Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Rövid szirtút a Gerecse peremén

Hiking Trail · Keleti-Gerecse · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Kőszikla a Kő-hegy ormán
    / A Kőszikla a Kő-hegy ormán
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Kis-kőn a Hegyes-kő előtt
    / A Kis-kőn a Hegyes-kő előtt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • The view over Hegyes-kő from Gete
    / The view over Hegyes-kő from Gete
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Helembai-hegység and Börzsöny in the background from Hegyes-kő
    / Helembai-hegység and Börzsöny in the background from Hegyes-kő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Tisztás a Kőszikla előtt
    / Tisztás a Kőszikla előtt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Érkezés a Kősziklára
    / Érkezés a Kősziklára
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyes-kőn
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Gerecse magasabb része felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / The cathedral of Esztergom with Helembai-hegység and Börzsöny in the background
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőszikla keresztje
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Emlékmű a Kő-hegyen
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyes-kő és a Nagy-Gete
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-kő után
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tokodi pincék között
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Gete és Tokod a Hegyes-kőről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mogyorósbánya
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyes-kő alatt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyes-kő félrebillent vastagpados mészkőrétegei alulnézetből
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőszikláról a Hegyes-kő és a Nagy-Gete felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőszikla a Kis-kő emelkedőjéről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben az Unyi-patak völgyébe
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Országos Kéktúra útvonalát tapossuk
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Löszmélyút a Kő-hegyre
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben Tokodra
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Just below the peak of Hegyes-kő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tokodi érkezés
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 m km 1 2 3 4 5 6 Hegyes-kő

A Duna szalagját kísérő alacsony dombok látványos sziklaszirtjeire kalauzol ez a túra, melyekről a folyó mellékére és a közeli hegyekre nyílnak emlékezetes panorámák.

open
easy
6.2 km
2:05 h
331 m
364 m

A Gerecse északkeleti, Dunát kísérő nyúlványára tekintve nem is gondolnánk, micsoda pazar kilátások, meghökkentően merész sziklaszirtek sorakoznak ezen a lankás vidéken. A Bajót és Tokod közt hullámzó dombokról elvonja a figyelmet a két nagy szomszéd, a tájat magasságával uraló Gerecse-tető, illetve az impozáns megjelenésű, hirtelen felszökő Nagy-Gete. Pedig e vidék leglátványosabb sziklacsúcsai éppen itt rejtőznek. A Mogyorósbánya melletti Kő-hegy nemcsak kiváló panorámájával, hanem keletkezéstörténetével is igazi csemege, míg a Hegyes-kő megkapó orma szépségét tekintve bátran versenyre kelhetne a Dunazug bármely másik kilátóhelyével. (A felsorolásba tartozó bajóti Öreg-kőről nem is beszélve, amit ez a túránk nem érint.)

A Gerecse üledékes kőzetei a földtörténet során a tektonikai erők hatására rögökre töredeztek, és egymáshoz képest kiemelkedtek, máskor lesüllyedtek. Ennek megfelelően medencék és sasbércek váltakozása teszi mozgalmassá az egyébként szelíd tájat. A Duna medrét követő, egészen keskeny rögsort járhatjuk be a bemutatott útvonalon.

A gerecsei tájnak három szembetűnően meghatározó elemét ismerhetjük fel. A szigetszerűen kiemelkedő sasbércekre az erdős hátak mellett a lombtakaróból kibukkanó sziklafalak látványa jellemző. A főváros és a környék jelentős iparosítása által keltett nyersanyagszükséglet a Gerecse ásványkincseinek nagy volumenű kitermelését hozta magával, ennek nyomait hatalmas bányagödrök és kisebb-nagyobb kőfejtők tájsebeiben azonosíthatjuk (és persze a települések ipari üzemeinek kéményeiben, tornyaiban).

A könnyű, rövid túrán változatos látképek tárják fel a Duna síkjának falvait és a Dunakanyar hegyeit; emellett még egy pincesoron is keresztülvágunk.

Author’s recommendation

  • A tokodi pincék közé érdemes olyankor érkezni, amikor valamilyen rendezvény miatt többet is nyitva találunk.
  • Az útvonal végig az Országos Kéktúra nyomvonalán halad, ezért érdemes pecsételőfüzetet vinni magunkkal, ha járjuk az országos turistautat is.
  • Bár a túra rövid, számoljunk jelentős időt a megállásokra, hiszen a Kő-hegy és a Hegyes-kő ormairól sem érdemes továbbsietni, a kilátás maradásra ösztökél.
  • Az útvonal körtúrává is alakítható: ebben az esetben Tokod és Mogyorósbánya között a dombok alján futó Mária-utat (lila ᵯ jelzés) hívhatjuk segítségül, melyen kb. 45-60 perc alatt érhetünk vissza a kiindulópontra.
outdooractive.com User
Author
Áron Dömsödi
Updated: June 24, 2019

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Hegyes-kő, 311 m
Lowest point
364 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Forrást nem találunk az útvonalon, ezért elegendő vízzel vágjunk neki a túrának!
  • A nagy nyári kánikulákban nem ajánlott ezt az útvonalat választani, hiszen a Mogyorósbánya utáni első kilométert követően többnyire nyílt, árnyékmentes terepen haladunk, amit folyamatosan tűz a nap.

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Tips, hints and links

Start

Mogyorósbánya, községháza buszmegálló (főtér) (153 m)
Coordinates:
Geographic
47.726970, 18.602470
UTM
34T 320218 5288738

Destination

Tokod, Hősök tere buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A túrán végig a K jelzést követjük.
  • Mogyorósbánya mellett a Kő-hegyre érve egy tisztás vár az erdőben: innen jól látható, de jelzetlen ösvények vezetnek ki a sziklatetőre.
  • A Hegyes-kőt megközelíti a Kéktúra, de nem kaptat föl rá. Könnyen követhető, rövid, kitaposott ösvényen kapaszkodhatunk fel a szirtre.

A túra részletes leírása

Mogyorósbányáról a Kősziklára

Mogyorósbánya apró zsákfalucska, mely a Dunát követő erdős dombok között, jól védhető helyen jött létre. Története rímel a legtöbb környékbeli településével: már a bronzkor óta otthona az embernek, de a török uralom és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett. Akárcsak sok másik erdővidéki falut, németekkel és szlovákokkal népesítették be újra. A 19. század elejétől a szénbányászat határozta meg mindennapjait (korábban csak Mogyorósként emlegették), a szarkáspusztai fejtés a 20. század végéig működött.

A Mogyorósbánya keleti oldalában magasodó domb, a 300 méter alatt maradó Kő-hegy érdekes és ritka geológiai jelenség: a Gerecsére jellemző mészkővel szemben itt nagyobb területen forrásmészkő alkotja a legfölső réteget. Az Országos Kéktúra K jelzése eleinte löszmélyúton emelkedik, átvágva a finomszemcsés kőzeten; kisvártatva felérünk a hegyet fedő, keményebb üledékre. Egy feketefenyőkkel is tarkított apró tisztáson emléktábla rejtőzik a gazban. Itt kell lekanyarodnunk balra a jelzetlen ösvények valamelyikén: mindegyik a Kőszikla hátára vezet.

A Kőszikla és múltja

A hegy peremén bástyaként állnak a 4-6 méter magas sziklatornyok, lapos tetejükről parádés kilátást élvezhetünk a kellemes gerecsei tájra. A távolban a Dunakanyar torka látszik, amely fölé a Börzsöny erdőtömbje hatalmasodik, közvetlenül a partján pedig a Helembai-hegység sziklasora ad hátteret az esztergomi Bazilika kupolájának. Feltűnik a Pilis és a Budai-hegység, szemben a Nagy-Gete előtt eltörpül következő célpontunk, a Hegyes-kő. Alattunk a tokodi pincék épületei pöttyözik a szellősen beépített hegyoldalt, bal felé a Duna sávja csillog. 

Maga a Kőszikla a dombot borító forrásmészkő szálban álló kibukkanása, mely a Kő-hegyen helyenként 10-15 méter vastagságú. A mészkőfelszínre érő vízfolyások szénsavtartalmukkal oldják a kőzetben jelenlévő karbonátot, majd a mélybe jutva hosszabb-rövidebb utat tesznek meg a hegy gyomrában. Amikor a víz forrásként a felszínre lép, hirtelen megváltoznak a viszonyok, ezért a széndioxid elillan, az oldott mész pedig elkezd kiválni. Az így keletkező forrásmészkő (egyéb nevein mésztufa vagy travertínó) bekérgezi a mederben heverő akadályokat (ágakat, törzseket, köveket és növényeket). A moszatok, mohák a vízből széndioxidot elvonva gyorsítják a folyamatot. A növényi részek később elbomlanak, helyükön lyukak maradnak - ennek következtében a forrásmészkő sokszor likacsos szerkezetű. A Kőszikla oldala ezért is jó mászóhely; behatóbb vizsgálódással  felfedezhetünk néhány nádszállenyomatot rajta. A mai, szárazabb éghajlaton már nem csörgedeznek patakok errefelé, és a Duna is jóval északabbra folyik, így aztán a kereszttel is ékesített szirt korábbi földtörténeti korok forrásainak látványos, kiemelkedett maradványa. Több sziklatetőre is kijuthatunk, ne hagyjunk ki egyet sem!

A pincék közül a füves gerincre

Visszakanyarodva az ösvényre fiatal erdő sűrű alagútjában tekergünk lefelé, majd rég elárvult legelőn tárul fel újra a (korlátozott) panoráma. Egy rövid erdősáv túloldalán már a tokodi pincék között rójuk a kilométereket. A domb lejtőjébe több apró völgy hasít bele, ezeket a korábban, csapadékosabb időszakban erre folyt patakok mélyítették - oldalukban présházak, pincék sorakoznak. A löszös talajt és a napsütötte lejtőt már a rómaiak is használták, napjainkban elsősorban Orbán-nap környékén érdemes felkeresni a területet - a szőlőtermesztők védőszentjének napján az ünnepségek miatt nagyobb eséllyel kóstolhatjuk a helyi nedűket.

Keskeny völgyben keresztezzük az aszfaltutat - a Gerecse északkeleti rögeit áttörő Unyi-patak völgye fontos közlekedési folyosó, de mára vesztett jelentőségéből. A '70-es évek végéig Sárisáp felé vasúti mellékvonal is használta a szűkületet, elsősorban az annabányai és ebszőnyi szénbányákat kiszolgálva. A régi sínek vonalát követjük, amikor északkelet felé talpalunk a tokodi országúton, majd pár száz méter után jobbra, ösvényre térünk. Akácosban kezdünk kaptatni a Kis-kőre, rövidesen kiérünk a fák közül, és nyílt, füves terepre toppanunk. Följutva a kis gerincszakaszra megjelennek előttünk a Hegyes-kő vastag, félrebillent mészkőpadjai, illetve az őket tarkító, sötét feketefenyves szálas egyedei. Körbenézve lélegzetelállító kilátásban füröszthetjük tekintetünket - a figyelmesebbek kiszúrhatják a Kőszikla meglátogatott csoportját is. A panoráma a Hegyes-kőn fog kiteljesedni, ehhez azonban még tovább kell haladnunk a kis földparcellák mentén, majd rövid, bokros emelkedőt legyűrve állhatunk a szikla oldalában. A sziklahátra a sekély talajt is jól viselő, de nem őshonos fenyvest telepítették - jelenléte nem gyakori errefelé.

A Hegyes-kőn

Jelzetlen, de jól látható ösvény tart föl a csúcsra - a meredek kapaszkodót emlékezetes tájkép jutalmazza. Körbenézve változatos vidék képe bontakozik ki: a szelíd formákat a szirt hirtelen letöréséből fakadó kitettség ellensúlyozza. Ismét látjuk a Börzsöny és a Pilist, délen a Budai-hegység halmait, nyugaton a Gerecse magasabb részei köszönnek be. A barátságos hangulatú tájban a Duna mentén az iparosítás sűrűn sorakozó nyomai mutatkoznak: gyárkémények, épületóriások, olykor meglepő méretű bányafalak a részben megszűnt, részben megmaradt vagy átalakult ipari kapacitás hírmondói.

Újra az ösvényt taposva balra, a Hegyes-kőt kerülve ereszkedünk Tokodra. Egy szűk, csenevész erdőfolt túlfelén a kilátással szemben haladva érkezünk meg a falu szélső utcájába, melynek végén balkanyarral érjük el a főteret. A falu kissé városias jellegű, nyüzsgőbb és beépítettebb egy átlagosan nyugalmas kistelepülésnél, amiért természetesen itt is a szénbányászat hosszú évtizedei a felelősek. A házak fölött hatalmasnak hat a Nagy-Gete tömbje, de a szelíd óriás meghódítása már nem e túránk kihívása.

Public transport

Public transport friendly

  • A Mogyorósbánya, községháza buszmegálló a túra egyik végpontja.
  • A Tokod, Hősök tere buszmegálló a másik.

Getting there

  • A túra mindkét végpontja buszmegállónál van, a jelzést könnyen megtaláljuk.

Parking

  • Mogyorósbányán a községháza előtti főtéren parkolhatunk, de ha felhajtunk a Temető utcán, a sírkert mellett, az erdőszélen is találunk parkolót.
  • Tokodon a Hősök terén tudunk parkolni a boltnál vagy a dohányboltnál.
  • Autóval érkezve érdemes járművünket Dorogon hagyni a vasútállomás parkolójában, és a központba besétálva buszra szállni, hiszen így könnyen megközelíthető a túra bármelyik végpontja, ahogy sétánk végén is egyszerűen juthatunk ide vissza mindkét faluból. Tokodra sűrű a buszközlekedés, Mogyorósbányára ritkábban járnak az autóbuszok.
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Gerecse, Vértes, Velencei-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

  • Bármely Gerecse-térkép


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
6.2 km
Duration
2:05 h
Ascent
331 m
Descent
364 m
Public transport friendly In and out Scenic Family friendly Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.