Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Szén- és kőbányák között a Naszályon

Hiking Trail · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Kilátás a Mágnes-rétről
    / Kilátás a Mágnes-rétről
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Köves úton haladunk az Anna-akna után
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Bánya-kő panorámás peremén
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csertölgy magoncok a feketefenyves avarjában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Visszapillantás a Naszályra Kosd határából
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A 105 hektáron elterülő sejcei mészkőbánya részlete
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pádimentom-kő a Naszályon
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Balra kanyarodik a S+ jelzés a Naszály oldalában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistajelzések a Naszály csúcsának közelében
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útjelzőtábla a Naszályon
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Dunakanyarra lefelé a Naszályról
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyút a Naszály oldalában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
150 300 450 600 750 m km 2 4 6 8 10 12 14

A Naszály csúcsát és több kilátópontját érintő kosdi körtúra három bánya, a bányászemlékmű és a geodéziai mérőtorony érintésével járja be a hegy déli oldalát.

open
easy
14.3 km
4:40 h
667 m
667 m

Kosd a Naszály délkeleti lábánál fekvő, gazdag történelmű falu, amihez a hegyen található jó néhány bánya tartozik. Az útvonal először a Pádimentom-kő üregébe kalauzol bennünket, ahol szépvölgyi mészkövet fejtettek, majd a Nagy-Bánya-kőhöz vezet, ahol hárshegyi homokkövet bányásztak. A kőbányák mellett a híres kosdi szénbánya Anna-aknáját is érinti az útvonal. Felkapaszkodunk a Naszály 652 m magas csúcsára, majd a Látó-hegyről a Dunakanyarra nyíló kilátópont kápráztat el minket.

Author’s recommendation

  • Ha Nagy-Bánya-kő bányaudvarát lentről is meg szeretnénk nézni, az útjelző táblás négyes elágazásnál a S+ jelzésen gyalogoljunk tovább100 méternyit!
  • Ha nem vagyunk restek és vállaljuk a bozótharcot, a Zsidó-bányába is eljuthatunk - jelzett út sajnos nincs, csak az egykori, mára bozóttal benőtt feltáró úton lehet bejutni. A S↺ és a Z↺ jelzések találkozásánál a S↺ jelzésen menjünk tovább, aztán egy balos, majd egy jobbos kanyar után bal oldalon keressük az egykori feltáróutat!
  • Ha autóval érkezünk, és meg akarjuk spórolni a 3 kilométernyi aszfaltsétát a faluban, a pihenőhelynél is parkolhatunk. Ebben az esetben visszafelé a szántók között vezető úton, az adótorony előtt kell balra kanyarodni a kis szilvaültetvény mellett. Ez az út vezet egyenesen végig a pihenőhöz.
outdooractive.com User
Author
Szilárd Dr. Szentes
Updated: February 12, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
651 m
Lowest point
155 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Az egykori bányákban és azok környékén ügyeljünk lépteinkre és az esetlegesen lehulló kövekre!
  • A Naszályon nincs vízvételi lehetőség, ezért mindenképpen nagy mennyiségű folyadékkal vágjunk neki az izzasztó túrának!
  • A Naszály csúcsán álló geodéziai toronyba rossz állapota miatt életveszélyes és tilos felmászni!

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app. 

Start

Kosd, templom buszmegálló (169 m)
Coordinates:
Geographic
47.801527, 19.177332
UTM
34T 363518 5295849

Destination

Kosd, templom buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A buszmegállótól északkeleti irányba indulunk a Mária-út sárga ᵯ jelzését követve, ami balra a Dózsa György útra tér.
  • A következő útkereszteződésben becsatlakozik a Z↺ jelzés; innen ezen haladunk.
  • Az Anna-akna után kb. 700 m múlva balra fordulunk a S+ jelzésre.
  • Nagy-Bánya-kő után egy négyes elágazáshoz érünk. Itt jobbra a Z▲ jelzésen megyünk a Naszály csúcsa felé.
  • A csúcsról a K jelzéssel együtt haladó S↺ jelzésen nyugat felé haladunk a következő táblás kereszteződésig.
  • S↺ jelzésről a K▲ jelzésen kitérőt teszünk a Látó-hegyre.
  • Visszaereszkedünk a K▲és a S↺ jelzések elágazásához; az utóbbin balra megyünk tovább délnyugat felé.
  • S↺ és a Z↺ jelzések találkozásánál az utóbbit követjük. Kb. 100 m múlva a jelzés a széles útról jobbra kanyarodik; könnyű elvéteni!
  • Az utolsó száz métert a már ismerős Mária-út sárga  jelzésén tesszük meg a buszmegállóig.

A túráról részletesen

A Naszály

A Naszály a Duna-balparti rögök legmagasabb és egyben legismertebb hegye. Természetföldrajzilag a Cserháthoz tartozik, annak legnyugatibb és egyben legmagasabb tagja. Fő csúcsa 652 méter, de két kisebb csúcsa (a Szarvas- és a Látó-hegy) is jóval 500 méter fölé ér. 

A hegy földtani felépítése nagyon változatos. A hegy főtömegét a mintegy 210 millió éves dachsteini mészkő alkotja. Ennek képződésekor hazánk területe az Alpokkal együtt Afrika egyik északi öble volt a Thetys-óceánban. A meleg, sekélytengeri környezet nagyon kedvezett különböző mészvázas algák felszaporodásához. Pusztulásuk után az aljzatra süllyedt meszes vázaik átkőzetesedett anyagából képződött a mészkő. Hasonló módon keletkezett a hegyen szintén felszínen lévő fődolomit is, ennél azonban nagy mennyiségű magnézium is beépült a kőzetanyagba. A dachsteini mészkövet már a 17. század óta bányásszák. Innen származnak többek között a Lánchíd pillérjeit felépítő kőtéglák is. A gerinc környékén és a hegy délkeleti oldalán hárshegyi homokkő, a két blokk között pedig fődolomit van felszínen, de foltokban szépvölgyi mészkő és kiscelli agyag is felszínre bukkan. A sejcei mészkőbánya mellett működik egy kisebb, 45 hektáros agyagbánya is, ami a Kiscelli Agyag Formációt tárja fel. Az agyagot, ami még az alsó oligocénben itt lévő tengermedence belsejében keletkezett, a római időktől kezdve a téglagyártás alapanyagaként használtak. Kialakulásával egy időben a partszegélyi övben hárshegyi homokkő képződött, ami utólagos, hidrotermális hatásra létrejött kovás kötőanyaga miatt egy kemény, ellenálló kőzet. Az erősen karsztosodott dachsteini mészkőben rengeteg barlangot oldott ki a víz. Ezek közül a leghíresebbek a Naszályi-víznyelőbarlang (vagy más nevén Színlő-barlang), a Nincskegyelem-aknabarlang és a Násznép-barlang. Az első kettő fokozottan, az utóbbi megkülönböztetetten védett.

 A Naszály vegetációja igen gazdag és változatos. Edényes növényfajainak száma meghaladja a 450-et, melyek közül mintegy 80 védett, 5 fokozottan védett. Utóbbiak közül kettő pannon bennszülött faj (endemizmus): a magyar gurgolya (Seseli leucospermum) és a rendkívül ritka halványsárga repcsény (Erysimum wittmannii). A hegyről eddig 21 növénytársulást írtak le.

Kosd

A település a Naszály délkeleti lábánál fekszik. Nevének eredetére több elmélet is született. Az egyik a Custin családnevet, a másik a kos kicsinyítő képzős formáját látja benne. A falut az őskortól kezdődően lakták - az ezt bizonyító leleteken kívül kelta, római, szarmata, továbbá 8-10. századi és Árpád-kori régészeti leleteket is találtak a területen.

A falut II. András király 1199-ben bizalmasának, Boleszló váci püspöknek adományozta. A lakók békéjét 1241-ben a tatárok, az 1450-es években a huszita támadások, 1526-ban pedig a törökök dúlták fel. Az 1848-1849-es szabadságharc alatt Damjanich János az osztrákokkal, Görgey Artúr pedig az orosz seregekkel ütközött meg itt. A török hódoltság ideje alatt a lakók többsége református hitre tért át; a helyi templomot is ők használták, ami 1719-ben újra a katolikusoké lett.

Kosdról az erdőig

A buszmegálló mellett találjuk az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomot. Boleszló püspök II. András bizalmasa, és fiának, a későbbi IV. Bélának a keresztapja volt. Nem csoda, hogy az általa alapított templom védőszentjének a király szentté avatott leányát választotta. Az építkezés Bereck püspök idején zajlott 1221 és 1235 között. Ekkor épült a 18 méter hosszú első templom, mely a tatárjárás idején elpusztult, és csak mintegy 30 év múlva építették újjá. Ez a második Szent Erzsébet templom a korábbitól pár méterrel keletebbre állt. A 15. században gótikus épület került a korábbiak helyébe. A 18. század végén Migazzi Kristóf váci püspök barokk stílusban építtette át az istenházát, melynek mai homlokzata 19. század eleji, klasszicista stílusú.

A buszmegállótól északkeleti irányba indulunk a sárga  jelzésen, ami az első kereszteződésben balra, a Dózsa György útra tér. Az első keresztutcánál balról becsatlakozik az útvonalba a Z↺ jelzés; innen ezeket követjük. A „Kosd, erdészház” buszmegálló után balra fordulunk a Bányai utcára, ami kivezet a településről. Nem sokkal a falu utolsó házai után jobb oldalról pihenőt találunk. Utána még a pár házból álló beszédes nevű Bánya telep és az erdészeti sorompó következik a széles köves úton az erdő széléig.

Szén- és kőbányák között a Naszály-csúcsra

A Bánya-völgyben kb. 10 perc múlva érjük el a hét bányász emlékét őrző, kopjafákkal körülölelt Bányászemlékművet, alatta az Anna-akna egykori vágatának rácsos bejáratával. A dachsteini mészkőre települt, középső- felső-eocén korú Kosdi Formáció tartalmazza a korábban bányászott széntelepes összletet. Kialakulása idején a lassú tengerelöntés hatására partmenti édesvízi, csökkentsósvízi, majd sósvízi kőszénlápok alakultak ki, amelyek betemetődő növényi anyagából jöttek létre a Kosd környéki kőszéntelepek.

A kosdi szénbánya

A szénbánya története 1899-ben kezdődött, amikor a püspöki uradalom kosdi birtokán szenet találtak 132 m mélységben. A kitermelésre 1904-ben alakult meg francia-belga tőkével a Váci Kőszénbánya R. T. A kezdetben gazdaságos termelést 1907-ben komoly vízbetörések zavarták meg; május 7-én a bánya legjobb szénmezőjét is elöntötte a karsztvíz. 1927-ben a bányakapitányság bezáratta az üzemet. Ezt követően 1928-ban felújítás után indult újra a termelés, ám egy újabb, hat áldozattal járó vízbetörés miatt végleg felszámolták 1931-ben.

A szépen kövezett, lassan emelkedő útról 700 m múlva balra térünk a S+ jelzésre. A kocsánytalan tölgyesen át vezető kis ösvény egy földútra ér, ahol jobbra tér a jelzés. 

A Pádimentom-kői bánya

A Kopaszok lábánál a fák fölé meredő fehéres-sárgás színű, pados elválást mutató sziklafalhoz érünk. Fejtsük meg, hogyan kerülhetett ide a Pádimentom-kő! Az Anna-aknánál megismert tengerelöntési folyamatban a kőszéntelepekkel tarkított összletet adó mocsarakat és lápokat lassan elöntötte a tenger. Az így kialakult lagúna zátonyperemén túli lejtőn képződött az itt bányászott, sekélytengeri szépvölgyi mészkő, népies nevén a "naszályi márvány". A mészkőrétegek között 0,5-5 cm vastag márgás betelepülések vannak, ami a változékony üledékképződést mutatja. Valószínűleg ezekben az időszakokban nőtt a szárazföld felől a tengerbe érkező hordalékanyag mennyisége. Jellegzetes kövülete a Szent László pénze (Nummulites spp.). A bánya nevét a vékonypados rétegzettségű mészkő egyik fő felhasználásáról kapta, mivel előszeretettel alkalmazták utak, járófelületek kövezésére. A fényesen kopó kő hátránya azonban, hogy nedvesen csúszóssá válik. Az itt kitermelt követ Kismarostól Pencig használták. A Bánya-völgyben vezető út kövei is innen származnak. A pádimentum/pádimentom szó a latin pavimentum főnévből ered. Jelentése döngölt padlózat.

A Pádimentom-kő előtt balra kanyarodik a jelzés. Az első kanyarban szép kilátás fogad minket, majd innen az út mélyebbé válik. Partfala látványosan rozsdaszínű a kőzet nagy vastartalmának köszönhetően. Nemsokára egy útjelző táblás, négyes elágazáshoz érünk; itt jobbra, a Z▲ jelzésen folytatjuk utunkat a Naszály csúcsa felé.

Nagy-Bánya-kő

Hamarosan elérjük a második kőbányát, a Nagy-Bánya-kőt. Ennek panorámás pereménél vezet a Z▲ jelzés. A kitermelést az 1680-as években indították. Az itt bányászott hárshegyi homokkő mintegy 30 millió évvel ezelőtt keletkezett, amikor a terület süllyedő tengerparti, illetve sekélytengeri lapály volt. Főleg homokból és apró kvarckavicsokból épül fel, szemcséit nagyobbrészt a Föld mélyéből feltörő hévizek által szállított kovaanyag cementálja. A bánya jelentőségét mutatja, hogy területén már a II. Katonai Felmérés (1819-1869) térképe is épületcsoportot jelez. A kitermelt anyagot főleg építő- és díszítőkőnek használták, Vác késő barokk épületei is ebből épültek. Több helyen talákozhatunk azzal az állítással, hogy a Lánchíd pilléreinek kőkockái a Naszályról származnak, mások szerint ez nem igaz. Alább olvashatjuk azt a levelet, amit még Pajerl Károly váci kőfaragó írt a püspökhöz az 1880-as években. A szövegre Pataki Zsolt bukkant rá a Váci Levéltárban egyik kutatása során a Nagy-Bánya-kő bányájával kapcsolatban.

"... még 1840-től a pesti lánczhíd építő angol társaság a bányát átvéve, a kőanyag színe-javát tetemessen kiaknázta 1846-ban ismét pesti kőfaragó lett 300 frt évi bérrel a bánya bérlője, ki azonban a forradalom alatti pangás következtében a bérlettel felhagyni kénytelen volt; ..."

Mivel a híd mederpilléreinek építményei 1840-től 1846-ig készültek, és a pillérekhez "váci követ" is használtak, nagy valószínűséggel igaz az állítás.

A Naszály-csúcs és a Látó-hegy

A Nagy-Bánya-kő után a csúcs felé közeledve bükkös szálerdőbe jutunk, majd a geodéziai torony alatt érünk a csúcsra. A napjainkra kritikus állapotú toronyra életveszélyes és tilos felmászni, pedig tetejéről teljes körpanoráma tárulna elénk a Dunakanyarral, a Börzsöny és a Cserhát hegyeivel. Az 1970-es és 80-as években földmérési céllal 111 vasbeton mérőtorony épült Magyarországon, amelyek a műholdas technológia terjedésével javarészt funkciójukat vesztették. Túlnyomó részünk rossz állapotú. Több tornyot fémgyűjtők fosztottak ki, mások új szerepkörben működnek tovább adótoronyként vagy megfigyelőállomásként, néhányat kilátóként használnak.

A toronytól a K jelzéssel együtt haladó S↺ jelzésen nyugat felé megyünk tovább a következő táblás kereszteződésig, ahol balra fordulunk, majd rövid kitérőt teszünk a K▲ jelzésen a Látó-hegyre. A természetes kilátópontról a Dunakanyar, a Börzsöny, a Pilis és a Visegrádi-hegység rajzolódik ki velünk szemben.

A talpunk alatti dolomitsziklagyepben olyan ritka, védett és fokozottan védett, melegkedvelő fajok élnek, mint az apró nőszirom, a leánykökörcsin, az ezüstaszott vagy a pusztai meténg. Az endemikus magyar gurgolya csak a Dunántúli-középhegység és a Naszály nyílt, meszes alapkőzeten kialakult sziklagyepeiben él. A faj létrejötte a jégkorszakok közötti melegebb interglaciálisokra tehető. Kaporszerű, élénkzöld tőlevélrózsáival egész évben találkozhatunk, fehér ernyős virágzatát a nyár második felében hozza.

Alattunk az agyagbánya, nyugatra a mészkőbánya látható. A hatalmas, 105 hektáron elterülő sejcei kőbányát 1963-ban nyitották. Alapító levelét maga Kádár János írta alá. Mivel a rendszerváltásig környezetvédelmi szűrőrendszerek nélkül működött, Vác bekerült az úgynevezett piszkos tizenkettőbe. Ez a megnevezés a tizenkét legszennyezettebb magyarországi települést foglalta magába. Azóta fejlettebb technológiával, a törvényeknek megfelelve folyik a kitermelés; a mészkövet fúrással és robbantással is fejtik. A zúzalékot 3 kilométer hosszú szállítószalag hordja a váci Duna-Dráva Cement Kft. üzemébe. A bányaudvar ásványlelőhely is. 

A Szentimrevárosi Egyesület a magyar szentek emlékére évente állít egy-egy keresztet hazánk hegyein. Az itt látható 4 méteres vörösfenyő keresztet is ők helyezték el Árpád-házi Szent Margit tiszteletére 2001-ben.

A Gombási-pihenőn át Kosdra

Visszatérünk a K▲és a S↺ jelzések elágazásához, és az utóbbin balra megyünk tovább délnyugat felé. Nemsokára szép pázsitfüves aljú kocsánytalan tölgyesbe érünk. A gyepszint domináns faja az egyvirágú gyöngyperje, mely jelzi a termőhely száraz mivoltát. Az úton itt-ott kisebb-nagyobb kvarckavics-konglomerátumok fekszenek. Ezek a hárshegyi homokkő durva szemcsés változatának darabjai. A plató széléhez érve meredekebbé válik az út és mészkedvelő tölgyesben halad tovább. Vigyázzunk, nehogy megcsússzunk! A meredek részek alatt a kis útról balra fordul a jelzés egy még keskenyebb ösvényre. Figyeljünk, mert könnyű elvéteni!

Hamarosan telepített feketefenyvesbe érünk. Nagyon látványos a feketefenyő biodiverzitást csökkentő hatása: az eddig gazdag aljnövényzet helyett csupán néhány fajból áll az erdő gyepszintje. Újabb kereszteződés következik, ahol hévizek oldotta, porló dolomit van felszínen, amit a környékbeliek régóta használtak súrolópornak - házalva árulták a "kőport" többek között Vácon is. A karcmentes súrolószerek fő alapanyaga ma is a dolomitliszt.

A jelzés kanyarogva megy tovább és az erdő alatt. Hamarosan egy egykori kaszált gyepű gyümölcsös tűnik fel, amire érdemes kicsit kinézni. A fajgazdag mezofil réten kicsit lejjebb két nagyobb homokkőtömb látható, melyek a Nemes család két tagjának síremlékei. Kis ideig még erdőben, majd a szép panorámájú réten át követjük a jelzést a Gombási-pihenőig, ahol érdemes kicsit megállni. Bár a kút vize nem iható, szép kilátást kapunk a Látó-hegy környékére.

A pihenő után kelet felé folytatjuk utunkat a S↺ jelzésen. Először orgonabokrok és veresgyűrűs somok szegélyezte úton hagyjuk el a házakat, majd az út fölé boruló virágos kőrisek adnak árnyékot; így érkezünk meg a szép dunakanyari kilátással megajándékozó Mágnes-réthez. A szóbeszéd szerint itt az átlagosnál némileg erősebb a háttérsugárzás, hasonlóképpen az elhíresült tápiószentmártoni Attila-dombhoz. Továbbhaladva az erdőben balkéz felől találjuk a "Faház a Naszály déli oldalában" nevű esőbeállót.

Hamarosan elérjük a S↺ és a Z↺ jelzések találkozását. Utóbbin megyünk egyenesen tovább, ami kb. 100 m múlva jobbra letér a széles útról. Figyeljünk rá, mert könnyű továbbmenni! A lefelé vezető ösvényen egy széles földútra érünk ki, amin balra kanyarodunk, majd hamarosan visszatérünk az erdőbe, és párhuzamosan haladunk vele. Egy idő után újra visszatérünk a széles útra, balra kanyarodunk rajta, és a szántók között Kosdig lépdelünk rajta. A jelzés a faluban megkerüli a temetőt, majd a Dózsa György úthoz ér. Itt a már ismert sárga ᵯ jelzésre jobbra fordulva visszaérünk a buszmegállóba.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  •  A 333-as számú regionális autóbusz Vác, autóbusz-állomás és Kosd, erdészház között közlekedik. A járműről a Kosd, templom nevű megállóban szálljunk le!

Getting there

  • A túra a buszmegállótól indul, és oda érkezik vissza.

Parking

  • A buszmegálló mellett a KRESZ szabályainak megfelelően parkolhatjuk le az autót.
  • Ha autóval érkezünk, és meg akarjuk spórolni a 3 kilométernyi aszfaltsétát a faluban, a pihenőhelynél is parkolhatunk. Ebben az esetben visszafelé a szántók között vezető úton, az adótorony előtt kell balra kanyarodni a kis szilvaültetvény mellett. Ez az út vezet egyenesen végig a pihenőhöz.

Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
14.3 km
Duration
4:40 h
Ascent
667 m
Descent
667 m
Public transport friendly Loop Scenic With refreshment stops Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.