Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail Top

Pillantás a múltba a Szalajka-völgy körül

Hiking Trail · Bükk-vidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A felújított fogathajtó csarnok és a sétány a Szalajka-völgy bejáratánál
    / A felújított fogathajtó csarnok és a sétány a Szalajka-völgy bejáratánál
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bácsó-kert bükkösökkel szegélyezett tisztása a völgyfőben
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Péter út elágazása a fennsík letörésénél
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őr-kő alatt a Tárkányi-patak völgye és a Bükk Egerig nyújtózó vonulata
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őr-kői panoráma a tavaszi Bükk harsány színeivel
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-tó a Szikla-forrás előtt a Szalajka-völgy egyik smaragdzöld ékköve
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bácsó-völgyből gesztenyefasoron érkezünk ki Szilvásváradra
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bácsó-völgy végében, a letörés aljában karsztvízfakadás oltja szomjunkat
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tavaszi erdő ajándéka a méhkaptárra emlékeztető ízletes kucsmagomba
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mészégető boksa maradványa a fensík peremén a Péter út mellett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szalajka-völgy karsztrormákkal ékesített sétánya a Szikla-forrásnál
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pes-kő lábai előtt hullámzik a Dél-Bükk legjava
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 800 600 400 200 14 12 10 8 6 4 2 km Szilvásváradi Erdei … állomás) Őr-kő Fátyol-vízesés Szilvásváradi Erdei … állomás) Szikla-forrás
A Bükk-hegység jellegzetes szeletét járjuk be a legnépszerűbb szurdokvölgyből a fellegvárként tornyosuló fennsíkra és annak sasbércszerű őrtornyára. A Nyugati-Bükk talán egyik legtartalmasabb, legnépszerűbb útvonalán a Szalajka-völgy természeti és kulturális látványosságokkal teli szakaszától a fennsíki kaszálórétek idilli vidékén keresztül érjük el a történelmi időkre visszatekintő hegyormokat. Az Őr-kő és a Kelemen széke természeténél fogva rátermett módon évezredek óta tölti már be védelmi szerepét. A kilátás magával ragadó ezen a településektől félreeső vidéken. Utunkon gazdag élővilág és meghitt erdei környezet kísér végig.
open
easy
15.9 km
5:00 h
682 m
682 m

„El fog jönni, mert el kell jönnie az időnek, amikor az erdő minden magyar kultúrember szemének és szívének is egyik legkedvesebb tárgya lesz, és azt nem csak azért fogja nagyra becsülni, mert testét lelkét üdíti és megnyugtatja, szépérzékét pedig gyönyörködteti - de mert a magán- és közgazdasági érdekek nézőpontjából is benne a nemzet egyik legszebb és legértékesebb kincsét ismeri fel.”

Kaán Károly országos főerdőmester szavaival kezdődik az Erdészeti Múzeum kiállítása a Szalajka-völgyben - és mintha ezen megfontolás mentén alakították volna ki a szakemberek a völgyben végighaladó sétányt. Szemet és lelket gyönyörködtető erdei környezetben járunk a hegység egyik legmarkánsabb szurdokvölgyében. Az egyértelmű megközelíthetőség ellenére is védett völgyben, a fennsíkra vezető utak kapujában a történelem előtti időktől jelen van az ember. A patak eredésénél, a Szalajka-forrás feletti Istállós-kői-barlangban már a kőkorszakban is jelentős telep alakult ki, de a bronzkorban is használták (feltehetően rituális célra) a Kyjatice-kultúra emberei. Ennek a népcsoportnak több mint háromezer éves erődítménye található a Szalajka-völgy feletti hegytetőn. A közel 70 hektáron elterülő sáncrendszer a völgyben feltárt faluban élő népcsoport menedéke lehetett.

A szomszédos Bükk-fennsíki Őr-kő is hasonló funkciót láthatott el, ahogy azt neve is mutatja. 880 méteres magasságával és magas, tagolt sziklafalával az egyik természetes őrbástyája volt a nyugati Bükk-vidéknek. Lenyűgöző panorámája mellett azonban úgy látványban, mint természetvédelmi értékben is jelentős a sziklafalán élő virágok, lágyszárúak alkotta sziklagyep. A délies kitettség miatt az év nagy részében napfényes párkányokon a melegkedvelő növények vészelték át a jégkorszakokat, és azóta is üde színfoltjai a bükki rengetegnek.

Hasonlóan értékes növénytársulások alakultak ki a fennsík sekély völgyeiben, töbrös mélyedéseiben, ahol a hegység peremén élő lakosság alakította ki az erdőirtások után megmaradt hegyi kaszálóréteket. Itt is tavasz elejétől őszig tarka virágszőnyeg lepi el a réteket, olyan értékes hegyvidéki virágokkal, mint a fürtös kankalin, kornistárnics vagy a nemzeti park címeréből is ismert szártalan bábakalács. Ha figyelmesen járjuk a túrát, az említett helyszíneken fellelhetjük a ritka és látványos virágokat.

De más emlékek is megmaradtak a fennsík peremén. A világháború sötét mementójaként két német katona sírja áll a fennsík és a Kelemen széke közötti nyeregben; a Péter út tetején, a Küllő-réten pedig mészégető boksa jól kivehető maradványai őrződtek meg. Egykor az erdőn dolgozók jelentős bevételi forrása volt a mészégetés. Az erdőrészletek kitermelésekor a tulajdonos sokszor faanyaggal fizette ki az erdei munkásokat, akik a fát az értékes oltott mész előállítására használták. Így maradt fenn rengeteg kör alakú, egyik oldalán nyitott és széles peremmel védett mélyedés - ezek szerte a fennsík peremén megtalálhatók. Túránk elején, a Fátyol-vízesés szomszédságában, a Horotna-völgy elejének erdei tisztásán látványos kiállítás mutatja meg és magyarázza el az egykori hagyományos erdei életmódot és foglalkozásokat. Itt, a történetileg is fontos erdészeti helyszínen megérthetjük az erdőből élő emberek egyszerű, de küzdelmes életét, melyben a természeti erők még nagyban meghatározták a hétköznapokat.

Ezt a mára már feledésbe vesző életmódot és értékrendet fedezhetjük fel a látványos körtúrán, amit a Nyugati-Bükk legmarkánsabb és leglátványosabb vidékén járunk be.

Author’s recommendation

  • Érdemes a túrára korán elindulni - egyrészt, hogy elkerüljük a tömeget a Szalajka-völgyben, másrészt a meredek kapaszkodást a  Z jelzésen kellemesebb még a reggeli hűvösebb időben, a nyugati oldal árnyékában letudni. A kilátás az Őr-kőről is rendszerint szebb a reggeli, délelőtti órákban, amikor a párás levegő még a völgyek alján ül, és a csúcsok, gerincek a reggeli fényekben fürödnek.
  • A túra elején használhatjuk a Szalajka-völgyi kisvasutat annyi módosítással, hogy a végállomástól pár száz métert vissza kell sétálnunk a Fátyol-vízesés mellett a Horotna-völgy becsatlakozásához. Bár gyalogszerrel érdemes megtenni ezt a szakaszt a sok látványosság miatt, ezért a két kilométeres rövidítésért és némi szintemelkedésért a túra végén hálásak leszünk.
  • Ha szeretnénk a Szalajka-völgyben kényelmesen szétnézni, a vízeséseket, múzeumokat, pisztrángost sietség nélkül felkeresni, jobb az útvonalat fordítva bejárni, és a túra hegyi szakaszát a Bácsó-völgyön és a Kelemen székén keresztül a reggeli órákban letudni, így marad elég időnk lefelé az alternatív programokra. Ezzel a szintemelkedést is két részre osztjuk, egyszer az alacsonyabb Kelemen székére, majd a katonasíroktól egy második rohammal az Őr-kőre.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: February 17, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Őr-kő, 880 m
Lowest point
352 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A fennsík útvesztőiben könnyű elkavarodni. Az erdőgazdasági utak hálójában figyelmesen kövessük a jelzéseket, és lehetőség szerint használjuk navigációnak a Természetjáró Appot!
  • A Fennsík nyugati letörésén felkapaszkodni rossz időben veszélyes lehet, különösen, ha havas, jeges az útvonal. A Z jelzés pár rövid szakaszon meredeken tör felfelé a sziklás, görgeteges ösvényen. Túrabot mindenképpen ajánlott ezen a részen. Ha nagyon jegesek az utak, kikerülhetjük a legmeredekebb szakaszokat, ha a Horotna-völgyben a S jelzésen érjük el a katonasírokat, ahonnan az erdőgazdasági úton északkelet felé 1,5 kilométer múlva kényelmesen visszacsatlakozhatunk a Z jelzéshez.

Start

Szilvásvárad, Fatelep kisvasút végállomás (358 m)
Coordinates:
DD
48.095774, 20.393137
DMS
48°05'44.8"N 20°23'35.3"E
UTM
34U 454814 5327123
w3w 
///grand.cave.shears

Destination

Szilvásvárad, Fatelep kisvasút végállomás

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A Z jelzésen kapaszkodunk az Erdészeti Múzeum érintésével a fennsíkra a Szalajka- és Horotna-völgyön Nagy-Kopasz oldaláig, mellőzve a Fátyol-vízesést.
  • A K+ jelzésen szeljük át a fennsík rétjeit az Őr-kő lábáig.
  • Teszünk egy rövid kitérőt az Őr-kő csúcsára a P, majd a K▲ jelzésen.
  • Az Őr-kő-rétről a P jelzésen ereszkedünk le a katonasírokhoz.
  • A Z+ jelzésen jutunk vissza Szilvásváradra a Kelemen-székén és Bácsó-völgyön keresztül.
  • A kiindulópontra a Z jelzés vezet.

Útleírás:

A Nyugati-Bükk smaragdzöld ékköve, a Szalajka-patak völgye

A Szalajka-völgy elején, a kisvasút alsó végállomásánál kezdjük túránkat a Z jelzésen. Az első szakaszt aszfaltúton vagyunk kénytelenek megtenni, mivel a völgy látványosságokban gazdag belső vidékét a könnyebb elérhetőség végett közúttal látták el (sőt fennsík peremére, Olasz-kapuig vezető út is itt halad el, ami hétvégéken komoly forgalmat bonyolít le). Ennek ellenére zavaróbb a bazársorokon keresztül hömpölygő tömeg, amit azonban letudunk rögtön utunk elején.

Az első kilométeren magunk mögött hagyjuk a kirakodóvásárt, csecsebecséket, éttermeket, sőt a Tótfalusi-völgyben lekanyarodik az autós forgalom is, és egy kis vadaspark mellett megérkezünk a Szalajka-völgy egyik leglátványosabb részére. Itt áll a régi erdészeti épület, ami manapság erdészeti múzeumként szolgál, kertjében a Kárpátok őre szoborral. Szobáiba a bükki erdészet történetét, tárgyi emlékeit gyűjtötték össze. Keresztezzük a kisvasút vonalát is, ami eredetileg pont a fakitermelés hatékonysága miatt létesült. Itt, az Erdészeti múzeum megállóhelynél ágazott el az a keskenynyomtávú pálya, ami a Tótfalu-völgybe visszavezetve érkezett a fennsík peremén kialakított siklópályához. A mára már csak nyomaiban meglévő drótköteles, ellensúlyos szerkezettel eresztették le a kitermelt fát a Bükk-fennsíkról, s a kisvasúttal szállították el a völgyből.

A múzeum felett érkezünk a Nagy-tó gátjára, ami után több kisebb mesterséges tó és medence is sorakozik a völgytalpon. A bő vizű, kristálytiszta források táplálta tavak elsőrangú életterei a pisztrángoknak, ami mára mint ipartörténeti látványosság maradt meg a völgyben. Itt vehetünk, fogyaszthatunk frissen sült pisztrángot; a füstölt fajtát még praktikus is magunkkal vinni a túrára.

Efelett kissé összezárul a völgy, és a legmegkapóbb rész következik, ahol az út az erdős hegyoldalak és a patakparti égererdő közé szorul. A Kis-tó buján benőtt tükre felett kis sziklát kerül az út, amivel szemben stílusosan a nagyobb sziklafalból tör elő a Szikla-forrás. Akár egy tündérmesében, a látványos, kristálytiszta tóba kicsiny vízeséssel érkezik a tekintélyes sziklataréj hasadékából előtörő forrásvíz. A karsztvíz egy szélesre oldott barlangi folyosón érkezik a szabadba, ami a szikla mögötti kapun át megközelíthető.

A Szikla-forrás felett érünk az utak elágazásához, ahol a jobb oldali ágon, a Horotna-völgyben vezet tovább túránk. Előtte azért érdemes a közeli Fátyol-vízesést is felkeresni, ami alig pár száz méterre tovább a Szalajka-völgyben található, a két völgy találkozása felett. Ez hazánk leglátványosabb mésztufagátja, ahol a hegység belsejéből kioldott mészkő újra kiválik a karsztvízből a vízesések csobogásának hatására. A forrás alatti szintesés miatt ugyanis a levegővel érintkező, bukdácsoló karsztvízből elillan a szén-dioxid, ami miatt az oldatban tartott mész mindig a legjobban áramló részen rakódik le. Ezért alakulnak ki a látványos, egyenlő magasságú mésztufagáttal határolt köríves medencék, hiszen mindig ott épül a gát, ahol a legtöbb víz kifolyik. Ez a jelenség több tíz méter hosszan, közel tíz méter magasságú, függönyszerű vízesésrendszert épített itt ki.

A Fátyol-vízesés alatt visszamegyünk a dél felé elágazó Horotna-völgybe, ami egy ötletesen felépített, informatív és látványos szabadtéri kiállítással kezdődik. A kis erdei tisztáson az erdei élet hagyományos foglalkozásait, iparát, az erdőn dolgozók életét bemutató tablókat, eszközöket, kunyhókat láthatunk, sőt magunk is kipróbálhatjuk a leleményes szerkezeteket. A tisztás feletti árvízvédelmi töltésen balra vezet tovább a Z jelzés, ami azonban a 2010-es évek végén bekövetkezett fadőlés miatt rossz időben vagy szezon végén nehezen járható. A patak túloldalán egy szélesebb erdei út vezet a turistaúttal párhuzamosan, csak arra kell figyelnünk, hogy a felső nagytározó gátján visszacsatlakozzunk a turistaútba. Itt ugyanis felkapaszkodunk a patak mellől a pár méterrel feljebb vezető dózerútra, ami néhány száz méter után egy nagy kanyarnál kettéágazik. A bal oldali ág mentén, ami az Ugró-kői felhagyott kőfejtőbe tart, halad tovább a Z jelzés. De ezt az utat is rövidesen elhagyjuk jobbra, és egy benőtt erdei út mentén elkezdődik megerőltető kapaszkodásunk a fennsíkra.

A Bükk-fennsík nyugati peremén

A bokros bükkerdőben ráfordul az ösvény a balra felfelé kapaszkodó gerincre. Némi oldalazás után elérjük a puhább agyagos és a keményebb mészköves rétegek határát. Ezt egy élesen kiálló sziklataréj mellett a hirtelen megnövő lejtőszög is egyértelműen mutatja. Az ösvény is kénytelen ezt a meredekséget szerpentinezéssel kompenzálni: a görgeteges hegyoldalban először balra, majd egy éles kanyarral jobbra oldalaz az útbevágás. Az emelkedő végső és egyben legmeredekebb részénél egészen bekanyarodunk a sziklataréj mellé, és a kialakult bevágás görgeteges, bedőlt fás kapaszkodóján küzdjük le az út kulcsszakaszát. A szikla melletti nyeregbe kiérkezve egy időre fellélegezhetünk, hiszen a formálódó gerinc lankás tetején haladunk tovább. Ezután egy rövid szakaszon ismét meredekebb lesz az ösvény, ahol egy újabb görgeteges bevágásban kapaszkodunk fel a Kis-Kopasz nyergébe vezető dózerútig.

Ahogy elértük az utat, küzdelmeink feloldozást nyernek a kényelmes erdei út által. Ez a szekérút vezet fel a fennsíki kaszálókhoz, melynek első képviselőjét, a Kis-Kopasz nyergében ülő Küllő-rétet már alig lehet felismerni. A tekintélyes bükkökkel, kőrisekkel övezett erdei tisztást lassan visszafoglalja az erdő; mindössze egy vadetető jelzi a szándékot a rét szélén, hogy eredetileg itt a növényevők kedvére fenntartott kaszáló terpeszkedett. Jobbra folytatjuk az erdei szekérúton kapaszkodásunkat, ugyanis a Küllő-hegy és a Nagy-Kopasz közötti függővölgyben egy utolsó erőfeszítéssel érünk fel a Kopasz-rétre a Nagy-Kopasz lekerekedett, bükkös erdővel sűrű lábánál.

A rét közepén egy bokros mélyedés látható, a Kopasz-réti-barlang bejárata, ami jellegzetes víznyelőként funkcionált, amíg volt mit elnyelni. Jelenleg már inkább a barlangi kutatók szállnak alá az üregben, amit az állványzat és a bejárat mellé épített, bunkerszerű kutatóház is mutat. A rét túloldalán bevágunk a bükkösbe, ahol hagyjuk a Z jelzést tovább menni a fennsík belsejébe, mi pedig jobbra kanyarodunk a K+ jelzés mentén a fennsíkperemi réteket követve.

A következő bő kilométeres szakasz rendkívül hangulatos, ligetes erdőkkel tagolt kaszálórétek sorát fűzi fel. Amint elhagyjuk a Kopasz-rét délnek elkeskenyedő végét, az öreg bükkök képviselte sekély függővölgy túloldalán beérkezünk a Kerek-rét jellegzetes Bükk-fennsíki laposára. Egy sziklakapun átlépve, fenyves és bükkös között áll a valóban kerek rét, amit az ösvény jobb felé kanyarodva keresztez. Itt több tisztás következik egymás után töbörsorral, sekély völgyel összekötve. Az utolsó jelentős kaszáló az Almád-töbör rétje, ami tekintélyes, szabályos kör alakú horpadásban képviseli a Bükk-fennsík jellegzetes formavilágát.

Egy kényelmes, lapos dózerút mentén csatlakozik hozzánk a völgyből felkapaszkodó P jelzés, amit majd a tovább vezető utunk során követünk, előtte azonban még teszünk egy rövid kitérőt túránk csúcspontjára, az Őr-kő sziklás látókövére.

A fennsík őrbástyáján, az Őr-kövön

A hangulatos bükkösön keresztül az együtt haladó K+ és P jelzést követve érjük el az Őr-kő rétet, az elnyújtott, zsebkendőnyi erdei tisztást. A pihenőhely mutatja, hogy ez egy jeles helyszín, itt kanyarodik fel az ösvény a hegység egyik legszebb és legjellegzetesebb kilátópontjára. Az Országos Kéktúra is itt halad el, itt hagyja el a fennsíkot.

Átvágunk a rét túloldalára a K▲ jelzést követő ösvénnyel, és a bükkösben felkapaszkodunk az sziklás csúcstömbre. Egy jellegzetes sziklakapu szűkületén keresztül érjük el az ördögszántással barázdált csúcsot. A hegytető déli oldalán, egy sziklafal tetején nyílik ki a kőriserdő, jellegzetes dél-bükki kilátással. Nem hiába hívják a hegyet Őr-kőnek: a hegység délnyugati lábára, a Felsőtárkányi-medencén át Eger városáig, az Alföldig pazar panorámát nyújt a sziklatető. A látvány meghatározó eleme a Bükk-fennsík peremén formálódó, bálnahátszerű Kövek sora, aminek legjellegzetesebb képviselői, a Tar-kő és a Pes-kő tőlünk balra, míg nyugatra az Ördög-hegy, a Sándor-hegy és a Kerek-hegy erdős háta hullámzik. Az alattunk függő, füves párkányokkal szabdalt tekintélyes leszakadás a sziklagyepek egyik legszebb és legjellegzetesebb képviselője a hegységben.

Visszamegyünk a K▲ jelzésen az Őr-kő-rétre, majd a P jelzés már érintett elágazásához, és az Őr-kőtől északra induló sekély völgyben ereszkedünk le a fennsík és a Kelemen széke közötti nyeregbe. Itt két világháborús sír áll, emlékeztetve a világháborúban messzi hazájuktól elesett német katonákra. Valóban stratégiai pont ez a hágó: hat útvonalon öt jelzés ágazik itt el, ahol mi is megválaszthatjuk a céljainknak legmegfelelőbbet. A S jelzés visszavezet a Horotna-völgyön keresztül a Szalajka-völgybe, a K és a P jelzés a túloldalra, Bélapátfalvára visz le, de mi a Z+ jelzést követjük most, ami egy másik jelentős hegytetőn, a Kelemen székén vezet keresztül.

A Kelemen székén át a Bácsó-völgybe

A Z+ jelzés variálás nélkül nekiszalad a szemközt élesen kiékelődő, meredek gerincnek. Még falépcsősort is kialakítottak a könnyebb kapaszkodás érdekében a rendkívül meredek hegyoldalban, ami felvezet a Kelemen székére a jellegzetes bronzkori sáncokhoz.

A Kelemen székén át a környező gerincek mentén több tíz hektár területen létezett az az erődített település, ami a Kyjatice-kultúra népcsoportjának szolgált menedékként háromezer évvel ezelőtt. A jól követhető, több méteres földsáncokon belül rengeteg cserépmaradványt találtak a régészek, mindazonáltal a népcsoport fő lakhelye a mai Szilvásvárad lehetett, az erődítést csak vész esetén használhatták. A hegy tetejének öreg tölgyekkel vegyes bükkösében jól látszik a sánc, amit a turistaút is keresztez - és innentől a Bácsó-tető mentén, pár méterre párhuzamosan követünk is. A látványos gerincszakasz ettől kezdve már végig lejt, és némi kilátás is adódik a Borsod-Hevesi dombságra a gerinc alatti oldalból, ahol elhagyjuk a sáncokat, és erdészeti utak csomópontjánál keresztbe átvágunk a kialakuló Bácsó-völgybe. Itt egy rendezett kaszálót érintve, a Bácsó-kerten át egyre mélyebbre ereszkedünk a völgyben. A meredek bevágásból balra oldalazva érkezünk ki a Bácsó-völgy talpára a Diviaczky Gyula-forrásnál. A mohos kövekkel kirakott foglalásnál hűs karsztvíz oltja szomjunkat.

A hátralévő völgyszakasz már kényelmes, széles dózerúton halad a völgy talpán. Itt a Szalakja-völgy szomszédságában meglepő nyugalom, idilli tisztásokkal vegyes erdők, égerligetek között ereszkedünk lankásan a maradék két kilométeren. Egy ponton az erdészet által használt dózerút átvált a patakon, ahol maga a Z+ jelzés marad a patak jobb oldalán, egy benőtt, használaton kívüli erdészeti úton. Lényegében mindegy, melyik utat választjuk, mindkettő levezet a patak mentén Szilvásváradra.

Az utolsó szakaszon hangulatos gesztenyefasor mentén érkezünk meg a falu szélére, ahol az országúton jobbra (Z jelzés) rögtön a buszmegállóba érünk. Ha ügyesek voltunk, el is kapjuk a csatlakozást, de ha enni, inni, nézelődni szeretnénk, a főút visszavezet a falu központjába vagy a bazársorra, ahol bezárjuk a körtúrát.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Az Egerből induló buszjáratról a Szilvásvárad, camping megállóban érdemes leszállni.
  • Vonattal a Szilvásvárad-Szalajkavölgy vasúti megállóhelyig utazzunk!

Getting there

  • A túra kiindulópontja a Szalajka-völgyben felfelé pár száz méterre,  a kisvasút induló állomásán található, ahova a megállóból a Z jelzés vezet.
  • Ha vonattal érkezünk, a megállóhelyről keleti irányba induljunk a kitaposott ösvényen, ami az Egri útba torkollik. A buszmegállótól már a Z jelzések kísérnek minket a túra kezdőpontjára.

Parking

  • A Szalajka-völgyi kisvasút állomása mögött, a nagy parkolóban érdemes letenni az autót.

Coordinates

DD
48.095774, 20.393137
DMS
48°05'44.8"N 20°23'35.3"E
UTM
34U 454814 5327123
w3w 
///grand.cave.shears
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, bakancs, enni- és innivaló, a tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
15.9 km
Duration
5:00 h
Ascent
682 m
Descent
682 m
Public-transport-friendly Loop Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Cableway ascent/descent Insider tip Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
Features
Maps and trails
: h
 km
 m
 m
 m
 m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp