Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Selmecbánya kincsei

Hiking Trail · Štiavnické vrchy
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Selmecbánya (Banská Štiavnica) világörökségi védettségű belvárosa
    Selmecbánya (Banská Štiavnica) világörökségi védettségű belvárosa
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 8 6 4 2 km

Félnapos, könnyű kiránduláson fűzzük fel a (Mikszáth szavaival élve) „természet által kikövezett város" festői utcácskáit, amiket zöld környezetre cserélve erdei tavakban csobbanhatunk. De „megmártózunk" a Selmeci-hegység hangulatában is, amint végigbaktatunk a Tanád és a Paradajs panorámás, néhol magashegyi miliőjű gerincösvényén.

easy
Distance 9.1 km
3:10 h
412 m
412 m
932 m
603 m

Tűz érlelte, csillogó hegyek

A Kárpátok koszorújának belső ívén sorakozó vulkáni középhegységek zegzugos völgyrendszereikkel és élénk domborzatukkal ma álmatag, (túlnyomórészt) erdős túraterepek, de némelyikük évszázadokon keresztül biztosított kiemelkedő gazdagságot és biztos fejlődési pályát az érceket kiaknázó népek számára. Ennek megfelelően a középkori legenda szerint Magyarország igazi nagyhatalommá válásának három kulcsa volt, amelyek mindegyike egy-egy lakatot nyitott: a rézlakat kulcsát Besztercebánya, az aranyét Körmöcbánya, az ezüstét Selmecbánya rejtette. 

Túránk az utóbbit, a ma kisvárosi képet festő, mégis pezsgő Selmecbányát (Banská Štiavnica) járja körül. A világörökségi védettségű belváros rásimul a hegyek meredek lejtőire, és szűk utcácskáinak vége összeforr az erdővel. Az egyre felkapottabb, látványosan magára talált város valóságos kis ékszerdoboz, aminek látnivalóit érdemes legalább egy rövid kirándulás erejéig vegyíteni a környező táj felfedezésével. Selmecbánya oldalában ugyanis kilátópontokkal tűzdelt hegygerinc, izgalmas ösvény és temérdek tó rejtőzik az erdőben.

A Selmeci-hegység a tőle délre fekvő Börzsönyhöz hasonló, tengeri környezetben működött vulkánként kezdte „pályafutását", töredezett kőzettömegének réseibe pedig egy időben víz nyomult a mélyből. A forró vízből kioldódó ásványi anyagokból színes- és nemesfémércek keletkeztek, amiknek telérei később néhol egészen közel kerültek a felszínhez: az elcsendesült tűzhányó hatalmas felépítményének közepe a magmakamra kiürülése után berogyott, hogy aztán az erózió évmilliókon keresztül végezze a dolgát, kialakítva a mintegy 20 km átmérőjű, erősen roncsolt szerkezetű kalderát. A mélyedés közel sem olyan egyszerűen felismerhető, mint a Börzsönyé, de túránk csúcspontjairól, a Tanád gerincéről azért részlegesen kivehető a laikus szem számára is.

A mély kincsei és a felszín csodái

A rendkívül sűrűn sorakozó telérekről az érceket kimosó patakok adtak hírt, így ezek folyását követve találtak rá a helyiek az ásványkincsek felszíni kibukkanására, a „Csillogó-hegyre". A hegyet már a IV. Béla által idecsábított német bányászok keresztelték el: ez a belváros oldalában magasodó Glanzenberg, a világ legvastagabb (3 m-es átmérőjű) ezüsttelérének lelőhelye. Ahogy a lakosság a termelőhelyek mellé telepedett le, fokozatosan kialakult Selmecbánya tagolt hegyvölgyi szerkezete, amit Mikszáth Kálmán találóan így jellemzett: „képzelj magadnak háromezer hegycsúcsot, ugyanannyi völgykatlant, egy tucat sziklát, mely sűrűn be van építve mindenféle alakú házakkal, melyeknek előrésze sokszor háromemeletes, míg ellenben a háta szerényen odalapul a hegyhez."

A város fejlődését és gazdagságát biztosító bányászat a 16. században, a tengerentúli nyersanyagkészletek felfedezése idején roggyant meg, pedig két évszázaddal korábban még Európa ezüsttermelésének felét szolgáltatta a Magyar Királyság, s benne elsősorban Selmecbánya. Ahogy a bányászoknak egyre mélyebbre kellett hatolni a telérek mentén, a betörő víz is fokozott problémát jelentett. Erre válaszul dolgozta ki Hell József Károly és Mikoviny Sámuel a Selmecbánya „második ezüstkorát" elhozó vízerőmű-rendszert: a több mint 70 km-nyi csatornával táplált, összesen 60 duzzasztott tó (tajch) vizével működtették a bányák szivattyúit, az ércőrlőket és számos szállítógépet. A 18. század második felében így aztán Selmecbánya 33 ezer lakosával az ország harmadik legnagyobb városává és a világ ezüstkitermelésének közel harmadát szolgáltató ipari központtá fejlődött. Jelentőségét hangsúlyozza az 1735-ben alapított Bányászati Akadémia létrejötte is, ami néhány évtized múlva a világ első felsőfokú műszaki iskolája lett.

A mélyből felélt kincsek a felszínen szerencsére otthagyták lenyomataikat. Bár a bányászatnak régen leáldozott, a település pedig megtépázott, álmatag kisvárosként került ki a 20. század viharaiból, Selmecbánya mára ismét magára talált, és turisztikai vonzerejébe kapaszkodva jó kedélyű, egyedi karakterű helyként várja a népes számban érkező turistákat. Átfogó felfedezéséhez érdemes a környező hegyek barátságos kis világába is behatolni.

Author’s recommendation

  • Selmecbánya ipari örökségét, bányászati múltját több izgalmas múzeum is bemutatja; érdemes némelyiküket, különösen a bányászati múzeumot meglátogatni.
  • A város tele van szálláshelyekkel, jó hangulatú vendéglőkkel, kávézókkal és kocsmákkal, így ideális egy túrázással összekötött hosszú hétvége eltöltéséhez.
  • A túra során 2 olyan tavat (tajchot) is érintünk, amiben szabadon lehet fürdőzni. De busszal vagy autóval több másik tó is elérhető a város közelében.
  • Ha túránk végén a balra eső, párhuzamos utcán ereszkedünk le, meglátogathatjuk a Klopačka, azaz a „Kopogó" épületét, ahonnan a bányászokat ébresztették. Ma teraszos teaház működik benne.
  • A Selmeci-hegység elegyes erdősége sokszínű fakavalkádjával és a rozsdabarnára váltó rétjeivel ősszel különösen szép arcát mutatja, érdemes a látogatást ekkorra időzíteni.
  • Az egyes hegységek turistaútjainak járhatóságát, aktuális veszélyforrásait a Hegyimentő Szolgálat weboldala részletesen és naprakészen mutatja be. A szlovák nyelvű szöveg a Google Chrome böngésző fordítás funkciójával megbízhatóan lefordítható magyar vagy angol nyelvre.
  • Tematikus oldalunkon még több szlovákiai túra közül válogathatsz.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: August 25, 2022
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Tanád, 932 m
Lowest point
Selmecbánya (Banská Štiavnica), 603 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Asphalt 1.96%Dirt road 7.46%Forested/wild trail 48.99%Path 38.89%Road 2.67%
Asphalt
0.2 km
Dirt road
0.7 km
Forested/wild trail
4.5 km
Path
3.6 km
Road
0.2 km
Show elevation profile

Safety information

  • A tavak hirtelen mélyülnek, vizük hideg lehet, így az úszás bennük csak gyakorlott úszóknak ajánlott.

Tips and hints

  • Indulás előtt érdemes a részletes időjárási előrejelzést is csekkolni valamelyik szlovák nyelvű oldalon. Ehhez a szlovákul időjárás-előrejelzést jelentő predpoveď počasia (vagy predpoved pocasia) kifejezést és a felkeresni kívánt terület vagy csúcs szlovák nevét kell beírnunk a keresőbe. (A fordításhoz használjunk Google Chrome böngészőt.)
  • Jól használható és megbízható az angol nyelvű mountain-forecast.com oldal is, amelyen csúcsok időjárásáról tájékozódhatunk néhány órás, folyamatosan frissülő bontásban.
  • A túrát legegyszerűbben a Kárpátok egészét és annak turistaútjait is tartalmazó Természetjáró appban követhetjük.

Start

Namestie Radničné, Selmecbánya (Banská Štiavnica) központja (606 m)
Coordinates:
DD
48.458724, 18.893070
DMS
48°27'31.4"N 18°53'35.1"E
UTM
34U 344234 5369431
w3w 
///startled.defamed.crowd
Show on Map

Destination

Namestie Radničné, Selmecbánya (Banská Štiavnica) központja

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Selmecbánya központjából a Z jelzést követjük a sedlo Červená studňa nevű nyeregig.
  • A nyeregből balra térünk a P jelzésre, amin a Paradajs oldalában haladunk.
  • A dózerúton maradva követjük a piros-zöld-piros tanösvényjelzést, amely elvezet a Predné Rosniarky rétjére.
  • A rétről a P jelzést követjük a Tanád csúcsán át a Farárova hôrka nevű elágazásig.
  • Az elágazásban balra térünk a K jelzésre, amelyet a Horná Roveň túloldalán található erdei elágazásig követünk.
  • Az erdei elágazásban a S jelzésre váltunk, amely levezet a (Tajch) Klinger tó gátjához.
  • A gáton keresztül a P jelzéssel tartva sétálunk vissza Selmecbánya központjába.

A túra részletes leírása

Pompás kisváros, Csillogó-hegy

A kirándulás a hegyek tövéből, Selmecbánya (Banská Štiavnica) történelmi központjából indul egy városi sétával. Hogy éppen itt, a szűk völgyek torkolatában, egy város kialakulásához cseppet sem ideális helyszínen „nőtt ki a földből”, azt Selmecbánya a szomszédos Glanzenbergnek, azaz a „Csillogó-hegynek” köszönheti, amely felszínig nyúló ezüsttelérével már a kelták figyelmét is felkeltette. A középkor bányászai pedig előszeretettel építkeztek a nyersanyaglelőhelyek mellé, hogy értékes kincsüket a lehető legszorosabban védhessék a rablóktól. (A város először a hegyen alakult ki, ám a tatárjárás elpusztította az eredeti települést.)

Az 1993 óta világörökségi védettségű, girbegurba belvárosban nehéz koncentrálni a figyelmet, hiszen már önmagában az összkép, annak részletgazdagsága és a máshol utcaképgyilkos vezetékek hiánya is lebilincselő, de a méretes, késő gótikus stílusú Szent Katalin-templom (Kostol svätej Kataríny) azért magára vonja a tekintetet. A 15. század végén épült, és Szlovák templomnak is nevezik, mert már a 17. század közepén is hangzottak el benne szlovák nyelvű prédikációk. A Z jelzésen, a templom mellett indul kirándulásunk a Szentháromság téren (Námestie Svätej Trojice) ékeskedő, drabális Szentháromság-szobor irányába: a feltűnő emlékművet az 1710. évi pestisjárvány után, a város lakosságának felével végző „fekete halál” mementójaként állították. Így aztán a tartóoszlopok között és körül a pestis ellen védelmet nyújtó és a bányászokat óvó szentek alakjai láthatók.

A hajdani főtéren ma jó hangulatú éttermek, kávézók és kocsmák sorakoznak, a középen kitáguló, hosszúkás piactér körül álló házak pedig egykor a német telepesekből lett bányabirtokosok, a jómódú „waldbürgerek” otthonai voltak. Őket még IV. Béla csábította ide, hogy a korábbi évszázadokban a felszínről javarészt elfogyott ércek kitermelését a mélyben folytassák. Szaktudásuk nem csak a bányászatra terjedt ki: idővel rákaptak a bor árusítására is, amely jövedelmező, és a bányászatnál kiszámíthatóbb üzletnek bizonyult. A jelek szerint ez hatással lehetett a város iparának hatékonyságára is, hiszen Mátyás király megtiltotta, hogy a waldbürgerek áttérhessenek a borkereskedésre.

Tavak és tisztások

A főteret hátrahagyva érdemes visszapillantani, mert a házak fölött feltűnik az Újvár (Nový zámok) masszív épülete, túránk későbbi célpontja. Ahogy az egyre meredekebb szögben emelkedő utca összeszűkül, a pezsgés is elmarad, és az épületek is ritkulnak, mígnem a város belesimul az erdőbe. Fárasztó kaptató vezet a jobbra található, fenyőkkel övezett Nagy-víztározóhoz (Veľká vodárenská nádrž). A türkizkék színű tó (tajch) népszerű fürdőhely, és (felső szomszédjával együtt) a város legrégebbi bányatava, hiszen a 16. században létesült. Bár vize már ekkoriban is szivattyúkat mozgatott, a hasonló céllal kialakított vízerőmű-rendszer csak a 18. században épült ki. A Selmecbánya második „ezüstkorát” elhozó hálózat 60 tavat számlált, melyeket hosszú csatornákon keresztül esővízzel töltöttek fel, a mélyben pedig hatalmas vezetékek kötötték össze a medreket, hogy a vizet oda irányíthassák, ahol éppen szükség volt rá. Egyébként a Nagy-víztározó gátja kétszer is átszakadt, és az elszabadult víztömeg házakat is lerombolt a völgyben. A későbbiekben már csak tűzvészek elhárítására és ivóvízként hasznosították.

Nem sokkal följebb egy kisebb, már majdnem feltöltődött tavacska mellett is elhaladunk, majd a kapaszkodó végén egy iható vizű forrást érintünk, mellette tárnát imitáló lépcsőn végződik az emelkedés. Méterekkel előrébb a Vörös-forrás nyergébe (sedlo Červená studňa) érkezünk, ahol az azonos nevű tó is elterül. Nevét a legenda szerint arról kapta, hogy Thököly Imre seregei itt fejeztek le egy jezsuita papot, akinek vére vörösre festette a forrás vizét. (A helyszín érdekessége, hogy az Ipoly és a Garam vízválasztója húzódik rajta keresztül.)

A nyeregben tanösvények táblái és egy büfé is helyet kaptak; köztük fordulunk balra a P jelzésre, amely a hegységre jellemző, kilátásokat nyitó legelők és szántók mentén vezet. Az erdős hegyvidék Selmecbánya körüli részét a középkori bányászkodás idején szinte teljesen fátlanná kopasztották, hiszen a tárók faácsolatainak alapanyagát innen termelték ki. Az erdőtakarójukat vesztett területek javarésze azóta visszaerdősült, vagy foltokban legelőkké, értékes élővilágú gyepekké vált - e mozaikot ma Szlovákia legnagyobb tájvédelmi körzete óvja. A térség flórájának és faunájának különlegessége, hogy a középhegység a déli, melegebb pannon térség és az északra emelkedő kárpáti magashegységek hűvös, csapadékos klímájának határán fekszik, ezért mindkét szomszéd „jövevényei” megtalálhatók errefelé.

Dús fenyőerdőben emelkedik tovább a keréknyom. Legyünk résen, mert eddig követett jelzésünk balra kanyarodik, mi viszont a tanösvény izgalmasabb vonalvezetésű, piros-zöld-piros jelzésével tartunk. Ez rövidesen szép rétre vezet, ahonnan főleg a szomszédos Madaras tömegére nyílik panoráma, egyben megcsodálhatjuk végre a környező, kiterjedt középhegységet is. A geológiai tanösvény állomásainak tábláit is érdemes szemrevételezni, mert informatív ábráik mellett angol nyelvű szövegekkel is bemutatják a Selmeci-hegység keletkezéstörténetét, valamint a bányászat évszázadait.

Gerincúton a város felett

Rövid emelkedés után átbukunk a várost nyugatról övező gerinc legmagasabb tömbjének nyergén – a Paradajs (Paradicsom-hegy) 939 m-es csúcsa egyébként nem nyit kilátást. Nem úgy a hatalmas, lefelé hajló tisztás, ahová a tanösvény (ismét a P jelzéshez csatlakozva) kivezet. A Predné Rosniarky irtványáról ugyanis Selmecbánya legszebb madártávlati képe nyílik: a város alant terül el, körülötte lankás medencevidék hullámzik, aminek erdős hegytömbök rajzolnak keretet. Ahogy a Turisták Lapjának szerzője (Sujtó Béla) írta: „A táj pompás keretbe foglalja az ódon hangulatú várost, úgy hat, mint a nemesfémbe foglalt drágakő.”

A kőrakásokkal, padokkal és táblákkal behintett pihenőhelyről tiszta időben az Alacsony-Tátra havasait is kiszúrhatjuk, a közelben pedig a szemközti Kálvária tör a város fölé, feltűnik a Szitnya (Sitno), következő célpontunk, a Tanád csúcsa, de egy kevés a Selmeci-hegység peremi bérceinek tengeréből is megmutatkozik. Ha nem túl párás a levegő, akkor a Karancs tömbje és a Mátra vonulata is feldereng. Az idilli helyszín ráadásul bepillantást enged a kalderába is: a 20 km átmérőjű, eróziósan roncsolt medencébe, amely a tűzhányó magmakamrájának kiürülése, központjának berogyása után alakult ki.

A kaldera lepusztulása segítette a felszínre és annak közelébe a rétegvulkáni szerkezet mélyén rejtőző érceket, megalapozva a fényesen jövedelmező bányászatot. Az út jobbra, a Tanád felé fordul (P jelzés), és erdőszéli kis nyeregbe ereszkedik, ahol egy fák keretezte zugban esőbeállóval és tűzrakóval is felszerelt pihenőhely áll. Az ösvény magashegyi hangulatot idéző, fenyők dominálta pagonyba tér, majd egy nyílt pásztán meredeken ostromolja a Tanádot. A vadregényes, hullámzó csapásról hol a város, hol a Madaras felé látunk ki, néhol összezárulnak a fenyők, máshol sziklássá válik a talaj, és szétnyílik a faparaván. A keskeny, izgalmas vonalvezetésű turistaútról nyugati irányban egymás mögül kikandikáló erdős gerincek tengere tárul fel – ami nem is csoda, hiszen Szlovákia legnagyobb területű vulkáni hegységében járunk. A Tanád előtt igazi kis sziklataréjon hágunk át, a csúcsot pedig tábla jelzi.

Ezúttal délnyugati irányban pásztázhatjuk a sűrűn hullámzó hegyhátakat és völgyeket, ráadásul a 932 m-es Tanád mindegyiknél magasabb is. A mélyben is izgalmas dolog húzódik: a hegy alatt vezetett át az 1782-től közel 100 éven át vájt II. József-altáró. A Garamig tartó tárna 16 km-ével a világ leghosszabbja volt elkészültekor, funkciója szerint pedig a bányavizeket vezette le a völgybe. A felszínen is fontos turisztikai létesítmény maradványai húzódnak: Európa egyik első jelzett turistaútja itt, a város oldalában vezetett 1874-től, amikor a helyi (a maga idejében létezésével is úttörő) turistaszervezet felfestette (ösvényünket se sokkal később, 1886-ban építették).

A város erődített oldala

A turistaút tovább követi az elkeskenyedő, köves gerincet, majd annak végén kellemetlenül meredek lejtőn ereszkedik egy nyeregbe. Sípálya tetejét keresztezzük, de szemközt is kinyílik a táj, és a rétek fölött a Szitnya kettős tömbje magasodik. A hegység központi medencéjének látványa nem szűnik, miközben átkelünk egy púpon, majd egy elágazásban balra, a K jelzésre térünk. Feltételezések szerint a legkorábbi bányászatból hátramaradt horpadások és meddők dombjai között, bozótos úton kanyarodunk be Horná Roveň, azaz Felsőróna házai közé. Az utca kis, lapos térre vezet, ahol a hegyoldal letörésének peremén templom áll. Némely épületből is sejthető, hogy ez a településrész is bányászati helyszín volt; az akna följebb, a Tanád oldalában található. A jelzés rövidesen elhagyja az aszfaltot. Egy kápolna mellett a S jelekre váltva elegyes erdő sétányán ereszkedünk le. Keresztezzük az autóutat, mígnem kiérünk a fenyves keretezte Klinger-tó (Tajch Klinger) gátjára. Ezt Hell József Károly, a vízerőmű-rendszer egyik szellemi atyja tervezte a 18. század közepén, hasznosítása pedig a térség műszaki bravúrjainak sűrítményeként is jellemezhető: leeresztett vize összesen 6 aknát és tárót érintve termelt áramot és hajtott meg 2 vízoszlopos szállítógépet, mielőtt a hegyeken túli Garamba ömlött.

A Klinger-tó ma népszerű, bár fekvése miatt kissé hideg vizű erdei fürdőhely (partján büfét is találunk), és ekként is évszázados múltja van: 1850-ben a bányászok egészségét és tisztaságát biztosítandó nyilvánították stranddá, rajta pedig medencés tutajokat eresztettek el. Délelőtt a nők, délután a férfiak használhatták. A gáton átkelve már a P jelzés romantikus vonalvezetésű, sziklákat kerülgető erdei sétányát követjük. A szintút egy ponton kis földkapun kel át, és egy kerítés mellől kilátást enged a Kálváriára. Rövidesen utcával egyesül a turistaút, és meredeken vezet le a magasban trónoló Újvár (Nový zámok) alá, ahol átkelhetünk a Szélaknai-kapun (Piargska brána), a város egykori kapuinak egyetlen (részben) fennmaradt képviselőjén. Amikor a mohácsi csatavesztés után a török északra nyomult, Selmecbánya védelmét meg kellett erősíteni. Ekkor, 1554-ben készült el (eredetileg reneszánsz stílusban) az épület és a fal is. (Barokk stílusúra a 18. században, egy császári látogatás előtt formálták át, hogy leáldozott védelmi funkciója helyett immár kellő eleganciával fogadhassa I. Ferencet.)

Gótikus stílusú templomot kikerülve tehetünk egy rövid kitérőt az Újvárhoz (Nový zámok) is. A rakétaszerű, tömzsi épületben a törökellenes harcokról szóló kiállítás tekinthető meg (belépőért cserébe), hiszen a Szélaknai-kapuhoz hasonlóan ezt is a törökökkel szemben kialakított védelmi vonal részeként emelték. A veszélyt jelző tűz- és füstjelek felengedésére is szolgált sok másik magaslati épülettel egyetemben. Ha kihagyjuk, akkor már csak le kell sétálnunk egy hangulatos, macskaköves utcán, amit szinte elnyel a hegyoldalra „festett” város. A sikátorszerűvé keskenyedő utca sörfőzde (Pivovar Erb) mellett kanyarodik vissza a térre, ahonnan kirándulásunk elstartolt.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

Amennyiben Szlovákiában tömegközlekedünk, az itt elérhető oldalon kereshetünk utazási lehetőségeket és menetrendeket. A menetrendi oldal angolul is használható app formájában Cestovné poriadky CP néven tölthető le okostelefonra.

  • A túra kezdőpontja a belvárosban található Banská Štiavnica, MsÚ buszmegálló, ami a helyi járatokkal érhető el.
  • A távolsági buszok (amelyek többsége Zvolen / Zólyom felől érkezik a városba), a Banská Štiavnica, križovatka buszmegállóba érkezik (és onnan indul).
  • Selmecbányára érkezhetünk (ritkán járó) vasúton is, a Banská Štiavnica vasútállomásra Hronská Dúbrava (Felsőbesenyő) állomásról közlekedő vonatokkal. Ezek csatlakozással érhetők el Zvolen (Zólyom) és Žiar nad Hronom (Garamszentkereszt) felől. A vasútállomásra a belvárosból busszal is utazhatunk, a célállomás neve Banská Štiavnica, žel.st. (železničná stanica).

Getting there

  • A túra kezdő- és végpontja buszmegállóban van.
  • A távolsági buszok városközponthoz legközelebbi megállója a Banská Štiavnica, križovatka, ahonnan a főutcán (P jelzés) mintegy 30 perc alatt juthatunk el a túra kezdő- és végpontjára.
  • A vasútállomásról kb. 45-60 perc séta a belváros.

Parking

  • A belvárosban nem lehet parkolni, az ahhoz közeli kijelölt parkolóhelyek pedig díjkötelesek. Bővebben a parkolásról ezen a linken lehet tájékozódni.

Coordinates

DD
48.458724, 18.893070
DMS
48°27'31.4"N 18°53'35.1"E
UTM
34U 344234 5369431
w3w 
///startled.defamed.crowd
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

A túra nyomvonalát a VKÚ Harmanec kiadó 138. számú térképe (Štiavnické vrchy) tartalmazza. A kiadó térképei több magyarországi térképboltban is kaphatók.

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Similar routes nearby

 These suggestions were created automatically.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
easy
Distance
9.1 km
Duration
3:10 h
Ascent
412 m
Descent
412 m
Highest point
932 m
Lowest point
603 m
Public-transport-friendly Circular route Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Family-friendly Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp