Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Szerről szerre a „Szala” mentén

Hiking Trail · Őrségi Nemzeti Park
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Felsőszeri táj
    / Felsőszeri táj
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadvirágos rét Szalafő határában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pallósoron át megyünk Pityerszerre
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zala hídján túl Felősszerre érünk
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Péter apostol-templom
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Égeresben futó út a Zala mentén
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zala Szalafőnél
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tövisszúró gébics
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az őriszentpéteri református templom
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Középkori téglaégető kemence
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Európai bölények Pityerszeren
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés Papszerre
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útjelző tábla Szalafő határában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Emeletes kástu Pityerszeren
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kömpe szeme kilátó
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Városszeri temető
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 350 300 250 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Őrségi Népi … Szalafő) Szent Péter-templom (Őriszentpéter) Kömpe szeme kilátó (Szalafő)
Őriszentpéter és Szalafő tájba illő szerei közt barangolunk a Szala mentén. Közben felfedezzük a Szala-menti rétek, égerligetek, az őrségi erdők és a kaszálógyümölcsösök élővilágát, majd európai bölényekkel és Pityerszer portáival ismerkedünk.
moderate
Distance 18.5 km
4:45 h
294 m
277 m

Túránk az Őrségi Nemzeti Park Natura 2000-es élőhelyeit szemléletesen bemutató látogatóközponttól, illetve a vele egy épületben lévő Tourinform irodától indul. Innen Őriszentpéter parkerdején át szerről szere barangolva csodálkozunk rá a tájjal együtt lélegző porták hangulatára. A települést a Szala-menti tanösvény nyomvonalán hagyjuk el, hogy találkozzunk a patak-menti égerliget és a Zala, őrségiesen csak a „Szala” élővilágával.

Szalafőre érkezve megcsodáljuk a szerek világát szimbolizáló életfát, illetve a történelmi múlthoz köthető faragványokat, majd Templomszert is elhagyva Felsőszer felé vesszük az irányt. Itt kódisállásos portákkal és a tökmagolaj készítés fortélyaival ismerkedhetünk, majd a hamisítatlan őrségi erdők élővilágát vesszük górcső alá. Erdei sétánkról visszakanyarodva eurázsiai vadlovak és európai bölények fotózására, megfigyelésére lesz lehetőségünk. Túránkat Pityerszeren, az Őrségi Népi Műemlék Együttes néprajzi értékeinek felfedezésével zárjuk.

Author’s recommendation

  • Túránk során nem érintünk minden megtekintésre érdemes látnivalót. Őriszentpéterre visszatérve folytassuk programunkat ezek felfedezésével! Őriszentpéter kihagyhatatlan látnivalói:
    • Kombinált jeggyel is megtekinthető az egymás közelében, Városszeren lévő Őrségi vadászati kiállítás, illetve a Művelődési Ház emeleti részén létesített Szikszai Edit helytörténeti gyűjtemény.
    • Szintén egymás szomszédságában, Templomszeren nézhető meg a Szent Péter Árpád-kori katolikus templom, a Középkori téglaégető és a Csörgőalma gyümölcsöskert.
  • Őriszentpéter és Szalafő gasztronómiai szolgáltatásai mellett se menjünk el észrevétlenül! A kínálat a klasszikus helyi ízek modern, helyi alapanyagokra épülő megjelenítésétől a hagyományos konyháig terjed. Kóstoljuk meg autentikus helyen az őrségi dödöllét, a tökös-mákos és a csutris rétest, valamint az Őrség zöld aranyát, a frissen sajtolt tökmagolajat!
  • Fedezzük fel a nyitott portákat Szalafőn!
  • Őriszentpéteren a helyi termelői piac szombat délelőttönként, illetve nyáron szerdánként is a túrázók élelmiszerkészletének minőségi feltöltésére ad lehetőséget.
  • Őriszentpéter és Szalafő vendégszerető szálláshelykínálata több kategóriában is rendelkezésre áll.
Profile picture of Kevy Albert
Author
Kevy Albert
Update: August 09, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
319 m
Lowest point
233 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Őrségi Népi Műemlékegyüttes (Pityerszer, Szalafő)

Safety information

  • Az időszakosan megáradó Szala patak esetenként elsodorhatja a túra nyomvonalán lévő kisebb átkelőket. A patak-menti völgyben esőzések után sárral, erdei pocsolyákkal számolhatunk.

Tips and hints

  • Őriszentpéter turisztikai kínálatáról ezen az oldalon tájékozódhatunk.
  • Szalafő látnivalóiról, szálláshelyeiről, turisztikai szolgáltatásairól ez az oldal nyújt információkat.
  • Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság turisztikai kínálatáról, igénybe vehető szolgáltatásairól ezen és ezen az oldalon tudhatunk meg többet.
  • Szálláshelyekről, programokról, turisztikai látnivalókról naprakészen lehet tájékozódni ezen az oldalon.

Start

Natura 2000 Látogatóközpont, Őriszentpéter, Városszer 57. (234 m)
Coordinates:
DD
46.841536, 16.417307
DMS
46°50'29.5"N 16°25'02.3"E
UTM
33T 608069 5188530
w3w 

Destination

Szalafő, Felsőszeri buszforduló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A Natura 2000 Látogatóközponttól a K jelzésen indulunk az Őriszentpéteri parkerdő felé.
  • A parkerdőtől a K+ jelzésen folytatjuk utunkat Városszeren, Égésszeren, majd Galambosszeren át Keserűszerig.
  • Keserűszeren a Szala patak mentén a K jelzésen nyugati irányban elindulva a Szala-menti tanösvény nyomvonalát követve Szalafő központjáig, Templomszerig haladunk.
  • Innen a jobbra térő K jelzésről Papszer tövében leágazva, egyenesen Szalafő - Felsőszer felé sétálunk tovább.
  • Felsőszeren a Felsőszeri tanösvény nyomvonalán haladunk, majd a szert nyugati irányban az erdő felé vezető földúton hagyjuk el. Ezen az úton a S+ jelzésű túraút eléréséig haladunk.
  • A S+ jelzés mentén az Őserdő érintésével balra a S jelzésre váltunk, majd keleti irányban visszatérünk Szalafő legarchaikusabban megmaradt szerére, Pityerszerre.
  • Pityerszerről a S jelzés mentén érünk túránk végpontjához, a Szalafői buszfordulóhoz.

A túra részletes leírása:

Őriszentpéter szerei között

Túránk a Natura 2000 látogatóközponttól, illetve a vele egy épületben lévő Tourinform irodától indul. A látogatóközpont interaktív, színes kiállítási anyaga az Őrségi Nemzeti Park Natura 2000 védelem alatt álló élőhelyeivel, azok kiemelt jelentőségű fajaival, a természetvédelmi területkezelés fontosságával ismerteti meg a látogatót. Az impozáns kiállítás megtekintése mellett a Tourinform irodában helyi termékekből élelmiszerkészleteinket is kiegészíthetjük.

A kiállítás megtekintését követően nyugati irányban, a K jelzés mentén a nem messze lévő Parkerdőig haladunk, ahonnan a K+ jelzésre váltva, a lépcsősoron Őriszentpéter és az Őrség kiemelt értékeit több nyelven bemutató tanösvény nyomvonalán kapaszkodunk fel Égésszerre. Majd a rendkívüli bájjal bíró Galambosszeren haladunk át, megcsodálva a természetközelben álló, tájba simuló házak sorát.

A szert elhagyva az erdőszegélyben földúton folytatjuk utunkat a K+ jelzésen egészen Keserűszerig, az egykori „Breckó házig”, az immáron az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett Keserűszeri Vendégházig. Itt érdemes megpihenni, és élvezni a völgytalpig nyúló kaszálórétnek, az udvar őshonos gyümölcsösének, az erdő ölelésének hangulatát. Nem is gondolnánk, ember és táj évszázados harmóniája mennyi tanulsággal szolgálhat számunkra. Mindezt, ami mellett ma örömmel túrázunk, az itt élő emberek alakították saját képükre, oly módon, hogy szükségleteik kielégítése mellett a természettel, mint megújuló erőforrással, mindig tisztelettel bántak, átérezve, nap mint nap megélve a természet és az ember egymásrautaltságát. Az Őrség alapjellegét adó mozaikos tájszerkezet, s benne a szerek világa a legeltetés, a kaszálás, a szántóföldi gazdálkodás és az erdőművelés évszázados harmonikus rendje révén lehet ma is megőrzésre érdemes érték, amelyre az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság ügyel.

A 2003-ban létrehozott Őrségi Nemzeti Park mintegy 44 ezer hektáros területén 44 település található. A szeres településforma megőrzése érdekében a túránk által érintett két település, Őriszentpéter és Szalafő teljes belterülete is védettséget élvez. Az idelátogatónak kissé furcsának tűnhet az utca nélküli szerek világa. Az itt elsőként letelepülő családok a szárazabb dombhátakon, szélvédett domboldalakon alakították ki lakóegységeiket, gazdaságaikat, amelyek neveiket az alapító családokról kapták. Így Baksaszer a Baksákról, Galambosszer a Galambosokról és így tovább. Kivételt e szokás alól a templommal bíró szerek (Templomszer) és a falvak elején, végén, lejjebb vagy feljebb található szerei (Alszer, Felsőszer) jelentenek. A szer tehát hagyományosan az egyes dombhátakon megtelepülő családok és építményeik egységét jelölte. Azóta a családok nemzetséggé bővültek, és egyre többen költöztek egy-egy szerre.

A dombháti szereket völgytalpak választják el egymástól. A honfoglalás időszaka után a szerek népessége évszázadokon át határőrizeti feladatot látott el. Innen a táj neve: Őrség. Túránk útvonala a Szala-menti őrök ősi vidékén vezet át. Az egykori őrállók az Árpád-korban a saját költségükön, saját fegyvereikkel, a folyók menti dombhátakra települve védték a nyugati határt, és őrkatonai szolgálatuk fejében a király szabad népei közé tartoztak. A 18 ősi őrségi település élén minden őrök nagyja, az őrnagy állott, aki a választott 12 esküdttel látta el közigazgatási és bíráskodási, illetve hadi feladatait. Az egykori őrök adókedvezménnyel, áru- és vámszedési jogkörrel is bírtak. A 13. század társadalmi változásai, a várépítések, a királyi birtokok eladományozása az őrállók szerepének leértékelődésével járt. Egy részük kisnemessé, illetve középnemessé, más részük várjobbággyá, jobbággyá vált. De az ősi őrálló családok neveit szerek, oklevelek és a hagyomány is őrzi.

Szala-menti barangolások

A Keserűszeri vendégháztól leereszkedünk, és a folyásiránnyal szemben, a K jelzést, illetve a Szala-menti tanösvényt követjük az itt még csak patakszámba menő, de jelentős esőzésekkor könnyen megáradó Zala – őrségi nyelvezet szerint a Szala – partján. Fordítottan tojásdad, kicsípett csúcsú leveleiről, ragadós levélnyeléről, hajtásairól, tobozka terméséről, hengeres törzséről könnyen felismerhető mézgás égeresek közt haladunk, s bürükön, azaz kisebb hidakon kelünk át többször is a patakon.

A Szala patak más őrségi kisvízfolyásokhoz hasonlóan számos, szabad szemmel látható gerinctelen fajnak biztosít ideális életfeltételeket. Így többek között a sokak által csodált, „tiszavirág életű” kérészeknek és a csak szintén jó biológiai minőségű vizeket kedvelő álkérészeknek, tegzeseknek is. A patak közelében néha tömegesen látható álkérészek, kérészek imágója mindössze pár óráig él, vízben élő lárváik (nimfáik) viszont egy évig fejlődnek, majd a vízből kimászva köveken, vízinövények levelein, ágakon alakulnak át. Egy-egy vízinövény levelén az átalakulás során otthagyott lárvabőrt is felfedezhetjük. A nimfák életciklusuk jelentős részében oxigéndús, áramló vizek lakóiként ragadozó életmódot folytatnak. A tegzesek életük nagy részét szintén a vízfelszín alatt álcázva, lárvaállapotban töltik. Szövőmirigyeik segítségével uszadékból, csigaház darabkákból, kavicsokból mindkét végén nyitott tegezt készítenek, amely egyfajta páncélként, otthonként is funkcionál. Ebből csak kemény páncélzatú fejüket dugják ki.

A kisemlősök közül a vízparti zónában a víztaszító szőrzetű, emiatt parafadugószerűen a vízen lebegő muris kis állattal, a vízicickánnyal is összefuthatunk.  A patakparton többfelé csodálkozhatunk rá a gyakran másfél méteres magasságot is elérő, nyáron virágzó, bókolva kihajoló, fehéres virágzatú erdei tündérfürtre. Az utunkba eső erdei tisztásokon az errefelé nagy egyedszámban élő nagyvadak felbukkanására, gímszarvas-rudlik megkapó látványára, vagy a magas fűben pihenésében megzavart őzek fürge mozgására figyelhetünk fel. A tanösvény menti legelőkön egy kis szerencsével szürkemarhákat is megpillanthatunk.

Az életfától Kömpe szeméig

Szalafő-Alszer alatt haladunk, majd a K jelzésen Szalafő központjába, Templomszerre érünk. Itt, az őrállói múlt tanúiként strázsáló Árpád vezér- és Szent István-szobrokkal szemben, az út túloldalán a Szalafő szereit szimbolizáló, a Szala mentén kidőlt öreg tölgyből mesterien kifaragott életfára találunk. Az életfa mellett a régi jégverem látható, ahol a kocsmáros és a hentes az italokat, a húsárut tartotta hajdanán. A hűtéshez szükséges jeget a Szalán vágták vagy a Rábáról hozták, majd a verembe rakták, szalmával fedték. Szalafő (Szalafej), nevét a nem messze eredő Szala patakról kapta, mint annak közeli települése, fője, azaz feje.

Templomszeren áthaladva rövidesen a Gatter fogadó udvarán álló többszáz éves öreg tölgyhöz érünk. Érdemes kicsit megpihenni az árnyékában, vagy megbecsülni kerületét. Itt a K jelzés északra fordul, de mi egyenesen haladunk tovább a S jelzés mentén, majd az Y-elágazástól kezdve a Felsőszeri tanösvény piros szív jelzésein lépdelünk felfelé a Kömpe szeme kilátóhoz. A harangláb alakú kilátóból szétnézve még jobban ráláthatunk Szalafő természeti környezetbe ágyazódott szereire. Felsőszer „kódisállásos” és boronafalu házai, kútházai, kaszálógyümölcsösei, a tökmagolaj-préselés ősi hagyományát bemutató portái gyakorta késztetik megállásra, az élmények befogadására a túrázót. Az egyik tökmagolaj ütőnél a hagyományos őrségi tökös-mákos rétes kóstolására is lehetőség nyílhat. A szer jellemző épülettípusa a kódisállásos ház, amelynek bejárati részénél „kódis állást” azaz kis oszlopokon nyugvó, tetővel fedett előteret emeltek. A nevét onnan kapta, hogy a nemesi kúriák hangulatát szerényen idéző épületrészen a „kódisok” (a koldusok) megpihenhettek, és akár egy tál levesre is számíthattak a házigazdától.

Mesél az erdő

Felsőszert jelzetlen földúton, nyugat felé tartva hagyjuk el. A környéki kaszálóréteken, erdei tisztásokon a kosborfélékhez tartozó, egy sorba rendeződő, a szár tengelye körül spirálisan csavarodó fehér virágzatú őszi fűzértekercset is gyakorta észrevehetjük. A szintén a kosborfélék családjába tartozó, a nevét két tőleveléről kapó kétlevelű sarkvirágot, amely május-júniusban zöldes-fehér fürtös virágzatával, élénk illatával hívja fel magára a figyelmet, erdős környezetben és valamelyik réten egyaránt megpillanthatjuk. Utunk során a Nyugat-Európában egyre ritkább, de itt lokálisan gyakori, fokozott védettség alatt lévő, sötétaljú hangyaboglárkákkal is találkozhatunk. Július, augusztus hónapokban a legkönnyebb őket észrevenni az őszi vérfű virágzatán pihenve. A nőstény e tápnövény kinyílt virágfejeibe petézik, majd az itt kifejlett hernyó a harmadik lárvastádiumától kezdve a fullánkos vöröshangyák bolyában fejlődik tovább, és a hangyák lárváit fogyasztja. 

Erdei sétánk folytatásaként a Szalafőt a Farkasfára vezető közúttal összekötő erdészeti útra érünk, ahol nyugati, délnyugati irányba fordulunk, és a Nyúzó-völgyön át az Őserdő felé tartunk.  Ezt már a S+ jelzésen kerüljük meg. A Szalafő határában fekvő Őserdő mintegy 13,2 ha-os magterületével egy közel száz éve háborítatlan, a tudományos kutatás számára megőrzött, fokotottan védett erdőrész, amelyet az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság kezel. A térségre korábban jellemző kisparaszti erdő-szántó váltógazdálkodás maradványaként megmaradt erdőben a természetes megújulás folyamata érvényesül. A faállomány szerkezeti, cserjeszinti és aljnövényzeti felméréseinek tapasztalatai már jó mutatják, hogy a lombelegyes-erdeifenyves állományban egyre nagyobb szerephez jut a bükk, a gyertyán, reményteljesen a tölgy is, és ezzel egyidejűleg a pionír fajok visszaszorulását tapasztalhatjuk.

Az erdőben a madárvilág egy-egy képviselője is felhívja magára a figyelmet. A nemzeti park által helyben létesített odútelep a védett örvös légykapók sikeres megtelepedését eredményezte. A verébalkatú, nyakán fehér örvű, szárnyán és homlokán szintén fehér foltos madárka repülő rovarokkal, a földön pókokkal, poloskákkal is könnyen elbír. A fenyvesek közelében még az ökörszemnél is kisebb, az európai elbeszélésekben a madarak királyaként emlegetett bájos madárka, a tüzesfejű királyka is felbukkanhat. Felismerni testének zöldessárga felső részéről, fehéres alsó testtájáról, a szárnyain található két fehéres csíkról, illetve a szeme körül futó fekete csíkról és a kontrasztos, fehér szemöldöki részről lehet. A hím egyedek fején a „királyi” korona narancssárga, míg a tojókén sárga színű.  A hozzá rendkívül hasonló, egyébiránt a területen szintén előforduló sárgafejű királykától bronzszínezetű vállövi része és koronájának színe különbözteti meg.

Bölénylesen a Körtike tanösvényen

Az Őserdő után, az erdészeti rakodónál becsatlakozik a S jelzés is, s egy darabig együtt halad a S+ jelzéssel. A szlovén határ felé induló leágazásnál, továbbra is a S jelzésen megyünk tovább Pityerszerig, érintve a Körtike tanösvény egy szakaszát, illetve az eurázsiai vadlovak és az európai bölények zónáját. E megjelenésükben is rendkívüli állatokat szemügyre vehetjük a kifejezetten erre a célra kijelölt megfigyelőhelyről is. A valaha ezen a vidéken is élt európai bölény vadászata a középkorban még királyi kiváltságnak számított. A mezőgazdaság térhódításával párhuzamosan Nyugat-Európában a bölények élettere csökkent, utolsó vadon élő állományuk a lengyelországi Bielowieza erdeiben élt. Sorsukat a világháború pecsételte meg, utolsó megmaradt példányaik állatkertek, vadasparkok lakói lettek. Az ezekből származó példányok szaporításával, természetes élőhelyükre való visszatelepítésével sikerült megmenteni e pompás fajt a kipusztulástól. Egy ilyen folyamat részese lett az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága is, amikor 2017-ben az első bölényborjút erre a területre hozta. Az itt látható, síkvidéki kaukázusi vérvonalhoz tartozó bölények esetében az általában 600-800 kg körüli bikák akár az 1 tonnás súlyt is elérhetik, míg a tehenek 300-400 kg közöttiek. A nagy területet bejáró, füvet és lombos hajtást egyaránt fogyasztó jószágok immáron a természet részeként alakítják környezetüket.

A Hortobágyról, a Pentezugi Vadlórezervátumból érkezett, szintén itt látható Przsevalszkij mének pedig a vadló egyetlen máig élő alfajaként a háziló legközelebbi, vadon élő rokonai. Ezt az álló sörényű, zömök testalkatú, erős nyakú fajtát soha nem háziasították sikeresen, megmaradt igazi vadlónak. Érdemes megnéznünk őket, ahogy az európai bölényekkel együtt legelésznek. Innen aztán már csak pár lépés, és Pityerszerre, az Őrségi Népi Műemlékegyüttes portáihoz érünk.

Pityerszeri kalandozások

Pityerszer a nevét valószínűleg az erdei pityer madárról kapta. A műemlékegyüttes boronafalu építményeivel, korhű berendezési tárgyaival az egykori szerek hangulatát tolmácsolja. A szer legősibb háztípusa a „füstösház”, azaz a kémény nélküli, zsúptetejű boronaház, amely a tornácról nyíló füstös szobából, kamrából és a végébe épített boronaólból áll. A kemence tűzpadkájáról felszálló füst az ajtó feletti füstnyíláson vagy a kinyitott, fa tolóreteszes ablakokon át távozott.

Az úttól legtávolabb a 19. század jellegzetes őrségi háztípusa, a „kerített ház” áll. A keresztvéges boronafalú épület körbe tornáccal fedett U-alakú tömbjét a lakórész, a pajta, az istálló és az ólak alkotják. Valaha a negyedik oldalt is zsúpos kapu és magasított boronafal zárta. A „kerítés” az éjszakára az istállóba vagy az udvarra beterelt állatok védelmét szolgálta a farkasok, illetve az alkalmasint arra garázdálkodó betyárok elől. E háztípust elsősorban a félridegen tartott szarvasmarhák kereslete hívta életre. A tornácról (amelynek az alját ürögnek nevezték) nyíló, magas küszöbű tiszta szoba elrendezése hegedűtámlás székeivel, „pócájával” (tálas polc), csizmalehúzójával, festett ládájával az előző századforduló utáni időszak hangulatát idézi. A lakókonyha mászókéményes kemencéje, dagasztóteknője, régi cserépedényei, mozsarai egyaránt gazdag mesterségbeli tudásról árulkodnak.

A szer büszke éke a Visontai portához tartozó emeletes „kástu,” azaz kamraépület, az évszázadokon át használt, boronafalú, zsúpfedésű, emeletes kamratípus egyetlen megmaradt képviselője. Földszinti részében gabonát, bort, emeleti részén élelmiszereket, aszalványokat, hajdinát tartottak, míg a színben volt a szerszámok, a prés, a szélrosta helye. A Visontai ház lopott tornácos istállós pajtájában az egykoron termesztett növények magmintáiból, a mezőgazdasági eszközökből, használati eszközökből álló kiállítás egészíti ki a szeri sétánkon szerzett élményekeinket. Szintén ebben az épületben a Pityerszeren éjszaka előforduló állatok érzékletes interaktív megismerésére is lehetőség nyílik. A gyerekek szórakoztatását egy őrségi mesére épülő interaktív játszóház, játszótér, kézműves foglalkozások szolgálják.

A szer több pontján is látható „tókák” gödreit jórészt a házak falának tapasztásához szükséges agyag kitermeléséhez ásták. A víztartó agyagos talaj a gödrökben megtartja az esővizet, amit régen állatok itatására, len, kender szapulására, mosásra használtak, ma viszont már kétéltűek szaporodó helyei. A szabadtéri kiállítás eszközei közül megnézhetjük az archaikus tökmagolajprést, a régi cséplőgépet, vetőgépet, a balos őrségi korongot, a szélrostát, a vonószéket – ezek mind egy emberléptékű világ használati eszközei voltak.

A Pityerszer Felsőszerre eső végében elhelyezett pad a műemlékegyüttes létrehozásában oroszlánrészt vállaló, kiváló muzeológusnak, Bárdosi Jánosnak állít emléket. E pontról az emlékezet szerint Koós Károly is szívesen szemlélte a megkapó őrségi tájat. Itt, a Felsőszerre nyíló domboldalon nő az Őrségi Nemzeti Park címerében is látható védett növény, a henye boroszlán. A nevét szétterülő, azaz „henye” formájáról kapó, rózsaszín virágzatú, örökzöld cserje április-május hónapokban virágzik.

Pityerszerről utunk a S jelzésen a Felsőszeri buszfordulóig, tartalmas túránk végpontjáig vezet.

 

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A túra az Őriszentpéter, Iskola autóbusz-megálló közelében kezdődik.
  • Leszállhatunk az Őriszentpéter, autóbusz-állomás megállóhelyen is.

Getting there

  • Az Őriszentpéter, Iskola buszmegállótól csak pár méter a látogatóközpont északi irányban.
  • Ha az Őriszentpéter, autóbusz-állomáson szállunk le, kb. 700 métert kell sétálnunk a kiindulópontig. Délnyugat felé induljunk az Alszer mentén, majd a körforgalomban a Városszeren haladjunk északnyugat felé.

Parking

  • A kiindulási pont közelében parkolhatunk.

Coordinates

DD
46.841536, 16.417307
DMS
46°50'29.5"N 16°25'02.3"E
UTM
33T 608069 5188530
w3w 
///dark.stalls.accommodate
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • A hármashatár turistakalauza (Őrség, Göcsej Vasi hegyhát, Raab Naturpark, Goricko Tájvédelmi Park,  Cartographia, 2014.)
  • Őrség, Vendvidék turistakalauz (Hegyek Vándora Turista Egyesület, Bp. 2003.)
  • Az Őrség és a Vendvidék – Kalauz turistáknak és természetbarátoknak (BKL. kiadó, Szombathely 2004.)
  • Őrségi Népi Műemlékegyüttes a szalafői pityerszeren (Pannon Gyöngyszemek sorozat, BKL kiadó Szombathely 2006.)
  • Szalafő-Pityerszer Népi Műemlékegyüttes (Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára 40., TKM Egyesület 2002.)
  • Vas Megye útikönyv (BKL kiadó, Szombathely 2008.)

Author’s map recommendations

  • Őrség, Göcsej, Kemeneshát (Cartographia)
  • Őrség, Göcsej (Cartographia)
  • Őrség, Vend-vidék, Vasi Hegyhát (Faragó térkép)
  • Őrségi Nemzeti Park (Paulus)

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
moderate
Distance
18.5 km
Duration
4:45 h
Ascent
294 m
Descent
277 m
Public-transport-friendly Out and back Scenic Refreshment stops available Family-friendly Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Contents
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp