Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trailrecommended route

Szurdokok útján – Mályinkáról a Kis-fennsík köveihez

· 2 reviews · Hiking Trail · Bükkvidék· Open
LogoMagyar Természetjáró Szövetség
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Ölyv portyázik a bükki erdők felett
    / Ölyv portyázik a bükki erdők felett
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-fennsík északi peremén öreg bükkösben vezet az utunk
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egyre szélsőségesebb időjárást az egykorú szálerdők sínylik meg
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Északi-Bükk erdőségéből csak az Odvas- és a Kemesnye-kő ágaskodik ki (kilátás a Látó-kövekről)
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dédestapolcsány és a Lázbérci-víztározó már az Upponyi-hegység kapuja
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-völgyben széles murvaúton követjük a patak folyását
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jókai-emlékoszlop az Örvény-kő tetején
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csondró-völgy szálbükkösében
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Örvény-kő mészkősziklái: hazánk legmagasabb sziklamászó iskolája
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A miskolci vasutas természtjárók díszesen foglalták kőbe a Köpüs-forrást
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mályinka, középen a fa harangláb
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A református templom és a fa harangláb Mályinkán
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Begyeleg-kilátó Mályinkán
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panorámafotó a Begyeleg-kilátóból. Kattints a képre!
    Photo: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az erdei fenyő, bár nem őshonos, jól érzi magát a hegyvidéki környezetben
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mária-forrás mindig bő vizű karsztvízfakadása
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdészház a Mária-forrás alatti réten
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szentléleki fogadó, Bükkszentlélek
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szentléleki pálos kolostor romjai
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Romosodó szentléleki házak (2019 nyara)
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 16 14 12 10 8 6 4 2 km Látó-kövek Begyeleg-kilátó (Mályinka) Mária-forrás és pihenőhely Mária-forrás és pihenőhely
A Bükkhát dombsági térszínéről teszünk látogatást a Kis-fennsíkra, a két táj között pedig az átmenetet alkotó Északi-Bükk völgyvadonjaiban túrázunk. A fennsík pereméről lefutó szurdokok a hegység természetes kapui, amelyek közül több ma is őrzi az eredetit megközelítő állapotot, ezért igazán különleges élményt ad bejárásuk. 
Open
moderate
Distance 16.5 km
5:10 h
756 m
756 m
772 m
304 m

Kalandos vonalvezetésű körtúránkon a Csondró-völgy szurdokán keresztül hatolunk be a bükki vadonba, hogy az Örvény- és a Látó-kövek kilátópontjairól nézzünk szerteszéjjel. Megtekintjük a szentléleki kolostorromot és az üdülőtelepet, aztán a Baróc-patak szurdokán át ereszkedünk vissza Mályinkára.

A csobogó vízfolyások és szomjoltó karsztforrások mellett az emberi tevékenység nyomaival ismerkedünk, miközben elmerülünk a Bükk rengetegében. Épített kilátóhoz is lesz szerencsénk a Begyeleg tornya képében, valamint több, leülésre csábító erdei pihenőhelyen is lazulhatunk majd vándorlásunk során.

Author’s recommendation

  • A Csondró-völgyből egy meredek, jelzetlen csapáson kitérőt tehetünk az odvas-kői barlangszálláshoz és a felette lévő természetes kilátóhoz.
  • A Vár-völgy kezdetén a K● jeleit követve a közeli Vár-forrás szomjoltó karsztcsorgójához mehetünk.
  • A Mályinka feletti Szőlő-kő sasbércérének kilátópontjára jelzés nélküli ösvényen térhetünk ki.
Profile picture of András Kisida
Author
András Kisida
Update: February 02, 2022
Difficulty
moderate
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Örvény-kő, 772 m
Lowest point
304 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest stops

Mária-forrás és pihenőhely

Start

Mályinka, tűzoltószertár buszmegálló (315 m)
Coordinates:
DD
48.151280, 20.497033
DMS
48°09'04.6"N 20°29'49.3"E
UTM
34U 462590 5333236
w3w 
///fling.paradise.syndicated

Destination

Mályinka, tűzoltószertár buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Mályinkáról a Csondró-völgyben vezetett K+ jeleken a Mária-forráshoz kapaszkodunk.
  • A S jelzésen balra fordulva az Örvény-kő alatti kereszteződésig emelkedünk.
  • A S▲ ösvényén az Örvény-kő sziklájára látogatunk, majd ugyanerre vissza is jövünk.
  • A S+ jelzést követve az Arany-lépcső elágazásáig bandukolunk.
  • Jobbra tartva a P jelek mentén a Köpüs-forrás letérőjéhez sétálunk.
  • A P● jelzésen a Köpüs-forrás pihenőhelyéhez kanyarodunk, majd ugyanerre vissza is jövünk.
  • A P jeleken Szentlélekre vándorlunk.
  • A K+ jelzés útján a Látó-kövek érintésével a Mária-forráshoz ballagunk.
  • A S jelzésen a Vár-völgy bejáratáig ereszkedünk.
  • K jelek mentén visszatérünk Mályinkára.
  • A túra kiindulópontjához a K+ jelzéseken jutunk.

Túraleírás

Mályinka

Az Árpád-korban létesült Mályinka határából kőkori eszközök is előkerültek, amelyek mutatják, hogy a Bükk északi hegylába régóta csábítja a letelepülőket. A Bükkhát és az Északi-Bükk határmezsgyéjén már a bronz- és vaskorban is erődítéseket emeltek, majd a 13. században felépült a dédesi erősség, amelynek birtokához tartozott Mályinka is. A török idők alatt megcsappant lakosságot gömöri szlovákokkal pótolták, akik aztán néhány nemzedék után beolvadtak. A népesség nagy részének az erdő adta a megélhetést; fával és szénégetéssel foglalkoztak, ami mellett szőlő és gyümölcs termesztésében (főleg alma és szilva) jeleskedtek. Az itteni pálinkák napjaikban is híresek. A község lakói hamar áttértek a protestantizmusra, a legértékesebb műemlék a református templom és mellette a fa harangláb. Utóbbi országos jelentőségű, ugyanis fémszegmentes megoldással épült a 18. század végén. 

Bevezetés a Csondró-völgybe

A kezdőpontunkat jelentő buszfordulót és a falut a K+ jelzések mentén hagyjuk el. Az erdő irányába emelkedünk; visszanézve jó rálátást kapunk Mályinka környékére. A fák közé lépve a Bükki Nemzeti Park védett területén folytatjuk utunkat a feketefenyővel elegyes pagonyban. Ahogy a Kemesnye-hegy oldalában fordulunk, ösvényünk alatt megjelenik a Csondró-patak völgye; innentől ezt követjük egészen a forrásáig. A bükkök szürkés-ezüstös törzsei átveszik az uralmat, ahogy előre haladunk, s egyszer csak a szurdok bejáratánál állunk.

Az előttünk nyíló szűk völgy a Bükk egyik természetes kapuja évezredek óta, amin keresztül a hegység belsejébe juthattak el őseink. Az ehhez hasonló átjárók legtöbbjét idővel kiépítették, kiszélesítették - lásd pl. a Szinva-, a Hór-, a Barát-völgy szorosait -, illetve a hagyományos patakvölgyi közlekedési folyosókat a 20. századtól kiegészítették a hegyoldalakban kanyargó utak.

A Csondró-völgyben viszont ma is a természet az úr, ezért megközelítőleg átélhetjük, milyen élmény lehetett a régi időkben a Bükk belsőbb részeire elindulni. A szurdok és tágabb környezete fokozottan védett – minimalizált az emberi beavatkozás –, ezért a klímaváltozás miatt gyakrabban lezúduló viharos villámáradások esetenként nehezen járhatóvá változtatják. Az ilyenkor előforduló fadőlések és a víz átalakító munkája jóval kalandosabbá tehetik az amúgy sem unalmas átkelést. A komolyabb fadöntések után az erdészet tisztítja meg újra az utat.

Az Északi-Bükk hosszú, kanyargós szurdokaiban hűvösebb mikroklíma uralkodik. A zárt és mély völgyekbe csak kevés fény jut be, lassabban melegszenek, és a hó is tovább megmarad. A kevéssé háborgatott kanyonokban speciális növényzetet találunk. Több völgyben jellemző a reliktum jellegű társulások jelenléte, ezek mellett olyan fajok is kedvelik, mint a havasi turbolya, az erdei holdviola, a hegyi gólyahír vagy a fehér acsalapu. A páratelt, nyirkos környezet a mohák, gombák és páfrányok számára is éltető. A faállományt a bükk mellett juhar, kőris, szil és hárs egyedei színesítik. Több védett csigafajnak és a látványos megjelenésű foltos szalamandrának szintén élőhelye a Csondró szűkülete. A feltűnő ruházatú kétéltű a hegység nagy részén előfordul, de legjelentősebb állományai az Északi-Bükk völgyeiben találhatóak. A lárvákból kifejlődő egyedek 4-5 hónapos korukban hagyják el a vizet, s térnek át a szárazföldi életformára. Ekkorra jelenik meg az igen fotogén, jellegzetes sárgás vagy narancsvörös rejtőszínük, amivel a nedves avarban tudják jól álcázni magukat. Alapvetően éjszakai életet élnek, de borongós, csapadékos időben nappal is kimerészkednek az erdőaljra. A tűzgyíknak, vagy Székelyföldön targyíknak is hívott kétéltűhöz régebben sok hiedelem kapcsolódott, amelyek nem voltak éppen kedvezőek számukra. Egyik szerint hideg és nedves bőrét nem fogja a tűz, ezért előfordult, hogy próbaképpen vagy tűzoltásnál a lángok közé dobták példányait, és az alkimisták is kísérleteztek az állattal. A szalamandra ma már védett: ha találkozunk vele túráink során, ne háborgassuk, főképp pedig ne érintsük, mert bőrének váladéka az ember nyálkahártyájával érintkezve irritatív hatású.

Szurdokon át a forrásig

Belépve a völgybe összezárul a környezet, s a mederrel párhuzamosan emelkedőbe kezdünk. Már itt, az alsóbb szakaszon tapasztaljuk, ami feljebb kerülve csak fokozódik: a sűrű aljnövényzetet és a víz által lehozott fák, ágak tömkelegét. A meredek hegyoldalak kidőlt törzsekkel és sziklakibukkanásokkal tarkítottak.

Egészen a csobogó patakhoz szorul utunk, amikor az Odvas-kő hatalmas fala alá érkezünk. Itt van lehetőség egy balra kiágazó, jelzés nélküli csapáson az odvas-kői barlangszálláshoz és még feljebb, a fal kilátópontjához kitérőt tenni, ahonnan felülről is megnézhetjük a völgyet és környezetét.

Néhány tucat lépés, és az Ámor-forrás foglalásánál pihenhetünk és kortyolhatunk egyet. A völgy legvadabb szakasza innentől kezdődik. Áthajló, alámosott sziklafal alatt a mederbe kényszerülünk (ez nagyvíz esetén különösen izgalmas), majd a hordalékfákon és a bedőlt törzseken átmászva a partoldalban folytatjuk. Alattunk a patakon zúgók és kisebb zuhatagok váltják egymást. A Csondró is úgynevezett mészlerakó víz: a karsztterületen átfolyó patakból helyenként kiválik az oldott mésztartalom, és ebből alakulnak ki mésztufa lépcsők, amiken a mini vízesések jönnek létre.

A sziklaszoroson átvágva magunkat szélesebb völgyrészletben talpalunk tovább, többször is keresztezve az immár szelídebb arcát mutató szurdokot. Szépséges örökerdő bükkösén át jutunk a Cakó-kő mészkőszirtje melletti szűkülethez. Irányt tartva a meder feletti K+ jeleken a patak eredetéhez, a Mária-forráshoz tartunk. A Kelemen erdészháznál ered a hegység egyik bő vízű csorgója; utánpótlását a felette terpeszkedő fennsíkról kapja. A történet szerint ez, valamint a közelben fakadó Szilvia- és Ágnes-források egy erdész három lányáról kapták elnevezésüket. A padokkal, asztalokkal kiépített pihenőhelyen erőt gyűjthetünk a további útra.

Kohászok útja

Eddigi útvonalunk része egy hosszú távú túrának, a Kohászok útjának. Az elnevezés abból az időből származik, amikor Észak-Magyarország a nehézipar fellegváraként az ország dinamikus régiója volt. Mára ez gyökeresen megváltozott, a nagymúltú kohászati és acélgyártó üzemek megszűntek. Amikor még minden működött, vetődött fel az ötlet túramozgalom alapítására, hogy a turisták megismerjék a kohász városokat és az útba eső természeti értékeket, nevezetességeket. Így született meg az a 130 km-es útvonal, ami egymásba kötötte a térség legnagyobb iparvárosait (Miskolc, Ózd, Salgótarján). Mintegy tisztelgésként a borsodi vasgyártás kezdeteinek, az útvonal Alsó- és Felsőhámort, valamint az újmassai őskohót is felfűzi. A túra ma is rendelkezésre áll, végigjárhatjuk önállóan, illetve szervezett körülmények között is, miközben megemlékezhetünk a térség több mint 250 éves kohászati múltjáról.

"Az urak „Pogányoltár”-nak, a parasztok Örvény-kőnek híjják azt a csúcsot." (Jókai Mór)

A S jelzésen hagyjuk el a Mária-forrást, és emelkedő térszínen az Örvény-kő alatti elágazásig baktatunk, elérve ezzel a Bükk-fennsík szélét. A csúcsra vezető maradék szakaszt a S▲ csapásán, helyenként vén bükkök és sziklakibukkanások között kanyarogva tesszük meg. Pár perc gyaloglást követően megpillantjuk a hófehér mészkősziklát. Itt egy jól kijárt, de jelzetlen ösvényen kis kitérőt tehetünk, hogy a sziklamászók által is kedvelt falat alulról megszemléljük. Az Örvény-kő a Kis-fennsík egyik északi letörése, teteje barázdált, ördögszántásos orom. Csúcsáról a felnövekvő erdő korlátozott kilátást enged, de így is príma panorámában gyönyörködhetünk északi irányba. Látni az Upponyi-hegységet, lábánál a Lázbérci-víztározó vize csillan, s azon túl a Sajó völgyét szemlélhetjük. A kilátást az Északnyugati-Kárpátok magas vonulatai keretezik.

A tetőn kőobeliszk állít emléket Jókai Mórnak, aki 1849-ben a hegylábi Tardonán bujdosott a szabadságharc leverését követően. Az író sokat járta a környékbeli hegyeket, és az Örvény-követ is többször felkereste. Később úgy nyilatkozott, hogy innen 8 vármegyére nyílik kilátás: „Ez volt rendesen a kóborlásaim végcélja. Fél nap oda, fél nap vissza, délben tüzet rakni targallyból a szikla lonkáján, pirított kenyérrel, szalonnával fejedelmi lakomát csapni, s aztán kiülve a szédületes szikla párkányára, megküzdeni a lehetetlen (nekem lehetetlen) festői feladattal. Lábam alatt, az előtérben, a bükkfák koronáiból alkotott sötétség, s ahol ez végződik, egy mosolygó zug, középen a kis Tardona füstölgő kéményű, elszórt házikóival, körülvéve sárguló szőlőkertek kockáitól, zöld vetések csíkjaitól tarkálló dombokkal, melyek fölött a Bükköt folytató kormos-zöld hegyek emelkednek elő, e hegysor fölé tódul azután a gömöri hegyek csoportja; ezeknek az árnyéklata már lilaszínekbe játszik, de rajtuk is uralg a trencséni, turóci hegység láncolata; ez már felhőkék, s ezek fölé emelkedik, mint egy fata morgana, a szepesi Kárpátok fejedelmi sora…”

Üljünk le kicsit, hallgassuk a természetet, bámuljuk a tájat!

Szentlélek hívása

A kilátásnak búcsút intve visszatérünk a S▲ jeleken az elágazásba, s innen a S+ jelzést követjük egy darabig. Átkelünk a miskolci műúton, és az Arany-lépcsőnek hívott völgy kereszteződésig ereszkedünk. Jobbra átváltva a P jelzésre a Köpüs-tető oldalában szintútra fordulunk. Szép bükkösön át ballagunk a hegycsúcs alatti forráshoz vezető P● jelzés elágazásáig, majd balra kanyarodva a Köpüs-forráshoz látogatunk, ahol esőházat és tűzrakót is találunk. A míves forrásfoglalás és a pihenőhely kiépítése az MVSC természetjáróinak köszönhető. A pihenő elnevezése (Kiszela-pihenő) egyik tagjukra emlékeztet. A kis tisztás padjain leülhetünk, és a kulacsainkat is feltölthetjük friss karsztvízzel.

Visszatérve a P jelekre fenyvesen át folytatjuk utunkat Szentlélek irányába. Elérve a Nyírjes-rét szélét hirtelen kinyílik a táj. A tisztás valaha a szentléleki kolostor kertje volt; a közelben halastavat is duzzasztottak a barátok. Ma két, pusztulóban lévő régi épület vonja magára tekintetünket.

A rét megkerülése után érkezünk be Szentlélekre. A szép fekvésű hegyi üdülőtelep legfontosabb nevezetessége a középkori pálos kolostor romja. A rend 1313-ban kapta meg a területet, de már az előző században említik az itt élt remetéket és zárdájukat. A kicsiny klastrom hosszú működést követően a török idők elejére néptelenedett el és indult romlásnak. Mivel településektől távol épült, köveit nem hordták szét, ezért napjainkra is jelentős részei maradtak fent. Érdemes járni egyet a gótikus falak alatt, és elképzelni, milyen lehetett a világtól elvonult szerzetesek élete az akkoriban igencsak vad rengetegben.

Szentlélek már a turizmus korai szakaszában csomóponttá vált. Ide vezetett az első turistaút Diósgyőrből, majd 1932-ben menedékházat emeltek, amit később a polihisztor Herman Ottóról neveztek el. Az épület ma vendégházként Szentléleki Fogadó néven üzemel. Étterme időszakosan áll a túrázók rendelkezésére.

A Látó-kövek környékén

Az üdülőteleptől a K+ jelzésen, műúton indulunk fölfelé, és annak éles bal kanyarjában ösvényre váltunk. Keresztezzük a bánkúti aszfaltutat, és két egymást ölelő, összefonódó gyökerű bükkfa mellett újra az erdőbe lépünk, majd leereszkedünk a fennsík peremét kijelölő Látó-kövekhez. Felkapaszkodva a sziklaszirt tetejére fenséges kilátásban részesülünk. Alattunk a hegylábi falvakat és az Upponyi-hegység domborulatai között a Lázbérci-víztározót pillantjuk meg. Jól kivehető a Csondró-völgy mély bevágása is az Odvas- és a Kemesnye-kő sziklaormai alatt. A Sajó völgyén túl a Gömör-Tornai-karszt emelkedik, a látóhatárig pedig a Kárpátok egymást követő vonulatsorozata hullámzik. Tiszta időben a Magas-Tátra csipkézett gerince is megmutatja magát.

Szép bükkösön át érkezünk vissza a korábban már érintett Örvény-kő alatti elágazásba, majd rövidesen újra a Mária-forrásnál találjuk magunkat. A S jelzésre váltva elhagyjuk a két egykori uradalmi erdészházat, és kényelmes kocsiúton megyünk tovább a Csikorgó-rét mentén. Visszapillantva a korábban meglátogatott Látó-kövek szikláját nézhetjük, szemben a Kerek-hegy emelkedik. Keresztezzük a mályinkai aszfaltutat (itt jobbra kiágazik a S▲ jelzés, amin a Kemesnye-kő kilátópontjához tehetünk kitérőt), a túloldalán erőteljes ereszkedésbe kezd ösvényünk. A hegyoldalban széldöntés követeztében kifordult fákat és nagyobb ágakat kerülgetünk.

Lefelé a Baróc-patak szurdokán

Hamarosan völgyfőhöz érünk, és bekanyarodunk az egyre mélyülő Recem-völgybe. Alattunk a Baróc-patak csörgedez idilli környezetben; innen jó darabon a vízfolyás mellett gyalogolunk. Egy szakaszon újabb kidőlt erdőrészen megyünk keresztül - a fatörzsek mellett a sűrű bozót is nehezíti a haladást. Átvágva magunkat a vendégmarasztaló területen, közvetlenül a patak mellett folytatjuk erdészeti szállítóúton. Elsétálunk a fák fölé nyúló Mártus-kő mészkősziklájának tövében, majd a Vár-völgy bejáratához érkezünk. A kereszteződésből kiágazó K● jeleken a közeli Vár-forráshoz mehetünk kulacsainkat feltölteni.

K jelzésre váltunk a völgyben, melynek ezen szakasza a dédesi várról kapta elnevezését. A nagy múltú hegyi sasfészek romjai a felettünk magasodó csúcson találhatóak. A bástyaként akadályt álló Pirító-kő falát kanyarogva kerüli meg utunk. Itt kiléphetünk a patakpartra, hogy teljes pompájában csodálhassuk meg a lepusztulás által kifaragott, méretes sziklaképződményt.

Rövidesen búcsút intünk a vízfolyásnak, ugyanis a völgytalp fölé emelkedve gyalogolunk tovább a szurdok oldalában. Elérve egy bükkösbe vegyült fenyvesfoltot a balra kiágazó jelzetlen úton a Szőlő-kő kilátópontjára tehetünk látogatást. A sasbérc oldalából a Dédes-várhegyekre és a Baróc-patak szurdokára kapunk rálátást.

A mályinkai országút alatt, azzal párhuzamosan vezet tovább jelzésük, és hamarosan rá is lépünk a szilárd burkolatra. Következő kanyarjából megpillantjuk a Mályinka fölé épített Begyeleg-kilátó fatornyát. Fellépcsőzve tetejére a község környékére és az Upponyi-hegység kiemelkedéseire nyílik panoráma, a horizonton pedig a Gömör-Szepesi érchegység hosszú vonulata nyújtózik.

A K jeleken beereszkedünk Mályinka szélére. Elmegyünk a pisztrángtelep felduzzasztott tava mellett, aztán már a falu utcáin át érkezünk be a központba, ahol a klasszikus, vegyesbolttal egybeépített presszóban öblíthetjük le az út porát. A buszmegállóhoz a K+ jelek vezetnek vissza.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A helyközi buszokról a Mályinka, tűzoltószertár nevű buszmegállóban kell leszállni.

Getting there

  • A kirándulás kezdő- és végpontja a buszmegálló.

Parking

  • Autónkkal a buszmegálló környéki utcákban parkolhatunk.

Coordinates

DD
48.151280, 20.497033
DMS
48°09'04.6"N 20°29'49.3"E
UTM
34U 462590 5333236
w3w 
///fling.paradise.syndicated
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Bükk túrakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Questions and answers

Question from Mariann Bartáné · June 10, 2021 · Community
Sziasztok! Mostanában járt valaki ezen a körön? Járható már?
Show more

Rating

4.0
(2)
Mirtill Pittelka
April 10, 2022 · Community
Gyönyörű túra útvonal. Imádtam amikor a patakon kellett átkelni itt-ott, a szép sziklákat a benőtt mohával, borostyánnal. Forrás 2x is esik útba, ami szerintem nagyon jó. Viszont a túra egy részél, már egy régi, lefestett túra útvonalra vezett rá, amit mi sajnos ott folytattunk az appot követve, nem az új kijelölt túra útvonalat követve, ami hiba volt. Benőtte teljesen a gaz, bozót és nagy kerülővel, mászásokkal lehetett csak kikerülni, de a többi rész teljesen járható volt.
Show more
When did you do this route? April 10, 2022
Eva Danko
August 20, 2020 · Community
A túra eleje fantasztikus, ám a Baróc-patak menti turistaút járhatatlannak bizonyult. Mi esős időben próbáltunk végigmenni rajta -- a bozót járhatatlan volt, a jelzést többször elveszítettük, végül vissza kellett forduljunk, egészen fel, a műútig, végül azon ereszkedtünk le. Addigra a korábban még járható turistautat is elmosta a víz, szó szerint hömpölygött az úton. Nem tudom, más milyen tapasztalatot szerzett a Baróc-patak menti ösvénnyel -- mi egyes pontokon úgy éreztük, sosem szabadulunk. Rengeteg apró sérüléssel, vágással, csípéssel, szúrással stb. úsztuk csak meg. :-/ Kíváncsi lennék mások tapasztalataira -- én nem ajánlom az appban jelölt útvonalat ezen a részen, maximum bozótvágóval.
Show more

Photos from others


Status
Open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
16.5 km
Duration
5:10 h
Ascent
756 m
Descent
756 m
Highest point
772 m
Lowest point
304 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Multi-stage route Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Summit route Healthy climate Dog-friendly

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp