Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

Rövid kőszegi kilátótúra

Hiking Trail · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Kőszeg az Óház-kilátóból
    / Kőszeg az Óház-kilátóból
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Óház-kilátó
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kvarcfillitfeltárás a Panoráma körúton
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ság, Somló, Kab-hegy trió az Óház-kilátóból
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgy lépcső vezet a Szulejmán-kilátóhoz
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Terv-út túloldalán egy lépcsővel folytatódik a Z jelzés
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szálasi-bunker (Gyepű II.)
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Királyvölgyi öreg gesztenye
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkonyat az Óház-tetőn
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jurisics tér, Kőszeg
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 8 7 6 5 4 3 2 1 km Szulejmán-kilátó (Kőszeg) Jurisics-vár (Kőszeg) Óház-kilátó Bechtold István … Chernel-kert Alpannonia Túra- … (Kőszeg)

A könnyű, látványos, történelmi érdekességekkel teli túra olyan, kihagyhatatlan kőszegi látnivalókat érint, mint az Óvár-tető, a Szulejmán-kilátó, vagy a Bechtold István Látogatóközpont.

open
moderate
8.9 km
2:43 h
386 m
377 m

Ez a körtúrává alakítható útvonal Kőszeg környékének változatos erdeit járja be, mialatt számos, érdekes történelmi hátterű látnivalóval kényeztet minket. Ilyen például a csodás panorámájú Óház-tető vagy a város szélén magasodó Szulejmán-kilátó, ahonnan a helyi elbeszélek szerint a török uralkodó szemlélte a kőszegi vár ostromát.

A Kincs-pihenő és a közelében lévő Szálasi-bunker egy másik korszakot idéz fel, izgalmas atmoszférát tartogatva számunkra. Ha kedvünk van, kipróbálhatjuk az egykori nyaralótelep feletti Szabó-hegyen futó erdei tornapályát, míg a túra vége felé a hegység természeti értékeit bemutató Bechtold István Látogatóközpontot is felkereshetjük.

Author’s recommendation

  • A végpontól a Jurisics-várat megkerülve a K jelzésen északnak tartva körtúrává alakítható az útvonalunk, kb. 700 m plusz sétával.
  • Az Óház-kilátótól 1 km-re érhetjük el a Hétforrást (170 m szint) a K jelzés mentén.
  • Ha időnk engedi, mindenképp fedezzük fel a Jurisics-várat!
outdooractive.com User
Author
Szilárd Dr. Szentes
Updated: April 20, 2020

Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
599 m
Lowest point
276 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app

Start

Kőszeg, Mezőgazdasági Technikum buszmegálló (275 m)
Coordinates:
Geographic
47.392337, 16.540449
UTM
33T 616252 5249915

Destination

Kőszeg, Várkör 98. buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A buszmegállótól az Árpád-téren át a Királyvölgyi utcán a K+ jelzésen indul a túránk.
  • Egy üres telken felfelé vezető lépcsőn jutunk el a Szulejmán–kilátóhoz.
  • A kilátótól a Királyvölgyi pihenőnél érünk vissza a K+ jelzésre.
  • A Kincs-pihenőnél az aszfaltos úton balra felfelé indulva rátérünk a K● jelzésre.
  • Éles jobbkanyar után kb 350 m-re lévő következő kereszteződésben balra fordulunk a K▲ jelzésen, és ezt követjük az Óház-tetőig.
  • A kilátótól az első kereszteződésben balra fordulunk a Z jelzésen, és azt követjük a túra végpontjáig.

A túráról részletesen

A buszmegállótól a Szulejmán-kilátóig

A buszmegállótól az Árpád-téren át a Királyvölgyi utcán a K+ jelzésen indul a túránk, majd fél km múlva egy üres telken felfelé vezető lépcsőhöz érve jutunk a Szulejmán–kilátó 2012-ben avatott épületéhez. A kilátóból szép kilátás nyílik a városra és a Kőszegi-hegységre. Egy helyi legenda szerint 1532-ben I. Szulejmán szultán erről a dombról szemlélte Kőszeg ostromát. A várat 46 katona, illetve Kőszegről és a környező falvakból bemenekülő 700 ember védte a korabeli Európa legerősebb tüzérségével rendelkező, 70-80 ezer fős török sereggel szemben.

A törökök összesen 19 ostromot indítottak az erősség ellen. Az elsőt augusztus 5-én kezdték meg, négy helyről napokig ágyúzták a várat, melynek során a védők nem törtek meg, sőt, az egy hét múlva indított janicsárrohamot is visszaverték. Így az utána következő napokban a törökök lőpor segítségével akarták felrobbantani a falakat. Több próbálkozás után egy több méteres szakaszt sikerült lerombolniuk, így a janicsárok újabb (sikertelen) rohamot indítottak. Ezután ostromtornyokat építettek, melyeket a védők megpróbáltak felgyújtani. A vár elleni, több mint 24 órán át tartó általános támadás augusztus 27-én indult, melynek során a törökök - bár kitűzték a vár tornyaira a lófarkas zászlót - az erősséget nem tudták elfoglalni.

A megsemmisítő török roham augusztus 29-én következett volna, de máig megfejtetlen ok(ok)ból – talán részben Jurisics Miklós várkapitány és Ibrahim pasa személyes ismeretségének köszönhetően – a szultán követséget küldött a várkapitányhoz, és felajánlotta, hogy ha jelképesen átadja a várat, vagyis kitűzik a török zászlót, elvonulnak Kőszeg alól. A háromhetes ostrom után alig 200 főre apadt védőseregével Jurisics elfogadta az ajánlatot, így a törökök 11 órakor elvonultak a vár alól.

Ezért harangoznak minden nap Kőszegen 11 órakor. Jurisics Miklós hőstettéért egyébként a bárói rangot és Kőszeg városát is megkapta, de fiúgyermek híján halála után birtoka a királyi kamaráé, majd 1695-ben az Esterházy családé lett, akik 1931-ig birtokolták a várat.

A Királyvölgyi-pihenőtől a Szálasi-bunkerig

A kilátótól a Királyvölgyi-pihenőnél érünk vissza a K+ jelzésre. A kereszteződéstől kicsit feljebb újabb lépcső vezet fel az egykor itt álló óriási szelídgesztenye emlékhelyére. Az 1050 cm törzskerületű fára, ami az évgyűrűszámolások alapján 1482-ben kelt ki, amikor Mátyás király visszafoglalta III. Frigyes császártól Kőszeget, Chernel Kálmán hívta fel először a figyelmet 1864-ben. A fa 1963-ban hajtott ki utoljára, majd 1981-re már olyan veszélyessé vált, hogy ki kellett dönteni. Pusztulásához az egyre terjedő gombabetegségek mellett sajnos a kérgébe vésett feliratok is hozzájárultak.  A bemutatott szelet, amely jól érzékelteti a fa egykori méreteit, a törzs épebb részéből való.

Továbbfolytatva utunkat a tájvédelmi körzet szélét jelző táblánál érünk be az erdőbe, majd a völgyben haladó, kissé meredek úton érünk el a jelzés jobbos kanyarjában álló Szálasi-bunkerhez.

Az 1944. október 16-án hatalomra kerülő Szálasi Ferenc november 4-én a Szent Koronára felesküdve másnap Budapesten megalakította a totális diktatúrán alapuló Nemzeti Összefogás Kormányát. Az egyre közeledő Vörös Hadsereg azonban hamarosan menekülésre kényszerítette, így a nemzetvezető főhadiszállását először Farkasgyepűn (Gyepű I.), majd itt (Gyepű II.) alakították ki. A barakktábort és óvóhelyet 1944 novemberében kezdték el építeni sáncmunkára kötelezett polgárok és tatabányai bányászok. Az 1945 elejére elkészült egyik bunker 21 méter mély aknájában egyesek szerint lift is működött. A földalatti két termet egy majdnem 30 méter hosszú folyosó kötötte össze. Szálasi mindössze 1945 márciusában, szűk egy hónapot tartózkodott Kőszegen, majd Ausztriába menekült.

A Kincs-pinehő

A kis épülettől hamarosan megérkezünk a Kincs-pihenő nevű parkolóhoz, amit a helyiek többsége csak Okmányosként emleget, mert a műszaki zár nyomvonalán itt állt egy kapu, amin csak a megfelelő okmányok birtokában lehetett belépni a határsávba.

A vasfüggöny kialakulása 1945-1948 közé tehető, amikortól évtizedeken át hermetikusan elzárta Nyugat-Európától a tőle keletre élőket. A műszaki zár- és erődrendszer mellett felállították az előbb határvadász-, majd határőrszervezeteket. A nyugati és a déli határszakaszt átfogóan lezárták, és 1950 végére az osztrák és a jugoszláv határszakaszon 1000 km drótakadályt építettek ki, melyből 871 km-t aknásítottak is. A védelmi munkák összköltsége közel 7 milliárd forint volt.

1955 októbere és 1956 október 20-a között a nemzetközi feszültség csökkenésére megtörtént a nyugati határszakasz aknamentesítése. Az október 23-i forradalom után azonban a lehetséges fegyveres konfliktus Ausztria felé helyeződött át, így itt 1957-ben újra elrendelték az országhatár lezárását. A 282 km új típusú drótakadály mellé több mint 1 millió aknát telepítettek. A következő ütemben 1970-ig történt az SZ-100 elektromos jelzőrendszerre (EJR) való átállás, ami azonban a biztonság növelése mellett is fokozta az állomány leterheltségét, mert az műszaki-technikai hibákra és állatok okozta jelzésekre is reagált.

Végül a határőrség országos parancsnoka 1989. március 19-én előterjesztette a jelzőberendezés lebontását, aminek alapján április 18-án a határőrség meg is kezdte azt, így a bontásra vonatkozó kormányhatározat megjelenésekor már 150 kilométernyi szakaszon megtörtént a felszámolás. A határőrség 1989 augusztusára - a BM tervéhez képest egy évvel korábban - véglegesen lebontotta a vasfüggönyt.

A pihenő Kincs István (1867-1942) pápai plerátus, apátplébános után kapta a nevét, aki a múlt század elején a kőszegi tanítóképző igazgatójaként is tevékenykedett, és a városból gyakran felsétált a környék erdeibe, ahol egy közeli padon szokott megpihenni.

Fel az Óház-tetőre

Az aszfaltos úton balra felfelé indulunk, majd nemsokára jobbra térünk a K● jelzésre. A következő kereszteződésben balra ráfordulunk a K▲ jelzésre, amelyen lassan emelkedünk az Óház-kilátóig.

A 609 m magas Óház-tetőn épült a 13. században Kőszeg első vára, a Felsővár avagy Óház. Első írásos említése 1248-ból való (Castrum Kwszug), amikor a Frigyes osztrák herceg által elfoglalt várat IV. Béla csapatai visszafoglalták. Tehát a Kőszeg név eredetileg az Óház-tetőn épített Felsővárra vonatkozott, a város régi magyar neve pedig Gyöngyös volt, ebből származik annak német Güns elnevezése. 1260 körül a Németújvári családnak adományozta a várat IV. Béla király. Az erősség az Alsóvár megépültével fokozatosan jelentőségét vesztette, és feltehetően az 1455-ös osztrák-magyar harcok során pusztult el.

A romossá vált egykori várat több helyi legenda lengi körül. Az egyik szerint a régi erőd kincseket rejt, egy másik szerint pedig a várat egy alagút kötötte össze a Hétforrással. Fennmaradt az a monda is, ami szerint az 1532-es ostrom tűzmestere, Forintos Mátyás, akit később ellenségei 1561-ben boszorkányperbe fogtak, az épületben végezte kísérleteit és rontásait, például amikor 1552. június 5-én, pünkösdvasárnap „hideget, deret, fagyos időt zúdított a kőszegi szőlőkre”.

 A vár feltárását célzó régészeti kutatások már 1894-ben megindultak, azonban a 20x12,3 méteres külső méretű, közel 2 méter vastag falakkal épült lakótornyot és a 8x7 méteres déli kapubástyát a hozzá csatlakozó várfal szakasszal csak 1991-1995 között tárták fel.  A bástyához egy felvonóhidas gyaloghíd vezetett, melynek a sziklába vágott helye ma is látható. 

A hegycsúcs északnyugati meredek lejtőjét kivéve mély árok veszi körül a kis tetőt, és a leginkább támadható délnyugati oldalról egy sekélyebb külső árkot is találunk. Szintén a védelmet szolgálta, hogy a torony legalsó szintjén nem volt ajtó, az első emeleti bejáratokat lépcsőn lehetett elérni. A várban egy 11 méter mély, majdnem 2 méter belsőátmérőjű ciszterna mélyült, mivel vizet legközelebb a Hétforrástól tudtak nyerni.

Romja helyén először fából, majd 1896-ban kőből falaztak kilátót. A mait 1996-ban építették az akkoriban feltárt lakótorony alapjaira. Szép kilátás nyílik belőle Kőszegre, Szombathelyre, a Ságra és a Somlóra, a Bakonyra, a Tapolcai-medence tanúhegyeire, a Keszthelyi-hegységre, a Rendeki-hegyre és a Zalai-dombságra. Ausztriába is átlátnunk: a Schneeberg csúcsa után a Bucklige Welt dombokkal tűzdelt térsége következik, majd a Fertő-tó és a mögötte fekvő Lajta-hegység, oldalában a szélerőművek tömkelegével.

Vissza Kőszegre a Szabó-hegyen át 

A kilátótól egyenesen indulunk tovább, és az első kereszteződésben balra fordulunk a Z jelzésen. A lejtős út régi kőlépcsőjén keresztezzük először az erdészeti utat, amelyen hamarosan újra átkelünk. Utunk a majdnem két km hosszú Szabó-hegyi erdei tornapálya érintésével vezet a hegy oldalában, ami már a 19. század elején is ismert kirándulóhely volt, ahol időszakos vendéglő is működött. A hegyet 1929-ben újraparcellázták, és az így kialakított 147 egyforma méretű telken az áram és a vezetékes víz hiánya ellenére megindultak az építkezések, vállalati üdülők létesültek, később turistaszálló és étterem is nyílt.

A felhagyott kőfejtőben kialakított pihenőnél a Z jelzéssel együtt fordulunk, és az aszfaltos úthoz érve rövidesen elérjük az első házakat. A Tölgyes utcán át a Ciklámen térhez érünk, ahol jelzésünk balra kanyarodik, majd a Panoráma körút szép kvarcfillitfeltárása után egy korlátos lépcsőn jutunk vissza az erdőbe. Túlsó végénél a Hermina utcán át jutunk vissza a településre, egyenesen a szénsavas vizet adó forráshoz.

A díszkútnál enyhén balra tartva folytatódik a jelzésünk, majd ismét balra tér a Park utcára, amin hamarosan a Kőszegi-hegység értékeit bemutató Bechtold István Látogatóközponthoz érünk. Érdemes itt eltölteni egy kis időt, és felfedezni az interaktív kiállítást vagy az élményösvényt, de benézhetünk a közeli Chernel-kert arborétumba is, ahol a sérült madarakat gondozó madárvédelmi mentőközpont működik. 

Továbbhaladunk a Hunyadi János utcán, majd a Jurisich Miklós Gimnázium előtt elhaladva érünk a Várkör 98. buszmegállóhoz, túránk végpontjához.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • Kőszegre főleg Szombathely, Sopron és Bozsok felől érkeznek buszok. Kőszegen a Mezőgazdasági Technikum megállónál kell leszállni.

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul.

  • A túra a Kőszeg, Várkör 98. megállónál végződik. Innen a Várkör utcán jutunk el a parkolókig, vagy tovább, a Pék utcán keresztül az indulópontunkig.

Parking

  • A Pék utcai vagy a vár parkolója éppen az indulás és érkezési pont között található.

  • Kőszeg belvárosában és környékén fizetős a parkolás, szombaton is!

Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Kőszegi-hegység turistatérkép


Questions & answers

Ask the first question

Got any questions regarding this content? You can ask them here.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos from others


Status
open
Difficulty
moderate
Distance
8.9 km
Duration
2:43h
Ascent
386 m
Descent
377 m
Public transport friendly In and out Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • New Point
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.