Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Szentgál tiszafásában

· 13 reviews · Hiking Trail · Devecseri-árok · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Szentgáli-tiszafásban
    / A Szentgáli-tiszafásban
    Photo: Péter Farkas
  • / A Miklós Pál-hegy Bándról nézve
    Photo: Péter Farkas
  • / Aranyló búzamező Bánd mellett
    Photo: Péter Farkas
  • / A Szentgáli-tiszafás egyik öreg tiszafája
    Photo: Péter Farkas
  • / A Majer Antal-kilátó
    Photo: Péter Farkas
  • / A Szentgáli-tiszafás ösvényének falépcsőin
    Photo: Péter Farkas
  • / Az Essegvár
    Photo: Péter Farkas
  • / A Szentgáli-tiszafásban
    Photo: Péter Farkas
  • / "Fejhető kádtehén" Bánd határában
    Photo: Péter Farkas
  • / Aranyló búzamező Bánd mellett
    Photo: Péter Farkas
  • / Kerítés védi a vadkártól a Szentgáli-tiszafást
    Photo: Péter Farkas
  • / A szentgáli tiszafásba tartva
    Photo: Péter Farkas
  • / A szentgáli tiszafás szélén
    Photo: Péter Farkas
  • / A Szentgáli-tiszafás tanösvényének egyik táblája
    Photo: Péter Farkas
  • / Babérboroszlán a Szentgáli-tiszafásban
    Photo: Péter Farkas
  • / A Szentgáli-tiszafás egyik kapuja
    Photo: Péter Farkas
  • / Öreg bükkös a Séd völgye felett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fiatal hajtás a Szentgáli-tiszafás egyik tiszafáján
    Photo: Péter Farkas
  • / A jeles bükkfán a Miklós Pál-hegyről közösen ereszkedik le a Séd-völgyébe a két piros jelzés
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lehullott tűlevelek a Szentgáli-tiszafásban
    Photo: Péter Farkas
  • / A Szentgáli-tiszafás öreg tiszafájának törzse
    Photo: Péter Farkas
  • / Pihenőhely a Miklós Pál-hegy oldalában, a Majer Antal-kilátó alatt
    Photo: Péter Farkas
  • / A Mayer Antal-kilátó a Miklós Pál-hegy tetején
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szentgál a Majer Antal-kilátóból
    Photo: Péter Farkas
  • / A Majer Antal-kilátó teraszán
    Photo: Péter Farkas
  • / A Déli-Bakony tölgyesein túl a Magas-Bakony
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Séd völgyébe leszakadó meredek dolomittömbök adnak otthont a tiszafákat rejtő bükkösnek
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Essegvár megmaradt romjai
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szentgáli-tiszafásnak otthont adó Miklós Pál-hegy az Essegvárból nézve
    Photo: Péter Farkas
  • / Ásatás az Essegvárban
    Photo: Péter Farkas
m 500 400 300 200 7 6 5 4 3 2 1 km Majer Antal-kilátó (Szentgál)
Rövid felfedezőutat teszünk a Séd völgye felett domborodó dolomitkúpokon Bánd körül hazánk egyedülálló erdejében, a legnagyobb őshonos tiszafásban, melyet több mint fél évszázada védetté nyilvánítottak. Elvarázsolt meseerdő, dél-bakonyi panoráma, a Séd patak legelőkkel övezett bájos völgye kísér minket utunkon. Bakonyi hangulat, karnyújtásnyira a megyeszékhelytől.
Open
easy
Distance 7.4 km
2:20 h
315 m
315 m
489 m
277 m

Célunk a Bánd határában folyó Séd patak és a felé magasodó meredek dolomitkúpok északi oldala, ami hazánk legnagyobb őshonos tiszafaállományát rejti. E rendkívül szívós, de hűvös, párás klímát igénylő növény Magyarország egyik jégkorszaki maradványfaja. Mára kizárólag a nedves, hűvös klímával rendelkező, sziklás, északi oldalakban maradt fenn: a Bükk hegység északi völgyeiben és a Séd patak völgye felett ismertek őshonos hazai előfordulásai.

A közönséges tiszafa rendkívül lassan növekedik, de matuzsálemi kort is megérhet. Több száz éves példányait ismerjük a tiszafának, ami ideális esetben méteres törzsátmérővel is rendelkezhet, de magassága ritkán éri el a fő erdőalkotó fafajok magasságát. Ennek következtében általában a cserjeszintet uralja, ahogy itt, Szentgál és Bánd határában is az öreg bükkök alatti második (alsó) lombkoronaszintet, illetve részben a cserjeszintet képviseli. Ennek a "másodlagos szerepnek" tudható be lassú növekedése is, mellyel rendkívül szívós, tömött rostszerkezetű faanyagot fejlesztenek. Megbecsült alapanyaga volt a bútorgyártásnak, sőt a legjobb íjakat is tiszafából készítették.

Királyi vadászterület volt a középkorban a Déli-Bakony lankás tölgyesekkel fedett tömbje. Szentgál címerében mind a tiszafa, mind a szerszámíj szerepel, hiszen az íjászat és íjkészítés meghatározó mestersége volt a falunak. Talán ezért is maradt fenn a védett tiszafás a falu határában, amire a 20. század elején még tiszafaőr vigyázott; később kerítéssel körbevett természetvédelmi terület lett, az elsők között hazánkban.

A tiszafásban végzett kutatások sajnos lehangoló képet festenek az állomány jövőjéről. Amíg a 20. század derekán még százezres példányszám fölött becsülték a területen élő tiszafákat, addig a 21. századra alig pár tízezer példányra esett vissza az elöregedő állomány. Feltehetően az éghajlat változása, a szélsőségesen száraz és meleg periódusok kitolódása okozza a fiatal egyedek kipusztulását. Az élőhely zsugorodása is közrejátszik ennek az értékes fafajtának a visszaszorulásában: még a mai napig történik erdőgazdálkodási tevékenység a védett területen belül is, ahol a mikroklímát fenntartó bükkök oltalmában próbálják az örökzöld bokrok túlélni a változó időket.

Author’s recommendation

  • Ha kevésbé meredek úton akarunk feljutni a Miklós Pál-hegy tetejére, és jobban fel akarjuk fedezni a tiszafást, akkor a hegy lábánál a tanösvény jobbra térő szárán induljunk a Cinca-patak-völgyében, ami megkerüli a hegyet Szentgál irányába. A Szentgáli Kőlik felé komótosan kapaszkodik fel a P jelzés a hegyre, és csatlakozik a túra eredeti nyomvonalához.
  • Ha van rá egy teljes napunk, érdemes az egész tiszafást felfedezni. Szentgálról indulva a P jelzés végigvezet a területen, és utána a Séd völgyében a veszprémi várhoz érkezik. Ez egy közel 20 kilométeres gyaloglás, ahol a teljes tiszafáson, két kilátón és a Séd hangulatos partján haladunk végig.
  • A szomszédos település Herend, ahol a világhírű porcelángyár kiállítását tudjuk megnézni, amennyiben a vidék kulturális értékeire is kíváncsiak vagyunk.
  • A kiindulópont mellett pár tíz méterre található egy hangulatos étterem, ahol az autót is hagyhatjuk, de mindenképp érdemes a túra végeztével beülni egy frissítőre, esetleg enni is valamit.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: May 03, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Miklós Pál-hegy, 489 m
Lowest point
277 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A tiszafa mérgező növény. Bár ez ritkán jut bárkinek eszébe, ne együk meg a gyümölcsét, mert komoly mérgezési tüneteket produkálhat.

Start

Bánd, Petőfi utca - Kossuth utca sarka (285 m)
Coordinates:
DD
47.121630, 17.779327
DMS
47°07'17.9"N 17°46'45.6"E
UTM
33T 710814 5222428
w3w 
///electrified.minimal.dumplings

Destination

Bánd, Petőfi utca - Kossuth utca sarka

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A P+ jelzésen megyünk ki a faluból a Séd-patak völgyén át a Miklós Pál-hegy lábáig.
  • A tanösvény PT jelzésén kapaszkodunk fel a hegyoldalban a Szentgál felől érkező P jelzéséig, amin továbbsétálunk a pihenőig.
  • A pihenőtől a P▲ jelzésen teszünk egy kitérőt a hegy tetejére a kilátóhoz.
  • A pihenőtől a P és a P▲ jelzés közösen ereszkedik le a Séd völgyébe az egykori malom romjához.
  • A Séd völgyében megyünk vissza Bándra a P+ jelzésen.
  • Mielőtt visszaérnénk a faluközpontba, teszünk egy rövid kitérőt az Esseg-várhozPL jelzésen.

Leírás:

Bándról a Séd völgyében

Bánd széléről, a Várhegy alól indulunk a Kossuth utcán a P+ jelzésen. A község őse az Árpád-kori vár alatt, annak kiszolgálására települt. A legtöbb bakonyi falu sorsával osztozva a török hódoltság alatt elnéptelenedett a település, és csak a 18. század derekán népesült újra a környező falvak német telepeseivel. A fő bakonyi átjáróban elhelyezkedő települést a II. világháború is megtizedelte, bár a falun civil áldozat nélkül átvonult a front, mivel a lakosság a Miklós Pál-hegy sűrű erdeiben bujdosott. A megtorlás éveiben a jelentős német lakosság nagy részét azonban kitelepítették, helyükre felvidéki magyarokat költöztettek. A falu szülötte a demokratikus Magyarország második köztársasági elnöke, Mádl Ferenc.

A Kossuth utcán jutunk ki a házak közül a Várhegy lábát kerülve. A falutól különálló tanyákhoz vezető hídon keresztezzük a Séd patakot, és a patakparti füzes mentén megérkezünk a Miklós Pál-hegy tömbjéhez.

A szentgáli-tiszafásban

A hegy erdeit védőkerítés veszi körbe, melyen belül hazánk egyik legrégebbi természetvédelmi területe, az 1951-ben alapított Szentgáli-tiszafás Természetvédelmi Terület fekszik. A védettség már régóta fennállt, hiszen a 20. század elején tiszafaőr óvta ezt az erdőrészt - a Miklós Pál-hegyen és a környező dombokon található ugyanis Magyarország legnagyobb őshonos tiszafása. Bár a legszembetűnőbb az évszázados hamuszürke bükkök csarnoka, a cserjeszintet a nedves és hűvös klímát kedvelő, rendkívül szívós és hosszú életű közönséges tiszafa állományai alkotják.

A kerítésen átjutva kezdjük meg a kapaszkodást a meredek hegyoldalban a PT jelzésen. Rövid szakaszon, alig két kilométeren 200 méter szintemelkedést küzdünk le. Szerencsére a meredekséget enyhíti, hogy szerpentinezve halad a tanösvény, illetve a magyarázó tábláknál is megállhatunk informálódni és egyben pihenni. A hegy északi oldalának fényszegénységét a terebélyes bükkfák és a felfelé egyre sűrűbben megjelenő örökzöld tiszafák is fokozzák. Különös hangulatú ez az erdő, ahol az öreg, göcsörtös, néhol kiszáradt famatuzsálemek az elvarázsolt rengeteg hangulatát idézik.

Nagyjából a hegyoldal kétharmadánál, pont, ahol szelídülni kezd a meredekség, Szentgál felől megérkezik a hegyen oldalazó P jelzés, ami innentől minket is vezet. Egyértelműen megenyhül az emelkedő innen; a sűrű erdőt elhagyva érkezünk meg a kerítésen túli pihenőhöz. A területet kezelő erdészet hangulatos, árnyas réten padokat, asztalokat és esőbeálló faházikót emelt, ahol mi is tarthatunk egy rövid szünetet a kimerítő kapaszkodás után.

A Miklós Pál-hegy tetején

A pihenőtől egy rövid kitérőt teszünk a csúcsra, ugyanis a P▲jelzésen alig negyedóra alatt megjárható az út. Az enyhe emelkedést a ritkás bükkösben hamar letudjuk, és a hegytető tisztásán felállított, Dr. Majer Antalról elnevezett kilátóhoz érünk. A kilátóból remekül panorámát kapunk a Déli-Bakony környező tölgyeseire, a Szentgáli- és a Veszprémi-medencére, valamint északi irányban a Magas-Bakony erdős hátaira.

A pihenőhöz visszaérve folytatjuk utunkat kelet felé az együtt haladó P és P▲jelzésen, ami egyre meredekebben vezet le a hegyről. Egy irtás szélén újabb pihenőt érintünk, majd a tisztulat túloldalán beérünk a Tüses-völgy meredek bevágásába. Öreg, összefüggő tölgyesben ereszkedünk le a meredek oldalon. A környező erdőket Mátyás-király vadászterületének nevezik a régi térképek. A Séd-patak felé észak felé meredeken letörő dolomithátak hullámoznak enyhe lejtéssel, ideális területet teremtve az összefüggő tölgyesek kialakulásának. Ezekben az erdőkben nagy a vadgazdagság, amit a vadlesek is mutatnak.

A Séd-patak völgye

A meredek oldalban ismét az idős bükkök képe a meghatározó. A bevágás végén kiérünk a Miklós Pál-hegy és a Várhegy közötti tisztásra a Séd-patak kanyarjához. A jelzés itt visszafordul Bánd irányába. Felfelé követjük a patakvölgyet a meredek hegyoldal bükkösének árnyékában. Egy régi malomépület alig látható romjánál, a Séd felett átvezető hídnál csatlakozunk a P+ jelzéshez, amely visszavezet Bándra a vízfolyás mentén a patakvölgy legelői és a Miklós-Pál-hegy bükkösei között.

Pár száz méter után visszaérünk ahhoz a ponthoz, ahol kiérkeztünk a faluból a hegy lábához; most ugyanazon a szakaszon térünk vissza a faluba. Ám mielőtt a központot céloznánk meg, az Aranyos-patak hídja előtt jobb kézre felkanyarodik egy ösvény a felettünk lévő domb tetejére a PL jelzés kíséretében. Ezt a rövid kitérőt érdemes megtenni, mivel a remek kilátást adó hegy tetején találjuk a helyi erődítés romjait és a kálváriát.

Az Essegvár

A várat a tatárjárás után építették; az Atyus, majd az Igmánd család székelt benne. A királytól vámszedési jogot is szerzett, az itteni potyák kiindulópontja volt. Bár a vár két ostromáról is tudunk a 14. és 15. századból, ezek a környéket uraló családok viszálykodásaihoz kötődnek. Pusztulását a török időkre datálják. Bár ostromáról nem tudunk, feltehetően Veszprém 1552-es elestével semmisítették meg védői. Később az újratelepült falu használta fel a rom köveit a házak építőanyagaként. A hegytetőn kialakított kálvária napjainkban is látható a Várhegy falu felőli oldalán.

A csúcsról a PL jelzés vezet le a sánc keleti bevágásánál, és a romot megkerülve, délről ereszkedik le a kiemelkedésről, és érkezik vissza a Kossuth utcába, ahol a már bejárt szakasz végén megérkezünk a túra kiindulópontjához a P+ jeleken.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Távolsági busszal a Bánd, kultúrház nevű megállóig érdemes utazni.
  • Herend vasútállomásáról hosszabb sétával érhető el a túra kiindulópontja.

Getting there

  • A buszmegállóból nyugati irányba induljunk a Petőfi utcán a kiindulópontig (200 m).
  • Herend vasútállomásáról a P+ jeleket kell követnünk a túra kezdőpontjáig (2,5 km).
  • Bándon a parkolóból 1,2 km-es sétával érjük el a várat, ahol a túrát kezdhetjük. A parkolótól táblák segítik a tájékozódást.

Parking

  • Bándon a temetőnél kifejezetten a kirándulók számára alakítottak ki parkolót, célszerű itt letenni az autót.

Coordinates

DD
47.121630, 17.779327
DMS
47°07'17.9"N 17°46'45.6"E
UTM
33T 710814 5222428
w3w 
///electrified.minimal.dumplings
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

4.8
(13)
Csaba Varga
November 07, 2021 · Community
Gyönyörű őszi időben, gyönyörű ezer színű erdőben!!
Show more
Photo: Csaba Varga, Community
Marianna Répási
February 20, 2021 · Community
Meseszép volt 😊
Show more
2021. február 20., szombat 17:16:05
Photo: Marianna Répási, Közösség
Show all reviews

Photos from others

+ 27

Status
Open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
7.4 km
Duration
2:20 h
Ascent
315 m
Descent
315 m
Highest point
489 m
Lowest point
277 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Family-friendly Botanical highlights Summit route Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp