Szőlőskertektől a vulkáni kúpokra

Itiner

• A Z▲ jelzéseket követve a Tót-hegyes tetejére túrázunk.
• A csúcsról Z▲ jelzésen visszaereszkedünk a hegy déli oldalába, amerről jöttünk.
• A Z◼ jelzésen jobbra fordulva a S+ kereszteződéséig gyalogolunk.
• A S+ jelzésen a Káva oldalába tartunk.
• A S▲ jeleken a Káva tetejére látogatunk, majd ugyanezen vissza is jövünk.
• A S+ ösvényén Fajzatpusztára vándorlunk.
• A Z+ jeleket követve a Kisdombi erdészházig bandukolunk.
• A Z▲ jelzésen jobbra térve visszaereszkedünk Gyöngyöstarjánba.

Túraleírás

Szőlőskertek között a Mátraalján

A gyöngyöstarjáni köztemetőtől a Z▲ jelzésen északi irányba indulunk az aszfaltút mentén. Hamar kilépünk a településről, és a Mátraaljára oly jellemző szőlőtáblák szélén sétálunk. Hagyományos foglalkozás a hegység termékeny déli vulkanikus lejtőin a szőlészeti-borászati tevékenység, ami napjainkban a Mátrai Történelmi Borvidék területén folyik. A rendezett szőlősorok fölött a Kékes TV toronnyal koronázott hatalmas tömbje emelkedik a szelíd kultúrtáj fölé. A temető sarkánál balra letérünk az aszfaltról, és a Füledugó-bánya széles szállítóútján teszünk meg pár száz métert. A működő kőfejtőben andezitet bányásznak, és engedéllyel ásványvadászokat is fogadnak.

Egy kereszteződésben jobbra lekanyarodunk az útról, emelkedőbe kezdünk a Mátra hívogató csúcsai felé. Jól rálátunk első célpontunk, a Világos-hegy sziklás tetejű kúpjára. A környékbeliek Kopaszként ismerik a kiemelkedést, szemléletesen utalva a tetőszint fátlan, tar foltjára. A hegy legendája szerint egy gonosz óriás élt errefelé, akit birkákkal és kecskékkel etettek a helyiek. Egyszer csak elfogytak az állatok, és az éhes troll emberhúst követelt. A falubeliek hatalmas gödröt ástak, amibe belecsalták, majd gyorsan be is temetve fogságba zárták az óriást. Ma a hegy alakjában az ott pusztult szörny kopasz feje búbja látható. Szőlős- és gyümölcsöskertek között, egyelőre nyílt területen sétálunk. Visszanézve Gyöngyös környékére és az Alföld peremére kapunk kilátást.

Fel a Világos-hegyre

Elhagyjuk a Kisdombi erdészház épületét, és a Nagy-Állás keskeny rétjén kelünk át. Összefüggő tölgyesbe lépünk, de nemsokára újabb füves terület következik, ahonnan már közelebbről barátkozunk a kopasz tetejű csúcs sziluettjével. Széles murvaúton teszünk meg fél kilométert, majd kerítés mentén ösvényre lépve fokozott emelkedőn kezdünk kaptatni. Különleges, erdei fenyővel elegyes pagonyon vágunk át, és az izzasztó-lihegtető hegyoldalban lávakőzetek között kanyargunk. Az erdő egyre ritkul, végül a lentről látott nyílt területre érünk. A táj kitárul, és a szürkés andezitsziklákkal pettyezett kopárosról a Galya-tető és a Kékes felé látunk, a másik irányba pedig a Jászság terebélyesedő síkvidékét és az alföldszéli településeket szemlélhetjük. Innen már csak néhány lépés, és a 708 méter magas Világos-tető csúcsán állunk. A kilátást sokan a Mátra legjobbjaihoz sorolják, és csakugyan: az innen feltáruló körpanoráma párját ritkítja. A nyugati horizontot a Börzsöny, a Cserhát, a Pilis, a Visegrádi- és Budai hegység vonulatai keretezik, előtérben a Muzsla-gerinccel, a Havas, a Káva, és a Nagy-Hársas vulkanikus csúcsaival, illetve a Más-pataka völgyületével. A Mátra belső rengetegeit túránk következő hegycsúcsa, a Tót-hegyes meg a lefutó gerincek takarják el. Érdemes hosszabban is megpihenni a kilátóponton, töltekezni a táj nyújtotta hangulattal.

A tetőszinten kipreparáólódott, oszloposan elváló robosztus andezitláva-tömbök egykoron várat erősítettek. Bár okleveleink nem említik, de feltehetően a természetes megfigyelőhelyre kicsiny kővárat emeltek az Árpád-korban. Ma már csupán a körbefutó sánc tanúskodik a csúcs védelmi szerepéről.

Át a Tót-hegyesre

Sziklás-füves kopárosán keresztül a Tót-hegyes irányába hagyjuk el a csúcsot, majd szép tölgyesen át nyeregbe ereszkedünk. Kényelmes emelkedőn a Kunszállás magasleses rétjéhez gyalogolunk, ahol balkanyart követően a vadászház mellett csordogáló Babik-kútnál megtölthetjük palackjainkat.

A Jáger-rét keresztezése után kaptatóba váltunk, és csaknem 100 szintméteres emelkedővel a Tót-hegyes tetejére hágunk. Az erdőaljat sűrűsödve pettyező andezitgörgetegek teljesen beborítják a csúcs oldalát. A vadregényes kőzetszőnyeg lávaárként ért a felszínre, és a jégkorszaki fagyhatás darabolta fel. A beerdősült csúcs kilátást csak lomb nélküli időszakban ad. Ha fellapozzuk a Mátra 1930-ban kiadott útikalauzát, megtudjuk, milyen panorámát kínált a helyszín korábban: „Mint a Mátra főgerince elé messze előretolt s kimagasló hegycsúcs, kiválóan alkalmas kilátópont, honnan teljes körkép élvezhető a Nyugati és Középső Mátra valamennyi ormára, bércére, mögöttük pedig feltárul a távoli határ a Tátráig, a Bükkig, a Buda-Pilisi hegyekig."

Tovább a Kávára

Visszatérve a hegy lábához jobbra, a Z◼ jelzésre térünk át, de a közeli elágazástól már a S+ jelzésen folytatjuk az utat a Szőke-bükk oldalában süllyedve. Kezdetben kerítés mentén lépdelünk, majd széles kocsiúton ballagunk a világos tölgyesben. Érintjük a Nádas-kút időszakos merítős forrását, majd erdészeti dózerútba csatlakozunk, ahonnan rálátunk következő állomásunkra, a Káva kiemelkedésére. Egy vadvédelmi acélhálónál éles balfordulóval átvágunk a bozótos fiataloson, aztán köves aljú tölgyesben érkezünk meg a Káva előtti nyeregbe. Innen rövid kaptató után a S▲ jelzésre kanyarodva, a 616 méteres csúcson találjuk magunkat. Érdemes az elnyúló tető nyugati részéig elsétálni, ugyanis a panoráma innen tárulkozik fel igazán. A sziklás gyepterületről a hegylábi falvak és Gyöngyös városának látványán túl a párába vesző Alföld vonzza tekintetünket. Jól kirajzolódnak a Mátraalja és a síkvidék találkozásánál elterülő, különböző jellegű mezőgazdasági területek mozaikjai: szőlők, gyümölcsösök, szántók, legelők és erdős részletek váltogatják egymást. Keletre a Sár-hegy vonulata emelkedik, a Kis-hegy környéki a dolomitbányák tájsebei mögött pedig a Mátrai Hőerőmű füstölgő hűtőtornyai meredeznek. Délnyugat felé a Havas, a János vára és a Szurdokpüspöki feletti hegyek magasodnak.

Ereszkedés Gyöngyöstarjánba

Magunk mögött hagyva a tetőt visszatérünk a S+ jelzésre, és lejtmenetbe váltunk. Helyenként a korábban felkeresett Tót-hegyesre és Világos-hegyre látunk ösvényünkről, míg a hegy vállának kilátópontjáról újra a Jászság irányába nyílik ki a táj.

Fokozott ereszkedőn talpalunk a fajzatpusztai vendégházig, ahonnan megenyhül a terep. A sátortetős épülettől keskeny aszfaltúton, szőlők és a kastély kertje mellett battyogunk tovább. Fajzatpuszta a középkor óta lakott hely, az idők során több nemesi család is birtokolta. A ma álló klasszicista kúriát az Almásy család építtette a 18. század végén, köré pedig angolparkot létesített. Mesterséges tavának szigetén kápolna áll, ami a későbbi tulajdonos Skultétyek sírboltja is. Az értékes növényritkaságokat felvonultató kastélykert jelenleg természetvédelmi terület.

Fajzatpusztáról a Z+ jelzésen indulunk tovább az aszfalton. Egy kanyarban földútra térít jelzésünk, és a Más-pataka gázlóján átkelve, váltakozva erdőfoltokon és magasleses vadászrétek irtásain át kanyarogva vándorlunk a Mátraalja domborulatain keresztül. Egy emelkedő után keresztezzük a Nagy-Lénia nyiladékát, majd a Z▲ nyomvonalára csatlakozik utunk. Itt jobbra fordulva a már ismerős szakaszon térünk vissza Gyöngyöstarjánba.