Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

Panorámák, falvak, sziklák - a Mátra-bérc középső szakasza

Hiking Trail · Mátra-vidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Mátra gerincén a Csörgő-völgy fölött
    / A Mátra gerincén a Csörgő-völgy fölött
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / The TV tower of Kékestető from a bird's-eye view
    Photo: Ötvös Sándor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sunset over Western Mátra from Galya lookout tower.
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csór-hegyről visszatekintve a Kékesre
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Inside the bivouac room.
    Photo: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ágasvári menedékház
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tarvágás enged fényt a zárt bükkösbe (a középső gerincen)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vihar közeleg a Foton-réten (Ágasvár)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Parádsasvár a Bagoly-kőről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az ország legmagasabb pontját jelző, festett andezittömb (Kékes-tető)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vércveréshez közeledve
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Galyatető, kilátó
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ágasvár oldalsó, panorámás csúcsa
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Széles sétányok szelik át a Galya-tető bükköseit
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Észak felé a Kékes-tetőről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ágasvárhoz közelítve
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kékes és a Keleti-Mátra a galyatetői kilátóból
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panorámás tisztás a Mátra-bércen (közel a Som-nyereghez)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / The view from the observation deck.
    Photo: Attila Gulyás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátra-bércen (Sztremina)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kékes-Észak erdőrezervátum őserdője
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A galyatetői kilátó a Péter hegyesén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Csörgő-völgyre
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Vércverésről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Galyatető Turistacentrum
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elkeskenyedő gerincszakasz a Galya-tető alatt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bivakszoba a galyatetői kilátóban
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a Bükk (Galyatető, kilátó)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szamár-kő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hangulatos ösvényszakasz a Csörgő-völgy erdőrezervátumban
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátóhely a Kékes-tető oldalában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Newton-szikláról
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Newton-szikla utáni kapaszkodó
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Galya lookout tower by night
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Cserhátra az Ágasvárról
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklás ösvény az Ágasvárról lefelé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Karancs felé, alattunk Mátraalmás (Galyatető, kilátó)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nyikom bivaktornya az Ágasvárról
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ágasvári menedékház étkezője
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Szamár-kő (Mátra) Kékestető Adótorony és kilátó Galya-kilátó (Péter hegyese) Galya Apartmanház Vércverés (Kilátóhely) Newton-szikla

Hosszú túra a Mátra legmagasabb tömbjein át a Kékesről Galyára, majd az Ágasvár felé vezető keskeny gerincen. Óriás bükkösök, panorámás sziklák, zord kőtornyok övezik utunkat, amin a Mátra-bérc középső szakaszát járjuk végig. Bónuszként meglátogatjuk a hegység mindkét erdőrezervátumát.
open
moderate
19.4 km
6:05 h
766 m
1143 m

A Mátra-bérc az ország egyik legsokszínűbb, legizgalmasabb túráját kínálja meglepően változatos, vadregényes terepen. Tekintsük át, minek köszönhetjük ezt a megunhatatlan és páratlan útvonalat!

A Mátra

A Mátra a Kárpátok belső vulkáni övezetének tagja. A hegységívet felgyűrő lemeztöredékek a mélybe szorítottak más kéregdarabokat, ezért változatos lefolyású vulkanizmus épített hatalmas tűzhányókat - roncsaik a Visegrádi-hegységtől a Hargitáig sorakoznak. A Mátra már vulkáni működése közben megbillent dél felé (ahol egy kelet-nyugati csapású árok süllyedt le), majd későbbi kiemelkedése is aszimmetrikusan zajlott - emiatt az eredeti szerkezet nagy része fiatal üledékek takarásában, az Alföld alá temetve fekszik.

Ennek következménye, hogy a gerinc északi lejtői meredekek, olykor falszerűek, sok helyen sziklákat, éles letöréseket tartalmaznak. Közben a déli oldal fokozatosabban simul bele az alföldi térszínbe, ezért hosszú völgyek hálózata tagolja. Mivel túránk nagyrészt a gerincet követi, szembetűnő lesz a különbség, és leginkább északi irányban élvezhetünk kilátásokat.

Hogy a Mátra-vulkán pontosan miként működött, hogyan nézett ki, hol voltak a kitörési központjai, arról több - egymásnak helyenként ellentmondó - elmélet létezik. A korábbi elképzelések szerint több egyedi lávadóm mellett a hegység nyugati és keleti része is hatalmas kalderák alaposan átformált maradványa, a modernebb kutatások azonban csak kisebb kalderák nyomait tárták fel (pl. a Kékes-tető környékén).

A jégkor hideg periódusaiban keletkeztek a gerincen és közelében sorakozó sziklafalak - például a Sas-kő vagy a Bagoly-kő meredélyei. Az andezittest repedéseibe befolyó víz a fagykörnyéki klímán újra és újra megfagyott. Mivel a jég nagyobb térfogatú, mint a víz, amiből keletkezik, ezért a szétfeszített kőzet aprózódott, a sziklafal „hátrált", lábánál törmelékszoknya halmozódott fel. Az így született, helyenként akár több 10 méter magas bércekről nagyszerű panorámák nyílnak.

A legmagasabb hegytömbök szelíd domborzatúvá erodálódott hátakat, tetőket hordoznak. Egykor jelentős rét- és legelőgazdálkodás folyt a Felső-Mátrában, ma már csak a felhagyott legelőket, illetve a részben azokat hasznosító sípályákat láthatjuk. A hegységbe költöztetett szlovák telepesek idővel szintén ezeken a lapos, mégis vízben gazdag területeken találták meg otthonukat, átalakult falvaik ma a mátrai idegenforgalom legnépszerűbb célpontjai.

A Mátra-bérc túra

Nem véletlenül a hegység főgerincén fut az ország egyik legnehezebb teljesítménytúrája. A Mátra vonulata nemcsak szintkülönbségeivel, gerincének hosszával, sziklás terepével, hanem vadregényes bükköseivel és girbegurba tölgyeseivel, keskeny gerincösvényeivel, sziklameredélyeivel is olyan nehézségű és szépségű útvonalat kínál, amilyet más hegységeinkben hiába keresnénk.

A Kékes-tetőről indulva egy őserdőfolton keresztül ereszkedünk le a Mátra-nyeregbe, hogy aztán számtalan kilátópontot felfűzve a Galya-tetőre kapaszkodjunk. Miután a kilátóból megcsodáltuk az egész hegységet, hangulatos, kétarcú tájat szelünk át. Amilyen forgalmas és felkapott a felső-mátrai falvak hatalmas bükkök árnyékolta környéke, olyan nyugalmas és vadregényes az Ágasvárra napos tölgyesben vezető ösvény. Túránkat az erdő mélyén található ágasvári menedékháznál fejezzük be.

Ha a teljes mátrai gerincvándorlást tekintjük, akkor azt mondhatjuk, a keleti szakasz (Sirok - Kékes-tető) a vadon élményét nyújtja, a középső (Kékes - Ágasvár) a legváltozatosabb, és a nyugati (Ágasvártól a Muzsla-gerincen át) a legelhagyatottabb. A Mátra-bérc túra középső szakasza sajátos, egyedi atmoszféráját annak köszönheti, hogy néhány kilométerenként varázsütésre változik a táj: a hűs kékesi bükkösből előbb a középső gerincszakasz élesen kiemelkedő, panorámás terepére érünk, majd a Felső-Mátra zárt bükkösei, széles sétányai következnek. Az ország legmagasabban fekvő falvainak hegyvidéki üdülőhangulatát aztán vadregényes, sziklás gerincvándorlás váltja föl - mindennek átéléséhez pedig elegendő egyetlen nap is.

Hosszú és nehéz túra, mely megköveteli a jó állóképességet, cserébe viszont változatosságával maradandó élményt garantál.

A mátrai gerinctúra másik két szakasza elérhető az alábbi linkeken:

Author’s recommendation

  • A túra hosszú és megerőltető, ezért - és hogy legyen időnk felfedezni a Mátra erdőit - érdemes éjszakázásokkal megszakítani a menetelést. Bőséges szálláskínálattal vár Galyatető (pl. Galyatető Turistacentrum), ahol a kilátó bivakszobáiban is eltölthetjük az éjjelt. Mátraszentlászlón és Mátraszentistvánon szintén többféle szállás közül válogathatunk.
  • A túra végén az Ágasvári turistaházat is igénybe vehetjük, de a meglepetések elkerülése végett érdemes előre bejelenteni szállásigényünket.
  • Étkezni Kékestető után Galyatetőn, Mátraszentlászlón és Mátraszentistvánon tudunk, illetve az Ágasvári turistaház konyhája is felfrissülést kínál.
  • Ne hagyjuk ki Kékestetőn a TV-tornyot! Az ország legmagasabb panorámáját nyújtja az épület.
  • Mátraszentlászlóról a S jelzésen nagyon rövid kitérő a Vörös-kő kilátója. Keressük fel, ha időnk engedi!
  • Ha a Mátra-bérc útvonalát járja valaki, Sirok felől az első szálláshely a Kékes alatt a Vörösmarty turistaház.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Updated: July 13, 2020

Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Kékes-tető, 1014 m
Lowest point
619 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Galyatető Turistacentrum/Hikers’ Center
Ágasvár turistaház
Kékestető TV tower and lookout
Kilátó Vendégház és Étterem

Safety information

  • A Kékes-tető és az Ágasvár lejtői néhol különösen meredekek, ráadásul a talaj is morzsalékos, csúszós. Itt biztos járásra, körültekintő mozgásra lesz szükség. Télen ezek az útszakaszok lejegesedhetnek, sárban szintén extrém kihívást jelenthetnek.
  • Bár több települést is érintünk, hosszú szakaszokon haladunk köztük. Főként nyáron készüljünk nagy mennyiségű ivóvízzel!

Tips, hints and links

Start

Kékes-tető (1013 m)
Coordinates:
DD
47.872570, 20.008153
DMS
47°52'21.3"N 20°00'29.4"E
UTM
34T 425830 5302613
w3w 
///detention.cloying.strung

Destination

Ágasvári turistaház

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Az ország legmagasabb pontját jelző kőtől a K jelzésen megyünk el a Tető étteremig.
  • Az étterem előtt balra fordulunk a S jelzésre.
  • A S▲ jelzésen teszünk kitérőt egy kilátópontig.
  • A S jelzést követjük a Som-nyeregig.
  • Egyenesen megyünk tovább a S◼ jelzésen a Vörösmarty turistaház melletti elágazásig.
  • A K jelzésen kaptatunk föl Galyatetőre a kilátóhoz.
  • A K jelzésen keressük fel Mátraszentlászlót, majd Mátraszentistvánt.
  • A Kéktúra K jeleit követjük a Newton-szikla elágazásáig.
  • A K▲ jelzésen, az Ágasvár csúcsán keresztül érkezünk le az Ágasvári turistaház kapujához.
  • Az utolsó métereket a K jelzésen tesszük meg.

A túra részletes leírása

Kékes-tető

Ahogy mindenki tudja, az 1014 méteres Kékes Magyarország legmagasabb pontja, ezért, illetve jó elérhetősége okán jelentős emberseregletet vonz a hegyekbe. Azonban a trianoni határváltozások előtt a havasokhoz képest szerény adottságú Mátra és fő csúcsai országos viszonylatban ismeretlen, félreeső terepek voltak. Bár a Kárpát Egyesület Mátra Osztálya 1889-ben fakilátót épített a köves, fás tetőhöz közeli, 1011 méteres pontra, elenyésző mennyiségű turista kereste fel a hegyvidéket. Aztán a '20-as években fellendült a Mátra turizmusa, látványos fejlesztések indultak meg: a '30-as évek végére már bekötőút, luxusszálló, menedékház, sípályák épültek a Kékesen, és rendszeres buszjáratok javították az elérhetőséget. A szálló 1951-ben lett szanatórium, tíz évre rá pedig megkezdődött a TV adóépülete, a sötét andezittorony építése. A 178 méter magas TV-torony 1980-ban készült el. Kiállítása és panorámája miatt érdemes felkeresni éttermét.

Az ország legmagasabb pontját jelző, nemzetiszín kőtől indítjuk túránkat. A kissé bazári hangulatú, elhanyagolt Kékes-tetőn egy sípálya üzemel (a „déli"), de az északiról nyílik a legjobb kilátás: teraszáról tiszta időben a Magas-Tátrát is kiszúrhatjuk, és a hegység meredek északi lejtőinek hála, jól érzékelhető a magasságkülönbség a szomszédos tájakhoz képest. A Tető étterem mellett, a S jelzésen hagyjuk el a forgatagot, és csöndes, sötét bükkösbe lépünk. Balról fiatalost mellőzünk, néhol sziklák bújnak ki a talajból. Egy rétnél mindössze pár perces kitérőre hív a S▲ jelzés - ne hagyjuk ki! Szép fenyvesen átkelve újabb tisztásra érkezünk, széléről a Bükk felé látunk ki. Térjünk vissza a S jelzésre!

Őserdő a zsúfolt hegytető alatt

Sziklás talajú erdőben lendülünk lefelé; jobbról meredek letörés, balról lankás lejtő fog közre. Hirtelen szétnyílik az erdő, és egy apró tisztásról kilátunk a Mátra alacsony központi része, mögötte pedig az Alföld felé. Sziklás tereplépcsőn kell átkelnünk, a mozgást keresztben tekeredő gyökérfonatok nehezítik. A vadtaposás és a lemosódás következtében fedetlen, kőmorzsalékos ösvényszakasz következik, lejjebb mohos kőtenger foltozza egy fenyves alját. Varázslatos, a Kárpátok magasabb vonulataira emlékeztető tájban gázolunk, és ez még egy jó darabig nem is változik.

Károlyi Gyula az 1870-es években közeli birtokán vadaskertet létesített, mely Parádtól egészen a Kékes-tetőig tartott. A területen nem folyt fakitermelés, ezért az északi lejtők hatalmas bükköseiben egészen a II. világháborúig nem történt komolyabb beavatkozás. Sajnos az őserdő alacsonyabb részén később megindult a kitermelés, de a csúcshoz közeli, szűk és nehezen hozzáférhető sávot véderdővé nyilvánították, és ezzel megőrizték eredeti állapotát. A rezervátumban az erdő természetes folyamatainak megfigyelése és kutatása folyik, emberi beavatkozásra nincs lehetőség. Érdekesség, hogy a Korzikáról behurcolt muflon is a Károlyi-féle vadaskertből terjedt el a Mátrában, hiszen 1924-ben ide telepítettek be néhány egyedet.

Az erdőrezervátumban a fák kora változó. A kidőlt egyedek helyén újulat nő, ezért az erdő szövete változatos, lombkoronaszintje néhol nyitott. A holtfától menedékes talaj kedvező az élővilág számára - a látvány meglehetősen eltér attól, amihez a hazánkban elterjedt szálerdők egyveretűségében hozzászokhattunk. Roppant sziklák, vaskos gyökerek, kidőlt törzsek szegélyezik az ösvényt, amely a meredekebb részeken bizony próbára is teszi lépéstechnikánkat. A Som-nyeregnél átváltunk a S◼ jelzésre (egyenesen tovább), és az őserdőnek is búcsút intünk.

A Mátra-nyereg körül

Mintha faültetvényre érkeznénk: a természetes rengeteget gazdasági hasznosítású erdő váltja fel sűrű fiatalosokkal és elvágólagosan cserélődő erdőfoltok mozaikjával. Felhagyott büfé maradványa mellett vezet az erdei út, kisvártatva pedig az aszfalt mellé szegődünk. A közeli Vörösmarty turistaház neve a költő közeli sétájának emlékét őrzi, és 1958-ban készült el Mátraháza szálláskapacitásának bővítésére.

Északra fordulva az Országos Kéktúra útvonalán indulunk a Mátra-nyereg felé. A Kékes és a Galya hatalmas tömbjei közti alacsony átjáró régóta fontos útvonal, az egyetlen könnyű átjutási lehetőség a nyugat-keleti falként tornyosuló hegységen. A forgalmas utat csak rövid ideig kísérjük, amikor átkelünk rajta, hosszú és fárasztó kapaszkodás veszi kezdetét. A Csór-hegyet ostromolva tarvágás nyit panorámát a Kékes szögletes tömbjére - a csúcs alatt könnyen lehatárolható az erdőrezervátum, melynek „lyukacsos" textúrája láthatóan eltér a szomszédos, egyveretű erdőfoltokétól.

A Csór-hegy tetején 1984-től tíz évig lándzsa formájú fakilátó állt Kós Károly nevével. Az erdélyi író és építész születésének 100. évfordulójára emelt építmény fagerendái meg is csavarodtak és el is korhadtak, de a kilátószinten rakott tüzek, illetve a szerkezetből nyesegetett tűzifa is hozzájárultak, hogy az épületet élvetveszélyessé kellett nyilvánítani. Mivel ez sem tartott tőle távol mindenkit, végül kidöntötték. A sötét bükkösbe jobbról, egy irdatlan tarvágás foltjáról hatol be a fény, mígnem kefesűrű fiatalosba lépünk. A rövid emelkedő talaján észlelhetjük a kibukkanó sziklafelszínt, és kicsivel előrébb, a Bagoly-kőnél ki is állhatunk a jégkorszakban kivésődött sziklafal tetejére - ahonnan lelátunk Parádsasvár felé.

A panorámás gerincen

A jobbra, északi oldalán letörő gerincet irtásfoltok szabdalják, amiknek hálásak lehetünk a sok panorámáért. A legszebb szakaszt a Vércverés árvalányhajas oldalában találjuk. Parádsasvár szinte a lábunk alatt hever, a távolban a Bükk platója emelkedik - szokatlanul intenzíven élhetjük át a magasság élményét. A legenda szerint a lúdvércek, azaz lidércek innen figyelték és keserítették a derék falubeliek mindennapjait, akiket végül - kitartó imáikat látva - Szűz Mária szabadított meg az ártó lényektől. Győzedelmes beavatkozása, a „Vércverés" a bérc nevében él tovább.

Az Országos Kéktúra igazolópontját mellőzve röviden ereszkedünk, de valamivel később, a Nagy-Lápafőnél ismételten izzasztó kaptatóra kényszerülünk. A Parádi-Tarna forráságai apró, fülkeszerű völgyfőkkel vágódnak a kemény kőzetű gerinc északias falába, ezért néhány helyről még megcsodálhatjuk a Mátra keleti oldalát a Kékessel, illetve a távoli Bükk masszívumát. Zárt erdősávon keresztül érünk föl Galyatetőre, ahol a parkolóból már látszik a ritkított bükkös fölé nyújtózó kilátó.

Galyatető

Bár 1894-ben a Mátra Egylet gerenda menedékkunyhót nyitott a Galya-tetőn (mely nem működött sokáig), a Mátrával együtt annak 2. legmagasabb hegytömbje is jelentéktelen, alig látogatott terep volt. Ezt példázza Mikszáth Kálmán esete is, aki a századforduló környékén képviselőtársait faggatta, vajon tudják-e, hol van Galya-tető, de még gyöngyösi kollégájának sem volt ötlete. Aztán a trianoni határváltozások után a magyar természetjárók felfedezték a hirtelen híressé vált hegyet, így 1924-ben megépült a 100 ágyas új turistaház (az „Egyetemiek Menedékháza"), később pedig a kilátó. Élénk sísportélet folyt a térségben, sípályák (a leghosszabb leért Mátraalmásig) és sífutóutak készültek, még síugrósáncot is emeltek. A Nagyszállót 1939-ben adták át. A világháború csaknem mindent tönkretett, a szocializmus évtizedeit az egyre-másra szaporodó vállalati és magánüdülők jellemezték. A Galyatető Turistacentrum 2014-ben nyitott meg (a régi menedékház helyén, ahol korábban a Nagyszálló építési irodája működött). A Kéktúra elvisz a bejárat mellett, és a Péter hegyesén álló kilátó felé irányít. (Mivel a toronyba 200 forintos érme bedobásával juthatunk, váltsunk pénzt, ha szükséges!)

Az építészeti értékei miatt díjnyertes építményben 3 bivakszoba is bérelhető, tetőszintjéről pedig a Mátra legszebb körpanorámája nyílik - a látvány talán országos viszonylatban is a legszebbek között van. A Börzsönytől a Bükkig, tiszta időben az Aggteleki-karsztig pásztázhatjuk az Északi-középhegységet - legközelebb a Karancs elefánt alakú tömbje emelkedik. Végignézhetünk a Keleti-Mátra hullámzó gerincén, és teljes méretében, talpától csúcsáig mutatkozik a Kékes. A Nyugati-Mátra völgyeit elrejtik a kiemelt, lapos tetők, de a tömött erdők hátterében azért felsejlik a Muzsla gerince.

Keresztül a Felső-Mátrán

Változatos szakasz, útvonalunk legszebb része áll előttünk. A K jelzés óriási bükkök alatt, széles sétányon hív nyugat felé, itt-ott suhogó fenyvesfoltok is vadítják a tájképet. Átlépünk a piszkés-tetői csillagvizsgáló szervizútján, és a felhagyott, becserjésedő Piszkés-legelőn baktatunk lefelé. Mátraszentlászló lakosai egykor ide hajtották ki állataikat, azonban a '60-as években betiltották a legeltetést a falu környékén - a 2010-es évek vége felé felmerült a sípályaként való hasznosítás lehetősége is. Egy ponton kis ösvény vezet ki a bozóton túlra, a kellemes kilátóhelyről a Muzsláig nézhetjük a lapos formákban gazdag nyugati-mátrai vidéket.

Cserjés, fiatal erdőben érkezünk le Mátraszentlászlóra, a sípályán nyáron tehenek legelésznek. A kis falut a török idők után betelepült szlovákok Fiskalitáshutának nevezték - ők eredetileg lent, a völgyben laktak, hiszen ott működött az üveghuta, illetve malmaik is oda épültek. Később, az erdők letermelését követve költöztek egyre feljebb a patakvölgyben. A lapos tetőkön krumpliföldeknek és legelőknek is jutott elég hely. A 20. század elején még olyan ritka volt erre a turista, hogy a korabeli turistakalauzok elmondása szerint a jövevények láttán a falubeliek összecsődültek és zenés mulatsággal ünnepelték a ritka eseményt. A felső-mátrai falvak neveit Szent István halálának 900. évfordulóján, 1938-ban változtatták meg.

A gerincút

A turistaút átvezet Mátraszentistvánra (1938 előtt: Felsőhuta), melynek története nagyjából megegyezik szomszédjáéval. Új építésű, alpesi hangulatú házak közt sétálunk ki a faluból. A 2010-es évek elején még szép panoráma nyílt a földútról a Sípark pályáira, de az épületek azóta elfoglalták a hegyoldalt. Sziklák pöttyözik az erdőt, és egy erdészeti út keresztezése után feledhetetlen kilométerek következnek - újabb arcát fedi fel a Mátra-bérc túra. Keskeny ösvényen követjük a Sztremina hátát, és mint szláv jelentése („meredek") is jelzi, komoly lejtőkkel határolt hegygerincet taposunk. A szép, füves padlójú tölgyesben feltűnően sok a talajt fedő fahulladék, és ez nem is véletlen: ismét erdőrezervátumban járunk, ezúttal a Csörgő-patak völgyét védelmezőben. Az alig háborgatott, természetszerű erdőben olyan ritka és zavarérzékeny fajok is felbukkannak, mint a vadmacska és a hiúz. A terület meglehetősen változatos élőhely, hiszen patakmenti égeres, bükkös és tölgyes él egymás mellett, kis távolságban.

A tölgyerdőt kisebb tisztások, sziklás lejtősztyepprétek foltozzák, a hangulatos szakasz azonban újra megváltozik a Newton-szikla után. Itt térünk jobbra, a K▲ jelzésre (aki nem vállalná az izzasztó kapaszkodót az Ágasvárra, az a K jelzésen továbbsétálva szintben keresheti fel a menedékházat). A gerinc teljesen elkeskenyedik, és zord sziklák emelkednek ki belőle. A Newton-szikla neve a felületén látható, ismeretlen eredetű feliratból származik - tetejéről szép a kilátás a Mátra-bérc meredek északi letörésére és a hegylábi lankák kiterjedt erdőségeire. Ellenkező irányban elindulva buzogányszerű szikla fenyegető alakja állja utunkat: a Szamár-kő tömbje alatt vezet az ösvény. A hatalmas képződmény szemmel láthatóan kettős osztatú: vulkáni-üledékes sorozatból felépülő alsó része, „talapzata" keskenyebb, mint a tetején buzogányszerűen kiszélesedő felső egység, amelyet láva által cementált törmelék (breccsa) épít fel. A válogató erózió a puhább kőzetek lepusztításával kitakarta a sziklát, később pedig kikezdte annak kevésbé ellenálló alapját - ezért a buzogány alak. A folyamat most is tart, egy ponton pedig a nehéz, keményebb, lassabban pusztuló fölső részt nem fogja elbírni a gyorsabban vékonyodó nyak, a hatalmas szikla nagy robajjal görög majd le a meredek lejtőn.

Ágasvár

Vadregényes, sziklalépcsős terepen, kezeinket is használva kapaszkodunk fölfelé. A kaptató tetején egy teraszról kilátunk a Csörgő-völgyre. Hosszában csodálhatjuk a patakvölgyet, a háttérben a Felső-Mátra lapos tetői zárják a látképet. Sajátos hangulatú, varázslatos gerincösvényünk aljában néhol kibukkan az alapkőzet, a fák mögött felsejlik az Ágasvár hatalmas tömbje. Egy megerőltető, izzasztóan meredek lejtő legyűrése árán felérünk a 789 méteres csúcsra, ahonnan korlátozott a panoráma a Zagyva völgyére. Az egykori erősségből már csak néhány sáncmaradványt lelhetünk meg, történetéről sem sokat tudunk. A tatárjárás után épült, és állítólag amikor osztrák és cseh csapatok indultak ellene, 300 horvát katona érkezett védelmére. Parancsnokuk a várkapitány feleségére vetette magát, aki elmenekült, szolgája pedig ledöfte a zsoldosok vezetőjét. A horvátokat hazaküldték, a védősereg visszavonult, a várat lerombolták. A 13. századi Ágasvári okmányban megemlítik, mint helyreállított várat - ezután a Tari-család kezelésében leromlott, a 15. századra elpusztult. Valamivel előrébb a hegynek van egy oldalcsúcsa - ide kalauzol az ösvény is. A fenyőkkel ékesített, sziklás, mediterrán atmoszférájú tetőpontról nagyszerű a kilátás a Zagyva völgyére, s annak túloldalán a cserháti Tepke hosszú, erdős hátára. (Érdekessége, hogy földtanilag a Mátrához tartozik, csak a folyó választotta el tőle.)

Sziklákon át lendülünk neki az ereszkedésnek, és ahogy az már csak lenni szokott, ezúttal is lefelé nehezebb: méretes kőlépcsőkkel kezdődik, aztán morzsalékos, kitaposott tereppel folytatódik a fordított kálváriajárás. Csak lassan, ügyes lépéstechnikával lehet megelőzni az elhasalást, de amilyen megerőltető a haladás, olyan hamar véget ér a kihívás. A K jelzést követve kerítés kapuján lépünk be, és ezzel megérkezünk a Foton-rétre, a kellemes ételillatokat árasztó ágasvári menedékházhoz. Báró Hatvany Endre, a terület ura vadászházát 1925-ben kibővítette, és a turisták szolgálatába adta - a fogadó fél a Pannónia Turista Egyesület volt. (Éppen ekkoriban, a trianoni békeszerződést követően fordult a figyelem a Mátra felé.) Később étkezővel egészítették ki, a nagy szállóépület csak 1961-ben készült. Amennyiben a ház kapuja zárva lenne, jobbra, a kerülő ösvényen juthatunk át a túloldalra.

Túránk itt ér véget - a legközelebbi lehetséges célpont Mátrakeresztes, de érdemes a menetet a Muzsla-gerincen folytatni, ezzel pedig a Mátra-bérc páratlan útvonalának egészét bejárni.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A túra kezdőpontját busszal érhetjük el, amiről a Kékestető, szanatórium nevű végállomáson kell leszállni.
  • A túra végpontjához a Pásztó, Ágasvári menedékház buszmegálló esik legközelebb.

Getting there

  • A kékestetői buszmegállótól a P és Z jelek vezetnek föl a lépcsősoron a kékes-tetői kőhöz, mely az ország legmagasabb pontját jelzi. Innen indul a túra.
  • Az ágasvári turistaháztól a P, majd P+, végül újra a P jeleket követve, a Csörgő-patak mentén jutunk le Mátrakeresztesre, ahol a központ mellett találjuk a buszmegállót (2,8 km).

Parking

  • Kékestetőn több fizetős parkoló is működik
  • Mátrakeresztesen a központban találunk parkolót.
  • Ha autóval érkeznénk, a járművet érdemes Hatvanban leparkolni, hiszen innen busszal vagy vonattal eljuthatunk Gyöngyösig, ahonnan szintén buszok szállítanak a Kékes-tetőre. A túra végén pedig Mátrakeresztesről busz juttat el Pásztóra, ahonnan vasúton és buszon is visszatérhetünk Hatvanba.

Coordinates

DD
47.872570, 20.008153
DMS
47°52'21.3"N 20°00'29.4"E
UTM
34T 425830 5302613
w3w 
///detention.cloying.strung
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Mátra turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.

Profile picture

Photos from others


Status
open
Difficulty
moderate
Distance
19.4 km
Duration
6:05h
Ascent
766 m
Descent
1143 m
Public transport friendly Point-to-point Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp