Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Szent Imre nyomdokain

Hiking Trail · Alpokalja
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Kavicsos feltáróút a Levente-hegy tövében
    / Kavicsos feltáróút a Levente-hegy tövében
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rönöki Szent Imre templom
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Határkövek a Z jelzés mentén
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vörös tölgy magonc
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Akác oszlopok a feltáróút mellett
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rönöki magasles
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csókási geodéziaitorony
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csókási kilátás
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sarangok Rábafüzes határában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rábafüzesi hangulat
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lábatlan gyík
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistajelzések
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei út Rönöknél
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükk újulat a Csókáson
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 350 300 250 200 16 14 12 10 8 6 4 2 km
Körtúránk a határmenti Rábafüzesről indulva változatos terepen, patakvölgyeken, magaslatokon keresztül vezet, betekintést nyújtva az Alpokalja élővilágába és a varázslatos környezetben álló, rönöki Szent Imre-templom múltjába, jelenébe.
moderate
Distance 16.5 km
4:30 h
280 m
280 m

A túrát Szentgotthárd hangulatos határmenti településrészéről, Rábafüzesről indítjuk. Innen a Rábafüzes-patak mentén kapaszkodunk egyre feljebb a Felső-Csókáig. Közben a patakvölgy változatos növény és állatvilágára csodálkozunk rá a kisszínjátszó lepkétől a kis fakopáncsig.

A magaslatról hamisítatlan Alpokaljai erdei környezetben folytatjuk utunkat, megismerkedve a bükkösök, fenyvesek, gyertyános tölgyesek élővilágával. Végig a P jelzésen haladva érünk a romantikus határszéli tisztáson álló Szent Imre-templomhoz. A történelmi idők viharaival dacoló építmény a Szent Imre vándorút, illetve a Mária-út által is érintett zarándok pihenőhelyként, búcsújáróhelyként, cserkésztáborok helyszíneként is működik. Innen a határsávban a Vasfüggöny túraúton, határkövek mentén, szép, erdei gerincúton sétálunk tovább. Végül a határszakasznak búcsút intve, a madarak királyának is otthont adó lucfenyvesen keresztül térünk rá a kiindulópontunkhoz visszavezető útra.

Author’s recommendation

  • A túra után érdemes megtekinteni Rábafüzesen a Hianz tájház német nemzetiségi és néprajzi anyagát.

A közeli Szentgotthárdon:

  • A híres nyelvész és etnográfusról elnevezett Pável Ágoston Múzeum helytörténeti és szlovén nemzetiségi néprajzi gyűjteményét, valamint a Szentgotthárdi csatát feldolgozó interaktív kiállítást.
  • Szentgotthárd cisztercita örökségének jeles képviselőjét, a barokk stílusú Nagyboldogasszony templomot.
  • Rábakethelyen a boldoggá avatott, mártírhalált halt helyi plébános, Brenner János tiszteletére emelt Jó pásztor kápolnát.
  • Az egykori kaszagyár melletti, a ciszterci rend elhunyt tagjainak is nyughelyéül szolgáló gótikus stílusú temetőkápolnát.
  • A helyi kulturális rendezvények fellegvárának számító „Magtár-színházat”.
  • A túra méltó levezetését jelentheti megmerülni a város valamelyik fürdőjében.
  • Túra utáni gasztronómiai kalandot Rönök csárdája vagy Szentgotthárd éttermei jelenthetnek.

A szomszédos Ausztriában, Nagyfalván (Mogersdorf):

  • A Szentgotthárdi csata emlékére 1840-ben állított fehér kereszt, nem messze a falu templomában az ütközetről festett kép.
  • A Várhegyen (Schlösslberg) az 1670-ben alapított Szent Anna-kápolna és a csatának emléket állító, 15 m magas kőkereszt, illetve a csata makettje.
Profile picture of Kevy Albert
Author
Kevy Albert
Update: July 14, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
353 m
Lowest point
225 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

Esőzések után a túra több pontján, a völgytalpakon, illetve a kapaszkodókon sáros, csúszós szakaszokkal kell számolnunk.

Tips and hints

Start

Rábafüzes, falatozó buszmegálló (226 m)
Coordinates:
DD
46.980306, 16.297566
DMS
46°58'49.1"N 16°17'51.2"E
UTM
33T 598683 5203792
w3w 
///doctoral.combed.cheering

Destination

Rábafüzes, falatozó buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A  Szentgotthárd (Rábafüzes) falatozó buszmegállóból a település fő utcáján a Szentháromság templomig, a P jelzés becsatlakozásáig haladunk.
  • A P jelzést követjük egészen az osztrák-magyar határon található Szent Imre-templomig.
  • A Szent Imre-templomtól a Z jelzést követjük a határ mentén a C94-1 jelű határkőig.
  • A határkőnél déli irányban egy jelzetlen, 30-40 méteres szakaszon átkötünk a P jelzés déli irányba tartó, már ismert szakaszára.
  • Innen a P jelzés egy rövid szakaszának újra, északról dél-délnyugati irányba való bejárásával a Rábafüzes irányába tartó kavicsos útig haladunk.
  • Itt a P jelzést elhagyva a Mária-úton déli irányba haladunk kiindulási pontunk felé.

A túra részletes leírása

Rábafüzestől Felső-Csókáig

Túránkat Rábafüzesről, a „Rábafüzes, falatozó” nevű buszmegállótól indítjuk, ahol parkolót is találunk. Innen a településrész fő utcáját követjük, majd az 1888-ban emelt Szentháromság templomnál a P jelzésre rácsatlakozva északnak vesszük az irányt. A domboldalba illeszkedő, takaros házak között sétálva a Rábafüzes-patak mentén folytatjuk túránkat. 

Rábafüzest már a római korban is lakták, első írásos említése 1150-ből való Fides, majd Fizes néven. A falut a Rába folyó mentén, a település határában elterülő nagy, füzes területről nevezték el. A ciszterciek 1183-as szentgotthárdi megtelepülésétől kezdve a falu a rend birtokának számított, a XV. században már Németújvár várának tartozékai között tartották nyilván. A XVI. századtól a Batthyányiak uradalmához tartozott szőlőhegyével, gyümölcsöseivel, malmával együtt. A határátkelővel bíró település jellemzően német ajkú lakosainak mintegy 80%-át 1946-ban kitelepítették.

A patak mentén, a jól kiépített úton magunkba szívhatjuk az Alpokalja leheletét. Itt a védett állatfajok közül a nyárfák társaságát kedvelő, ibolyakék szárnyáról könnyen felismerhető kisszínjátszó lepkével és a vörös (hím) vagy fekete (tojó) „sapkás” kis fakopánccsal is könnyen találkozhatunk. Ebben a zónában a széles levelű, egyivarú kalászkájú, rövid tarackú védett borostás sás is jelen van.

A patak mellett kanyargó útról a P jelzés a völgytorokból nyíló domboldal felé folytatódik keleti irányban. Itt a gerincet célozzuk meg a legmarkánsabb utat választva. Kapaszkodás közben a mozaikos élőhelyeket, tarvágásokat, gyérítéseket is kedvelő, leggyakoribb pityerfajunkat, a farok tollait felcsapva érdekesen vitorlázó erdei pityert is megpillanthatjuk, amely rovarokkal táplálkozik.

A dombtetőre érve hamisítatlan erdei környezetben pár száz méter megtétele után a geodéziai mérőtoronyhoz érünk, amelyről a fölé nyúló lombok miatt már nem nyílik kilátás.

A Felső-Csókától Felsőrönökig

A Felső-Csóka hegyen, 354 m magasságából Sándorhegy és Borosgödör felé tekinthetünk szét, keleti irányba. A dombháti erdőrészen több erdei madárfaj jelenlétére lehetünk figyelmesek a bükkösök, gyertyános-tölgyesek között. A szegélyek fáinak ágairól vesz repülőrajtot a rovarokra vadászó örvös légykapó. Kormos fejű rokonától fekete fejfedője alatti és homloktáji fehér gallérja, „örve” teszi megkülönböztethetővé.

Utunkon a bükkösök méretes fakopáncsát, a fekete harkályt vörös sapkájáról, fekete tollruhájáról, impozáns megjelenéséről, a fákba vésett nyomairól könnyedén azonosíthatjuk. Az erdei egerek, pockok ősellenségének, az odvas fákban előszeretettel költő szürkés, néha vöröses tollruhát viselő macskabagolynak az aktivitására inkább csak az esti, éjszakai órákban figyelhetünk fel.

A P jelzésen tovább haladva lucosok között ereszkedünk lejjebb. Ha itt nyitott szemmel járunk, több ízben az egész közel jövő, bizalmasan viselkedő sárgafejű királykára is rácsodálkozhatunk. A fenyvesek sárga koronájú, miniatűr, ügyesen tornászó királya a farkával és csőrével együtt is csupán kb. 9 cm hosszú, a szárnyfesztávolsága 13-15 cm. A legtöbbször a lombkorona tetejéről hallatja a hangját.

Egy-egy inváziós évben kis szerencsével a tobozok bontogatása közben a fenyőágakon gyakran fejjel lefelé csüngő keresztcsőrűvel is találkozhatunk. A nevét speciálisan keresztbe álló csőrének köszönheti, amellyel a tobozok pikkelyeit tudja célirányosan szétfeszíteni, ugyanis szívesen táplálkozik fenyőmaggal.

A fenyvesek világa után a könnyen járható kavicsos úton, a Sánta-patak völgyében tartunk Felsőrönök irányába. Az út menti réteken főleg az április-május táján virágzik az ibolyaszínű, széles mézajkáról, sötét pettyezettségéről beazonosítható agárkosbor. A csíkozott mellű, jellegzetes „pirregő” hangot adó berki tücsökmadár is felbukkanhat a füzesek mellett.

A patak mentén értő szemmel haladva észrevehetjük a robosztus termetű, feketén mintázott, de alapvetően zöldes színű, a potrohán fekete alapon sárgán sávozott erdei szitakötőt is. Ezen a szakaszon olykor egyik különleges ragadozómadarunk, a darázsölyv is a szemünk elé kerülhet. Az egerészölyvnél nyúlánkabb testalkatú állat, mint a neve is mutatja, elsősorban vadméhek és darazsak lárváival és bábjaival táplálkozik, de megeszi a kifejlett egyedeket is. Zsákmányát jellemzően a magasból azonosítja be, majd a földalatti darázsfészkeket a lábával kaparja ki. Megpillanthatjuk a játékos, fákon ügyesen lavírozó, nappal mozgó európai mókust is. Bundájának színváltozatai az aktuális környezetébe való beolvadást segítik. Hosszú farka nemcsak az egyensúlyozásban segíti, hanem meleg takaróként is szolgál.

Az egykor legeltető állattartásáról híres Felsőrönökhöz érve akár sajtutánpótlásunkról is gondoskodhatunk az ökotanyán.

A Szent Imre-templomnál

A Szent Imre-templomhoz vezető út elágazásában a hangulatos Szent Imre-kápolna készteti megállásra a zarándokokat és a turistákat. A kápolnát elhagyva immár a Z jelzésen, a két világháború között egyre több hívőt megmozgató zarándokút utolsó szakaszán tartunk a lombok között már felbukkanó templom felé.

Felsőrönök impozáns, Szent Imre tiszteletére felszentelt római katolikus temploma alig néhány méterre áll az országhatártól. Helyén a 19. század végéig egy román kori templom volt, amely olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontani. Az emlékezet szerint 1898 novemberének utolsó vasárnapján, a szentmise alatt a viharos szél megemelte a templom fedelét, ezért a hívőkre tégladarabok estek, és többen megsérültek. Az új templom alapkövét 1902-ben rakták le, a felszentelésére 1904 pünkösdjén került sor. A torony három harangját Temesváron, Novotny Antal műhelyében készítették. A toronyban rések vannak a harangok felett, ezek megakadályozzák a harangzúgás egybeolvadását. A templom hossza 35 m, szélessége 15 m, magassága 17 m. A kereszt teteje már 35 m magasan van.

Az 1950-es évek elején a hatóságok megtiltották a híveknek a templom látogatását, búcsúk tartását. Az utolsó helyben lakó papját elüldözték, ő 1951. december 9-én este menekült át az aláaknázott szögesdróton keresztül Ausztriába. Utána lezárták a templomot, 39 éven át senkit sem engedtek be. Az 1970-es években már a templom végleges lebontásának gondolata is felmerült – az épületet sokáig pusztán a határőrség használta, így az 1980-as években gyakorlatilag már romokban hevert. Újjáépítésére csak a rendszerváltás után kerülhetett sor. Manapság e csodás helyszín cserkésztáboroknak, túrázóknak, búcsújáróknak biztosít ideális pihenőhelyet, táborhelyet. A templom körül emlékművek sora található a honfoglalás, az egykori plébániai iskola, illetve a magyar szentek emlékezetére.

A határkövektől Rábafüzesig

A gondosan helyrehozott és felújított templombelső megtekintése után utunkat a határon átkelve, a Z jelzésen, a határkövek mentén folytatjuk.

A határmenti zóna látványos erdeiben nem ritkán fedezhetjük fel a 20-30 cm-re megnövő, a kosborfélék családjába tartozó madárfészek kosbor példányait. A hosszú mézajkairól, tömött, hengeres fürtjeiről és jellegzetes, világosbarna színezettségéről felismerhető növény a gyöktörzséből kinövő, vaskos, madárfészekszerűen szétterülő gyökérzetéről kapta a nevét. Tölgyfák közelében a kontinens legtermetesebb, néha sután felénk repülő rovarához, a nagy szarvasbogárhoz is lehet szerencsénk, amelyet a hím példányok vetélkedésében is szerephez jutó, agancsra emlékeztető rágójáról neveztek el. Ha egy helyen sok szarvasbogártetemmel találkozunk, akkor az nagy valószínűséggel a tetemek felett fészkelő, erős csőrű ragadozó, a tövisszúró gébics számlájára írható.

A Z jelzésen, a Vasfüggöny túraúton a C94-1 jelű határkőig megyünk, majd déli irányban mintegy 30-40 méter megtétele után egy jelzetlen nélküli átkötéssel, a drótkerítés hiányzó részén áttérünk a P jelzés dél-délkeleti irányba tartó, már ismert szakaszára. Ezen egy csöpp ismétléssel ismét a korábban megjárt, fenyvesek között ereszkedő útra térünk, majd a kavicsos út kereszteződésénél a balra forduló P jelzést magunk mögött hagyva, a foghíjasan jelzett Mária-úton dél felé sétálunk Rábafüzes keleti vége felé. A településrészre beérve, az egykori határőrs épületeit elhagyva rövidesen visszaérkezünk a kiindulópontunkhoz.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Távolsági autóbuszjárattal érkezve a Rábafüzes, falatozó megállóban érdemes leszállni, ahova Szentgotthárd felől közlekednek a buszok.

Getting there

  • A túra közvetlenül a buszmegállónál kezdődik.

Parking

  • A kezdőpontnál van parkolási lehetőség.

Coordinates

DD
46.980306, 16.297566
DMS
46°58'49.1"N 16°17'51.2"E
UTM
33T 598683 5203792
w3w 
///doctoral.combed.cheering
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • A hármashatár turistakalauza Őrség, Göcsej Vasi hegyhát, Raab Naturpark, Goricko Tájvédelmi Park (Cartographia 2014)
  • Őrség, Vendvidék turistakalauz (Hegyek Vándora Turista Egyesület Bp. 2003)
  • Az Őrség és a Vendvidék Kalauz turistáknak és természetbarátoknak (BKL. kiadó Szombathely 2004)
  • Szentgotthárd egykori ciszterci épületegyüttes (TKM Kiskönyvtára sorozat, Rábafüzes és a Hianzek, Szülőföld 2016. Szerző: Bedi Beatrix)

Author’s map recommendations

  • Őrség, Göcsej, Kemeneshát (Cartographia)
  • Őrség, Göcsej (Cartographia)
  • Őrség, Vend-vidék, Vasi Hegyhát (Faragó térkép)
  • A hármashatár turistakalauza: Őrség, Göcsej Vasi hegyhát, Raab Naturpark, Goricko Tájvédelmi Park (Cartographia)
  • Őrségi Nemzeti Park (Paulus)

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Blister kit
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
moderate
Distance
16.5 km
Duration
4:30 h
Ascent
280 m
Descent
280 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Cultural/historical interest Botanical highlights Flora and fauna Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp