Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

Patakparti kalandozás a Kupi-erdőben

· 1 review · Hiking Trail · Marcal-medence · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Balról erdei-, jobbról feketefenyves szegélyezi az utat
    / Balról erdei-, jobbról feketefenyves szegélyezi az utat
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Híd a Körös-parakon
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hosszú, egyenes, kavicsos úton haladunk
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tanösvény az erdei fenyvesbe is betér
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei fenyves a Kupi-erdőben
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tanösvény a bekerített részen
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent-kút és környéke
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Játszótér a Esterházy Erdészeti Erdei Iskolánál
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 8 6 4 2 km Kupi-erdő Kupi-erdő

Könnyed tanösvényes családi körtúra a Kupi-erdőben a Szent-kút és a Körös-patak érintésével, melynek során az erdőtömb élő és élettelen világával is megismerkedhetünk.

open
easy
9.7 km
2:40 h
151 m
151 m

Kup és környéke földtani szempontból a Dunántúli-középhegység mélybe süllyedt részeként értelmezhető, ami 20-30 millió éve már egy szárazföldi medence volt, amibe délnyugat felől a Balaton térségéből egy nagy folyó szállította a hordalékát. Az így keletkezett változatos összetételű kavics- és homokrétegre vékony talajréteg települt, amelyen jellemzően a középhegység és a Kisalföld egykori tölgyesei közötti átmenetet képező gyertyános-kocsányos tölgyes erdőtársulás alakult ki. A Kupi-erdő egy fokozottan védett, dekoratív kis növénynek, a halvány sáfránynak is otthont ad.

Adottságai és a 130 éve tartó üzemtervezésnek köszönhetően a Kupi-erdő a Bakonyalja erdészeti szempontból egyik legértékesebb területe. A Körös-patak partján, ahol jól megfigyelhető a patakmeder vándorlása, a tölgyeseket gyertyános égerliget váltja. A túra elején és végén az itteni homokos talajt kedvelő erdei fenyves mellett is elhaladunk az Esterházy Erdészeti Erdei Iskolánál, ami mellett egy erdei játszóteret is kialakított a terület üzemeltetője. A Tallós Pál tanösvény táblái bőséges információval látnak el minket a túra során. A kör egyik különlegessége a Szent-kút nevű forrás.

Author’s recommendation

  • Az Esterházy Erdészeti Erdei Iskola és Oktatási Központ mellett egy jól felszerelt játszótér várja a családok legapróbb tagjait.
Profile picture of Szilárd Dr. Szentes
Author
Szilárd Dr. Szentes
Updated: March 31, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
203 m
Lowest point
172 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Kup, 8402. sz. út, Kupi erdőtömb bejárat (197 m)
Coordinates:
DD
47.231025, 17.478420
DMS
47°13'51.7"N 17°28'42.3"E
UTM
33T 687605 5233817
w3w 
///similarities.rift.flux

Destination

Kup, 8402. sz. út, Kupi erdőtömb bejárat

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Az aszfaltos úttól a P jelzésen indulunk el délnyugat felé, majd áttérünk a Tallós Pál tanösvényhez a jobbra ágazó P+ jelzésre.
  • A tanösvényen a ZT jelzések vezetnek végig.
  • A 8. állomás felé az erdei iskola mögötti kereszteződésben kell balra kanyarodni a ZT jelzésen.
  • A zárt területről kiérve a homokos úton balra fordulunk a P+ jelzéssel.
  • A nagy kereszteződésben a már ismert P jelzésen jutunk vissza a kiindulási pontunkra.

 

A túráról részletesen

Az Esterházy Erdészeti Erdei Iskola és Oktatási Központig

Értékénél fogva a Kupi-erdőtömb nagyon régóta erdészeti hasznosítás alatt áll. 1623-ban került a gróf Esterházy családhoz, majd 1872-ben hitbizományi tulajdonba, de a terület haszonélvezői továbbra is ők maradtak.

Az aszfaltos úttól a P jelzésen indulunk el délnyugat felé. A 2 km hosszú egyenes, szintben haladó, kavicsos erdészeti út elsőre úgy tűnik, nem tartogat nagy izgalmakat, menet közben azonban rájövünk, hogy már az erdő is különleges. Utunkat egybefüggő erdei fenyves szegélyezi, ami a tömb leggyakoribb erdőtársulása a gyertyános-kocsányos tölgyes mellett - és ezen a vidéken egyébként ritkának számít. Ezt a fajt már messziről fel lehet ismerni a törzs felső részének és vastag ágainak szép, rókavörös színű kérgéről. Monokultúrái azonban jelentősen csökkentik a biológiai sokféleséget, melynek egyik hatása, hogy utat nyithatnak inváziós fajok, mint például az itt is megfigyelhető észak-amerikai eredetű mirigyes bálványfa megjelenéséhez. Kb. 1 km után érünk Füstös Sándor pápai úri szabómester, vadász, valamint Iván Ferenc és Tibor erdészek emléktábláihoz, de itt áll a Pápai Vadásztársaság emlékoszlopa is.

Mellettük, a kereszteződés után találjuk a terület legjelentősebb természeti értékét jelentő kis hagymás növény, a nősziromfélék családjába tartozó halvány sáfrány termőhelyét, melyre tábla is felhívja a figyelmünket. A nemzetség neve a gasztronómiában használt jóféle sáfránynak köszönhető, és az arab sahafran, zafran szóból származik, ami sárgát jelent, utalva bibeszálainak színező hatására. Latin nevét a görög krokhé szóból kapta, ami magyarul fonalat jelent, utalva a virág fonalas bibéjére. Az itt élő faj az Alpok délkeleti részétől Erdélyig, délen pedig Macedóniáig terjedt el. Hazai első előfordulását Tallós Pál erdőmérnök ismertette, aki a pápai piacon sáfrányokat áruló asszonyoktól tudakolta ki a növény egy másik, környékbeli (pápasalamoni) termőhelyét. A fajt eredetileg kárpáti sáfránynak azonosította, és csak sok évre rá, genetikai vizsgálatoknak köszönhetően került mai taxonómiai helyére. Hogy nagyon közel járt az igazsághoz, az is mutatja, hogy a halvány sáfrány egy hibrid faj, melynek szülőfajai a jóval gyakoribb kárpáti és a fehér sáfrány. Az erdő további védett növényei a szártalan kankalin és a nagyobb termetű, erősen mérgező farkasölő sisakvirág.

Nemsokára elérjük a Körös-patak hídját, majd a pár száz méterre levő táblás kereszteződésben jobbra fordulunk a K+ jelzésre. 400 m múlva megérkezünk az Esterházy Erdészeti Erdei Iskola és Oktatási Központhoz. Gyerekekkel érkezőknek érdemes itt egy kis pihenőt tartani, és kipróbálni az erdei játszóteret. Innen indul a híres erdész-botanikus kutatóról, Tallós Pálról elnevezett tanösvény is, melynek első hét állomását egy kisebb, 1 km hosszú, míg a 8.-20. állomásig egy 4 km hosszú körtúra járja be. 

Kis kör

Az épületek utáni kereszteződéstől 180 m-re fordul jobbra a tanösvény, és átkel a Bakonyból érkező és a Marcal-medencébe tartó Körös-patakon. Tábla ismerteti az erdei élőlények táplálékláncban betöltött szerepét. Egy nagy félkört leírva érünk vissza kanyargós patakhoz. Itt jól megfigyelhető, hogy a meanderek során miként építi a vízfolyás a forrásvidéke felől ideszállított apró szemű hordalékával a kanyarulatok belső oldalát, miközben a külső oldalt alámosva folyamatosan pusztítja azt, a leszakadt üledéket pedig távolabb rakja le. Áradáskor gyakran előfordul, hogy a patak átvágja a kanyarulatot, és egy új, rövidebb medret vág magának. A vízfolyás medervonala emiatt állandó mozgásban van. A patakon egy fahídon kelünk át, majd idős erdei fenyvesbe érünk be a lepkéknek és bogaraknak szentelt 7. táblánál. A kavicsos úthoz érve jobbra fordulunk.

Nagy kör

A 8. állomás felé az erdei iskola mögötti kereszteződésben kell balra kanyarodni, majd balra tartva a ZT jelzést követni. A tőlünk jobb oldalon lévő vadkerítésen egy kaput találunk; ezen átjutva érünk a bakonyaljai tölgyeseket bemutató táblához. A homokos úthoz érve balra fordulunk, és a P+ jelzéssel együtt megyünk tovább 300 m-t. Az útjelző táblánál jobbra betérünk az erdőbe, és hamarosan megérkezünk a Szent-kút nevű forráshoz, valamint a mellette kialakított pihenőhöz.

A Bakony karsztosodott mészkő- és dolomitterületein lehulló csapadék töredezett, mésztartalmú kőzeteken át szivárog a mélybe. Ez a karsztvíz az alapja az egész térség ivóvízellátásnak, mely a Kisalföld felé tartó útja során a medencék üledékeiben tárolt vízzel keveredve források formájában lép felszínre a hegylábi területeken. Ez az oka annak, hogy az ilyen kis forrásoknak, mint amilyen a Szent-kút is, a hozama nagyon ingadozó. Ásványi anyagokban gazdag vizének nagy kalciumtartalmát mutatják a meder alján látható mészbevonatos kavicsok.

Jobbra indulunk tovább a Körös-patak partján. A jó vízellátottságú öntéstalajon a vízfolyást kísérő hangulatos gyertyános égerligetben sétálunk. Az aljnövényzet leggyakoribb faja a podagrafű, melynek fiatal leveleit régen főzelékként fogyasztották, míg szárából köszvény kezeléséhez készítettek borogatást. Tavasszal, lombfakadás előtt a geofiton számos jellegzetes fajával találkozhatunk, úgymint az odvas keltike vagy a bogláros szellőrózsa.

A pataktól eltávolodva egy széles, homokos útra érünk, amin jobbra fordulva pár kotorék mellett haladunk el. A következő tábla után újabb kapun megyünk át egy bekerített területre, ahol a tarvágásban felnőtt aranyvesszősben haladunk tovább. A kerítés túlsó vége után, a bakonyi erdők történetét bemutató táblánál jobbra fordulunk, majd a magaslest elhagyva nem sokkal balra letérünk az útról. A nagyvadas táblánál jobbra, majd a következő kereszteződésnél ismét balra megyünk tovább, míg a kocsányos tölgyesbe beérve egy erdei bútorgarnitúrával felszerelt esőbeállóhoz jutunk. Itt élesen jobbra kanyarodunk, és a kanyargó úton 300 m-t megtéve érjük el a tanösvény már bejárt szakaszát. A kavicsos útra kiérve balra fordulunk, és a nagy kereszteződésben a már ismert P jelzésen jutunk vissza a kiindulási pontunkra.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A Pápa/Győr és Ajka/Nagykanizsa/Sümeg között járó távolsági buszról a Kupi erdő bejárati út nevű megállóban érdemes leszállni.

Getting there

  • A buszmegállóból déli irányba induljunk az út mentén. 350 méter után a túra kezdőpontját jelentő bekötőutat az út jobb oldalán találjuk (az Esterházy Erdészeti Erdei Iskola táblái megkönnyítik a kezdőpont beazonosítását). 

Parking

  • Autóval Kup, vagy Bakonypölöske felől érhető el a túra kezdőpontja,  ami a két település között félúton van.
  • Az erdőbejárón tudunk parkolni a KRESZ szabályainak megfelelően.

Coordinates

DD
47.231025, 17.478420
DMS
47°13'51.7"N 17°28'42.3"E
UTM
33T 687605 5233817
w3w 
///similarities.rift.flux
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

Bakony útikalauz

Author’s map recommendations

Bakony térkép

 

Equipment

  •  Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app. 

Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

4.0
(1)
Profile picture
Ibolya Veres
April 23, 2020 · Community
Idilli környezet, alig látunk valakit. A tanösvény (ahogy több helyen is tapasztaltuk) elég elhagyatott, kevesen járnak arra. Pedig nagyon bájos kis patak érinti többször is az útvonalat. Ide még visszajövünk. :D A kiindulási helyen max. 4-5 autó tud parkolni, erre számítani kell forgalmasabb időszakokban.
show more
Done at April 18, 2020
Photo: Ibolya Veres, Community
Photo: Ibolya Veres, Community
Photo: Ibolya Veres, Community
Photo: Ibolya Veres, Community
Photo: Ibolya Veres, Community

Photos from others

+ 1

Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
9.7 km
Duration
2:40h
Ascent
151 m
Descent
151 m
Public transport friendly Loop Family friendly Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.