Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail Top

Ősi sziklák és régi nevek nyomában

· 1 review · Hiking Trail · Börzsönyvidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Körtvélyesi kilátás az ékes Keserűs-hegyre
    / Körtvélyesi kilátás az ékes Keserűs-hegyre
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hajnali drónpanoráma a Dobogó-kőtől; szemben a Börzsöny
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rám Gorge (Rám-szakadék)
    Photo: Pilisi Parkerdő Zrt.
  • / A Thirring-körút jellemző hangulata
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Báró Eötvös Loránd menedékház oldalról
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tost-sziklák lépcsősora
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rám-szikla, rajta a Ferenczy-sziklával a Rezső-kilátóból
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rezső-kilátóban
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vízesés a Rám-szakadék mélyén
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Duna és a Szent Mihály-hegy felé a Rezső-kilátóból
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenő a Thirring-szikla tövében
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostság romjai a Szent Mihály-heggyel
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A visegrádi vár a Rezső-kilátó közeléből
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kapu a Rám-hegy tövében
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hajnal a Rezső-kilátóban
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szentfa-kápolna
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Középen a Rám-szikla (Rezső-kilátó)
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vízmosta Rám-szakadék
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Keserűs-hegy tömbje (Rám-szikla)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zord ösvény a Thirring-körút szikláinak aljában
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dunakanyar a Dobogó-kőről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hiking Museum
    Photo: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dobogó-kő fennsíkjának pereme a Rám-szikláról
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Thirring-körút kapuja
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Visegrádi-hegységre a Tost-szikláról
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a Kaincz-forrásnál
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 600 400 200 14 12 10 8 6 4 2 km Tirts Rezső-emlékmű Thirring-sziklák Rám-szakadék Rezső-kilátó Rám-szikla Szentfa-kápolna
Az útvonal több „dimenzióját" tekintve is a Visegrádi-hegység mélyére látogatunk: a vulkáni terep széléről annak szívébe gyalogolunk, eközben pedig a felszínen hullámzó kőzetek világába is látványos betetintést nyerünk. A komor andezitidomok minden létező formában megmutatkoznak: vízesésekkel szabdalt szurdokként, háztömbnyi süvegekként, kilátóteraszokat alkotó sziklapáholyokként és a talajból előtüremkedő, mohos-ragyás óriásokként. A hegység lábától annak tetőpontjáig emelkedünk - évszázados turistautakat és a kibontakozó honi természetjárás korai emlékeit felkeresve.
open
difficult
Distance 15.7 km
5:00 h
592 m
592 m

Természetföldrajzi értelemben és a honi természetjárás történetének szempontjából is emlékezetes ösvényeken járunk. A Duna kavicsáról az andezithegység legmagasabb hátára kaptatunk, ahol a magyarországi túrázás nem csupán évszázados emlékekkel van jelen, hanem élő, napjainkban is lüktető központja annak. A természetjárás megteremtőinek nevei feltűnő sűrűségben jelennek meg a Dobogókőt ábrázoló térképeken: báró Eötvös Loránd, Téry Ödön, Thirring Gusztáv vagy épp Tirts Rezső emlékművei olyan időkre emlékeznek, amikor a távoli Kárpátok árnyékában a Dobogó-kő még egy nehezen járható, félreeső kis hegyvidék mindentől távoli középpontját jelentette. A 20. század elején megkezdett fejlesztések, a történelem fordulatai, no meg a pazar fekvés együttes hatására a ház körül évtizedek óta az ország egyik leginkább pezsgő turistaparadicsoma terül el.

Dobogókő Duna-parti párja az erdős lejtők lábához tapadt Dömös, a hegység másik fontos turisztikai kapuja. Kettejüket vadregényes és nagy múltú ösvényeken köti össze ez a túra, melyet hazai viszonylatban kifejezetten extrém megjelenésű sziklaformák szegélyeznek: átkelünk a vízesésekkel ékesített Rám-szakadékon, Dobogókő oldalában impozáns sziklakolosszusokat látogatunk meg, majd végighordozzuk tekintetünket a Visegrádi-hegység központi részén. Míg manapság ezek a hegység legsűrűbben felkeresett, legnépszerűbb ösvényeinek sorába tartoznak, lefelé vezető utunk, a historikus jelentőségű Téry út ma félreeső, kevéssé járt csapás - annak ellenére, hogy a 20. század első felében a hegység legfelkapottabb útvonalainak egyikeként tartották számon. (Mígnem a dobogókői bekötőút és a rajta indított buszjáratok lényegesen könnyebb elérhetőséget biztosítottak a hegység központjának.)

Hosszú és nehéz, de látnivalókban és pompás erdei látképekben különösen gazdag útvonal az ország egyik legfelkapottabb túraterepén.

Author’s recommendation

  • A túrát lehet Dobogókőről is kezdeni, és ott befejezni.
  • A dobogókői szálláslehetőségeknek köszönhetően a túrát kétnapossá is alakíthatjuk.
  • Enni éppen félúton (Dobogókőn vagy Dömösön), de a Rám-szakadékhoz vezető ösvény menti büfében is lehet a túra közben.
  • A Tost-sziklák kitett ormán mozogjunk óvatosan, a sziklatetőn nincs korlát.
  • A Rám-szakadék csak lentről felfelé járható, áradás idején le is zárhatják, télen pedig lejegesedhet. Ekkor a Lukács-árok felé lehet kikerülni (S jelzés). Az aktuális korlátozásokról a Pilisi Parkerdő honlapján lehet tájékozódni.
  • A Rám-szakadék korlátokkal és létrákkal járhatóvá tett szurdok, melynek felfedezése figyelmet és lépésbiztonságot követel. Ugyanakkor körültekintően mozogva, túrázásra kitalált lábbelit használva és a kijelölt útvonalat semmiképp sem elhagyva a túra komolyabb kihívások nélkül végigjárható. A vízhatlan lábbeli javallott, mivel az ösvény a patakmederben vezet.
  • A Rám-szakadék körüli turistautakat (pl. a Lukács-árokba levezető S jelzést) szigorúan tilos elhagyni. A szurdok ugyanis nehezen észlelhető felülről, egy megcsúszás a sziklafal peremén pedig végzetes lehet.
  • A szurdokban és környékén jó időben, hétvégén gyakorta alakul ki tömeg, így érdemes a látogatást kevésbé népszerű időpontra időzíteni. Ezzel elkerülhető a sorban állás, torlódás, ami tönkreteheti az élményt.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Updated: June 13, 2021
Difficulty
difficult
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Dobogó-kő, 699 m
Lowest point
Dömös, 110 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Baron Loránd Eötvös Hikers’ Lodge

Safety information

  • A Tost-sziklák kitett ormán mozogjunk óvatosan, a sziklatetőn nincs korlát.
  • A Rám-szakadék csak lentről felfelé járható, áradás idején le is zárhatják, télen pedig lejegesedhet. Ekkor a Lukács-árok felé lehet kikerülni (S jelzés). Az aktuális korlátozásokról a Pilisi Parkerdő honlapján lehet tájékozódni.

  • A Rám-szakadék korlátokkal és létrákkal járhatóvá tett szurdok, melynek végigjárása figyelmet és lépésbiztonságot követel. Ugyanakkor körültekintően mozogva, túrázásra kitalált lábbelit használva és a kijelölt útvonalat semmiképp sem elhagyva a túra komolyabb kihívások nélkül végigjárható. A vízhatlan lábbeli javallott, mivel az ösvény a patakmederben vezet.

  • A Rám-szakadék körüli turistautakat (pl. a Lukács-árokba levezető S jelzést) szigorúan tilos elhagyni. A szurdok ugyanis nehezen észlelhető felülről, egy megcsúszás a sziklafal peremén pedig végzetes lehet.

Tips and hints

Start

Dömös, templom buszmegálló (109 m)
Coordinates:
DD
47.763877, 18.910512
DMS
47°45'50.0"N 18°54'37.8"E
UTM
34T 343426 5292170
w3w 
///kook.jawbone.jeep

Destination

Dömös, templom buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Dömösről a P jelzést követjük a Rám-szakadék előtti elágazásig.
  • A Rám-szakadékon a Z jelzés vezet végig, egészen a szurdok fölötti elágazásig.
  • Balra fordulunk a Z◼ jelzésre, amit a Rám-hegy kapujáig követünk.
  • A Rám-hegyre a  Z▲ jeleken kapaszkodunk fel, majd ugyanezeken ereszkedünk vissza.
  • A kapunál balra fordulunk a Z◼ jelekre, melyeket a Thirring-körút érintésével a dobogókői fennsík pereméig követünk.
  • Jobbra térünk a K jelzésre, amely a dobogókői kilátóhelyre vezet.
  • A Dobogó-kőrőlP jelzésen túrázunk; a Tost-sziklák és Körtvélyes érintésével ez a jelzés vezet vissza Dömösre.

A túra részletes leírása

Folyópartról patakpartra

Dömösről a templom mellett kezdjük meg a túrát a pedánsan felfestett P jeleket követve. Az utca jobbra fordul, és ezzel a szűk Malom-völgybe irányít, ahol takaros házak sorakoznak a lejtő tövéhez tapadva. Elnézve az épített és a természeti környezet ily szoros közelségét rögvest érthető, miért vált Dömös a 19. században népszerűvé a legkülönfélébb művészek körében, amikor a falu peremén kis művésztelep formálódott az újonnan épített vagy felújított nyaralókból. A Duna szorosa és a meredek hegyoldalak miatt a község szerencsére nem tudott igazán elterpeszkedni, ezért máig megmaradt kellemes erdőalji településnek - egészen unikális fekvéssel. Előre tekintve egyre közelebb az erdő, de hátra is érdemes fordulni: a Duna túlpartján meredeken magasra szökő Szent Mihály-hegy mintha az utca végében tornyosulna.

A völgyalji aszfaltútról kisvártatva lefordul a jelzés, hogy a patak túloldalára kerüljön. Ezen a ponton valaha malom állt a vízfolyáson, mely egész évben megbízható hozamával folyamatos energiát tudott biztosítani. A mederben heverő szürke görgetegek jórészt a fölénk hajló Keserűs-hegy testéből származnak. A tekintélyes méretű hegytömb talpát követve az egykori vulkáni felépítmény beroskadt, lepusztult kalderájának külső szegélyén járunk. A földtani viszonyok már csak ezért sem igazolják, hogy a balra induló Róza-tárót egyes források szerint szén-, pontosabban lignitbányászati célból fúrták a hegybe. A szűk folyosó alján víz áll, de egyébként is tilos bemenni, mert odabent méretes denevérkolónia tanyázik. (A közelben található még egy bányavágat.)

A hangulatos ösvény a szélesen terpeszkedő patakot követi, így bőségesen nyílik lehetőségünk felfigyelni az irdatlan kövekre, melyeket a víz tomboló áradásai idején cipel magával. A túloldalt kígyózó aszfaltút mentén büfé is működik. Változatos örökerdő fedi a völgyet, néhol dermedt kígyókként bújnak elő egyik-másik matuzsálem gyökérkoszorúi az elmosott talajból. Egy kurta kaptatót követő kanyar után szemben rotundaszerű esőbeálló tűnik fel egy réten, balunkon pedig a Szentfa-kápolna apró, barátságos épülete fehérlik a bükkök árnyékában. Jelenés emlékét őrzi, miszerint 1885-ben két libapásztor lánynak ragyogva tűnt elő Szűz Mária képe egy bükkfán. A csodafának hamar híre ment, s búcsújárók áradata lepte el a völgyet és a falut - amely nyers megoldással igyekezett elriasztani a tömegeket: mindössze 2 évvel az első jelenés után az alszolgabíró és néhány csendőr nemes egyszerűséggel kivágták a fát. Ezt pótlandó évtizedeken belül kápolnát emeltek a helyszínen. Mellette áradásoktól feldúlt árok csatlakozik, torkolatában a (valamikori turistáról elnevezett) Kaintz-forrás fakad.

Az ösvény nem tágít a patak mellől. Egy romos épületet követően a Z jelzés hívásának engedve jobbra fordulunk. Átkelünk az aszfaltúton, és amint a tanösvény táblája is felhívja rá a figyelmet, a pihenőhelyet elhagyva a Rám-szakadékot vesszük célba.

Irány a vulkán gyomra!

Gázlón keresztezzük a patakot, és egyre szűkebb hegyoldalak közé tartunk. A meredek lejtőkön kidőlt törzsek fekszenek, máskülönben túlnyomórészt bükkök lakják a hűs, párás klímájú völgyet. Egyre beljebb hatolva (forrást is érintve) végre elérjük a szurdok kapuját, amit az egyelőre alacsony sziklafalak megjelenése, a víz apró zúgója, de legvilágosabban a kapaszkodónak szánt korlát jelez. A mederben fahordalék hever, az előrejutást pedig nemcsak a sziklafalakról aláhulló görgetegek nehezítik, hanem az a tény is, hogy az úton a patakkal osztozunk. Felbukkan az első, nem egészen 2 méter magas vízesés, de kikerüljük, mert a megáradó vízfolyás egy kemény tömb körül elágazást fűrészelt magának.

Beljebb átmenetileg megszelídül a terep, és számtalan ponton keresztezzük a zúgókon bukdácsoló, mohos sziklákkal szegélyezett patakot. Aztán ismét változnak a viszonyok, és hirtelen hatalmas, nyers sziklafalak szorításába kerülünk; ezzel feltárul előttünk a szurdok szerkezete. A Visegrádi-hegységet kialakító vulkanizmus egyik szakaszában heves kitörések lövelltek különféle törmelékeket és izzó port a levegőbe, melyek aláhullva, majd a lejtőkön lezúdulva óriási területeket fedtek be. Az összesült, főleg dácitos anyagú breccsába vágta be magát sok-sok évmillió elteltével a patak, mely szép lassan mély folyosót fűrészelt magának. A szurdok mintegy 600 méteres hosszán a víz (és a fölfelé igyekvő túrázó) 112 méteres szintkülönbséget hidal át. Az ösvényt helyenként 30 méternél magasabb falak szegélyezik, itt-ott a belőlük leszakadt irdatlan tömbök jelzik, hogy a szakadék formálódása nem ért véget, a patak és a kőzettömeg szüntelen birkózása korántsem lejátszott meccs.

Kőkatlanok láncolata

Rövidesen komor kőkatlanba jutunk, ahol első ránézésre nem is mutatkozik a folytatás lehetősége. Emlékmű hívja fel a figyelmet a terep rejtette veszélyekre, egy korlát és fakereszt pedig a szurdok rövid, szárazabb ágát zárja le. Jobbra vezet az összeszorított út, ahol a szurdok egy hirtelen balkanyarral visszafordul - e ponton szembetaláljuk magunkat az első nagyobb vízeséssel, amit létra hidal át. A viszonylag puha tufás falat teljes magasságában ívesre vájta a bevágódó patak, de az ellenállóbb lávapaddal már nehezebben bír: annak lépcsőjén kénytelen lebucskázni. A vízpermettől csúszós létrán felmászva a szurdok legszűkebb, legizgalmasabb szakasza veszi kezdetét: vad sziklaszorosban, magasra törő meredélyek szorításában lépdelünk a patakban, a mozgást korlát biztosítja. A tűzhányó kitörései nyomán lehullott törmelék göcsörtös falakat alkot, amit alig fed növényzet, a szilaj formákat pedig a víz látványa sem puhítja meg, amint 7 méter magas zuhatagként rohan le a soron következő kőcsúszdán.

A segítséget jelentő létrák (és a cső) nem is oly régen tartoznak a szurdokhoz; a 20. század első felében még előfordult, hogy ha a fahordalékon és a köveken nem sikerült fogást és lépést találni, a természetjárók meghátrálásra kényszerültek. Aztán láncok nyújtottak fogódzót, később kerültek be a nagyobb létrák, a mai, kétségkívül biztonságot kínáló (egyben időtálló), de kissé tolakodó megjelenésű felszerelés pedig már 21. századi újítás.

Éles kanyarulatok füzére terel, mielőtt felmászunk az utolsó, két részes létrán is. Kitágul, majd ismét (talán minden korábbinál jobban) összezsugorodik a szurdok, végül egy nagyobb vízesésen a korlátba kapaszkodva lendülünk át (a lépések helyét itt a sziklába vájták). Nincs több komolyabb akadály, a legfelső szakaszt ugyanis egy árvíz hordaléka vastagon feltöltötte, a funkcióját vesztett kapaszkodó is bokamagasságban kísér. Fahíd vezet át a meder fölött, majd fárasztó lépcsőzés következik. El is kélnek a kis fa fokok, hiszen a Három-forrás és erei által vizessé tett, agyagos talaj csuszamlásos felszínén járunk, melynek anyagát a patak is bemosta a szurdok utolsó métereire. A lehordott talajrétegből idős bükkök gyökértekervényei takaróztak ki, az ösvényt horpadások szegélyezik. Egy pihenőhely lehetőséget kínál a szusszanásra, mielőtt a Rám-szikla felé fordulunk.

Pillantás a hegyek alól

A Rám név, amint a térképen látható, többször is megjelenik errefelé, és bár a különféle legendák általában a szurdokfalak közé zuhant emberekről szólnak, akik azt kiáltották: „Rám szakad!", illetve a szó régi, magyar 'réz' jelentése miatt pénzverdét sejtetnek a névadás hátterében, a valóság egyszerűbb. Lehet eredete a német 'Ramsberg' is, melynek fordítása „Medvehagyma-hegy", vagy éppen a 'Rahm' családnév. (A közelben több helynév is személynévi gyökerű.)

A Z◼ jelzés balra indul, és eleinte fiatal pagonyban, előrébb természetszerű állapotú, öles bükkökkel tarkított erdőben szeli át a Három-forrás vidékét. A Dobogókő tömbje egy itt húzódó vetővonal mentén emelkedett a magasba, e törés sávjában pedig forrásláncot éltet a hegyháton elnyelődő csapadékvíz. Hullámzó ösvényen haladunk előre, a helyszínhez társított spirituális jelentőségről tudósít a faragott fakapu is, mely alatt már a Z▲ jelzés bújik át.

A kirándulók egész kőember-sereget építettek a talajon elszórtan heverő kövekből, mögöttük már a Rám-szikla letaposott, izzasztó kaptatója állja utunkat. A kemény, de gyorsan tűnő megpróbáltatást nagyszerű hegyvidéki panoráma jutalmazza. A Visegrádi-hegység mélyén, hegyek szorításából nézelődünk, jobbra Dobogókő háta magasan fut, szemben pedig a Keserűs-hegy domborodik (végében a Prédikálószék ismerhető fel). Egy oldalgerincen a Vadálló-kövek kopár szirtsora trónol az erdők fölött. Sziklánkat az egykori vulkán palástján legördült törmelékárak anyaga építi fel, melyet az erózió körbefaragott, és a tektonikus mozgások is kiemeltek. (A kőhátból meredő sziklatorony neve Ferenczy-szikla a Magyar Kárpát Egyesület egykori háznagya után.)

Sötét óriások vidékén

A szikláról visszasétálunk annak tövébe, a kapuhoz, ahol balra térünk a Z◼ jelzésre. Ez mindössze pár méter erejéig rávezet az aszfaltútra, amit a túloldalán hagyunk el, hogy célba vegyük a Dobogó-kőt. Az ösvény láthatóan alig zargatott, a meredeken hajló hegyoldal miatt baljóslatúan sötét, menedékes erdőben vezet. A följebb található, óriási Thirring-sziklákról legörgő kőtörmelék és a mohos kőtengerek miatt igazán vad, minden nyüzsgéstől izolált rengetegen vágunk keresztül. Érintjük az érdekes Nagyboldogasszony-forrást is: egy fa tövében bunkerhez hasonló, jókora kövekkel szegélyezett forrásház áll, a vízgyűjtő medence egy kápolna társaságában odabent található. A vízfakadás kiépítői, a Nagyboldogasszony Szeretet Egyház követői minden Pünkösdkor jót cselekednek - egy ilyen akció során emelték ezt a félreeső, multifunkciós forrásházat is. Az ösvény egy irtott foltnál éles jobbkanyart vesz, és izzasztó emelkedővel éri el a Thirring-körutat - az ösvény futása által kirajzolt madáralak kitárt szárnyánál.

A Dobogó-kő fennsíkjának oldalában meghökkentő méretű sziklatornyokat rejteget az idős bükkös, ám a meredek lejtőt borító lombkorona teljesen elrejti a sziklakolosszusokat. Közelebb férkőzve hozzájuk tekintélyes andezitbreccsa-ormok bontakoznak ki a félhomályos sötétből: a Keserűs-hegyi vulkán lejtőin egykor végigsöpört, izzó törmelékárak anyaga a völgyekben felgyűlve összesült, majd betemetődött. Az ellenálló tömböket aztán az erózió bontotta ki környezetükből, felfedezésüket pedig az 1990-es évek legelején létesített, kilátást nem, de vadregényes hangulatot nyújtó Thirring-körút teszi lehetővé. A névadóról elkeresztelt sziklát és társait ezen a túránkon felülről érintjük (kimenni rájuk veszélyes, ráadásul kilátással sem szolgál). Thirring Gusztáv (földrajztudós) a dobogókői menedékház egyik ötletadója, számos útikalauz szerzője, a budapesti szervezett természetjárás meghatározó alakja és a Turisták Lapjának alapítója volt a 19-20. század fordulóján.

Az ösvény megközelíti a Dobogó-kőt (oldalában felkereshető a siketek Mária-kegyhelye), és egy cikkcakkal a fennsíkra hág. Felérve a K jelzésen (pontosabban a jelek garmadáján) jobbra fordulunk, és a parkot érintve kiléphetünk a Dobogó-kő teraszára, ahonnan a lehengerlő dunakanyari panoráma tárul föl. Szemközt, szabdalt oldalával könnyen azonosítható a Szent Mihály-hegy és mögötte a Börzsöny tömegének tetőzéseként a Csóványos csúcsa. Közelünkben, a Prédikálószék oldalsó gerincén a Vadálló-kövek kopár szirtsorozata töri át az erdőpalástot, hátrébb kibukkan a Naszály, de tiszta időben a Mátra is. Szerencsés esetben északnyugaton felsejlik a Holló-kő-gerinc hátterében a felvidéki Selmeci-hegység. A Börzsönytől keletre olykor még a Magas-Tátra sziklavilága is feldereng a horizonton.

A festői látvány kialakulásáért a vulkanizmus utóélete és a Duna megjelenése együttesen felelősek. A lepusztult, észak felé patkó alakban kinyílt tűzhányóroncs előterébe kígyózott be a folyó, melynek bevágódása lépést tartott a terület lassú kiemelkedésével. Így pedig a hegység Duna felé rohanó patakjai egyre mélyebb völgyeket faragva alakították ki a sűrűn tagolt domborzatot. A tájképtől ideiglenesen elbúcsúzva még vethetünk egy pillantást Téry Ödön emlékművére, aki (Thirringhez hasonlóan) a 19-20. század fordulóján ébredező honi szervezett természetjárás meghatározó alakja volt (a Magyar Turista Egyesület egyik alapítója és vezetője, a Turisták Lapjának alapítója és szerkesztője, számos turistaút és turistaház kialakításának ötletgazdája). Fontos szerepe volt a Dobogó-kőre épített menedékház munkálataiban is.

Egy járatlan hegység feltárása

Indulás előtt még lehetőségünk adódik étkezni vagy inni a Báró Eötvös Loránd Menedékházban. Névadója a honi természetjárás kultikus szervezete, a Magyar Kárpát Egyesület, majd az abból kiváló Magyar Turista Egyesület elnöke volt - emellett miniszter, fizikus és elismert hegymászó. A kőépület mellett egy kisebb, tornácos házikót is tartogat a park; ez volt az első dobogókői menedékház, mely 1898-ban készült el, így egyike országunk legrégebbi turistaházainak. Akkoriban a hegység átszelését leginkább csak több napos túrákon lehetett megkísérelni, ez indokolta a központi területen szálláshely építését. Mivel a forgalom hamar kinőtte a szerény méreteket, már 1906-ban átadták a kőépületet, amit a következő 2 évtizedben kétszer is kibővítettek. A kiváló konyha és a szálláslehetőségek mellett bent, illetve a ház körül számos emléket találni a honi természetjárás hőskorának neves alakjairól, továbbá az ország hegyvidékeinek turistaházairól. A hegyi telep egyéb épületeinek, újabb szállóinak építése leginkább a második világháború után nyert lendületet. Budapest közelsége és a nagyszerű fekvés egyszerre tette Dobogókőt a szervezett túrázás kiemelt jelentőségű helyszínévé, kultikus szerepe azonban nem védte meg mindentől a telepet: az 1949. évi államosítás utáni évtizedekben a két épület állapota leromlott, mígnem teljesen tönkrementek. A '90-es években az MTE hosszas munkával állította helyre a menedékházat, a kisebb házikó pedig már korábban, a '80-as években megújult - azóta a Turistamúzeum működik benne.

Historikus utakon, régi nevek nyomában

A P jelzésen folytatjuk utunkat a turistaház mögött, ahol kerítések és az erdő szorításában, kényelmes sétányon baktatunk a dobogókői fennsík szegélyén. A sétaút egy ponton jobbra hajlik, és szemben már fel is tűnik a következő panorámaterasz korláttal biztosított pihenőhelye: a Rezső-kilátóhoz érkeztünk (nevét Tirts Rezső királyi erdőtanácsosról kapta). A dobogókőivel megegyező, nagyszerű látvány itt a Szőke-forrás-völgy felső szakaszával és a Prédikálószéket hordozó Keserűs-hegy kapitális tömbjével egészül ki.

A turistaút innen a hegyháttal együtt lejt, keresztez egy ritkított bükkösfoltot, majd a lejtőperemtől kissé eltávolodva gyertyános-bükkösben éri el a Tost-sziklák ormát. Lombok hiányában valamelyest kilátni föntről a Malom-völgyre (nyáron erősen korlátozott a panoráma), de a veszélyes sziklaélen nem érdemes kisétálni. Lépcsősre faragott, zord ösvény ereszkedik le a sziklaoldalban a turistaút kanyarjáig, ahol a ferde breccsatömb borús arcú útonállóként kényszeríti visszafordulásra a szűk csapást. A kis szerpentin és a pihenő az 1910-es években alakult Magyar Turista Szövetség egyik korai munkája során épült, amikor a ma is változatlan útvonalon futó piros jelzést sétánnyá alakították. A szikla tövében kialakított Ilona-pihenő (mely nevét a hegység turisztikai feltárásban fontos szerepet vállaló Tirts Rezső királyi erdőtanácsos feleségéről kapta) padját korlát keretezi, mögötte Szent Bernát domborműve emelkedik ki a fal göcsörtös felületéből. A hegymászók és vándorok védőszentjét ábrázoló relief az egyetlen Szent Bernát-dombormű az országban. Elhelyezésének oka és mikéntje körül akadnak bizonytalanságok; a legvalószínűbb, amit a Turisták Lapja állít: 1942-ben, a (részben) Dömöst Dobogókővel összekötő Téry út felújításakor a Magyar Turista Egyesület helyi osztálya, a Dobogókői Család készíthette. Akkoriban a turistaút legszebbnek mondott, kilátást nyújtó szeglete volt ez.

Néhány méter sétával a Szakó-nyeregbe ereszkedünk. Eleinte zárt erdőben, majd egy szállítóút keresztezése után a Keserűs-hegyre kilátást engedő irtásfolton át haladunk lefelé. (Az aszfaltút után jobbra kitérő tehető a Fényes-forráshoz.) A rengeteg csak a Körtvélyes tágas, lapos rétjénél nyílik szét - végében a hatalmas tömbként emelkedő Prédikálószék és sziklás oldala látszik, elzárt hegyi katlan érzetét keltve. Feltételezések szerint itt vagy a közelben állhatott I. Béla király udvarháza, melyben az uralkodó halálát lelte, amikor összeomlott az épület. A kaszálót elhagyva ismét erdőbe lépünk. Néhány fenyő vegyül a bükkök közé, majd csúszós, sáros szakaszon keresztezünk két árkot. Régebben a Károly és a Lajos-híd könnyítette meg itt az átkelést, amikor a Téry út kiépítésekor a Vörös-hegyi-árok oldalába terelték a turistajelzést. (Az akkori infrastruktúra részeként számos pihenőhely is létesült, ezek már rég elpusztultak.) Kisebb suvadásoktól hullámzó, sziklákkal és gödörszerű bemélyedésekkel szabdalt hegyoldal követi az árkot, sűrű bükkös biztosít árnyékot. Végül mélyútról fordulunk ki a Dömös melletti, pazar fekvésű lejtőre, ahonnan ismét feltűnik a zord megjelenésű Szent Mihály-hegy. Közelebb pedig a 12. századi eredetű prépostság romjai láthatók: a nagyszerűen helyreállított, román stílusú altemplomot nyitvatartási időben mindenképpen ajánlott meglátogatni.

A jelzés végül utcára fordul, és Dömös központjába vezet, ahol túránk véget ér.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A Dömös, templom buszmegállóból indul a túra, mely az Esztergom és Budapest között közlekedő buszjáratokkal érhető el.
  • A túra bejárható Dobogókőről indulva és oda visszatérve is: ebben az esetben a Pilisszentkereszt, Dobogókő hegytető buszmegállót kell megcélozni. (Ide Pomáz felől és ritkában Esztergomból érkeznek járatok.)

Getting there

  • A túra kezdő- és végpontja a buszmegálló.

Parking

  • Dömösön a hajóállomásnál (ingyenes) vagy a templom mögötti (fizetős), esetleg az áruház melletti parkolóban lehet parkolni.
  • Dobogókőn a hegytetőn található fizetős parkolót lehet igénybe venni.

Coordinates

DD
47.763877, 18.910512
DMS
47°45'50.0"N 18°54'37.8"E
UTM
34T 343426 5292170
w3w 
///kook.jawbone.jeep
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • A Pilis és a Visegrádi-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

Book recommendations for this region:

show more

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(1)

Photos from others


Status
open
Reviews
Difficulty
difficult
Distance
15.7 km
Duration
5:00 h
Ascent
592 m
Descent
592 m
Public-transport-friendly Loop Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
Features
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp