezei katáng, közönséges párlófű, stb.) réten át, a magasles után érünk a bakonybéli műúthoz. Az aszfalt előtt balra kanyarodunk a P+ jelzésen, ami egy elegyes gyertyános-kocsánytalan tölgyesbe ér. 100 m múlva balra találjuk a Borsó-kutat.

Újra Csúcs-hegy, majd Bakonybél

Az erdő lassan bükkösre vált. Egy patakátkelés után 700 m-re érünk vissza a Csúcs-hegy elágazásához, ahol jobbra fordulunk, és a Z jelzésen megyünk tovább, ki a gyepre. Innen már jól látszik a Kőris-hegy. a Parajos-tető és Tönkölös-hegy alkotta vonulat. A Pityer-dombnál a jelzés kiér a műútra, amin a Jókai utcán érkezünk meg Bakonybélbe. A falutáblánál baloldalon három erdeifenyő alatt áll az 1933-ban készült Piros kereszt nevű feszület. Innen balra a Kossuth L. utcán, majd a Fő utcán balra kanyarodva érünk vissza a buszmegállóhoz.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A Zirc és Pápa felől gyakran közlekedő buszokról a Bakonybél, Petőfi utca nevű megállónál érdemes leszállni.

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.

Parking

  • Bakonybélben a buszmegálló és a bencés monostor környékén érdemes leparkolni az autót.

Coordinates

DD
47.252208, 17.729078
DMS
47°15'07.9"N 17°43'44.7"E
UTM
33T 706495 5236804
w3w 
///regrettable.jiving.overbite
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

Bakony utikalauz

Author’s map recommendations

Book recommendations for this region:

show more

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Reviews

4.6
(5)
Gábor Gombás
January 18, 2021 · Community
Sziasztok! Tegnap este úgy számoltunk, hogy jó eséllyel a Bakonyban havazás várható, így kinéztünk egy közepes hosszúságú túrát a Természetjáró applikációból. Választásunk egy szurdokra esett, mely útvonal Bakonybélből indulva egy fektetett nyolcast ír le, miközben négy emelkedőt kell megmászni. Mellon a Tátrában is megveszett tavaly télen, itt is zabálni fogja a havat, a szó szoros és átvitt értelmében is. Ahogy egyre közelebb értünk az indulási ponthoz, a havazás is egyre sűrűbbé vált. Leparkoltunk, táskát összepakoltuk, felszereltük az ebet és indítottuk a tracket. A falut elhagyva, a tóparti kápolna mellett egyből kaptatóra váltott az út. Le is dobtunk egy réteg ruhát, mert patakzott a hátunk a -2 C ellenére. A kölyök csak úgy száguldozott a friss hóban. Itt már tudtam, hogy hibát vétettünk, ugyanis a Csorba-tó partján vásárolt hómacskát jól otthon hagytuk. Persze, jó helyen van az ott a meleg lakásban, miközben mi alig bírunk felkepeszteni a hegyre. Gyönyörű volt az erdő, ahogy alá-alá hullottak a fák ágairól a megduzzadt fehér párnák. Helyenként át kellett kelni a befagyott patakon, mely partjait csak saccolni tudtuk az ugrás során. A havazás szűnni nem akarva szórta ránk a szabályos pelyheket. Egészen egy tisztásig vezetett utunk, ahol teljesen szűz felület fogadott, cserébe jelentős széllel kellett megbirkózni. A trackre támaszkodva törtünk utat a harminc centis dunyhába, ami a tájat borította. Mellon közben ugrált, túrt, fetrengett és szinte minden létező bokrot megjelölt. Ez biza mostantól az ő birodalma. Hol emelkedett, hol ereszkedett az ösvény, egézsen addig, amíg újfent a Gerence-patakhoz nem értünk. Kidőlt fák tanúskodtak a korábbi viharokról, a szurdok függőleges falai pedig az évezredes erózióról. Ez volt a legnehezebb szakasz, sok helyen bújni, valahol pedig mászni kellett, amit a kutty többnyire önerőből megoldott, de helyenként segíteni kellett neki is. Egy utolsó hajrával felcaplattunk a negyedik dombra is, majd visszaereszkedtünk Bakonybél központjába. Az egyik lapátoló úr, meg is jegyezte: “Tegnap igen rossz volt a vacsora, ma egész nap havat hányok!” Elcsüggedve kacagtunk a szenzációs poénon. Betudjuk annak, hogy itt már mindenki nagyon fáradt volt, Mellon még arra is lusta volt, hogy az őt ugató kutyákat flegmán kinevesse. Közepes erősségű túrának írja az app, de a hó jelentősen rátett erre. 10 km-t mentünk 266 m szintkülönbséggel, ami egyébként egy kellemes gyaloglás, de ezúttal 3 és fél óra kellett a teljesítéséhez. A látványért, az időjárásért és azért az élményért, hogy sok év után először láttunk szűz havat Magyarországon, mindenképpen megérte. #bakony #bakonybél #gerence
show more
2021. január 18., hétfő 7:28
Photo: Gábor Gombás, Közösség
2021. január 18., hétfő 7:28
Photo: Gábor Gombás, Közösség
2021. január 18., hétfő 7:28
Photo: Gábor Gombás, Közösség
2021. január 18., hétfő 7:28
Photo: Gábor Gombás, Közösség
Show all reviews

Photos from others

2021. január 18., hétfő 7:28
2021. január 18., hétfő 7:28
2021. január 18., hétfő 7:28
2021. január 18., hétfő 7:28
+ 9

Status
open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
9.8 km
Duration
3:00 h
Ascent
346 m
Descent
346 m
Public transport friendly Loop Scenic Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
Features
Maps and trails
: h
 km
 m
 m
 m
 m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp